Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-27 / 351. szám

2003. December 27., szombat H­U­S­Z­T­Ó­T B­E­M­U­T­A­T­K­O­Z­I­K15. OLDAL A civil társadalom segít Husztót önkormányzatának költségvetése - önrész híján - nem nyújt lehetőséget arra, hogy pályázatokon sikerrel szerepel­jen. A falu lakóinak összefogásá­val egy civil szervezetet alakíta­nak, amelyik minden lehetősé­get megragad a település szebbé tétele érdekében. Jó lenne, ha lenne park, a házak előtt virágosládák díszlenének, a gyerekeknek is szükségük volna egy szép játszótérre - sorolják szüntele­nül vágyaikat a husztótiak. Nos, a vágyak valóra válhatnak. A legutób­bi, közelmúltban rendezett köz­meghallgatáson megfogalmazódott, egy civil szervezet tán segíteni tud az önkormányzatnak a falu fejlesz­tése érdekében. - Az ilyen kistelepüléseknek nincs más lehetőségük a továbblé­pésre, csak az együttes munkálko­dás - szögezi le Pásztor István, az önkormányzat agilis képviselője, akiben felmerült a szervezkedés.­­ A lélekszám kicsinysége miatt az egész község szinte egy nagy család. Ezt a családias légkört szeretnénk felhasználni arra, hogy tevékenység­re serkentsük az embereket. A megalakulófélben lévő faluszé­pítő egyesület célul tűzte ki, hogy a parkosítás, virágosítás mellett lak­hatóbbá, kényelmesebbé teszi Husztótot. A településen olyan érté­kes, a területre jellemző népi építé­szeti értékeket hordozó porták van­nak, melyek - ha sürgős segítség nem érkezik - az enyészeté lehet­nek. A leendő egyesület minden pá­lyázaton elindul, remélve, hogy itt­­ott jut valami a Mecsek északi lankái között fekvő falunak. A megalaku­lás hetek kérdése, így a tavaszi pá­lyázatokon Husztót minden bizony­­nyal megjelenik majd.__________■ HUSZTÓT POLGÁRMESTERI HIVATALA a két évvel ezelőtti fel­újítás után is megőrizte a térség népi építészetére rendkívül jellemző tornácos külsőt . A fejlődés útjait kereső Husztót Abaliget és Oroszló között, Pécstől alig huszonöt kilométer­nyire, a Mecsek északi lankái közé szorulva búvik meg az ap­rócska település, Husztót. A száz alá zsugorodó lélekszám, az intézmények hiánya nem sok esélyt ad a továbblépésre, az itt élők mégis iparkodnak. - Nem sok minden történt az el­múlt egy esztendőben - szögezi le a kérdéseket meg sem várva a falu polgármestere, Imre Zoltán Gyula. - A 11-12 milliós költség­­vetésből nehéz úgy, gazdálkodni, hogy mindenre jusson. A falu napközben, gyakorlatilag üres, akik dolgoznak, no meg az Abali­­getre járó iskolások, a Hetvehe­­lyen napjukat töltő óvodások reg­gel elmennek, csak délután ve­tődnek haza. Maradnak az idő­sek, egyre többen egyedül, akik a vegyesbolt előtt végigbeszélik a mindennapok gondjait. A polgármester persze nem tö­rődik bele abba, hogy a csendes mindennapokban elvesszen a falu. Szinte naponta járja körül azt a majd félszáz portát, amelyekben még laknak. A lapályon fekvő te­rület hasznosítására nemrég nyer­tek támogatást azért, hogy a gyer­mekeknek egy szabadtéri foglal­koztatót építsenek. Az itteni épü­lethez a megyétől nyertek pénzt. A többfunkciós, raktárnak, szer­tárnak, tüzelőanyag-tárolónak szánt építményt jövőre húzzák fel, a kivitelezővel az önkormány­zat már megkötötte a szerződést. Imrő Zoltán Gyula arról is beszá­mol, hogy az emlékpark vízelveze­tését végre megoldották, miként a tereprendezést is. Ehhez persze kellettek a munkás kezek, a falu­ban két közcélú, egy közhasznú munkás végzi a mindennapi fel­adatokat. - Az idén a Rákóczi utcában végre sikerült két lámpaoszlopot állíttatnunk, de a légvezetékeket is korszerűre cserélték - teszi hozzá a polgármester. - A szilárd hulladék elszállítása is megoldó­dott, egy sziget­­vári cég viszj­el­zési tervén dol­goznak. Szeretnénk mielőbb egy vendégházat kialakítani a falusi turizmus fellendítése érdekében. A husztótiak azért nem adják fel,­az ifjúsági minisztériumba ír­nak pályázatot számítógépre, nyomtatóra, internet-használatra. A jövő itt is fontos. Megkérdeztük: Mi működhetne jobban Husztóton? ...A tömegközlekedés javulhatna” Dér Gábor (40 éves) segédmun­kás: - Mivel itt születtem, itt élek négy évtizede, itt is dolgozom a hivatalnál, úgy szoktam meg a fa­lut, ahogy van, is csak két busz van. Ha közben akad másutt dol­ga az embernek, mehet gyalog a hetvehelyi vasútállomásra. Szabó Istvánné (75) nyugdíjas háztartásbeli: - Ide jöttem férjhez 56 éve, tehát husztótinak számí­tok. Nekem már nem nagyon hi­ányzik semmi, egyedül élek. A külső falakat új­rafestenék, hiszen a perselypénz­ből belül, már megcsináltattuk. Úgy együtt igen szép lenne. Pásztor István (28) vállalkozó: - Én csak másfél éve élek Husztó­­ton, annak is a külterületén csalá­dommal. Pesti vagyok, ám mivel Pécsett végez­tem biológia szakos tanár­ként, miként ki­lenc hónapos kislányunkkal GYED-en lévő párom is, egy baranyai tiszta levegőjű, termé­szetközeli helyet kerestünk. Ezt itt megtaláltuk. Szó mi szó, a bu­­szok errefelé ritkán járnak. ■ Az évszázados múltú zsáktelepülés sokat szépült az elmúlt években. A rendezési tervben a falu régi arcula­tát is megőrzik. A kisközség Pécstől mindössze 25 kilométerre fekszik a Mecsek északi lejtőin, busszal és vonattal Abaliget felől lehet megközelíteni és egy-két kilométeres bekötőúton le­het eljutni az apró, alig nyolcvan la­kosú községbe. - Az elmúlt évek során működött egy fotógaléria a községben, azon­ban az épület belső átalakítása miatt, és anyagi okokból bezártuk - mond­ta a település polgármestere, Haiser József. - Ezt mindenképpen szeret­nénk újraindítani, hiszen igényes kulturális programokat kínál az ide­érkezőknek. Nem turisták tömegeit akarjuk vonzani, hanem a saját adottságainkat kamatoztatni, s a környék kulturális és idegenforgalmi „vákuumát” szeretnénk betölteni. Az említett galériában dél-ameri­kai fotóművészek mellett Korniss Péter kiállítását is megtekinthették az érdeklődők - akik a vendégkönyv tanúsága szerint szép számmal for­dultak meg a tárlatokon. A község, a Baranya Megyei Te­rületfejlesztési Tanácshoz beadott és nyertes pályázatoknak köszön­hetően szépen fejlődött az elmúlt évek során. Elkészültek a csapadék­víz-elvezető árkok - sok helyütt szé­pen kirakott kövekből - és felújítot­ták a belterületi utakat. A faluház a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­térium támogatása mellett szintén a megyétől kapott pénzből szépült meg. A korábbi években még tud­tak támogatást adni az Abaligetre járó általános, a Pécsre közlekedő középiskolás gyerekeknek utazta­tásra, étkeztetésre, azonban ebben az évben erre nem tudtak pénzt ki­szorítani a költségvetésből. A ren­dezési terv készülőben van. A köz­ség megőrizte, s a jövőben is meg­őrzi az ősi halmazos szerkezetű te­lepülésszerkezetet, és már több épületet - kerítést is - helyi védett­ség alá helyeztek. A községben tíz­ezer forintos kommunális adót vet­nek ki jövőre lakóépületenként. A szennyvízcsatornázási terveket már kilenc éve elkészítették - ez azóta már elévült - és az elkövetkezendő években nem sok lehetőségük van arra, hogy a kisközség csatornázott legyen. K­OVÁCS SZÉNÁJA BEMUTATKOZIK A régi falukép megőrzése AZ 1972-BEN az orfűi tórendszer utolsó tagjaként a falu közvetlen szomszédságában létesített tizenhét hektáros kovácsszénájai tó horgá­szoknak nyújt kikapcsolódást. A tó halaiból - horgászokon kívül - a meglehetősen ritka és fokozottan védett vidra is kifogja a neki járó mennyiséget. A környék száraz gyepein él a hazánkban már szinte fel sem lelhető védett szöcskefaj, a magyar tarsza. A föld is rejteget külön­legességet, hiszen az egymilliárd éves fossziliák a sztromalitok telepe­­inek '99-es itteni felfedezése országos földtani szenzációt jelentett. ■ Betegeket gondoznak A „Mérföldkő” Egyesület egy éve létrehozott rehabilitációs intézményében játék-, drogfüg­gőknek - jelenleg 16-an vannak - a Minesota-módszerrel segíte­nek visszatérni a hétköznapi, szenvedélyektől mentes életbe. Kiss András intézetvezető el­mondta, a hangsúly a közössé­gen van, nekik inkább moderá­tori a szerepük. A többféle terá­pia egyik fontos része a mező­­gazdasági munka is. Többek kö­zött ezért, és a község elzártsága miatt választották Kovácsszéná­ját________________________■ kovácsszénája dunantuanapb. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Or­­mánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté A TELEPÜLÉS KÖZPONTJÁBAN található a fotógaléria, a bolt és a polgármesteri hivatal szépen felújított épülete________________■ Husztót A FALU GAZDÁI. Husztót pol­gármestere: Imrő Zoltán Gyula (54 éves gépésztechnikus). Al­polgármester: Horváth Lászlóné (39, kerámiakészítő). A képvise­lő-testület tagjai: Pásztor István (28, vállalkozó) és Weszelovszky Beáta (30, boltos). Hivatalsegéd: Kiss Piroska. A település 2002. január 1-jétől a hetvehelyi kör­jegyzőséghez tartozik. Megbí­zott körjegyző: dr. Karakán Bé­la, Szentlőrinc jegyzője. Házior­vos: dr. Mánfai Iván. Római ka­tolikus lelkész: dr. Cziglányi Zsolt. A körjegyzőség címe: 7681 Hetvehely, Rákóczi u. 36. Tel.: 73/578-528. A polgármes­teri hivatal címe: 7678 Husztót, Kossuth u. 12. Tel.: 72/378-423. Az önkormányzat egyetlen in­tézményt sem működtet. ÚT A TURIZMUSÉRT. Husztót légvonalban alig több mint hét kilométernyire fekszik a turista­­paradicsom Orfűtől. Az itt élők azt szeretnék, ha mielőbb meg­épülne az összekötő út, lehető­séget nyitva a falusi turizmus fellendítésére. husztót. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Me­gyei Közgyűlés és a Szentlő­­rinc-Ormánság Takarékszövet­kezet támogatásával készült. Összeállította: Deák Gábor Kovácsszénája A KÖZSÉG VEZETŐI. A telepü­lés polgármestere: Haiser József. Al­polgármester: Drávecz Gáborné. Képviselő-testületi tagok Szabó Ká­roly, Sipos Julianna A kovács­szénái diákok a körzeti, abaligeti ál­talános iskolába járnak. Az önkor­mányzat címe: 7678 Kovácsszénája, Fő utca 18. Telefon: 72/498-843. A település 2002 januárjától a Hetve­helyi Körjegyzőséghez tartozik. kör­jegyző: dr. Hudin Gyula A körjegy­zőség címe: 7681 Hetvehely, Rákó­czi utca 36. Telefon: 73/378-410 ______________Megkérdeztük: Mi az, ami hiányzik a községben? „Kevés a pénz, régen bálok is voltak” Kellner Ádámné nyugdíjas: - A pol­gármester megtesz mindent, de a pénz kevés. A régi időkben voltak itt bálok, most, hogy a kultúrház sincs kész - nincs színfal -, hol tartanának? Volt tűzoltó- és ci­gánybál is. A cigá­nyokkal szépen megfértek mindig a helyiek. Sajnos a gyerekeket a lenti utcából el kell kül­deni, itt a tó nem messze és sokan járnak horgászni, ezért nagy a forgalom. Játszótér sincs, pedig a kárpótlási jegyemet odaadtam az önkormányzatnak, hogy a faluval szemben vegyen föl­det, hogy legyen játszótér, de a földet másnak korábban eladták, így a je­gyekből valahol messze tudott csak földet venni az önkormányzat. Orsós János munkanélküli: - Először is munka kellene, a kö­zépkorosztálynak most semmi le­hetősége sincs arra, hogy dolgoz­­­zon. Ha meghallják, hogy vidéki vagyok, akkor egyből nem kel­lek, a legtöbb helyen az uta­zást sem térítik. A fiam is mun­kanélküli. A kö­zösségi élet nem a legjobb, ezért a helyi büfés és a faluban még sokan szerettek volna bált rendezni, de a kultúr­­házért akkora kauciót kértek, hogy nem tudtuk kifizetni, így ez elmaradt. Nem kapunk szociális segélyt sem, a gyerekek sem kap­nak semmilyen iskolai támoga­tást. Jávor György munkanélküli: - Szentendréről költöztünk ide, az egész Dél-Dunántúlon keresgéltünk, végül Kovácsszénája mellett döntöt­tünk. Ez a község sokkal nyugodtabb mint a Budapest­i . , melletti város, an­nak ellenére, hogy van bizo­nyos érthetetlen békétlenség a fa­luban. A lakos­ság kicserélődött 1949-ben, a téesz­­esítés idejében is sokan elmentek, majd mások jöttek - így igazi társadalma sincs a község­nek, ahány ház, „annyiféle” ember. Az ittenieknek mindenképpen vala­milyen munkahelyre lenne szüksége. A feleségem tanár, és szeretne a jövő­ben a távmunkává megpróbálkozni, Nyugaton ez már bevár.________■

Next