Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-22 / 21. szám

4 Duunántúli Napló Hírcsatorna Fellebbezés Garé ügyé­ben. Fellebbezést nyújt be a közigazgatási bíróság hét­főn kihirdetett határozata el­len a Környezetvédelmi Fő­felügyelőség - közölte teg­nap dr. Takács Margit, a ha­tóság jogi képviselője az MTI-vel. Mint lapunkban megírtuk, a bíróság döntése hatályon kívül helyezte a garéi égetőműre kiadott környezetvédelmi enge­délyt, és új engedélyezési el­járás lefolytatására kötelezte a főfelügyelőséget. A ható­ság azonban nem osztja az államigazgatási eljárást sza­bályozó törvény bíróság ál­tali értelmezését, s úgy véli, hogy az 1957-ben született törvény ügyféli körre vo­natkozó tág értelmezése alapján képtelenség lenne lefolytatni az új eljárást. A jogi képviselő szerint „Har­kány és Siklós nem bizonyí­totta, hogy érintettje lenne a veszélyes hulladék meg­semmisítésére tervezett ége­tőmű megépítése utáni hely­zetnek”. Őrizetbe vették a SECAB embereit. A múlt heti több száz milliós rablás ügyében fölmerült a gyanú, hogy a pénzszállító cég két embere is érintett a bűncselekmény­ben. Emiatt egy őrt és egy másik személyt őrizetbe vet­tek. (dz) Pénzhez jutnak. Vásáros­­béc belvízrendezésre 7,7 millió, míg Szulimán a te­metői út kiépítéséhez 1,1 millió forintot kapott a ba­ranyai területfejlesztési pá­lyázaton. A pénzt a jövő év­ben használhatják fel. (gy) A falvak autói. Az öt tele­pülést magába foglaló So­­mogyapáti körjegyzősége 12,5 millió forintot nyert pá­lyázaton. A pénzből az éte­lek és a gyógyszerek kihor­dására Ford Tranzitot, va­lamint az iskolások szállítá­sára és a kisközösségek mozgatására Hyundai buszt vásároltak. (gy) Állatmenhely létesül. A Hérosz Magyar Országos Állat- és Természetvédelmi Egyesület Mozsgó-Alsósző­lőhegyen hoz létre térségi állatmenhelyet. A létesítés­hez 30 ezer forinttal hozzá­járult a szigetvári városi ön­kormányzat is. (gy) Kirándulás­staféta ...................................... Egyetemisták - vállalkozóként - A bemutatónak az az értelme - magyarázta Budai Eleonóra, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának tanársegédje, egyik lebonyolítója a negyedéves hallgatók négy éve folyó kis­vállalkozás menedzsment kur­zusának -, hogy a diákok benne élnek a vállalkozói légkörben, mit hogyan kell csinálni, mi­lyen módszerekkel lehet piac­képessé tenni a terméket. Tegnap 18, öt-hat fős csoport­ mutatta be Pécsett, milyen üz­leti terv szerint működtetne egy-egy vállalkozást. A bemu­tató és az üzleti terv alapján kapták a résztvevők a díjakat. A Közgazdászhallgatók Vállalko­zásfejlesztésért Alapítványa az első három helyezett csoportot pénzjutalomban részesítette, ők kapták a Baranya Megyei Vállalkozói Központ különdí­­jait is. A BAT pécsi dohány­gyára­s hallgató angliai tanul­mányútát, az amerikai Mellon Alapítvány két diák hat hetes nyári amerikai gyakorlatát fi­nanszírozza. Átadták továbbá a hallgatói díjat is. B. G. Római kori étterem is szerepelt az egyetemisták tervezett vállalkozásai között fotó: laufer László Egyéb veszély: fakidőlés! PÉCS, MECSEK A 66-os út mecseki szakaszán több baleset is történt az el­múlt hetekben, melyeket az útra dőlő fák okoztak. A jogi szakértő szerint van felelőse a történteknek. - Miért kell szerencse ahhoz, hogy Komlóról Pécsre bizton­ságban megérkezzen az ember? - fakadt ki az a komlói úr, aki­nek gépkocsijára a múlt hét ele­jén rádőlt egy fa a 66-os út me­cseki szakaszán. A kára 700 ezer forint. Miután sem az erdészet, sem az út fenntartója nem vállalja a felelősséget, pert fog indí­tani. Dr. Szelestey György ügyvéd (képünkön) elmondása szerint a fakidőlés ugyan vis maior (előre nem látható erőhatalom működése) helyzetből is adód­hat, az út fenntartója azonban felelősségre vonható. A kártérí­tés általános szabályai szerint csak akkor mentesülhet ez alól, ha bizonyítja, hogy az elvárá­soknak megfelelően járt el. Azaz ebben az esetben az út fenntartójának jelzőtáblát kell kihelyeznie, amely figyelmez­tet a veszélyre. Ha ez megtör­tént, mindenki a saját felelőssé­gére használja a továbbiakban az utat. Miután a balesetek még a tábla kihelyezése előtt történ­tek, szakértőknek kell döntenie arról, hogy történt-e mulasztás. Lehetséges, hogy már az első fa kidőlése előtt fennállt a ve­szély, s a táblákat már korábban ki kellett volna tenni. V. G. Korlátozták a receptek felírását Január 15-től bizonyos gyógyszereket nem írhatnak fel a házi­orvosok, csak a szakorvosok. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyekért a betegnek többet kell fizetnie, ha a szakorvos he­lyett a háziorvosa írja fel őket. Ha csak a gyógyszerek felíratá­sáért utazik a szakorvoshoz, az utazás költségét a társadalom­­biztosítás nem fizeti ki. Szakemberek véleménye sze­rint Magyarországon a kelleté­nél több gyógyszer fogy. Ennek egyik oka, hogy a háziorvosok sok esetben indokolatlanul írják fel a készítményeket. A fenti rendelkezéstől azt várják, hogy hatására kevesebb gyógyszert fogyasztunk. Elsősorban a drága import gyógyszerek for­galmát kívánják visszafogni. Dr. Dénes László belgyó­gyász, a mohácsi kórház igaz­gató-főorvosa lapunknak el­mondta, a rendelet alkotói nem a betegeknek akartak kellemet­lenséget okozni. Véleménye szerint az elsődleges cél az, hogy a gyógyszer felírását megfelelő kivizsgálás előzze meg. Akiknek ugyanis olyan gyógyszerre van szükségük, amit csak szakorvos írhat fel, azok minden bizonnyal alapos kivizsgálásra szorulnak. Olyan univerzális doktor pedig nem létezik, aki mindenhez ért. A háziorvosoknak nincs is olyan felszerelésük, hogy minden be­tegséget meg tudnának állapí­tani, diagnosztizálni. Ezért bi­zonyos esetekben a betegnek jó, ha szakorvos vizsgálja meg. A főorvos elmondta, a falu­ról beutazók utazási költségét a társadalombiztosítás nem állja akkor, ha csak gyógyszer-fel­írásról van szó. De nem is pusz­tán ez a feladata a szakorvos­nak, hanem a beteg kivizsgá­lása, és a kezelési mód megha­tározása. A gyógyszerfogyasz­tás csökkenésétől a főorvos azt várja, hogy az így megtakarított pénzt hatékonyabban lehet az egészségügyre fordítani. U. G. Támogathatunk - de hogyan? Végre választhatunk: az állam­kasszában hagyjuk a múlt évi jövedelemadónk 1%-át, vagy egy nonprofit szervezeteknek ajánljuk fel. A polgárok önkén­tes forintjai legkorábban az ősz derekán juthatnak csak el a címzetthez, de máris támadások sora éri az újszerű anyagi segít­séget ígérő „egyszázalékos tör­vényt”. A társadalmi szervezetek támogatását előkészítő ország­­gyűlési bizottság szerint kutya­futtában készült a jogszabály. Mások diszkriminációt emle­getnek attól tartva, hogy az em­berek úgyis a tehetős és jól is­mert szervezetek közül válasz­tanak majd. A kontrollt több fórumon felháborodva hiányolták a tör­vényből, ugyanis titokban ma­rad a támogatók kiléte. - Elkeserítő, hogy lenne végre egy lehetőség, aztán ki­derül, hogy még sincs - pana­szolta Baranya egyik ifjúsági közalapítványa. - Elterjedt az a szemlélet, hogy a közalapítvá­nyokat úgyis támogatja az ön­­kormányzat, de ez a gyakorlat­ban sajnos nem így van. A lebonyolítás jókora teher az adóhivatalnak: megyénkben 250 ezer munkavállaló élhet az elviekben 130-140 milliót ki­tevő lehetőséggel. Az önadózók az SZJA-egységcsomag „ren­delkező nyilatkozatában ” ajánlhatják fel az 1%-ot. Má­soknak március 25-éig a mun­kahelyükön kell leadniuk nyi­latkozatukat (APEH-nyomtat­­ványon), de így nevüket, címü­ket, személyi- és adószámukat, és a támogatott adószámát is kötelező lejegyezni. Tröszt­­. . Baranyai Tükör ­ Az AS­M Bm. Irodája, mint az Új Dunántúli Napló ■ kiadója felhívja az oktatási, kulturális,­­ közművelődési,­­ egészségügyi, szociális , civil szervezetek, egyházi és­­ múzeumi alapítványok, egyesületek figyelmét arra,­­ hogy a­ lap hasábjain a személyi jövedelemadó 1 %-ának elhelyezési lehetőségeiről egy­­ összefoglaló címjegyzéket is jelentet meg. A címjegyzékben szereplők megjelenési ára 1800 Ft/cm + ÁFA Jelentkezés határideje: 1997. január 28. Információ: 72/210-145-ös telefonon. Várjuk jelentkezésüket. (774*7) I­­mw mstíf«»' 'v.nwtM 1997. január 22., szerda Kevés munka, sok gyerek HIDAS Hidas csaknem kétezerötszáz lélekszámú község. Sok a munkanélküli, mert a Vegyi­művek 1994 óta folyamatosan küldi el dolgozóit, akiknek 80 százaléka hidasi. Mindezek ellenére, furcsa módon Hidason magasabb a születések száma, mint egyéb magyar településeken, s nem ritka a a háromgyerekes csa­lád sem. Ennek következté­ben a két óvoda mára szűknek bizonyult, s az önkormányzat úgy döntött, bővíti a Petőfi utcai létesítményt. Az eddigi 75 férőhely így tavaszra 100-ra emelkedik. Az új szárny már tető alá került, csak a parkettázás és a két épület egybeépítése van hátra. Az önkormányzat mindenféle külső segítség nélkül költött eddig 12 milliót a létesít­ményre - tájékoztatta lapun­kat Vajda Péterné polgármes­ter. A másik, üresen maradó épületből szolgálati lakásokat alakítanak ki, de elképzel­hető, hogy értékesítik, ha anyagi gondjaik lesznek. Az óvoda pedig készül az átadásra, s arra, hogy ’99-ben új helyi programmal indul­nak, egy évvel később, mint az iskolákban bevezetendő nemzeti alaptanterv. Cs. L. Adójáték az egészséggel (Folytatás az 1. oldalról) Elég csak arra gondolni, hogy egy család éves gyógyszerfo­gyasztása 10 ezer forintokkal mérhető. Táppénzen is óhatat­lanul eltölt néhány napot egy év alatt az ember, s jobb, ha ilyenkor is a teljes fizetéssel számolhat a család. Ha még ezután is marad a tőkéből, ak­kor gyógyüdüléssel, úszó­vagy fitness klub bérlettel le­het nullázni a számlát. Baranyában az új szabá­lyok szerint a Mecsek Önkén­tes Kölcsönös Egészségpénz­tár és az Első Pécsi Egészség­­pénztár alakul(t) meg első­ként. A Mecsek Egészség­­pénztár létrejöttét például a cégbíróság már elkönyvelte, csak a pénztárfelügyeleti áment nem mondták még ki. Háromtucatnyi tagja is van már a társaságnak, s a szak­emberek szerint egy-két hó­napon belül beindul az üzlet. A feltételekről és az érte nyúj­tott szolgáltatásokról máris részletes információkat lehet szerezni a 327-020-as tele­fonszámon. Mészáros B. E. Költöztek a hajléktalanok KOMLÓ Komlón az országban az el­sők között hozták létre 1991- ben a Hajléktalanok Éjszakai Átmeneti Szállását, amely már akkor is kicsinek bizo­nyult. A családi ház két szo­bájában mindössze húsz haj­léktalant tudtak fogadni. Ma­gasak voltak a fenntartási költségek, nem volt megol­dott a szennyvízelvezetés. Nemrégiben új helyre költöz­tek, a Városgazdálkodási Rt. Vörösmarty utcai egykori te­lephelyére. A felújítási mun­kákat maguk a hajléktalanok végezték el. Jelenleg harmincan élnek itt, mert most csak tíz újabb ágy megvételére volt lehető­ség, de a későbbiekben negy­venen is igénybe vehetik a szállás szolgáltatásait. Sz. K. Egy tányér leves mindenkinek jut FOTÓ: MÜLLER ANDREA Temálturizmusra várva (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly májusban megindult Szigetváron a német termáltu­rizmus. Októberig folyamato­san 4-5 szobát béreltek a néme­tek, ez 700 vendégéjszakát je­lentett. Emellett más bel- és külföldi vendég is jött, legtöbb­jük már törzsvendégként. A ki­­rendeltség által ajánlott, átlago­san egyhetes belföldi utazta­tásra viszont csökkent az érdek­lődés. Biztosítottak külföldi és szigetvári szállást (helyben fi­zetővendég szolgáltatást is), re­pülőre és autóbuszra, valamint mikrobusz céljáratokra jegye­ket (főleg Németországba), szerveztek helyi rendezvénye­ket (Retina Fesztivál). Kínálták utazási irodák külföldi útjait, foglalkoztak valuta vétellel és eladással, utasbiztosítással. A várost és környékét ismertető ajánlataikat eljuttatták az euró­pai fővárosok idegenforgalmi vásáraira. Idén elsősorban a termáltu­rizmus, a horgász, kerékpáros, természetjáró turizmus és a rendezvények körének erőteljes bővülésével számolnak. S hogy a vendég minél otthonosabban érezze magát, megkezdik az Oroszlán Szálloda felújítását. Tourinform irodát is nyitnak, s szeretnék jobban kiaknázni Szigetvár testvérvárosi kapcso­latait. B. M. L.

Next