Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-06 / 152. szám

t 8. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI MOBILTELEFÓNIA. A Pannon GSM előfizetőinek száma meg­haladta az 1,5 milliót - közölte a társaság kedden. Magyar­­országon jelenleg mintegy 3,85 millió mobil-előfizető van. A Pannon GSM közleménye szerint a társaság tavaly októ­berben köszöntötte egymillio­­modik előfizetőjét, majd mind­össze hét hónap alatt újabb ötven százalékkal bővült a cég ügyfeleinek száma. A Pannon GSM úgy véli, hogy a magyar­­országi mobil­telefónia fejlődé­sének leggyorsabb szakaszát éli. A mobilpenetráció az előre­jelzések szerint még az idén eléri az ötven százalékot, azaz minden második magyar állam­polgárra jut majd átlagosan egy mobiltelefon. MEGÁLLAPODÁS: Hatályba lépett a Magyarország és az Európai Unió között megkötött, a megfelelőség-értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás - közölte Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) államtitká­ra kedden. A június 1-jén életbe lépett megállapodásban rögzí­tett és elfogadott termékcsopor­tokat forgalmazó hazai cégek Magyarországon is elvégezhe­tik az uniós piacra szánt termé­keik megfelelőség-értékelését. ELUTASÍTÁS: Az Országgyű­lés számvevőszéki bizottsága keddi ülésén nem támogatta azt a módosító javaslatot, amely a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzését az Állami Szám­vevőszéken kívül a felügyelő­bizottságra is bízná. CSÖKKENŐ BENZINÁR. Há­rom forinttal csökkenti a mo­torbenzinek árát csütörtökön a Mol Rt., a gázolaj ára változat­lan marad - jelentette be a tár­saság kedden. A Mol indoklása szerint a motorbenzinek jegy­zésára tovább csökkent az elmúlt héten. Csütörtöktől a Mol-kutaknál a­ 91-es ólmozat­lan benzinért 241,50 forintot, a 91-es keverékért 244,50 forin­tot, a 95-ös ólmozatlan benzi­nért 244,50 forintot, a 98-as ólmozatlan benzinért pedig 253,50 forintot kell fizetni lite­renként. A gázolaj ára 215,00 forint marad. Az egyes Mel­­töltőállomásoknál a helyi viszo­nyoknak megfelelően eltérhet­nek a listaártól. 2001. június 5., BUX: 7030,78 -0,34 % eltérés az előző záróértékhez képest (1 egységre, forintban) Angol font 422,63 Cseh korona 7,46 Euró 253,33 Német márka 129,53 Osztrák schilling 18,41 Lengyel zloty 75,29 Svájci frank 167,16 Szlovák korona 5,91 USA-dollár 300,12 G­A­Z­D­A­S­Á­G­I T­ÜKÖR 2001. június 6., szerda HSN­ Nyugdíj pénzügyi szemmel A szociális jellegű juttatások sorsáról is dönteni kell A kormánynak 15 kérdésben kell majd dön­tenie a pénzügyi tárca által felterjesztett nyugdíjreform kapcsán. Az állami pillér tervezett változtatásairól június közepén véglegesülhet a hivatalos álláspont. ____________ Budapest _______ A tervezett változtatások nem érintik az öngondo­skodás elvén alapuló magánnyugdíj-pénztári rendszert, elsősorban az állami, a felosztó-kirovó elven alapuló nyugdíjazás reformjáról van szó - tudtuk meg Varga Mihály pénzügyminisztertől. Az új rendszer kialakításakor alapvető szempont az átláthatóság, illetve a befizetésekkel arányos nyugdíjazás megteremtése volt. Ma senki sem tudja ugyanis megmondani, milyen nyugdíjat kap majd például egy ma 35 éves dolgozó. Az elképzelések két alapvető modell köré for­málódtak: a német rendszer szerint az év végén a pénzügyi vezetés megállapítja az átlagos járulékot, s ez alapján kap a járulékfizető 1 pon­tot. Ha ezen összeg alatt fizetett be, akkor magától értetődően 1 pontnál kevesebbet kap, illetve fordítva. Ma például 48 márka jelent Német­országban egy pontot. Tehát, ha valaki 10 évet „halmozott fel” átlagos járulékfizetéssel, akkor 480 márka nyugdíj illeti meg. A másik, a szak­zsargonban NDC-nek nevezett modell névleges, egyéni járulékszámla-vezetést jelent. A dolgozó által befizetett járulék szabja meg a majdani nyugdíjat, ami a hagyományos tőkefedezeti elven működik, s mint ilyen, gyakorlatilag a magán­nyugdíjrendszerrel azonosítható. A kormánynak többek között majd arról is kell döntenie - áll a pénzügyminisztériumi felter­jesztésben -, hogy a szociális jellegű nyugdíjak benn maradjanak-e a nyugdíjalapban, illetve, hogy különválasszák-e az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a rokkantságit a hadirokkantak járadékától vagy például az életjáradékoktól. A rugalmas nyugdíjkorhatár szintén a felvetendő kérdések között szerepel. Varga Mihály elmondta, az 1997-es nyugdíjreform jócskán hagyott maga után elvarratlan szálakat. A mostani reform első­sorban a módosításokat alátámasztó, rendkívül alapos háttérszámításokkal különbözik a korábbi­aktól. ___________________________________________( CSERNYÁKSZKY) NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA MAGYARORSZÁGON Javul a könnyűipar helyzete Az ipari beruházások tíz százaléknál nagyobb ütemben bővülnek A feldolgozóipar belföldi eladási árai tavaly 16 százalékkal voltak magasabbak az 1999. évinél. Az idei esztendő jelen­tős termelői áremelkedéssel kezdődött - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb jelentéséből. ________Budapest______ Az élelmiszeripar termelői ár­­emelkedésénél a múlt év egészé­ben gyorsuló tendencia volt meg­figyelhető. Márciusban a belföldi termelői árak 20,1, az exportárak 23,2 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti árakat. A vegyipari árak mozgása meg­lehetősen szeszélyes. Az idén las­suló növekedési tendencia figyel­hető meg ,de elsősorban a kőolaj­feldolgozás, másodsorban a vegyi alapanyag- és termékgyártás árai is meg-megugranak egy-egy rossz kőolajpiaci hír hatására. A GKI 2001-ben a tavalyinál alacsonyabb átlagos kőolajárra számít, ezért a vegyipari termelői árak változása feltehetően belesimul majd az általános árnövekedési ütembe. A gazdaságkutatók felmérése szerint a feldolgozóipari vállalko­zások elég magas - 82,7 százalé­kos - kapacitáskihasználtsággal működnek. Ez megerősíti azokat az előrejelzéseket, amelyek sze­rint az ipari beruházások az idén tíz százaléknál nagyobb ütemben fognak bővülni. A szakemberek prognózisa sze­rint a világpiaci konjunktúralassu­lás hatása az idén másként érinti a feldolgozóipari cégeket, mint az 1998-99. évi megtorpanás. Az az orosz piacon kialakult pénzügyi válságnak volt a következménye, s elsősorban a hagyományos ipar­ágakat - mint az élelmiszer- és gyógyszeripar - érintette, illetve a közepes minőségű tömegtermé­kek keleti exportőreit sújtotta. Ak­kor a multinacionális vállalatok magyarországi cégei kompenzálni tudták a többi vállalkozásnál visz­­szaesett teljesítményeket. A jelen­legi lassulás viszont a fejlett világ­ból indult el és úgy tűnik, első­sorban az információtechnológiai ágazatokat sújtja. Az élelmiszeripar tartja a tava­lyi, 6 százalék feletti növekedést, de az év első két hónapjában a ki­vitel bővülési üteme nyolc száza­lékkal magasabb volt a belföldi el­adásokénál, amely 4 százalékot tett ki. A gazdaságkutatók szerint ez az ütemkülönbség hamarosan megfordul. A leggyorsabban nö­vekvő részterület tavaly a hús- és baromfihús-készítmények gyártá­sa volt, idén viszont a baromfifel­dolgozás produkálta a legnagyobb növekedést. A szakemberek sze­rint ez összefügg az európai járvá­nyokkal, illetve az általuk kiváltott hisztérikus reakciókkal. A zöldség- és gyümölcsfeldol­gozást - a konzerv- és hűtőipari - tavaly az aszály miatt bekövetke­zett, idén a húsvéti fagyok miatt várható terméskiesés hozza nehéz helyzetbe. Az ágazatban koráb­ban is jelentős felesleges kapacitá­sok voltak, így biztosra vehető, hogy gyárbezárásokra kerül sor. A gazdaságkutatók az idén a könnyűipari vállalkozások helyze­tének szerény mértékű javulására számítanak. A hazai jövedelem­­növekedés a belföldi kereslet fel­futásával járhat, de kedvező fejle­mények várhatók a nyugat-euró­pai piacon is. A német kormány adócsökkentő intézkedései a la­kossági kereslet emelkedését je­lentheti a magyar exportőrök számára is. - no - A FELDOLGOZÓIPARI TERMELŐI ÁRAK VÁLTOZÁSA, 2001 (ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKA­ 100) Belföld Export Termelői ár 2001.I. félév 112 106 109 2001. II. félév 110 104 107 2001 összesen 111 105 108 Forrás: GKI Rt. prognózisa Időérzékeny küldemények Gyorsuló pályán az expressz szállítás Ki gondolná, hogy az áruszállítás - mondhatni - „high tech”-ágazatára hazánkban olyan nagy az igény, hogy több mint 10 milliárd forintos az éves piaca? Márpedig ez a hely­zet, sőt mi több, az ágazat komoly bővülési reményekkel nézhet a jövőbe. Négy nagy cég uralja Magyaror­szágon ezt a területet, és a külde­mények továbbítását telefonon is meg lehet rendelni: elsősor­ban dokumentumok, vámköte­les csomagok, légi teheráruk jut­nak így egy-két nap alatt célba. Hazánkban az informatika, a te­lekommunikáció és a feldolgo­zóipar a fő megbízó. Az ország legnagyobb gyors­szállítójának a TNT Express Worldwide-nak magyarországi igazgatója, ifj. Járási Márton úgy nyilatkozott, hogy csak az el­múlt egy év során 20-25 száza­lékkal bővült a magyar piac ezen ágazata. A cég hét vidéki telep­hellyel is rendelkezik (Győr, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Pécs, Miskolc, Debrecen, Sze­ged), s a forgalom ezekben a vá­rosokban olyan, mint az adott térség gazdasági teljesítménye, így például az északnyugati régió messze kilóg a sorból. Többnyire nemzetközi meg­bízatásoknak kell eleget tenni, de nem csak a gyorsaság miatt keresettek ezek a vállalkozások, hanem mert extra kívánságokat is teljesítenek. Tavaly például hét hawaii cápát hoztak külön­­külön akváriumokban Madrid­ból Budapestre. A tarifa az áru súlya és a címzett földrajzi fek­vése alapján változó, egy fél­kilós dokumentumot még Ja­pánba is eljuttatnak 10 ezer fo­rintért 2-4 nap alatt, de ugyan­ide egy 150 kilós küldemény már félmillióba kerül. A piac pe­dig egyre bővül, a TNT magyar­­országi képviselete önmagában 55,6 százalékkal növelte tavaly nettó árbevételét (4,2 milliárd forint volt az értéke), s idén 290 milliót szánnak belföldi fejlesz­tésekre. Szakmai körökben úgy tart­ják, hogy 2000-ben hazánkban az expressz időérzékeny szállí­tás forgalma 10-15 milliárd forint volt, holott a gyors árufuvarozás még alig jutott túl az első lépé­seken. M. B. E. Kifogásolt paragrafus Amerikai szabályozás a találmányokról Budapest A formatervezési minták oltalmát eddig hazánkban kormányrendelet védte. A kérdésről most az Európai Unió elvárásainak is meg­felelő törvényjavaslat került a parlament elé. Ezzel kap­csolatban dr. Vedres And­rás, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke tilta­kozó levelet küldött minden országgyűlési képviselőnek. - Mivel nem értenek egyet? - Egyetértünk azzal, hogy az EU-igényeknek megfelelően a formatervezett alkotásokat törvé­nyi szinten kell védeni, csak a törvény a 67. paragrafusa ellen van kifogásunk. - Erről szól a levél? - A szabadalmi törvény sze­rint a szolgálati találmányok, vagyis a munkaköri kötelesség során született találmányok ese­tében a szabadalom jogai a mun­káltatóé, de az eredendő jogosult a feltaláló, ezért neki feltalálói dí­jat kell fizetni a törvényben előírt módon. Ez a rend Európa orszá­gaiban. Az Egyesült Államokban mindez másképpen működik. Ott a munkavállaló munkába lé­péskor szerződést köt a munka­adóval, amely szerint 1 dollárért eladja a munkaidő alatt készült találmányát. Ezt az amerikai módszert vezetné be az inkrimi­nált paragrafus. Az amerikai bé­rek mellett ez talán megérthető. A hazánkban működő multinaci­onális cégeknél élvezett maga­sabb fizetés mellet az ott dolgo­zók talán el is fogadnák ezt a megoldást, de az ország többi vállalatánál, a hazai bérezések mellett ezt nem tartjuk elfogad­hatónak. Ezért emeltük fel sza­vunkat a levélben. - Önökkel, mint szakmai egye­sülettel nem egyeztettek az elő­készületek során? - A törvénytervezet utolsó vál­tozatát egy pénteki napon kaptuk meg, és hétfőre kellett a választ megadnunk. Akkor elmondtuk most leírt álláspontunkat, de mint látható, eredmény nélkül. - Ön szerint miért akarják ép­pen az amerikai rendszert be­vezetni?­­ - A General Electric magyaror­szági tervezett kutatóbázisa mű­ködésének „biztonsága” és „ter­vezhető” költségei érdekében kér­te a szabadalmi törvény módosí­tását és a Polgári Törvénykönyv szerződésjoggal kapcsolatos egyes részeinek felülvizsgálatát. - Ezt honnan tudja? - A levelet nem láttam, mert nem nekem írták. Annak tartal­máról az utolsó egyeztetéskor az illetékes minisztérium tájékozta­tott. Miután a szakma javaslata ellenére beterjesztették a forma­­tervezési minták oltalmának sza­bályozásáról szóló törvényterve­zetet beterjesztették, elküldtük az említett feljegyzésünket va­lamennyi országgyűlési képvise­lőnek. KOÓS Káros huzavona Kevesebb pénz a Kiváló Magyar Élelmiszer akcióra Budapest A Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel megjelölt áruk népszerűsítésére az idén lényegesen kevesebb pénz jut, mivel csökkent az Agrár Marketing Centrum költségvetése - mondta Szűts Menyhért, a közhasz­nú társaság védjegyirodájá­nak vezetője kedden Buda­pesten. A védjegyiroda vezetője hangsú­lyozta, hogy a hosszas huzavona ellenére ugyan már van az Agrár Marketing Centrumnak elfoga­dott költségvetése, az mégis lé­nyegesen kisebb a tavalyinál, így a Kiváló Magyar Élelmiszer véd­jeggyel megjelölt áruk piaci nép­szerűsítésére, ismertté tételére 100 millió forint jut az idén, szemben a tavalyi 140-150 millió forinttal. Tegnap bejelentették azt is, hogy a jó minőségű ma­gyar áruk népszerűsítésére hosz­­szabb, két hónapos­ akciót kezd az Agrár Marketing Centrum és a Budapesti Élelmiszer-kereskedel­mi Egyesülés. Az akciót a Buda­pesti Élelmiszer-kereskedelmi Egyesülés hálózatának 81 boltjá­ban szervezik. Szűts Menyhért jelezte, hogy az Agrár Marketing Centrum költségvetése körüli huzavona rányomta bélyegét a Kiváló Ma­gyar Élelmiszer védjegy elnyeré­sére jelentkező cégek aktivitásá­ra is. Az idei év első három hó­napjában mindössze 11 termék kapta meg a védjegy viselésére jogosító elismerést, amíg ez a ta­valyi év hasonló időszakában 30 körül mozgott átlagosan. Az iro­davezető közölte: jelenleg 78 vál­lalat 260 terméke viselheti a meg­különböztető jelzést. Fülöp György, a Budapesti Élelmiszer-kereskedelmi Egyesü­lés elnöke elmondta, hogy az egyesülés laza beszerzési szövet­ségként működik, amelyben a ta­gok viszonylag gyakran cserélőd­nek. Általában az egyesülés főleg a közös beszerzési akciókra he­lyezi a hangsúlyt. Jelenleg az egyesülésnek 207 boltja van és a múlt évi forgalma megközelítette a 42 milliárd forintot. ■ Tanácsadás beszállítóknak Budapest A Honvédelmi Minisztéri­um illetékesei közölték, hogy a NATO részére be­szállítást tervező magyar cégek tanácsadói feladatai­ra a TÜV Rheinland válla­latcsoportot tartják alkal­masnak. - Mit gyárthatunk mi a NATO- nak? - Semmi esetre sem ágyút, vagy repülőgépet - mondta kér­désünkre Kávási Anikó igazga­tó asszony. - A NATO-katonák azonban laknak is, esznek is va­lahol, tehát élelmiszert, konzer­­veket, tisztálkodási eszközöket, műszaki berendezéseket és még sok mindent gyárthatunk szá­mukra. Az építőipar is kaphat munkát tőlük, akár új épületek építésére, akár régebbiek bőví­tésére. - A beszállításokhoz, vagy a munkák elvállalásához külön tanácsadásra van szükség? - Feltétlenül, mert a beszállí­tók részére előírt minőségi köve­telmények két sűrűn gépelt ol­dalt tesznek ki. Ennek minden pontját szigorúan számon kérik. Elönt bennünket a különféle vizsgálati jelek áradata, amit már képtelenség áttekinteni. A ható­ságok, a kereskedők, vagy a fo­gyasztók nem is tudják követni, mit és miért tüntettek fel az árun, annál is inkább, mert a jelek nem mindig egyértelműek. Ezért elin­dítottunk egy olyan programot, amelyben minden vizsgált ter­mékünk egy bizonyos azonosító számot és jelet kap. Ezzel meg­teremtettük annak lehetőségét, hogy a termékforgalmi és minő­sítési információk akár világ­méretekben is - például az inter­neten - gyorsan és könnyen hoz­­záférhetők legyenek. __■ ­

Next