Új Dunántúli Napló, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-19 / 245. szám

2 JEGYZET A mi pokoli tornyunk azt, hogy valamit kezdeni kell már végre a Magas­házzal, mindenki tudja: több mint kínos, hogy év­tizedek óta képtelen volt a mindenkori városvezetés valami hathatós és végleges megoldást találni a sorsát illetően. Azt most hagyjuk is, hogy azok a százmilliók, amik a korábbi felújítására, visszavásárlásokra, szakér­tői véleményekre, egyebek­re mentek el közpénzekből, valójában ablakon kidobott pénzek voltak, mert már úgysem lehet behajtani sen­kin. Meg hagyjuk azért is, mert itt és most kell tenni valamit épülettel - persze megint csak közpénzből, miből másból, s ez a „valami” most a bon­tás. Hozzáértők, építészek mondják, hogy oké, akkor legyen, de... vajon olyan gazdagok vagyunk mi, hogy egymilliárdot (amiből lehet, hogy a végére több, sokkal több is lesz) csak úgy elő tudunk rántani a párna alól arra, hogy va­lamit eltüntessünk a föld színéről? Ennyi pénzből akár már mást is lehetne kezdene vele szerintük, ha pedig még egy kicsit hoz­zátennénk, még pofás is lehetne, csakhogy az épület közben Pécs romlásának szimbó­lumává, az átkos itt maradt mementójává emelkedett. A politikának pedig ezzel a púppal súlyosbítva kell kezelnie a történetet, mert mást már nem is tehet. Mert bizony hörögne a nép, ha megint árulnák, ha jön­ne egy kelet-kenyai befekte­tő, vagy egy miniszter, aki kollégiumot, közigazgatási negyedet, akármit ígérne, a mi pokoli tornyunknak befellegzett, ha tetszik, ha nem. Vannak, akik szob­rot döntenek, vannak, akik épületet - ez a politika. De utóbbit legalább meg lehet magyarázni, még ha kicsit hörög is a nép. MÁTÉ BALÁZS BARANYA Robbantani aligha lehet magasház Feltehetően, hagyományos módszerrel bontják el pécs Miután eldőlt, hogy bon­tásra ítélik a Magasházat, a kérdés az, milyen technoló­giát használnak majd a ha­talmas épület eltüntetéséhez. Szakértők szerint a robban­tás helyett hagyományos megoldások jöhetnek szóba. Máté Balázs Amint arról beszámoltunk, a kormányhivatal várhatóan na­pokon belül bontási határozatot ad ki a pécsi Magasházra. Ez ugyan még bíróságon megtá­madható, ám biztosnak látszik, hogy előbb-utóbb biztosan le­bontják az épületet. Sőt, inkább előbb, mint utóbb. Úgy tudjuk, amint a ház visszakerül a város birtokába, meghívásos pályázatot írnak ki a bontásra. Az állami támo­gatással végrehajtandó bontást várhatóan kiemelt feladattá nyilvánítja a kormány, így az engedélyek a szokásos ügyme­nethez képest sokkal gyorsab­ban beszerezhetők. Kérdés azonban, milyen technológiát alkalmaznak majd a bontás során. Lapunk több szakértőt is megkérde­zett, akik azt mondták, bár a robbantás is szóba jöhetne, a sűrűn lakott városrészben ezt aligha meri bevállalni bárki is, így marad a hagyományos eljárás, a felülről lefelé haladó bontás. A feladat óriási, ilyen méretű épületet Magyarorszá­gon, még soha nem bontottak el. Ezzel kapcsolatban dr. Har­gitai János kormánymegbízott azt közölte, a veszélyhelyzet elhárítása és a bontás a legna­gyobb körültekintéssel, a mo­dern épületbontási technikák alkalmazásával fog megtörtén­ni, amelynek során maximáli­san be kell tartani az élet és vagyonbiztonsági előírásokat.­­ Tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen nagy volumenű épületbontást nem lehet az ott élők mindennapjainak zavará­sa nélkül lebonyolítani. Elég, ha csak az épülettörmeléket szállító nagy járművekre, a bontásból következő nagyobb zajterhelésre gondolunk hangsúlyozta a kormánymeg­bízott, aki hozzátette, a pécsiek megértését és türelmét kéri. Eltűnt a föld színéről 2009-ben került sor legutóbb Pécsett látványos bontásra: a bányászat egyik hányatott sor­sú emlékét, a város határában álló szénosztályozót robbantot­ták fel. Csaknem két mázsa robbanóanyagot használtak, az épület azonnal megadta magát. A hatalmas robaj után egy szempillantásnyi idő alatt az 1800-as évek végén emelt épü­letet elborította a por, azon kí­vül semmit sem lehetett látni. Néhány másodperc után vi­szont oszlani kezdett a porfel­hő, és az épület már nem volt sehol. A robbantást több napig tartó előkészületek előzték meg. A több mint egy évtizede haszná­laton kívül álló, negyven méter magas (ez körülbelül egy tíz­emeletes ház méretének felel meg) épület a terveknek meg­felelően dőlt össze. A Magasház a hetvenes években, félkészen, az építkezéskor­­ és pénteken, mai állapotában Legek a világból A világon robbantással elbon­tott legmagasabb épület egy fél­kész, harmincegy emeletes, 143 méter magas toronyház volt Te­xasban. Az Ocean Tower még az építése közben, 2008-ban süllyedni kezdett a homokos altalaj miatt, és a mérnökök úgy találták, a hiba helyrehoz­hatatlan. Más megoldás nem lévén döntöttek a teljes lebontá­sa mellett. A 2009-ben végrehajtott robban­tás előtt a nyílászárók, padló­zat és a szerelvények javát el­távolították, jelenleg is folyik azonban a 125 millió dolláros per annak kiderítésére, hogy ki a hibás az épület pusztulásá­ban. a legmagasabb, robbantással elbontott épület rekordját ko­rábban szintén az Egyesült Ál­lamokban egy 133 méter ma­gas detroiti toronyház tartotta. Legelt itthonról a magasház jelenleg is Ma­gyarország legmagasabb, lakó­épületnek emelt építménye. A nyolcvannégy méter magas épület után a sorban a szolnoki Toronyház következik: a hu­szonnégy emeletes épület 81 méter magas. Érdekesség, hogy ugyanakkor (1974-ben) kezdték el építeni, mint a pécsi párját. A dobogó harmadik fokán egy-egy gyöngyösi, salgótarjáni és miskolci ház áll holtverseny­ben, amelyek egyaránt hetven méter magasak. Ezeket az épü­leteket ma is lakják, eredeti rendeltetésük szerint használ­ják. ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉPP: AZ Or­szágház és a budapesti Szent István bazilika kilencvenhat méter magas. A pécsi TV-torony 197 méter magas, a szentesi 240 méter. Utóbbi az ország legmagasabb építménye. 2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT KRIMI Pécs három új Credo autó­buszt ad át ma 9 órakor Csizi Péter alpolgármester és Hop­pál Péter országgyűlési képvi­selő a Mecsek Áruház előtt. (c) Harkány a xix. Őszi Állatorvosi Napok zajlik a Hotel Platán­ban. (c) Pécs NEM TARTJA elegendőnek a rendőrök és az önkormány­zat fellépését a Jobbik a keleti városrészben - mondta el teg­nap sajtótájékoztatón a pécsi városházi képviselő, Gyimesi Gábor és az országgyűlési képviselő Németh Zsolt. (c) Pécs a szigeti tanya 12-14. és a Megyeri úti felüljáró felhajtó ága közötti 600 méteres felújí­tott út­szakaszt adta át tegnap Csizi Péter, Pécs alpolgármes­tere és Kiss Tibor, a Biokom Nkft. ügyvezető igazgatója. (c) További krimilírek olvashatók a BAMA.hu hírportálon Milliárdok felett rendelkezhetnek a megyei önkormányzatok Eu 2014-2020 A következő hét évre szóló uniós források elosztását a tervek szerint teljesen átalakítja a kormány BIKA. Az utolsó fillérig sikerült lehívnia Magyarországnak a jelenlegi költségvetési ciklus­ban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat - válaszol­ta pénteken érdeklődésünkre Csepreghy Nándor. A Minisz­terelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárát a baranyai Bika- ton kérdeztük, a regionális fej­lesztési ügynökség által szerve­zett Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Konferenci­án. Hangsúlyozta: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra a kormány egy új for­ráselosztási rendszert épít ki, mind a leginkább támogatott területeket, mind a pályázatok tervezéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős intéz­ményrendszert illetően. A következő időszakban ki­emelt szerephez, s jelentős nem központi, hanem helyben el­osztható, gazdaságélénkítésre szolgáló közvetlen forrásokhoz jutnak a megyei önkormányza­tok, a megyei jogú városok és a kistérségek-kisvárosok. Sőt már elkezdődött a 2014-től kez­dődő időszakra a felkészülés, a pályázatok előkészítése, ami­ben a megyei önkormányzatok­nak már most kulcsszerep jut. A konkrét célokat illetően a helyettes államtitkár kiemelte: a gazdasági szektor szereplői, a cégek, vállalkozások a jelenlegi részaránynál háromszor töb­bet, az összes lehívható uniós forrás mintegy 60 százalékát szerezhetik meg, amelyre köz­vetlenül pályázhatnak, Így azonban a mostanihoz képest csökkenni fog az okta­tásra, egészségügyre, közleke­désre elkölthető források nagy­ságrendje. A kormány azonban azt reméli, hogy ezekre a terü­letekre a korábbiaknál többet költhet majd saját, tisztán ha­zai forrásokból. Részben azért, mert a remények szerint a kon­centrált gazdaságélénkítéssel növelhető lesz a munkavállalók száma, így a belső fogyasztás is nőhet. ■ Babos A. Átgondolt fejlesztések az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy 2014-2020 között szinte kizárólag csak olyan pá­lyázatokat fognak támogatni, amelyek összetetten kezelik egy térség problémáit. Amelyek nem egy, hanem több megol­dandó helyzetre kínálnak jó megoldást. Konkrét példával szólva ott fognak elsősorban utat építeni, vagy teljesen fel­újítani, ahol az a térségben élők munkahelyre való eljutá- ,­sőt szorgalmazza - ha amiatt többeknek éri majd meg elin­dulni, ingázni egyik település­ről a másikra azért, hogy mun­kához jussanak. Az útépítések helyszíneit is befolyásolhatja, segítik-e a munkába jutást

Next