Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-06 / 94. szám

1997. április 6., vasárnap Földet osztanak a szegényeknek A szegénység ellen próbál küz­deni a nagydorogi önkormány­zat. A korábbi években a köz­ség birtokában lévő földekből konyhakerteket mértek ki. Az idén már - a helyi Áfész segít­ségével - a rászorulók és a ba­rátok gyógynövénytermesz­tésbe foghatnak. A 200 és 800 négyszögölnyi földdarabokra 29 rászoruló je­lentkezett. ők azok a bátrak, akik merték vállalni az igényes és sok munkát kívánó gyógy­növények termesztését. Mivel a földet kapók nem rendelkeznek elegendő pénzzel sem, így az önkormányzat a földet előké­szítve (83 ezer forintba kerül) adja át az új megművelőknek, sőt a 71 ezer forintnyi vetőma­got is megelőlegezik, illetve a legjobban rászorulóknak szoci­ális támogatásként adják azt. Az adatok szerint Nagydoro­­gon 10 200 négyszögölön macskagyökeret (100 négy­szögöl esetében 26-33 000 fo­rint a bevétel), 6400 négyszög­ölön alejtököt (100 négyszög­ölön 9-15 000 forint), 500 négyszögölön borsfüvet, és a legtöbb munkát igénylő, legké­nyesebb növényből, a körömvi­rágból 200 négyszögölt igé­nyeltek. Ezek a növények 12-15000 forintot adnak 100 négyszögölenként. Bartháné Molnár Mária, a település önkormányzatának szociálpolitikai főelőadója la­punknak elmondta: jó ered­ménynek tartják azt, hogy hu­szonkilenc család bele mert vágni a gyógynövénytermesz­tésbe. Már csak dolgozni kell, - hazai! - Légből kapott légió Hazánkban négy-öt vállalkozás „toboroz” embereket - már a Dél-Dunántúlról is - a Francia Idegenlégióba. A jelentkezési lapot - melyet 5-10 ezer fo­rintért vehet át a reményteli ügyfél a postástól - telefonon lehet megrendelni. A Francia Köztársaság budapesti nagykö­vetsége illetékese szerint sen­kinek nincs toborzási joga Ma­gyarországon, aki ezzel foglal­kozik, az szélhámos. A nagy­­követségen egyébként ingyene­sen hozzá lehet jutni ehhez a je­lentkezési laphoz, de a többit már mindenki maga intézi. Frei Imre 16 évet húzott le a légióban, jelenleg a francia kö­vetség munkatársa. Lapunknak tett nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy aki csak a pénz miatt akar belevágni a nagy ka­landba, az jobb, ha azonnal el­felejti a légiót, hiszen az ottani fizetés csak az ötödik évben éri el a francia minimálbér össze­gét.­­Mivel nincs hivatalos to­borzás, ezért a jelentkezőknek saját költségükön kell kiutaz­niuk Franciaországba, ahol or­vosi vizsgálatok és tesztek se­gítségével választják ki azt a néhány embert, aki öt évre ma­gára öltheti a légiósok egyen­ruháját. Jómagam minden ka­landot vagy karriert remélő je­lentkezőnek megpróbálok a lelkére beszélni, hogy jobban teszi, ha nem megy a légióba, hiszen ott még a tizedesi rangig is elég rögös az út. A francia nagykövetségen egyébként hetente 10-15 ember kér jelentkezési lapot, arról vi­szont nincs adat, hogy hányan kerülnek be a légióba. Száz je­lentkezőből becsülhetően négy­et a „szerencsés”. R. Z. Csak a Sajt volt fogyasztható Hiába várta pénteken késő este a felhevült kö­zönség a két szombathe­lyi hardcore bandát Szi­getváron, nem érkeztek meg. A Social Free Face és a Liberal Youth együt­tes a Sziget Egyesület meghívására lépett volna fel, ám csak Nagykani­zsáig jutottak. Ott ugyanis az őket igazol­tató rendőrök - általunk ismeretlen okokból - le­szerelték a gépkocsijuk rendszámát, így kényte­lenek voltak hazavona­tozni. A koncerten csak a helyi, szintén hardcore zenét játszó Sajt léphetett fel. S. Cs. Magyarország - Dél-d­­nántúl Az egyházak peremén A történelmi egyházak mellett a rendszerváltás éveiben szá­mos - mintegy negyven - újabb keletű, nálunk addig legalábbis nem ismert egyház jelent meg Magyarországon. Az azóta eltelt bő fél évtized során közülük a Szcientológia Egyház különös módon került a figyelem és a társadalmi közérdeklődés középpontjába. Elsősorban negatív előjellel, annak ellenére, hogy az egy­ház hazai, manapság működő harminc missziójában termé­szetesen épp az ellenkezőjét szeretnék. Kárpáti Péter a budapesti központ képviselője arról szólt a VDN-nek, hogy míg 1991. július 17-ével a Fővárosi Bíró­ságon annak rendje és módja szerint bejegyezték a Szcien­tológia Egyházát, és addig „hivatalos ellenszenvvel” nem találkoztak, 1992 végétől Né­meth Géza református lelkész­szel az élen nagy kampány in­dult az új vallási közösségek ellen. Ennek eredményekép­pen 1993 elején a Parlament négy vallási közösséget dest­ruktívnak (szektának) nyilvá­nított, köztük őket is, ami az állami támogatás azonnali megszűntével járt. Kárpáti szerint eddig hiva­talosan soha, senki nem vizs­gálta tevékenységüket, a ható­sággal nem gyűlt meg a bajuk, ennek ellenére már idén is új­ból „napirenden” voltak az or­szággyűlésben. Jeszenszky Gézával az élen MDF-KDNP­­Fidesz-FKgP támadás indult ellenük. Amire ugyan a politi­kai koreográfia szerint az SZDSZ válaszolt, de koránt­sem a Szcientológia Egyház megvédéséről volt szó, csupán csitításról, és inkább azt érez­ték az egyház tagjai, hogy a kormánypárt és az ellenzék voltaképp egyetért. Az egy al­kalommal egyszerűen „bűn­­szövetkezetnek” titulált egy­ház emberei találkozót kez­deményeztek a képviselőkkel, ahol a kisgazdák, a Fidesz és az MSZP képviseltette magát. A honatyák első mondata így hangzott: „Uraim, nem tudunk önökről semmit!”. Kárpáti Péter figyelmezte­tett rá, hogy soha nem bujkál­tak, sokkal inkább nyíltak, kommunikatívak, épp ezért nem értik ezt a mérvű ellen­propagandát, mely úgy állítja be a szcientológiát, mintha ez lenne a mai Magyarországon a legnagyobb probléma. A VDN felvetésére, misze­rint sokan - külföldön is - a Szcientológia Egyházat pénz­­éhessége miatt támadják, a következő választ kaptuk: -Egyetlen egyház sem lé­tezhet pénzt nélkül, ráadásul nekünk nem áll évszázadok múltja hátországként. A kü­lönböző tanfolyamainkért, a méregtelenítő kúrákért termé­szetesen pénz kérünk, amit mi ugyan adománynak nevezünk. A pénz eszköz a több ember­hez való eljutásban, hogy a szellemi szabadság felé vezető hídra rátaláljanak. Lehet, hogy ma még úgy tűnik, mintha a szcientológia egy vállalkozás lenne. De nincs így, hiszen külföldön számos karitatív te­vékenység (véradástól az éle­lemosztásig) egészíti ki mun­kánkat. Magyarországon ebbe még nem tudtunk belefogni, mert egyelőre a létünkért küz­dünk! M. K.­­ Fotó: Laufer Amennyiért a harang szól Többnyire kétévenként ren­dezi a Magyar Katolikus Egy­ház a harangozás országosan egységes díjtételét. Legutóbb az idén, év elején volt árválto­zás. Ezek szerint harangon­ként 300 forint a költség, melyből 150 forint a sekres­tyésé, 150 a templomé. A ha­rangozás időtartama két perc. A temetés idején egy harango­zás ingyen jár. Az előbbiekből értelemsze­rűen az következik, hogy ab­ban a községben, ahol a to­ronyban mondjuk három ha­rang lóg, ott 900 forintért ve­rik félre azokat. A fenti össze­gek a harangozásért elkérhető díj felső határát jelzik. A reformátusoknál központi harangozási kvóta nincs, a he­lyi presbitérium határozza meg, hogy mennyi jár a ha­rangozónak, s ahhoz igazítják a költségeket is. Ez 100-150 forint. Pécsett a Nagy temetőben a lélekharang 300 forintért szó­lal meg, egyébként általában a református közösségeknél az első harangozás, a hírharang ingyenes, s a félreverés mód­jával tudatják, hogy férfi vagy nő, fiatal avagy idős volt-e az elhunyt. K. F. Annak ellenére, hogy a hőmérséklet olykor vészesen közelít a nullához, mégis akadt oly’ melegvérű férfiú, aki már megmártózott Szekcsőnél a Dunában. fotó: tóth­­. 4 Dunántúli Napló 5 Fogyasztóvédők kitüntetése Baján Évek óta eredményesen dol­gozik Baján a város lakossá­gának javára az önkéntes fo­gyasztóvédelmi és közterület­felügyelői munkacsoport. Széll Péter, a Duna-parti vá­ros polgármestere a három legeredményesebb fogyasztó­­védőt, Medveczki Mihálynét, Mihalovics Istvánnét és Mil­­lunov Dánielt a város jubile­umi emlékérmével tüntette ki. Szépül a kaposvári Rippl-Rónai villa Közel másfél éves szünet után ismét várja látogatóit a ka­posvári Rippl-Rónai villa, a századforduló neves festőjé­nek múzeummá berendezett egykori otthona. Nyolcmillió forintos költséggel szépült meg a Római hegyi otthon, melyben Rippl-Rónai József „hazatalált” a városba. A vil­lában többek között több mint félszáz festmény, grafika, pasztellrajz fogadja az oda be­térőt. (a) Verőceiek Barcson A barcsi Dráva Múzeum idő­ről időre képzőművész cso­portokat hív meg a határain­kon túlról. Ezúttal verőcei képzőművészek vendéges­kednek a városban. Tegnap a horvát művészek ünnepélyes keretek között nyitották meg a műveikből összeállított kiál­lítást. (1) Vadászjelenetek Alsó-Baranyában Vad és vadásztémájú, a ter­mészet feledhetetlen pillana­tait megragadó festmények kiállítását nyitotta meg tegnap délután a MEFA Rt. sellyei erdészetének nagytermében Békés Sándor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője. A két művész, testvérek: Ud­­varnoki Péter és Udvarnoki András. A kiállítás április 6- tól április 19-ig naponta nyolc és tizenhat óra között tekint­hető meg. (a) Tourinform iroda Dombóvárott is Tolnában viszonylag későn kezdték el a turisták informá­ciós hálózatának kiépítését. Alig néhány hete Dunaföldvá­­ron nyitottak Tourinform iro­dát. A közelmúltban Szek­­szárdon megalakult a Turisz­tikai Egyesület, amely gaz­dája lesz a szekszárdi irodá­nak is. A fejlesztés további ütemében Dombóvárott tud­nak újabb irodát nyitni, mivel pályázati pénzhez jutottak. A Turisztikai Egyesület meg­alakítását már erre a hónapra tervezik. Kaposvári egyszerkettő Úgy tűnik, mégiscsak lehet majális idén a kaposvári Cseri parkban. A helyi ön­­kormányzat még a múlt héten azzal a bejelentéssel állt elő, hogy a rendezvény­nek évtizedek óta helyszí­néül szolgáló park állapota annyira leromlott, hogy ott nem vállalják fel a majális megrendezését. Amint azt dr. Kéki Zol­tán, Kaposvár jegyzője la­punknak elmondta, a park­ban teljesen szétrombolták a több milliós beruházással épített vizesblokkokat és a villanyoszlopokat.­­ A berendezéseket ellop­ták vagy széttörték a vandál pusztítók, több helyen még a téglafalat is megbontották. A villanyoszlopokból min­denféle vezetékeket téptek ki. Félő, hogy a rendezvény ideje alatt a tömegben áramütés érhet bármely résztvevőt. A héten tartott közgyűlé­sen a testület úgy döntött, hogy soron kívül pályázatot ír ki a majális lebonyolítá­sára. A pályázónak biztosí­tania kell a mozgó vizes­blokkokat, és a DÉDÁSZ- szal helyreállíttatnia az elektromos hálózatot. Mint megtudtuk, akadt már jelentkező a megvalósí­tásra, de döntés még nem született. Még az is elkép­zelhető, hogy idén két majá­lis is lesz Kaposváron. Rendes Z. .

Next