Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-13 / 221. szám
1996. augusztus 13., kedd Benzinkútrablás A főváros II. kerületében hétfőn hajnalban a Fő utcai Totál benzinkútnál egy sísapkás férfi fegyvernek látszó tárgyat szegezett a kútkezelőkre, és a közel 50 ezer forintnyi bevétel átadására kényszerítette őket. A 30 év körüli sportos testalkatú és mintegy 165 centiméter magas férfi terepszínű overallban, gyalogosan menekült el a helyszínről. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy ha valaki a férfiról és a rablás körülményeiről további részleteket tud, jelentkezzen a rendőrség központi ügyeletének 07 telefonján. Csökkent a várakozási idő Megszűnt a kamionsor a Záhonyi határátkelőhely előtt, a 4-es úton már nem állnak tehergépjárművek - erről tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hétfő délután az MTI-t. Kiléptetésre vár még 70 kamion, ezek vámkezelését azonban a kamionterminál területén végzik. A várakozási idő öt-hat óra. Tizenöt éves a Tourinform Idén tizenöt éve, hogy az egykori Országos Idegenforgalmi Hivatal - az IPV és a Magyar Posta közreműködésével - létrehozta a Tourinform szolgálatot, emlékeztet a Magyar Turisztikai Szolgálat MTI-hez eljuttatott tájékoztatója. A turistainformációszolgáltatás bevezetésekor azonnal népszerűvé vált. A Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ jelenleg naponta 12 órán át, 6 nyelven tájékoztatja a külföldi, illetve a hazai turistákat. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az augusztus 11-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték: kéndioxid 29,4%, nitrogéndioxid 23,7%, szénmonoxid 8%, szálló por 70,9%, ózon 50,8%. A hétvégén a szálló por mennyisége a belvárosban kissé túllépte a 24 órás egészségügyi határértéket. A felszín közeli ózon és a nitrogéndioxid koncentrációja ugyanitt időnként megközelítette az egészségügyi normát. A város északi területeit - rövid ideig - kéndioxid szennyezte. A Mai Nap Városszépítők országos találkozója Székesfehérváron az országból több mint kétszáz lelkes, lakhelyét szerető polgár gyűlt össze augusztus 9-én és 10-én, hogy részt vegyen a Város- és Faluvédők Szövetsége XV. országos találkozóján. Székesfehérvárt, a királyi székvárost a honfoglaló magyarok alapították, s többször volt jelentős csata színhelye. Várát a tatárok hiába ostromolták, nem tudták bevenni. Ma ipari központ, százezer feletti lélekszámával hazánk nagyvárosai közé tartozik. Városszépítő egyesülete eddig jelentős eredményeket ért el, s így méltán esett a választás reá, hogy otthont adjon a találkozóra. A több érdekes előadás közül Ráday Mihály beszéde és a hozzászólások alakítottak ki figyelemfelkeltő gondolatokat, íme, ezek közül néhány: A kormánynak segítenie kell a társadalmi szervezeteket anyagilag, hogy a köz érdekében megvalósíthassák elképzeléseiket. A parlament az elsüllyedt reklámkultúra érdekében alkos,son új reklámtörvényt, mely szabályozza többek között, hogy hova, milyen hirdetést lehet elhelyezni, és gátat szab a jelenleg uralkodó reklámtébolynak. Erre már más országok (franciák, finnek) felfigyeltek, és rendet teremtettek a plakátdzsungelben. Természetesen a helyi önkormányzatoknak is ki kell venniük ebből a részüket, helyi rendeletalkotással és annak betartásával. Új gondként jelentkezik és megoldásra vár a városszépítés és városvédelem szempontjából a néhány éve virágzó falfirka és kutyagumi. Indokolt több ifjúsági tábor létrehozása különböző szakosítással: építő, alkotó, képzőművészeti, sport stb., hogy az ifjúság nevelését elősegítse. Ezek a táborok vagyoni helyzettől függetlenül elérhetők legyenek. Amikor egyesek a fiatalokat bírálták, szót kért egy miskolci 18 éves fiatalember és a következőket mondta: ne szidják a felnőttek állandóan a fiatalokat, hanem inkább mutassanak példát. Az épületek védelménél ma szinte elsődleges a belső felújítás, a homlokzati sok esetben elmarad. A jogalkotás feladata, hogy hozzon létre pénzalapot, melyből pályázat útján külső tatarozásra lehetne igényelni és nem megfizethetetlen bankkölcsönről álmodozni. Többek véleménye volt, hogy ha ez nem jön létre, akkor hamarosan eljön az az az idő, amikor csak a bankházak lesznek szépek. Igaz, hogy szegényebbek lettünk, de ez nem lehet akadálya környezetünk védelmének, mert a szegénység büszkesége kell, hogy legyen a tisztaság. Az országos értekezleten elhangzottakból leszűrhető, hogy a városvédők és faluvédők célja a megismerés, megismertetés, cselekvésre buzdítás. Egymást győzzük meg a cselekvés szükségességéről. És aki csatába megy, azt nem hagyjuk magára. Dr. Marton István a pécsi városszépítők elnöke A száműzött festő a hazai tájra gondol - Öt évvel ezelőtt űztek el a szerbek a baranyai háromszögből, ahol mindenem odaveszett. Úgy tudom, hogy a szerb rablók hatszáz hátrahagyott festményemet, könyvtáramat a Vajdaságban értékesítették - nyilatkozott lapunknak Boris Salamaha horvát festőművész, akinek akvarelljeit augusztus 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők Pécsett, az Ifjúsági Ház galériájában. - Azóta Mohácson élek, a menedékes iskolában tanítok rajzot. Ezt a várost második hazámnak tekintem, hiszen itt hömpölyög a szívemhez oly közel álló Duna. A festőművész 1940-ben született Sabacon. Rajztanári oklevelet Zágrábban szerzett. A mai napig 60 önálló kiállítása volt és 260 közös tárlaton szerepelt Európa különböző országaiban és az USA-ban. Salamaha az elvesztett tájakat, a baranyai rónaságot, és a térséget övező Duna szépségeit örökíti meg akvarelljein. A Mohácson eltöltött évek sem halványították el a szelíd baranyai lankák, a végeláthatatlan síkság iránti érzelmeit. Ellenkezőleg, öt év után is ugyanezek a motívumok uralják képeit. Boris Salamaha most is hazája tájait festi le, immár emlékezetből. A hóval fedett Baranya, a látóhatáron megjelenő sötét vonal és a mellette felsorakozó, távolba vesző fák, bokrok, a kis baranyai házikók, melyeket szögesdrót vesz körül, ezek a visszatérő témái. U. G. Baranya szép tájait mutatja be ecsetvonásaival akvarelljein a művész reprodukció: laufer. t 1 Dunántúli Napló 3 Dr. Nádor Tamás (1925-1996) Dr. Nádor Tamásnak, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója nyugalmazott zenei szerkesztőjének utolsó könyve a „Pécs zenei krónikája” címet viselte. őt magát is „Pécs zenei krónikájának” nevezhetjük: élete, teljes munkálkodásának is mintegy summázata ez a most már csak posztumusz odaítélhető megtisztelő cím. Valójában rádiós, zenei szerkesztő, író és újságíró is volt, és tevékenységével nemcsak szülővárosa, de a megye és a régió zenei, kulturális és művészeti életét is szolgálta és mutatta meg országszerte és a határokon túl. Tevékenységi területei közül a legkedvesebb számára valószínűleg a rádiós riporteri, zenei szerkesztői munka volt, mert már életpályája korai szakasza is ezt az elhivatottságot tükrözi vissza. Hiszen már középiskolásként a 40-es évek elején a pécsi ciszterci gimnáziumban létrehozta az ország első diákrádióját, mely nemcsak az iskola, hanem a város zenei életének is krónikásává lett. A maga korában is példamutató volt, hogy a Pécsi Nemzeti Színházból több élő koncertközvetítést sugároztak, s ezek közül néhánynak részleteit a korabeli hangrögzítés segítségével napjainkig is őrzik a különböző archívumok. A rádió iránti elkötelezettségét mutatja, hogy jogi tanulmányai idején, 1946-ban Pécs városa nevében őt küldték „fel” a rádió akkori elnökéhez, Ortutay Gyulához az önálló pécsi rádióadás tervével. Dédelgetett álma megvalósulásától, azaz 1953. január 13-ától a Pécsi Stúdió átadásától kezdve nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt, s 1985-től haláláig rendszeresen készítette a rádiózás múltjával és jelenével, emlékeivel kapcsolatos műsorait. Munkásságának egyik legmaradandóbb értékű alkotása a Pécsi Rádió archívumának életrehívása és országosan is egyedülállóan gazdaggá tétele volt. Mindig azt tartotta, egy vidéki rádió feladata, hogy a régió kulturális életének legyen a tükre, így ma már pótolhatatlan értékű archív zenei és prózai anyagok kerültek be a rádió hangtárába az ő lelkiismeretes és alapos munkája révén. De sohasem feledkezett meg az országos értékekről sem, így neki köszönhető az is, hogy személyes kapcsolatai révén a vidéki rádiózásban úttörőként a magyar hanglemezkiadás felvételeinek példányait is megkapta a pécsi stúdió. Felbecsülhetetlen értékű a magyar zeneszerzők, muzsikusok, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Takács Jenő és irodalmárok régiónkhoz kötődő tevékenységének dokumentálása is. Sokan emlékezhetnek a Nádor Tamás által írott és rendezett hangjátékokra, amelyeket a fővárosi adók is sugároztak. Írói, újságírói tevékenységének eredményeként több mint 30 könyvet hagyott hátra, több száz cikk, kritika és tanulmány mellett, melyek az egyetemes zenetörténet nagy alakjai és a régió zenei életének tényeit és eseményeit igyekeztek feltárni - mindig a pontosság és az alaposság, az élményt adó stílus jegyében. Mint igazi lokálpatrióta nyugdíjasként is szinte minden lehetséges fórumon segítette és gazdagította a Pécs életével kapcsolatos dokumentumgyűjtő tevékenységét, melyet a jövőben is sok haszonnal és tapasztalattal gazdagodva ismerhetnek meg az újabb és újabb nemzedékek. Pollenjelentés: támadásba lendült a parlagfű és az üröm! Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Pollenfigyelő Szolgálatának mérései szerint az elmúlt héten a levegő pollenkoncentrációja csak csütörtökön süllyedt a közepes szintre, a többi napon nagyon magas volt. Az üröm és a parlagfű virágpora robbanásszerű emelkedést mutatott. A parlagfűpollen a hét utolsó három napján elkeserítően magas számban regisztrálták. (Ez napi 200 feletti pollent jelent.) A levegőben szálló ürömpollen légköbméterenkénti eloszlása is magas volt: az előző jelentéshez viszonyítva 4-5-szörösre emelkedett. Vasárnap volt a legrosszabb a helyzet: a szolgálat pollencsapdájában 229 parlagfű- és 100 ürömpollent határozhattak meg. Ezen a napon a fűfélék és az egyéb nyári gyomnövények pollenszemei közepes szintre emelkedtek. Az allergén gombaspórák közül az Altemaria egész héten nagyon magas értékben fordult elő. Egy helyreigazítási kérelem margójára Már megint a sajtó! A Pécsi Fürdő Kft. által meghatalmazott dr. Halmos Péter ügyvéd az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte lapunktól az 1996. július 11-i számunkban megjelent „Hullámok, a fürdő ügyében” című cikkünkkel kapcsolatban, ugyanis a fenti cikk alábbi tényállása - szerintük - nem felel meg a valóságnak: „Valótlan, hogy Pécs önkormányzatának olyan tartalmú határozata létezne miszerint, önkormányzati forrású munkákat versenytárgyalásra kell bocsátani. Valótlan, hogy a Pécsi Fürdő Kft. bármilyen önkormányzati „szabályt” megszegett volna a pályázattal kapcsolatban, továbbá, hogy a kivitelezés tekintetében versenytárgyalást hirdetett volna a Pécsi Fürdő Kft. Fentiekkel szemben a valóság az, hogy Pécs önkormányzatának 301/1955. /XI.2. sz. határozatában foglaltaknak a kiíró Pécsi Fürdő Kft. mindenben eleget tett, ugyanis a kivitelezés vonatkozásában is pályázatot írt ki. A versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. sz. tvr. 2. szakasza (3) bek. értelmezi a versenytárgyalás fogalmát, jelen esetben azonban nem erről volt szó. Ugyanakkor az irányadó joggyakorlat szerint is, a versenytárgyalás szabályainak megszegése nem eredményezi a szerződés semmisségét, így a Modulterv-Generál Kft. képviselőjének nyilatkozata e tekintetben sem fedi a valóságot.” * Hogy valójában mi gerjesztette a hullámokat a fürdő ügyében? Az említett cikk végén Domán István, a Modulterv-Generál Kft. ügyvezető véleménye: „Pécs önkormányzatának határozata kimondja: az önkormányzati forrású munkákat versenytárgyalásra kell bocsátani, ha azt pályázatnak, akárminek is nevezik. Ebben az esetben ez nem történt meg, tehát megszegték a szabályokat.” Hogy ez a vélemény miért került be a cikkbe? A cikk szerzője (B. Murányi László) a kész cikket még a leadása előtt faxon megküldte mindkét félnek. Szabó Tamás, a Pécsi Fürdő Kft. ügyvezető igazgatója faxon visszaigazolta és változtatás nélkül rendben lévőnek találta az anyagot, aminek végén még valóban nem volt ott az utólagos vihart kiváltó románvélemény. Hogy az mégis miért került „utólag” a cikk végére? Mert a Szabó által jóváhagyott írásban szereplő egyik kérdésre („Miért nem tartottak meghívásos pályázatot, hogy elejét vegyék az óvásnak?”) adott Szabó-válasz: „Azért nem tartottuk célszerűnek, mert a többi cégnél nem láttuk megfelelőnek a munka elvégzéséhez szükséges pénzügyi és műszaki garanciát . . .”) a három, a kivitelezési munkától elesett cég (Modulterv-Generál Kft, Attika Építőipari Kft. és a Hídépítő Rt.) nevében ezt a minősítést hitelrontónak, jóhírnévre sérelmesnek és személyhez fűződő jogaik megsértésének találta Domán István. Ezt a részt tehát utólag kivettük a cikkből és a szerző a „hallgattassék meg a másik fél is” elvét alkalmazva a cikk végén lehozta Domán véleményét. Birtokunkban van a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésének másolata jogorvoslati eljárás megindításáról, melyet a Modulterv-Generál Kft.-nek küldtek az ő bejelentésükre. „Tájékoztatom, hogy a Pécsi Fürdő Kft. által a Pécsi Hullámfürdő területén fedett uszoda és tanmedence építési és kivitelezési munkáira kiírt közbeszerzési eljárásával kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelmére a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 76.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati eljárás lefolytatását rendelte el.” Az ügy itt tart. A helyreigazítási kérelmet leközöltük. Olvasóink döntésére bízzuk: a kifogásolt cikkben ki járt el korrektül. Ezután csak a Hullámfürdő építésével és átadásával, és nem az uszoda körüli „hullámokkal” kívánunk lapunkban foglalkozni. (A szerk.) 4 i