Új Dunántúli Napló, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-12 / 213. szám

2 Fogcsikorgató rezsicsökkentés azért van abban valami egészen magyaros báj, ahogy az önmagukban po­zitív, vagy minimum sem­milyen érzelmet nem ki­váltó szavak mostanra erő­teljes szitokszóvá alakultak át. Elég annyit mondani, hogy trafikpályázat, és már szorítjuk is össze a fogun­kat. Svájci frank alapú hi­tel - jön a homlokráncolás. Tranzakciós illeték - lendü­letes anyázás. És már egy ideje ide tartozik a rezsicsökkentés szó is, az ellenzék szerint az egész szemfényvesztés, de­magóg propaganda, szava­zatgyűjtő akció. A kormány azt mondja, hogy hát ez nettó jótétt, életkönnyítés, nincs itt az égadta világon semmi probléma - alá­támasztásul röpködnek a számok is, konkrétan ötödé­vel kell kevesebbet fizetni, mint tavaly ilyenkor, holott volt közben egy infláció is, ugye, szóval legyünk hálá­sak, de nagyon. Sőt, talán már készülnek is azok a hirdetések valahol, amelye­ken boldog emberek ölelik át egymás, majd' szétveti őket az öröm a rezsicselé­‘,sö­­­kentés miattra olyan vidá­man néznek a jövőbe, fölött egykor a kisdobosok. A kor­rekt verzióban persze lenne egy apróbetűs rész, ott meg azt olvashatnánk, hogy a képen szereplők nem szén­nel, fával vagy olajjal tüzel­nek, nem olyan cégnél dol­goznak, amelynél nemhogy nem csökkentek, hanem egyenesen nőttek a rezsi­kiadások, s esetleg emiatt majd kirúgások is lesznek, s akiket az sem zavar, hogy a nagy szolgáltatók az izom­ból bevezetett kvázi-adó miatt nehéz helyzetbe ke­rülnek, s majd másként, egészen pontosan másokon próbálják majd kompenzál­ni a kieső bevételt, csak hát ez az egész olyan hülyén mutatna egy óriás­plakáton. JEGYZET W : FÜLÖP Ilre ZOLTÁN BARANYA Közeleg a fűtési szezon árak A fát, szenet használók részben kimaradnak a rezsicsökkentésből Baranya A közelgő fűtési szezon kezdetétől tavaly év végéhez képest ötödével ol­csóbb lesz az áram, a földgáz és a távhő is. A szén és a fa ára viszont nem csökkent, igaz, nem is drágult. Máté Balázs Nemcsak a naptár, hanem a hű­vösebbre fordult időjárás is jel­zi, hogy bizony ismét nyakun­kon a fűtési szezon. Sőt, a há­zukat, lakásukat egyedi módon fűtők közül már voltak, akik be is gyújtottak. Mindezzel persze a számolgatás is elkezdődik: mennyiért melegedhetünk az idei télen? A távfűtéses lakásokban la­kók, a fölgázzal, netán áram­mal fűtők számára minden­képpen jó hír, hogy legkésőbb néhány héten belül újabb 11,1 százalékkal kell kevesebbet fi­zetniük az energiáért, ami azt jelenti, hogy tavalyhoz képest ötödével csökkennek az árak. A megtakarítás minden szó­ban forgó fűtési mód esetén - éves szinten - tízezrekben mérhető. A fűtést illetően a rezsi­csökkentésből semmit nem érzékelnek viszont azok, akik szilárd tüzelőanyago­kat használnak. Számukra az az egyetlen kedvező fej­lemény, hogy legalább nem drágultak a fűtőanyagok. Ez részben annak is betudható, hogy a rezsicsökkentés miatt arányaiban kevesebben áll­nak át földgázról hagyomá­nyos fűtési módozatokra, így a lakossági kereslet nem nőtt olyan ütemben a szilárd tüzelőanyagok iránt, mint ko­rábban. Másrészről ezeknek az árát korábban a földgáz árának folyamatos növekedé­se is húzta maga után, erről pedig most már nincsen szó. Ugyanakkor az is tény, hogy a szállítási költségek gyakorla­tilag minden termék esetében növekedtek, ami azt is jelent­heti, hogy a kereskedők ugyan a fa, a szén árát nem emelték, de mégis többe kerül, mire a tárolóba kerül - ezért esetleg érdemes akkor is közelebb eső helyen megvásárolni a tüzelőt, ha ez valamivel drágább, mint a távolabbi kereskedőnél.­ ­ Átlagos rezsiköltségek alakulása (Ft/cm A gázzal fűtők mindenképpen érezni fogják a rezsicsökkentés hatásait a családi költségvetésen A cégeknek többe kerül az áram és a földgáz árának csökkentése csak a lakossági fogyasztókat érinti. A vállalko­zások ezzel kapcsolatos terhei viszont még növekedtek is, kü­lönösen a villamos energia ese­tében: átlagosan 10-15 száza­lékkal nőttek idétee a rendszer­­használati díjak. Ugyanakkor egyetemes adatok arra nincsen, hogy összességében hány szá­zalékkal fizetnek többet a cé­gek, ugyanis a díjszabások szolgáltatóként, valamint a fel­használt energia mennyiségétől függően is eltérnek. „Jóárasítható” a fa is? lapunk információi szerint a kormány vizsgálja annak a le­hetőségét is, hogy a jelenleg szabadáras szilárd tüzelőanya­gok árát miképpen lehetne csökkenteni vagy legalább egy­ségesíteni. Úgy tudjuk, erre még telhés konkrét megoldási javaslat, azonban el sem vetet­ték a lehetőséget - elképzelhe­­tő egy olyan variáció, hogy az állami erdőgazdaságok számá­ra határoznának meg maximá­lis árhatárt, amelynél nem kér­hetnének többet az általuk ki­termelt tűzifáért. Pénzt érhet a verseny a közületeket nem érinti a re­zsicsökkentés, de a nagyfo­gyasztók is kicsikarhatnak ol­csóbb árakat a szolgáltatók megversenyeztetésével. Leg­utóbb Pécs az egyetemmel kö­zös pályázaton kért ajánlato­kat, s az eljárás végeredménye­képpen az egyes intézmények 20-30 százalékkal kapják ol­csóbban a földgázt a korábbiak­nál. A mohácsi kistérségben az önkormányzatok közös fellépé­se után a közvilágításhoz szük­séges villamos energia árát is le tudták „alkudni”. Kompenzáció nélkül bajba kerülhetnek a szolgáltatók miközben a fogyasztók egyértel­műen örömmel fogadják a rezsi­csökkentés hatását, sarkalatos kérdés a központi intézkedés közüzemi szolgáltatókra gyako­rolt hatása. Köztudomású, hogy a távhőszolgáltató cégek távhő­­ár-kompenzáció címén már első körben teljes egészében megkap­ták a rezsicsökkentés miatt kieső bevételeiket. Az új kormányzati bejelentés kapcsán egyelőre nincs információ hasonló kom­penzációról, ezért az érintett cé­gek várják az intézkedés részle­teit szabályozó központi rendel­kezéseket. A lapunk által meg­kérdezett energetikai szakember szerint a 11,1 százalékos árbe­vétel-kiesés kompenzáció nélkül akár már középtávon is bárme­lyik energiaszolgáltató cég gaz­dasági ellehetetlenüléséhez vezet­het. Ismeretes, hogy miután a közületi hőár - amennyiért az erőművek a szolgáltatóknak el­adják a hőmennyiséget -és a lakossági tarifák megállapítása is állami hatáskörbe tartozik, a szolgáltatók a termelők felé sem tudják érvényesíteni bevételkiesé­süket. A cégek csökkenő árbe­vétele, illetve az állami kompen­záció mértéke még egy kérdést felvet: lesz-e elegendő forrása a cégeknek a hálózati infrastruktú­ra karbantartására. Utóbbi ugyanis alapfeltétele a megbízha­tó szolgáltatásnak. K. E. 2013. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK HÍREK Berkesd elkészült az a 8 kilowattos napelemrendszer, amely az önkormányzati hivatal villamosenergia-el­­látását biztosítja a jövőben, s ezzel jelentős összeget tudnak megtakarítani a költségvetésből. A tízmillió forintos beruházáshoz pályá­zati támogatást is nyert az önkormányzat, (ház) Mohács NYOLCSZÁZEZER forintot fordított az ön­­kormányzat a játszóterek és a köztéri parkok állagmeg­óvására. A szükséges mun­kálatokat, beavatkozásokat a nyár során elvégezték, (mb) Szederkény ingyenes egész­ségmegőrző programot indí­tottak a művelődési házban egy sikeres pályázatnak kö­szönhetően, heti rendszeres­séggel ingyen bombázhatnak az érdeklődők. A foglalkozá­sok keddenként délután hat órától kezdődnek. (mb) Pécs segítő vásár lesz szep­tember 12-én a Szent István téren, 14 órától. A Salva Vita Alapítvány a fogyatékosság­gal élők által gyártott termé­keket mutatja be, a vásáron pécsi, szentlőrinci és komlói cégek is részt vesznek. (ház) A Die Welt és a BBC is cikkezik Szulejmánról szigetvár A felfokozott helyi várakozás mellett kiemelt nemzetközi érdeklődés övezi a Szulejmán-kutatások kapcsán szeptember 20-ra ígért rend­kívüli bejelentést. Míg néhány hete a Die Welt német napilap közölt interjút a Szigetvár ostromakor elhunyt szultán maradványai után is kutató munkacsoport vezetőjével, dr. Pap Norberttel, a napokban az angol BBC hírügynökség leg­olvasottabb hírei közé is fel­került a magyar-török közös projekt. Mint ismeretes, a két együttműködő fél szeptember 20-ra tűzte ki a szigetvári tö­rök kori műemlékekkel foglal­kozó konferencia megtartását, amelyen nagy horderejű be­jelentésre készülnek a Szulej­­mán szultán maradványainak felkutatására indított közös kutatások kapcsán. ■ K. E. Ahol az önkormányzat tiltja, újra büntetik a köztéri ivást módosítás Szeptember elsejétől ismét a helyi rendeletek a mérvadóak - Aki megszegi a szabályokat, fizethet Baranya ismét tilos közterü­leten alkoholt fogyasztani. Még nyár elején számoltunk be arról, hogy bár a 2012. évi II. törvény kimondja, hogy a „szeszesital-árusítás, -kiszol­gálás és -fogyasztás tilalmat megszegi”, aki „szeszes ital árusítására vagy a közterü­leten történő fogyasztására vonatkozó­­ törvényben, kor­mányrendeletben meghatáro­zott­­ tilalmat megszegi”, az ide vonatkozó törvény vagy kormányrendelet sehol sem szerepel. Vagyis, a hivatkozás mögött nem volt tartalom, így a közterületen való alkoholfo­gyasztást semmi sem tiltotta. Ráadásul, ugyan a települé­seknek lehetőségük volt ön­álló rendeleteket hozni, ame­lyekkel szabályozhatták akár az alkoholfogyasztást is, ezek már nem voltak hatályosak, mivel csak az minősült közös­ségellenes, tiltott magatartás­nak, ami a törvényben szere­pel. (Ott pedig, ahogy fentebb írtuk, nem szerepelt.) Úgy tűnik azonban, a jog­alkotói is észrevették a hiá­nyosságot: szeptember elsejei hatállyal ugyanis életbe lépett a törvény új, módosított szö­vege, amely ismét lehetőséget ad a tiltásra. A vonatkozó rész ugyanis kibővült azzal, hogy a „törvényben, kormányren­deletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott­­ tilalmat megszegi”, vagy­is ismét tilthatják helyileg a közterületen való alkoholfo­gyasztást. Ez pedig azt jelenti, hogy azokon a településeken, ahol korábban volt ilyen ön­­kormányzati rendelet, most újra életbe léphet, illetve, ahol eddig nem volt, most lehetőség van készíteni egyet. Pécsett, Komlón és Mohácson volt, így ezekben a városokban mind­össze „le kell fújni a port” a régi rendeletekről, mert ezek most újra hatályosak. Több te­lepülésen úgy vélik, a büntet­hetőséggel újra könnyebb lesz a rendet betartatni a közterü­leteken. ■ K. E. I. Le lehet porolni a helyi rendeleteket Pécsett, Komlón és Mohácson is Borsos urak aki a „tilosban iszik”, bírság­ra számíthat. A rendőrök és a közterület-felügyelők (5-50 ezer forintos) helyszíni bírságot szabhatnak ki, vagy akár feljelentést is tehetnek a szabálysértő ellen. Utóbbi esetén a szabálysértési ható­ság (kormányhivatal) folytat­ja le az eljárást. Hogy mikor és hol tilos inni? Közigazga­tási területen belüli közterü­leten, az önkormányzat tu­lajdonában lévő beépítetlen ingatlanok területén. De a tilalom nem vonatkozik pél­dául a rendezvényekre és a strandokra.

Next