Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-30 / 147. szám
Zárt kerítés - nádból Veszélyben az ujjak, de megéri a fáradozás A tavasz nemcsak a metszésé, a fű pótlásáé vagy nem kizárólag a kártevők elleni harc jegyében telhet el. Lehetőség nyílik arra, hogy a nyitott kertünk valódi kuckóvá váljon: viszonylag kevés pénzből, kis kézügyességgel zártkertté tehetjük, és még téglafal sem kell hozzá. Csak nád. Rossz szomszédság török átok, tartja az évszázados mondás, de nem is muszáj feltétlenül csak a mellettünk lakó rosszindulata ahhoz, hogy zárt kerítést álmodjunk udvarunkhoz. Sokan szeretnek magukban lenni, ha kimennek gyomlálni, füvet nyírni, vagy egyszerűen csak elmerülni madárdalban, természetben. Persze a kert zárttá tételéhez a legtöbb családnak nincs pénze kőkerítés építésére, így valamilyen olcsóbb megoldást kell keresni. A barkácsáruházakban tavasszal akciósan hirdetik a fa kerítéselemeket, de ennél is olcsóbb a nádfonat - és a drótkerítésre szerelve közel olyan tartós. Egy nagyjából hat méter hoszszú és 1,20-1,40 magas nádfonat átlagosan 3000 forint körüli áron beszerezhető. Vannak olyan áruházak, igaz, elsősorban a fővárosban, ahol nemcsak az általános házhoz szállítást vállalják, hanem a kerítésre való felszerelést is, igaz, ez a kiszállási és az óradíjjal már ezrekre rúghat (és még nem számoltuk bele a munkásoknak „kijáró" söröket). Ezt mindenképp megspórolhatjuk, ha magunk állunk neki felszerelni. Hatalmas szaktudásra amúgy sem kell szert tenni. Előzetesen azt nem árt kitalálni, mivel is rögzítjük a nádat a kerítéshez: megfelelő lehet a drót, ilyenkor persze nem árt fogó a hajfításhoz, majd a maradvány lecsípéséhez. Kis praktika lehet, ha nem drótot, hanem az úgynevezett műanyag kábelkötegeit használjuk. Ennek darabja pár forintért kapható, nem kell külön hajlítgatni, ráadásul, ha egyszer meghúztuk, megfeszítettük, már csak levágni lehet. A nád és a drótkerítés összeillesztése és rögzítése nem tűnik nagy feladatnak - valljuk be, nem is az -, jó szemmérték és egy kis kézügyesség kell hozzá. A kéz viszont létfontosságú, főleg, ha marad belőle valami a munka végére. Ugyanis a nádszálak között kell átdugnunk a drótot vagy a kötegelőt, és a nádat öszszetartó damilt rögzítjük tulajdonképpen a drótkerítéshez. Ehhez azonban át kell nyúlni a nádszálak között, át kell vezetni a rögzítőt, miközben a kemény nádszálak szépen lenyúzzák az ujjainkról a bőrt. Felmerülhet, hogy célszerű lenne kesztyűt viselni, így azonban már nem férünk át két szál között - a nád törik, reped. De a szent cél érdekében (zárt udvar, ugye) megéri az áldozat. Apróbb praktikák is akadnak a munkában. A nádtáblákat úgy alakították ki, hogy a szálakat többszörösen damil fűzi, fogja össze. Az azonban már esetleges, hogy a táblák végén is össze vannak-e kötve a damilszálak, így ha egy kisebb-nagyobb szellő támad, a szép kis nádszövetünk elemeire esik szét, így legfeljebb gyújtásnak használhatjuk (hacsak nincs egy vállalkozó kedvű a családban, aki újra öszszefonja). Azaz a kerítésre való rögzítés előtt célszerű valamenynyi nádszövet valamennyi kötését ellenőrizni, és ha kell, újra megkötni a damilvégeket. Ami még fontos lehet, hogy a zárt kerítés valóban tartós is maradjon: a rögzítést minden esetben több ponton kell megejteni, a kerítés alján és tetején mindenképp. Ha csak felül kötjük a kerítésre a nádat, egy nagyobb szél alákap, és jobb esetben letépi, rosszabb esetben félbe töri (ekkor ismét jön a gyújtás-akció). Ha készen vagyunk, persze meg lehet kóstolni a munkásoktól megspórolt sört, és körbetekinteni a természetessé és zárttá vált udvaron. Már csak néhány nádból fonott kerti szék és asztal hiányzik... Ny. Sz. Pavilont is, kunyhót is A nádfonat könnyen alakítható, szabható, így nem okoz gondot félköröket, kúpokat létrehozni, ez már gyakorlatilag kis kunyhókat, pavilonokat jelent. (Ahogy régen a pásztorok építgették szállásukat). A nád metszőollóval is formázható, így a kerítés ívét is követhetjük. Ha kisebb, de még damil által összetartott darabjaink maradnak, azt sem érdemes kidobni, a téli fagyok elleni védekezésül felhasználhatjuk kisebb gyümölcsfáink takarására, a közöket forgáccsal tömhetjük ki. mmi 4 slh isShSSBy a. ).