Új Dunántúli Napló, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-03 / 282. szám

2 JEGYZET Eltekergő igazság ifjúkoromban a töritanárunk azzal vívta ki a csodálatunkat, hogy igen magas szintre emelte az igazságérzetünket, s nem csak elméletben, de a gyakorlatban is. Megtörtént például, hogy „véletlenül" kivertem focival a tanári egyik ablakát, ő meg hazakísért, kezembe nyomta a lasztit, hogy akkor nosza, rúgjam be az ablakon át a nagyszobánkba is. Hogy miért jut ez most az eszembe? Mert az volt a kedvenc mondása, hogy „kétszer soha ne büntessük ugyanazért a tanulót!”, s nekem valahogy ilyen érzésem van a közművezetékek megadóztatásával kapcsolatban, mert miért is fizetünk valójában? Az egykori állami beruházások bekerülési költségeit rögtön szétosztották a szolgáltatási díjakon keresztül, most pedig hosszú távon újra csak mi fizetünk majd ugyanezért (afelől ugyanis senkinek nem lehet kétsége, hogy ezt minden cég ráterheli idővel a fogyasztókra). Ha pedig az állami föld használatáért, a levegőköbméter elfoglalásáért kell adózni, akkor még roszszabb a helyzet, mert úgy hamarosan a metró, a közutak,-ró a vasút folyóméterei után is fizetni fogunk, másrészt, ha kábelekről van szó, itt lenne az ideje egy kis rendet tenni a levegőben tekergő öklömnyi vastag kötegek között. Mert ez a rendelet egy kalap alá veszi a korszerű, láthatatlan föld alatti optikai kábelt a felszínen tekergő, otromba, méter vastag hőcsatornával, ezek után pedig az sem lepne meg, ha egy élelmes polgár beperelné az államot, fizessen a lakóháza kerítésének folyóméterei után hasonló díjat. Hiszen mondvacsinált ürügynek van olyan jó az is, hogy neki sem volt ingyen a beruházás, mellyel állami területeket is megvéd a külső hatásoktól, például a kóbor állatoktól. MÉSZÁROS B. ENDRE BARANYA Már púderezésre sincs erő Tistyán László A szociológus szerint a hétköznapi Pécs lepusztult Pécs Kiüresedett, megfáradt idős emberre emlékezteti a mai Pécs Tistyán László szociológust, a Fact Intézet vezetőjét, aki sorozatunk részeként beszélt Pécs jelenéről és jövőjéről. A témáról olvasóink is elmondhatják véleményüket a www.pecs2030. afal.hu oldalon. Babos Attila - Hogyan látja a mai Pécset? - Hogy valaki hány éves, egy állapot, nem érdem. Ha valaki művelt, az érdem, de állapot is. Pécs jelenét nem lehet megítélni múltja nélkül, hisz azok az állapotok, amelyeket érdemmé fordítottak, nem mostanában keletkeztek. Pedig Pécs mai helyzete attól függene, hogy a város miként képes az örökölt állapotokkal bánni, átfordítani azokat érdemmé, életben maradásáért, fejlődéséért. Az elmúlt 30-40 évben a város hihetetlen adottságait figyelmen kívül hagyta. - Pár éve ez másként hangzott volna, de felépült a Kodály Központ, a Zsolnay-negyed. - A Kodály Központot nem említeném egy lapon például a székesegyházzal. Ugyanakkor, egy Ferge Zsuzsától átvett hasonlattal élve, kétféle Pécs van. Egy ünnepnapi és egy hétköznapi Pécs. Az ünnepnapi Pécs úgy, ahogy elmegy. Ha koncertre akarok menni, múzeumba, a lehetőségek szélesek. De ez egy itt élőnek kevés. - Pécsett csak turistának jó lenni? - Egy, a városban pár napot eltöltő turista az ünnepnapi Péccsel találkozik, jól is érezheti magát. Az említett épületek az ünnepnapi Pécs részei. Sajnos - s ez jórészt a politikai vezetők bűne - a fejlődést az elmúlt évtizedekben rendre az ünnepnapi Pécshez kötötték. Az itt élők gondolkodásában azonban a hétköznapi Pécs a domináns, ami viszont katasztrófa, egy igazi istencsapása. Minden rohad le. Azokat az adottságokat, amelyek a földrajzi környezetet jellemzik, nemhogy megóvnánk, de egyenesen pusztítjuk. Gyakran szennyezett a levegő, nagy a zajterhelés stb. - A természeti környezettel bánunk rosszul? - A korábban létrehozott infrastruktúrával sem foglalkozunk, hagyjuk lepusztulni azokat, majd továbbállunk. A legjobb példa a Magasház, s kíváncsi vagyok, milyen lesz a Kodály Központ 10-20 év múlva. Ha az ember nem színházba, vagy a belvárosba akar menni, már a kikapcsolódási lehetőségek is szűkösek. De nem jó kisgyerekkel közlekedni sem, hacsak nem ajtótól ajtóig autóztatják, az meg más miatt nem jó. Van egy bábszínház, négy-öt olyan játszótér, ami nincs lepusztulva, de ezek egy 150 ezres városban nem elegendőek. - Csak a környezet fontos? Mit gondol a benne élőkről? - A közérzetemet a környezet határozza meg, ami mindennap körülvesz, s az ma Pécsett nem jó. A város legtöbb területén az enyészet lépten-nyomon tetten érhető. Pécs olyan, mint egy idős nő, akinek voltak szép napjai, de azok elmúltak, mára ráncos, aszott lett, s már arra sincs ereje, hogy kipúderezze magát. Ráadásul Pécs szép napjai hamisak voltak. - Mit ért szép napokon, hamisságon? - A bányászat csúcsidőszakát. Ugrásszerűen megnőtt a város lakossága. De a bányászat nem érdem volt, hanem egy adottság, amit elkezdett használni az akkori központi hatalom. Pécs nem egy szerves fejlődés eredményeként jutott oda, hogy növekedett a gazdasági ereje, lakosságszáma stb., hanem külső beavatkozások hatására. Amikor ezek megváltoztak, a szép napok elmúltak. - Lát kiutat? - Nem új és újabb, hatalmas dolgokról kellene álmodozni, csak tisztában lenni azzal, mink van, miben lehetünk, vagy voltunk valaha jók. Végre józan parasztoknak kellene lennünk. Az egyetemben óriási lehetőségek vannak, sok kis cég alakulását kellene szorgalmazni. A városnak a legkisebb ötletekre is rá kellene ugornia, amelyeket lehetőséggé, eséllyé lehetne fejleszteni, de ehhez nagyon nyitott, agyas városnak kellene lenni. „A város legtöbb területén az enyészet lépten-nyomon tetten érhető” lyinít v »»»*» *. U/i . Az egyetemnek ott kellene lennie a mindennapokban TISTYÁN LÁSZLÓ szerint fájó Pécsett a beilleszkedés hiánya. Pécset egyetemi városként emlegetik, de a szociológus azt mondja, Pécs olyan város, ahol egyetem is van. Az egyetem nem szervült a város életébe, léte ma csak abban a dimenzióban látszik, hogy sok ember dolgozik ott, nem gazdagítja közvetlenül és nagymértékben a város kulturális tőkéjét. Kiragadott példát említve azt mondta, a művészeti karon tanító képzőművészek nem rendeznek tömegével kiállításokat, a közterek nincsenek tele olyan vizuális ötletekkel, amiket a hallgatóknak oktatnak. A koncerteken nem mutatnak fel olyan zenei kíséreteket, ami elvárható lenne ott, ahol zenetudományok művelésével is foglalkoznak. Az integrálódásnak azonban van, lenne másik oldala is, a városé. Ma már az egyetem, s azon belül a külföldi hallgatók létkérdést jelentenek, de velük szemben van egyfajta ellenállás a pécsiek körében. Nem becsüljük meg őket eléggé, pedig kenyeret adnak. Ideális esetben a pécsiek jelentős része ma már kiválóan beszélne angolul, németül, de ez meszsze nincs így. Persze a városnak is egy csomó dolgot kellene adnia az egyetem számára, például infrastruktúrában, hogy az egyetem beilleszkedését segítsék. 2012. DECEMBER 3., HÉTFŐ HÍREK Pécs NYOLC ÚJONNAN kinevezett bírósági titkár tesz hétfőn ünnepélyes esküt a törvényszék pécsi épületében. Az álláshelyekre tizennyolcan jelentkeztek, a nyertesek közül - akik előtt most megnyílt a bíróvá válás lehetősége - ezt megelőzően négyen ügyvédként, ketten ügyvédjelöltként, ketten pedig közszolgálati jogviszonyban tevékenykedtek. (mb) Mohács NÉGY GYÉMÁNT- és egy aranydiplomát adtak át a város vezetői a mohácsi iskolák nyugalmazott pedagógusai részére a közelmúltban. A díszes oklevelet hatvan, illetve ötven esztendővel ezelőtt diplomázott tanárok, óvónők vették át. (mb) Pécsvárad rendhagyó módon ezúttal nem gyerekek, hanem felnőttek számára tartanak kézműves foglalkozásokat az élményvárban a karácsonyi készülődés jegyében. Többek között ajtó-, ablak- és asztaldíszeket készíthetnek az érdeklődők szombatonként délután három órától. (mb) Rászorulókhoz jutott a jótékony élelmiszercsomag szigetvár A kisvárosban komoly hagyománya van a jótékonykodásnak, és ez az idei advent idejére sem változott. Az ünnep előtti időszakban nem csak a szigetvári emberek mozdulnak meg annak érdekében, hogy tegyenek valamit rászoruló embertársaikért, különösképpen a gyerekekért, de az önkormányzat is segít a nehéz helyzetű szigetváriakon, és környékbelieken. Az önkormányzat a helyi cigány önkormányzattal karöltve mintegy ezer segélycsomagot adományozott az elmúlt hét folyamán rászoruló családok számára. A jótékonykodásra az EU Élelmiszercsomag Program keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével kerülhetett sor. A szigetváriakon kívül Zsibóton és Becefán is részesültek élelmiszeradományban a rászorulók, a csomagokban liszt, tészta, illetve tartós tejtermék volt. ■ K. E. Aprófalvak, kisvárosok előretörése a régiós turizmusban átrendeződés Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az egyedi fejlesztések hozzák meg a sikert a vendégért folyó versengésben dél-dunántúl Alaposan átrendeződött a vendégforgalom a dél-dunántúli régióban az elmúlt esztendőkben. A három megye, Somogy, Tolna és Baranya összességében nagyjából azonos vendégszámot produkál (750-800 ezer turistát és mintegy 2 millió vendégéjszakát) - nincsenek kiugró évek, vagy megyei teljesítmények -, nem mindegy azonban, hogy ebből melyik település mennyit profitál. Nem meglepő, hogy Pécs - az elmúlt időszak vendégszám-visszaesésének ellenére is - stabilan tartja első helyét a lista élén, ahogy Harkánynak is minden évben jó előre ki lehet adni a második pozíciót a régiós összevetésben. Ki gondolta volna azonban, hogy másfél évtizeddel ezelőtt a régió turisztikai térképén még nem is szereplő, öt éve még a középmezőnyhöz tartozó Bikár az elmúlt évben már a harmadik helyen találja magát a turisztikailag frekventált települések listáján? Hogy mégsem akkora meglepetés ez, az a hegyháti településen több mint egy évtizede zajló szállásbővítő fejlesztéseknek, és a magyar viszonylatban egyedülálló Reneszánsz Élménybirtok létrehozásának tudható be. Örvendetes, hogy Somogynak és Tolnának is megvan a maga kistelepülési sikertörténete. A Zselicben Patca vált egyedi élményeket és szolgáltatásokat nyújtó vendégváró vonzerővé, míg Tolnában az elmúlt években ugyancsak minőségi fejlesztéseken áteső Bikács vált meghatározó turistaközponttá. Ezzel párhuzamosan igazán érdekes fejlemény, hogy a somogyi és a tolnai megyeszékhely - a vendégek számában, illetve vendégéjszakákban jelentkező teljesítményük szerint - beleszürkült az idegenforgalmi statisztika középmezőnyébe. Baranyában üdítő színfoltíjség Villány és Szigetvár teljesítményének javulása, Somogyban Nagyatád, Tolnában Tengelic teljesítménye mondható stabilnak. ■ Kaszás Endre Összetett vonzerő a régiós idegenforgalmi helyzetkép alátámasztja azt az országos szinten egyaránt érvényesülő tapasztalatot, hogy önmagában a vizes vonzerő - természetes tó vagy folyó, termálfürdő - nem elegendő a turisták eredményes megszólításához. Szakemberek szerint a fürdőzés stratégiai eleme a vonzó kínálatnak, ugyanakkor a hosszú hétvégére, esetleg egy-egy hétre induló emberek a vízpart vagy a medence mellett élményt, programot is akarnak, legyen az kirándulás, borkóstoló, lovagi torna vagy állatbemutató.