Új Dunántúli Napló, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-19 / 245. szám
2 JEGYZET A mi pokoli tornyunk azt, hogy valamit kezdeni kell már végre a Magasházzal, mindenki tudja: több mint kínos, hogy évtizedek óta képtelen volt a mindenkori városvezetés valami hathatós és végleges megoldást találni a sorsát illetően. Azt most hagyjuk is, hogy azok a százmilliók, amik a korábbi felújítására, visszavásárlásokra, szakértői véleményekre, egyebekre mentek el közpénzekből, valójában ablakon kidobott pénzek voltak, mert már úgysem lehet behajtani senkin. Meg hagyjuk azért is, mert itt és most kell tenni valamit épülettel - persze megint csak közpénzből, miből másból, s ez a „valami” most a bontás. Hozzáértők, építészek mondják, hogy oké, akkor legyen, de... vajon olyan gazdagok vagyunk mi, hogy egymilliárdot (amiből lehet, hogy a végére több, sokkal több is lesz) csak úgy elő tudunk rántani a párna alól arra, hogy valamit eltüntessünk a föld színéről? Ennyi pénzből akár már mást is lehetne kezdene vele szerintük, ha pedig még egy kicsit hozzátennénk, még pofás is lehetne, csakhogy az épület közben Pécs romlásának szimbólumává, az átkos itt maradt mementójává emelkedett. A politikának pedig ezzel a púppal súlyosbítva kell kezelnie a történetet, mert mást már nem is tehet. Mert bizony hörögne a nép, ha megint árulnák, ha jönne egy kelet-kenyai befektető, vagy egy miniszter, aki kollégiumot, közigazgatási negyedet, akármit ígérne, a mi pokoli tornyunknak befellegzett, ha tetszik, ha nem. Vannak, akik szobrot döntenek, vannak, akik épületet - ez a politika. De utóbbit legalább meg lehet magyarázni, még ha kicsit hörög is a nép. MÁTÉ BALÁZS BARANYA Robbantani aligha lehet magasház Feltehetően, hagyományos módszerrel bontják el pécs Miután eldőlt, hogy bontásra ítélik a Magasházat, a kérdés az, milyen technológiát használnak majd a hatalmas épület eltüntetéséhez. Szakértők szerint a robbantás helyett hagyományos megoldások jöhetnek szóba. Máté Balázs Amint arról beszámoltunk, a kormányhivatal várhatóan napokon belül bontási határozatot ad ki a pécsi Magasházra. Ez ugyan még bíróságon megtámadható, ám biztosnak látszik, hogy előbb-utóbb biztosan lebontják az épületet. Sőt, inkább előbb, mint utóbb. Úgy tudjuk, amint a ház visszakerül a város birtokába, meghívásos pályázatot írnak ki a bontásra. Az állami támogatással végrehajtandó bontást várhatóan kiemelt feladattá nyilvánítja a kormány, így az engedélyek a szokásos ügymenethez képest sokkal gyorsabban beszerezhetők. Kérdés azonban, milyen technológiát alkalmaznak majd a bontás során. Lapunk több szakértőt is megkérdezett, akik azt mondták, bár a robbantás is szóba jöhetne, a sűrűn lakott városrészben ezt aligha meri bevállalni bárki is, így marad a hagyományos eljárás, a felülről lefelé haladó bontás. A feladat óriási, ilyen méretű épületet Magyarországon, még soha nem bontottak el. Ezzel kapcsolatban dr. Hargitai János kormánymegbízott azt közölte, a veszélyhelyzet elhárítása és a bontás a legnagyobb körültekintéssel, a modern épületbontási technikák alkalmazásával fog megtörténni, amelynek során maximálisan be kell tartani az élet és vagyonbiztonsági előírásokat. Tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen nagy volumenű épületbontást nem lehet az ott élők mindennapjainak zavarása nélkül lebonyolítani. Elég, ha csak az épülettörmeléket szállító nagy járművekre, a bontásból következő nagyobb zajterhelésre gondolunk hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki hozzátette, a pécsiek megértését és türelmét kéri. Eltűnt a föld színéről 2009-ben került sor legutóbb Pécsett látványos bontásra: a bányászat egyik hányatott sorsú emlékét, a város határában álló szénosztályozót robbantották fel. Csaknem két mázsa robbanóanyagot használtak, az épület azonnal megadta magát. A hatalmas robaj után egy szempillantásnyi idő alatt az 1800-as évek végén emelt épületet elborította a por, azon kívül semmit sem lehetett látni. Néhány másodperc után viszont oszlani kezdett a porfelhő, és az épület már nem volt sehol. A robbantást több napig tartó előkészületek előzték meg. A több mint egy évtizede használaton kívül álló, negyven méter magas (ez körülbelül egy tízemeletes ház méretének felel meg) épület a terveknek megfelelően dőlt össze. A Magasház a hetvenes években, félkészen, az építkezéskor és pénteken, mai állapotában Legek a világból A világon robbantással elbontott legmagasabb épület egy félkész, harmincegy emeletes, 143 méter magas toronyház volt Texasban. Az Ocean Tower még az építése közben, 2008-ban süllyedni kezdett a homokos altalaj miatt, és a mérnökök úgy találták, a hiba helyrehozhatatlan. Más megoldás nem lévén döntöttek a teljes lebontása mellett. A 2009-ben végrehajtott robbantás előtt a nyílászárók, padlózat és a szerelvények javát eltávolították, jelenleg is folyik azonban a 125 millió dolláros per annak kiderítésére, hogy ki a hibás az épület pusztulásában. a legmagasabb, robbantással elbontott épület rekordját korábban szintén az Egyesült Államokban egy 133 méter magas detroiti toronyház tartotta. Legelt itthonról a magasház jelenleg is Magyarország legmagasabb, lakóépületnek emelt építménye. A nyolcvannégy méter magas épület után a sorban a szolnoki Toronyház következik: a huszonnégy emeletes épület 81 méter magas. Érdekesség, hogy ugyanakkor (1974-ben) kezdték el építeni, mint a pécsi párját. A dobogó harmadik fokán egy-egy gyöngyösi, salgótarjáni és miskolci ház áll holtversenyben, amelyek egyaránt hetven méter magasak. Ezeket az épületeket ma is lakják, eredeti rendeltetésük szerint használják. ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉPP: AZ Országház és a budapesti Szent István bazilika kilencvenhat méter magas. A pécsi TV-torony 197 méter magas, a szentesi 240 méter. Utóbbi az ország legmagasabb építménye. 2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT KRIMI Pécs három új Credo autóbuszt ad át ma 9 órakor Csizi Péter alpolgármester és Hoppál Péter országgyűlési képviselő a Mecsek Áruház előtt. (c) Harkány a xix. Őszi Állatorvosi Napok zajlik a Hotel Platánban. (c) Pécs NEM TARTJA elegendőnek a rendőrök és az önkormányzat fellépését a Jobbik a keleti városrészben - mondta el tegnap sajtótájékoztatón a pécsi városházi képviselő, Gyimesi Gábor és az országgyűlési képviselő Németh Zsolt. (c) Pécs a szigeti tanya 12-14. és a Megyeri úti felüljáró felhajtó ága közötti 600 méteres felújított útszakaszt adta át tegnap Csizi Péter, Pécs alpolgármestere és Kiss Tibor, a Biokom Nkft. ügyvezető igazgatója. (c) További krimilírek olvashatók a BAMA.hu hírportálon Milliárdok felett rendelkezhetnek a megyei önkormányzatok Eu 2014-2020 A következő hét évre szóló uniós források elosztását a tervek szerint teljesen átalakítja a kormány BIKA. Az utolsó fillérig sikerült lehívnia Magyarországnak a jelenlegi költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat - válaszolta pénteken érdeklődésünkre Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárát a baranyai Bika- ton kérdeztük, a regionális fejlesztési ügynökség által szervezett Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Konferencián. Hangsúlyozta: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra a kormány egy új forráselosztási rendszert épít ki, mind a leginkább támogatott területeket, mind a pályázatok tervezéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős intézményrendszert illetően. A következő időszakban kiemelt szerephez, s jelentős nem központi, hanem helyben elosztható, gazdaságélénkítésre szolgáló közvetlen forrásokhoz jutnak a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok és a kistérségek-kisvárosok. Sőt már elkezdődött a 2014-től kezdődő időszakra a felkészülés, a pályázatok előkészítése, amiben a megyei önkormányzatoknak már most kulcsszerep jut. A konkrét célokat illetően a helyettes államtitkár kiemelte: a gazdasági szektor szereplői, a cégek, vállalkozások a jelenlegi részaránynál háromszor többet, az összes lehívható uniós forrás mintegy 60 százalékát szerezhetik meg, amelyre közvetlenül pályázhatnak, Így azonban a mostanihoz képest csökkenni fog az oktatásra, egészségügyre, közlekedésre elkölthető források nagyságrendje. A kormány azonban azt reméli, hogy ezekre a területekre a korábbiaknál többet költhet majd saját, tisztán hazai forrásokból. Részben azért, mert a remények szerint a koncentrált gazdaságélénkítéssel növelhető lesz a munkavállalók száma, így a belső fogyasztás is nőhet. ■ Babos A. Átgondolt fejlesztések az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy 2014-2020 között szinte kizárólag csak olyan pályázatokat fognak támogatni, amelyek összetetten kezelik egy térség problémáit. Amelyek nem egy, hanem több megoldandó helyzetre kínálnak jó megoldást. Konkrét példával szólva ott fognak elsősorban utat építeni, vagy teljesen felújítani, ahol az a térségben élők munkahelyre való eljutá- ,sőt szorgalmazza - ha amiatt többeknek éri majd meg elindulni, ingázni egyik településről a másikra azért, hogy munkához jussanak. Az útépítések helyszíneit is befolyásolhatja, segítik-e a munkába jutást