Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-20 / 197. szám

2 Dunántúli NaplóVilágtükör Hírcsatorna Megtalálták ifjabb John F. Kennedy eltűnt sportrepülőgépét - jelentették amerikai tévéállo­mások. A híradók szerint a sze­rencsétlenül járt légi jármű a ten­gerfenéken hever Martha’s Vineyard massachussetsi üdülő­sziget közelében. II. János Pál pápa gyászmisét mondott ifjabb Kennedyért, „egy nagy katolikus dinasztia sarjáért”. Megkezdték a Progressz M-42- es teherűrhajón a Mir űrhajósai hétfőn az előző este érkezett 2,5 tonnányi szállítmány kirakodá­sát. A két orosz és egy francia űr­hajós tudományos munkájához és mindennapjaihoz szükséges utánpótláson kívül tartalék üzemanyag érkezett a Progresszel. A rakomány legfon­tosabb részét azonban azok a be­rendezések képezik, amelyek le­hetővé teszik, hogy augusztus vé­gétől pilóta nélkül is irányítható legyen az űrállomás. Szabadlábra helyezték a kerüle­ti bíró döntése alapján hétfőn Ivan Lexát, aki a Meciar-kor­­mány volt titkosszolgálati igazga­tója, parlamenti képviselő. Azzal vádolják, hogy szerepe volt Michal Kovác volt államfő fiának erőszakos elhurcolásában és egyéb bűncselekményekben, ezért a szlovák hatóságok né­hány hónap óta vizsgálati fogság­ban tartották. A Szíria és Izrael közötti terü­leti megegyezést több más fontos probléma megoldásának kell megelőznie - mondta Ehud Barak. Az Egyesült Államokban tartózkodó izraeli miniszterelnök kifejtette: mielőtt szóba kerülne a Golánról való izraeli visszavonu­lás ügye, rendezni kell minden vitás kérdést, így Libanon problé­máját, a határok megnyitásának témáját, a nagykövetségek kérdé­sét, a biztonsági ügyeket, a gazda­sági együttműködés elemeit. Kémkedett az Egyesült Álla­mok számára Emil Constan­­tinescu román államfő a nyolcva­nas években, amikor még geoló­gus volt, s feltehetőleg máig sem szakadtak meg kapcsolatai az amerikai hírszerzéssel - álította a Cotidianul című napiap hétfői interjújában a román kommunis­ta rendszer hírhedt állambizton­sági szervezete, a Securitate egyik volt tisztje, Andrei Zeno. Ismét emelkedett a Kőolajex­portáló Országok Szervezete (OPEC) által termelt nyersolaj ára az elmúlt héten. Egy hordó OPEC-olaj 18,18 dollárba került a múlt héten, az egy héttel koráb­bi 17,64 dollár helyett. Az OPEC-álamok olajtermelése jú­niusban - májushoz képest - át­lagosan napi 316 ezer hordóval napi 25,757 millió hordóra csök­kent. Az Európai Unió soros elnökénél Orbán Viktor Helsinkiben folytatott tárgyalásokat Megállapodtunk arról, hogy az év második felében a közösségi joganyag 8 új fejezetét tudjuk megnyitni az EU-val zajló csatlako­zási tárgyalásokon, ami a magyar diplomácia nagy sikere - mond­ta hétfőn Helsinkiben Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő az Euró­pai Unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország miniszter­­elnökével, Paavo Lipponennel tárgyalt Helsinkiben. A megbe­szélések során Orbán Viktor hangsúlyozta: a decemberi EU-csúcsértekezleten hasznos lenne, ha a közösség megne­vezne egy céldátumot a jelölt országok csatlakozására, ám nem ez a legfontosabb. Sokkal lényegesebb kérdés, hogy a tár­gyalások menete zökkenőmen­tes maradjon, így ugyanis to­vábbra is megvan az esély arra, hogy 2000 második felének vé­géig bezárulhatnak a csatlako­zási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között - szögezte le Orbán Viktor. A magyar politikus elmond­ta: az Európai Unió még nem döntött arról, hogy az egyes or­szágok hogyan kapcsolódhat­nak majd be a délkelet-európai újjáépítési folyamatba. „Remé­lem, hogy az unió döntése, amely a hó végi szarajevói sta­bilitási konferencián várható, kedvező lesz Magyarország számára” - közölte a magyar kormányfő. Orbán Viktor sze­rint jó esély van arra, hogy a délkelet-európai újjáépítés ne­hézségei, a pénzügyi problé­mák nem lesznek hatással a bővítési folyamatra. „Magyarországnak fontos szerepet kell játszania a balká­ni helyzet stabilizálásában, ezt gazdasági teljesítménye, a tér­ségben betöltött szerepe egy­aránt indokolja” - szögezte le Paavo Lipponen finn kor­mányfő. A Vajdaság kapcsán Orbán Viktor kiemelte: a ma­gyar diplomácia támogatja a tartományban élő magyarok autonómiakoncepcióját. Orbán Viktor délután a Turku melletti Naantaliba, a finn köztársasági elnök nyári rezidenciájára utazott, hogy ta­lálkozzon Martti Ahtisaari köz­­társasági elnökkel, aki az Euró­pai Unió megbízottjaként ko­moly szerepet játszott a koszo­vói háború befejezésében. Csak a bővítés teremtheti meg a térség stabilitását Gondok az új EU-székház körül A Balkán és Európa keleti felének stabilitása csak akkor valósulhat meg teljes egészében, ha a térség államai csatlakoznak az Európai Unióhoz - vélekedett hétfőn Brüsszelben Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó új felelőse. Verheugen még német külügyi államminiszterként azon a ta­lálkozón szólalt fel, amelyen az Európai Unió külügyminiszte­rei megvitatták a három hete elkezdődött és decemberig tar­tó soros finn EU-elnökség programját. A tervezet a Ko­szovó utáni korszak uniós kül­­kapcsolatainak rendező elvére épül, erről volt szó a hétfői mi­niszteri felszólalásokban is. Verheugen, aki Romano Prodi szeptembertől hivatalba lépő Európai Bizottságában a bővítési főbiztos posztját tölti majd be, egyebek között han­goztatta, hogy az uniónak foly­ton bizonyítania kell: komo­lyan gondolta, amikor a bőví­tés elindításakor azt ígérte minden tagjelöltnek, hogy az unió ajtaja mindenki előtt nyit­va marad. Tarja Halonen finn külügy­miniszter, az ülés elnöke beje­lentette, hogy a rövid és hosz­­szú távú balkáni teendők meg­vitatására több munkacsopor­tot állítanak fel. A miniszter asszony szerint a nemzetközi közösség - és benne az újjáépí­tésben vezető szerepet ígérő EU - akkor őrizheti meg hite­lét, ha összefog, és tettekkel is bizonyítja segítőkészségét.­­ Egy nappal a nemrég megvá­lasztott képviselők Európai Parlamentjének alakuló ülése előtt a Strasbourg­ban számuk­ra újonnan felépített palota még kopácsolástól volt han­gos, a befejező munkálatok jó része még hátra van. A 626 képviselőnek igen sok kisebb-nagyobb kényelmetlen­séggel kell majd megküzdenie, hisz a bútorok most érkeznek, a többezernyi telefonvonal be­kötését csak hétfőn kezdték el, a technikai és infrastrukturális berendezéseknek csupán egy része működik, és az épület­ben nem használhatók a mobiltelefonok. José Maria Gil-Robles, az Európai Parla­ment leköszönő elnöke a na­pokban viszont elismerte, hogy „az épület tervezésekor nem vették figyelembe a későb­bi használók igényeit”. Az egyébként rendkívül ele­gáns, füstszínű üveggel borí­tott beton- és acélpalota Strasbourg­ban az Európa Ta­nács és az ET Emberjogi Bíró­sága épületének szomszédságá­ban emelkedik. Négy év alatt készült el az összesen 185 ezer négyzetméternyi, több hatal­mas üléstermet és kétezernyi irodát tartalmazó épület. Impozáns épület - megnyitó előtt, félkészen fotó: feb/reuters Bár az ENSZ csak október 12-én fogja ünnepelni Már most hatmiliárdan vagyunk Az Egyesült Nemzetek Szervezete ez év október 12-ére tűzte ki a jeles napot: az egész világon akkor emlékezünk meg arról, hogy az emberiség túllépte a hatmilliárdos lélekszámot. Az Egyesült Államok Népszám­lálási Hivatala szerint már túl va­gyunk a hatmilliárdon: hétfő haj­nali 2 óra 34 perckor léptük át a bűvös számot! (Azt azonban, hogy ki a szerencsés hatmilliár­dodik, senki nem tudja, de képte­lenség is meghatározni.) Egy másik rekordot is felje­gyezhetünk: a történelemben először 40 év alatt kétszerező­dött meg az emberiség száma. „Az egész emberi történelem kellett ahhoz, hogy 1804-re elér­jük az egymilliárdot. Mindössze 150 év telt el, és 1960-ban túl­léptük a hárommilliárdot. És most, mindössze 40 évvel ké­sőbb, máris megduplázódtunk” - íja a Los Angeles Times. A szakemberek már régóta fi­gyelmeztetnek a növekedés ve­szélyeire. Talán ennek is kö­szönhető, hogy a világ 191 or­szágából 61-ben (így nálunk is) a születések száma már a népes­ség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket sem éri el, ami az egyes népek-országok szemszö­géből nézve természetesen nem kedvező. Globálisan viszont még nagyobb az ellenkező értel­mű veszély: a 130 (általában) koldusszegény országban a szü­letések száma dinamikusan nö­vekszik, a születésszabályozás, a családtervezés ismeretlen. Az emberiség jövőjének szempontjából két további el­gondolkodtató jelenség: példa nélküli, hogy hamarosan egy­­milliárd tinédzser lép a szülőké­pes korba, és ez önmagában is előrevetíti egy eddig sohasem volt populációs robbanás rém­képét. Másfelől a növekvő átla­gos élettartam: 1950-ben a sze­gény országokban ez még csak 40 év volt, azóta 61 évre emelke­dett, a fejlett országokban pedig ma 66-75 év a várható életkor. Ferenczy Europress 1999. július 20., kedd Illegális szerb katonák Koszovóban A rendezés esélyei A jugoszláv hadseregnek vannak olyan katonái, akik még mindig Koszovóban tartózkodnak illega­­litásban - mondta az AFP fran­cia hírügynökségnek egy, a had­sereghez közelálló forrás. A tájékoztatás szerint a szerb erők június közepén történt visszavonulása után a Kosovska Mitrovicában állomásozó 125. gépesített dandár több katonája Koszovóban maradt. Olyan tisz­tekről van szó, akik saját házzal rendelkeznek ebben a tarto­mányban, vagy akik kifejezetten a jugoszláv főparancsnokság en­gedélyével tartózkodnak ott. Mindegyikük illegalitásban van - tette hozzá a meg nem neve­zett forrás. Az illegálisan Ko­szovóban maradt katonákról szóló értesülés kevéssel azután látott napvilágot, hogy a KFOR katonái a hétvégén bejelentet­ték: a belgrádi rendszer kém­szolgálatának hat tagját leplez­ték le és utasították ki a tarto­mányból. Karl Bildt, Kofi Annan ENSZ- főtitkár koszovói különmegbí­­zottja és a nemzetközi közösség egykori boszniai főmegbízottja aláhúzta: az ENSZ kész huma­nitárius segélyt nyújtani a ko­szovói válság miatt Szerbiába vonult menekülteknek. Remé­nyét fejezte ki, hogy a nemzet­közi közösség a újjáépítéshez is számottevő segítséget nyújthat, ám ez nagymértékben függ a se­gély célba juttatásának lehetősé­geitől. Az egykori svéd kor­mányfő súlyosnak ítélte a jelen­legi koszovói helyzetet. Emlé­keztetett arra, hogy a koszovói átmeneti ENSZ-igazgatás ide­jén lényegében a teljes végrehaj­tó hatalom Bernard Kouchner ENSZ-különmegbízott és az ál­tala vezetett misszió kezében van. Amikor az átmeneti igazga­tás véget ér, a tartomány kész lesz önmaga irányítására, a nemzetközi közösség pedig a térségbeli tartós békét biztosító végső rendezés lehetőségeit fog­ja kutatni. Amennyiben demok­ratikus és működőképes szerb-montenegrói államszö­vetség alakul ki, van esély a ko­szovói válság rendezésére Jugo­szlávia keretein belül - hangoz­tatta a megbízott. Több száz ember tüntetett va­sárnap este Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnök lemondá­sát követelve a dél-szerbiai Leskovacban és a fővárostól nyolcvan kilométerre délnyugat­ra fekvő Valjevóban. Lesko­vacban immár tizennégy napja folyamatosan tartanak az ellen­zéki megmozdulások. „Szlobo­dan Milosevics rendszerének végnapjai Leskovacban kezdőd­tek” - jelentette ki a vasárnap késő esti tüntetésen Zarko Korac, a Szociáldemokrata Unió (SDU) elnöke. Valjevóban a vasárnapi megmozdulással együtt már hét egymást követő napja tart a tiltakozó megmoz­dulások sorozata. Két Kína van? Peking nem fog ölhetett kézzel ülni, ha a külföld beavatkozik belügyeibe A Tajvanon vasárnap közzé­tett közvélemény-kutatás sze­rint a sziget lakosságának összesen 73,3 százaléka egyet­ért Li Teng-huj államfőnek a kí­nai-tajvani viszonnyal kapcsola­tos álláspontjával, vagyis azzal, hogy Tajvan külön állam. Az így vélekedők aránya sokkal magasabb volt, mint az előző nap nyilvánosságra hozott fel­mérés szerint. A szombati közvélemény-ku­tatás eredménye alapján a la­kosság 43 százaléka helyeselte az elnök elképzelését, 28,3 százalék pedig nem ellenezte azt, hogy a tajvani-kínai tárgya­lásokat két állam közötti pár­beszédként kell kezelni. A vasárnapi felmérés sze­rint 74,2 százalék úgy véli, Taj­van és Kína már most úgy vi­szonyul egymáshoz, mint két állam, és a megkérdezettek 79,1 százaléka szerint Tajpej­­nek továbbra is törekednie kell arra, hogy más országokkal hi­vatalos kapcsolatokat létesít­sen. Tajvan a múlt héten bonyo­dalmat okozott Kínához fűző­dő viszonyában azzal, hogy Li elnök hosszú idő után hirtelen elvetette az „egy Kína-poli­tikát, a Tajpej és Peking által eddig egyaránt elfogadott for­mulát . Peking nem mondott le ar­ról, hogy esetleg erőt alkalmaz Tajvan Kínához csatolása vé­gett - jelentette ki Csiang Cö­­min kínai elnök amerikai kollé­gájának, Bill Clintonnak vasár­napi telefonbeszélgetése so­rán. Tárgyalásuknak erről a részletéről az Új Kína hírügy­nökség számolt be hétfőn. Csiang Clintonon keresztül figyelmeztette Tajpejt, hogy „nem fog ölbe tett kézzel ülni”, ha valamely külföldi hatalom be akarna avatkozni a kínai-taj­vani országegyesítés kérdésé­be. Most mutasd meg! Vagy ha most nem is, hát ősszel és télen. Az Ungaro divatház párizsi divatbemutatóján látott és az év második, hűvösebb felére megálmodott kosztümök melegíteni fognak - a férfiak körében bizonyosan. fotó: feb/reuters

Next