Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-12 / 11. szám

4 Dunántúli Napló Hírcsatorna Vaklárma Komlón. Tűz­nek vélte a bejelentő azt a gőzszivárgást, amelyet a komlói Bajcsy-Zsilinszky út egyik vezetékének repedése okozott. A tűzoltók mintegy fél óráig keresték az „ál­tűz” okát. (ld) Átlátszók Kárászon. A község tévéerősítő magas­lati objektuma mellé felállí­tották a rádiótelefon-jelzé­seket továbbító tornyot. A kivitelezésben segített az erdészet. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 285 cm, áradó, 5,2 fok, Őrti­los -60 cm, apadó, 5,0 fok, Barcs -36 cm, áradó, 4,7 fok, Drávaszabolcs 41 cm, áradó, 3,6 fok. Elmúlik a veszély Zo­kon? Az önkormányzat pá­lyázaton pénzt nyert, így hamarosan új járda épülhet. Ha kész lesz, a balesetveszé­lyes útkanyart a gyalogosok ezentúl elkerülhetik. (cs) Lottószámok Ötös lottó: 1,14,46 59,64 Hatos lottó: 8,26,29 30,32,41 Pótszám: 12 Jokerszám: 228347 Polgárőrök: még felkészültebben Szombaton tartotta közgyű­lését Pécsett, a Baranya Megyei Polgárőrök Egyesü­letének Szövetsége. A be­számolók mellett szóba ke­rültek a közbiztonság javítá­sát célzó elképzelések is. Szeretnék elérni, még több iskolánál legyen szolgálat, hiszen tavaly is számos esetben sikerült kábítószer­­dílereket vagy szatírokat a rendőrségnek átadni. Munkájukra alighanem idén is szükség lesz, ezért a szövetség tagjainak képzési programot indítanak, hogy a rend civil őrei még felké­szültebbek legyenek. (ld) Baranyai Tükör Veszélytelen emberi maradvány A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tavaly még veszélyes hulladéknak minősített minden kórházban ke­letkező emberi testmaradványt. Az intézményi tiltakozások miatt azonban ezt a rendeletét januártól visszavonta. PÉCS - BUDAPEST A meglehetősen morbid törté­net akkor kezdődött, amikor ta­valy a minisztérium illetékesei úgy gondolták, hogy minden emberi hulladék (így például a levágott végtagok, kioperált szervek) veszélyesnek minősül, így nem szállítható és égethető el azon korábbi rendelet szerint, ami a temetkezésre vonatko­zott. A kórházak bajba kerültek: a temetkezési vállalatok nem vi­hették el ezeket a hulladékokat, mivel ezek speciális szállítási körülményeket és égetési mó­dot igényelnek. Hogy mitől mi­nősültek veszélyesnek, nem tudni, az azonban bizonyos, hogy a kórházak (főként a bal­eseti sebészetek, a belgyógyá­szatok és szülészetek) számára a szállítás je­lentős több­letköltséggel járt volna. Az általunk meg­kérdezett ba­ranyai kórhá­zak közül egyetlen olyan helyen sem kívántak a korábbi rendelet hatásairól nyilatkozni, ahol a megfelelő eszközök hiányoztak az elszállításhoz. A Baranya Megyei Kórház patológiai osztályán ez nem okozott gondot, ők már koráb­ban szerződést kötöttek egy céggel, amely a veszélyes hul­ladékokat elszállítja. Hegedűs Géza (képünkön) osztályvezető főorvos szerint nehéz megta­lálni azt a határt, hogy mi ve­szélyes és mi nem. Erről min­den esetben a kórház és az ÁNTSZ közösen dönt. Az azonban bizonyos, hogy a ko­rábbi rendelet feloldása után, amely visszaállította a korábbi rendszert, sok kórházban léle­­gezhetettek föl. A minisztérium hulladék­ügyben illetékes munkatársa, Ringelhann Agnes elismerte, hogy nem volt egyértelmű a rendelet, ezért változtattak rajta. Megítélése szerint a kór­házaknak elég idejük lehetett volna felkészülni az átállásra, de a problémával csak akkor szembesültek, amikor a temet­kezési cégek jelezték az egész­ségügyi intézményeknek: nem tudják vállalni a feladatot. Hoz­zátette: hamarosan új jogsza­bály készül a veszélyes hulla­dékokról és ennek keretében kell véglegesen tisztázni a kér­dést. Ebben a pillanatban az minősül veszélyes emberi hul­ladéknak, ami fertőzőképes. In­formációnk szerint „bizonyos érdekek” amellett szóltak, hogy maradjon a régi rendszer. Rin­­gelhann ezt nem cáfolta, de nem is erősítette meg. A Dél-Dunántúli Környezet­­védelmi Felügyelőség munka­társa, Enesz Tibor nem tudott adatokat adni arról, hogy a ren­delet módosítása milyen arány­ban csökkenti a veszélyes hul­ladékok számát. A hulladék-átadók szolgálta­tási kötelezettsége csak 1999 márciusára, az átvevőké pedig csak a második negyedévben válik kartoték-adattá. L­D. (a Kommentár az 1. oldalon) Nem minden szerv szállítható ILLUSZTRÁCIÓ: LAUFER L. Alit a bál szombaton az újságíróknál Szombaton este a sajtó bálozott Pécsett, a Palatinus Szálló Bar­­tók-termében. A rendezvényen nemcsak a hírek csinálói, de ezúttal azok szereplői is jelen voltak: neves vállalkozók, köz­életi és politikai személyiségek. Köszöntőt mondott dr. Kö­kény Mihály népjóléti minisz­ter, dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke és Rózsa B. György újságíró. Volt nyitótánc, tombola, étel-ital és tánc, tánc, tánc hajnalig. Lapunk a médiaszponzor szerepét vállalta, de közel sem „sajátította ki” a rendezvényt: jelentésünk szerint minden résztvevő remekül érezte ma­gát. Önkritikusan jelenthetjük: nálunk egész éjjel állt a bál. L. D. A vacsoravendégek között volt Kökény Mihály népjóléti miniszter is fotó: laufer László X * 1998. január 12., hétfő Cigány nevelők képzése PÉCS Cigány gyermekeket oktató és nevelő intézményekben dolgozók számára képzést szerveznek Dél-Dunántúl négy körzetében. Régi vita, hogy mi okozza a roma gyerekek oktatási siker­telenségét. A leggyakrabban a családokat szokták megne­vezni, de ez a szakemberek szerint hibás megközelítés, hiszen csak bűnbakokat ké­pez. A legtöbb eredménnyel az kecsegtet, ha a változtatásokat az iskolában kezdik. Fontos, hogy a cigány gyermekeket tanító pedagógusok belássák, ezekkel a diákokkal is lehet sikert elérni. Legalább ilyen lényeges, hogy a gyerekek ne szégyelljék, hogy cigányok, mert a helyes önkép kell az eredményhez. A Galilei Alapítvány és az Amrita Egyesület tehetségku­tató és tehetséggondozó prog­ramja keretében most Pécs, Kaposvár, Barcs és Szekszárd helyszínekkel képzést szervez azoknak, akik cigány gyer­mekekkel foglalkoznak. A je­lentkező településekről óvo­dapedagógust, tanítót, tanárt, gyógypedagógust, kisebbségi vagy települési önkormány­zati vezetőt is várnak. A kép­zés a NAT keretei között is felhasználható speciális isme­retanyagot közvetít. H. I. Gy. Kulcsrakész biztosítások PÉCS Nem fizette ki az egyik nagy biztosítótársaság a betörés okozta károkat, mert a la­kás ajtaján külsérelmi nyomokat nem találtak. Az ügyfélnek több mint egy­millió forint értékű műszaki berendezését lopták el. A biz­tosítótársaságoktól kapott in­formációk szerint ilyenkor a rendőrségi vizsgálat alapján döntenek, jogos-e a kárigény vagy sem. A zárszakértők ál­talában minden kétséget kizá­róan meg tudják állapítani, ha valaki ál- vagy másolt kulcs­csal hatolt be a lakásba. Ez ugyanis sajátos nyomokat hagy a zár belsejében. Más a helyzet, ha a betörő az eredetileg is használt kulccsal hatol be az épületbe. Ha valaki elhagyta vagy eset­leg ellopták a kulcsait és nem jelenti be a rendőrségen, a be­törés után a szakértő is csak azt tudja megállapítani: külsé­relmi nyomot nem talált. És a biztosító rendszerint egy fil­lért sem fizet. B. G. Czinderi utca: a kecske és a káposzta esete Régóta húzódó probléma: a pécsi Czinderi utcától északra fekvő rész az OTP Ingatlan Rt. tulajdona, a városképről vi­szont az önkormányzatnál döntenek. A volt BÁZIS-terület meglehetősen frekventált helyen fekszik, hiszen ez a rész lenne Pécs „kapuja”. Most úgy tűnik, végre megoldás születik. PÉCS A terület 1995 decemberében került az OTP Ingatlan Rt. tu­lajdonába, mivel - sportnyel­ven szólva - a volt tulajdonos, a BÁZIS fő hitelezőjeként a leg­nagyobb lakossági bank volt az első kiemelt a tartozást követe­lők listáján. Gömöry János, Pécs főépíté­sze (képünkön) a többször mó­dosított városrendezési tervre hivatkozik, amely szerint a buszpályaudvartól egészen a Kossuth térig olyan övezet jönne létre, amely egyszerre lenne üzleti- és lakónegyed, to­vábbá parkosított terület is. Mindez azt jelenti, hogy a terv alapján ezen a részen szá­mos közterü­let (értsd: sé­tálóutcák, park) lenne, amely kétsé­get kizáróan javítaná a vá­rosképet. Igen ám, de a város nem kötelezheti arra a tulajdonos céget, hogy közterületeket hoz­zon létre, csak arra, hogy a vá­rosrendezési tervnek megfele­lően hasznosítsa a területet. A fenti ellentmondás miatt a felek immár több, mint egy éve nem jutnak dűlőre a terület sorsáról. Tollas Tibor, az OTP Ingat­lan Rt. képviselője nem lát kü­lönösebb problémát az ügyben. A munkák már 1996 óta foly­nak, a rendezési terv(ek)nek megfelelően. Hamarosan újabb két épületre nyújtanak be bon­tási engedélyt a városhoz. A héten várhatóan végső megállapodás születik, igaz, meglehetősen furcsa kompro­misszummal. A tervezet ugyanis olyan, mint a kecske és a káposzta esete: ezen a részen mégsem lenne közterület, ugyanakkor a kivitelezés a városrendezési tervnek tökéletesen megfelelne. Magyarán sem a közpark, sem az utcák nem képeznék a város tulajdonát, így egyelőre az is kérdéses, hogy a polgárok használhatják-e majd azokat. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy az elképzelések szerint ez a terület oldaná meg részben a város parkolási gondjait is. Gömöry abban látja a meg­oldást, hogy idővel a város ki­sajátíthatja ezeket a részeket, bár a mikéntre még nem tudott pontos választ adni. L. D. Már minden bontásra érett a területen fotó: laufer László Árokparti közmunkák SELLYE Az Ormánságban idén közel kétszáz munkanélkülit tud­nak foglalkoztatni a vízkár­elhárítási közmunkaprog­ramnak köszönhetően. Míg tavaly csak tizennyolc, idén már harminc Dráva menti település kapcsolódott be a Munkaügyi Miniszté­rium Közmunkatanácsa által meghirdetett programba. Ért­hető a nagy érdeklődés, hi­szen amellett, hogy a térség munkanélküliségi mutatói megyei viszonylatban a leg­kedvezőtlenebbek, a Dráva árterületén fekvő települések­nek a vízelvezető árkok kar­bantartása is különösen fon­tos. Tavaly összesen több mint harmincöt kilométernyi részt tettek rendbe az árok­rendszerből, idén közel két­százhatvan kilométer meg­tisztítását tervezik. Nórántné dr. Hajós Klára, a pályázatot benyújtó és a munkákat meg­szervező Ormánság Fejlesztő társulás elnöke úgy véli, hogy a hátrányos térségek szűk fog­lalkoztatási lehetőségei között a legjelentősebbek a közmun­kaprogramok. A sikeres pályázatnak kö­szönhetően az április elején induló ormánsági közmun­kákban száznyolcvanhatan vehetnek majd részt és nem csak a fizikai dolgozók, ha­nem az adminisztrációs sze­mélyzet is munkanélküliekből kerül ki. S. G.

Next