Új Dunántúli Napló, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

Vasárnapi Dunántúli Napló, 2016-02-21 / 8. szám

2 KÖZÉLET HÍREK Biztosan vezet a Fidesz BUDAPET A Fidesz táborá­nak növekedése december­ben megállt januárban és feb­ruárban is egy-egy százalék­­ponttal csökkent - derül ki a Publicus Intézet által február 9-11. között készített közvéle­mény-kutatásából. A kormány­párt 23 százalékon áll a tel­jes népesség körében. A me­nekültügy háttérbe szorulása és az közoktatásban tapasz­talható elégedetlenség-hullám miatt veszítettek szavazókat. A Jobbikot és az MSZP-t 11-11 százalék támogatja. VR Drogokkal bukott le DIÓSD Kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt indult eljárás egy 47 éves diósdi la­kos ellen. A nyomozók állam­­polgári bejelentés alapján je­lentek meg a gyanúsított diós­di lakcímén, és a házkutatás során többféle kábítószergya­nús tablettát, porokat és nö­vényi anyagmaradványokat, digitális mérleget foglaltak le. A gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását. VR Trump beszólt Ferenc pápának WASHINGTON Szégyenteljes­nek nevezte az egyházfő őt bí­ráló szavait Donald Trump, mi­után Ferenc pápa azt mond­ta róla: nem keresztény, mert nem hidat akar építeni, ha­nem falat akar emelni az ame­rikai-mexikói határon. Az ame­rikai Republikánus Párt elnök­jelöltségéért versengő Trump erre azt mondta: ha egy vallási vezető kétségbe vonja valaki hitét, az szégyenteljes. „Büsz­ke vagyok arra, hogy keresz­tény vagyok és elnökként nem engedem majd meg, hogy a kereszténységet támadják, gyengítsék.” VR Trump: Szégyen ez a kritika Hét évig is korlátozhatók a brit szociális ellátások Cameron győzött A magyar munkavállalók előtt továbbra is nyitott az uniós munkaerőpiac, de Nagy-Bri­­tanniában akár hét évbe is telhet, amíg jogosultak lesz­nek a brit állampolgárokat megillető bőséges szociális juttatások egészére. Hasonló korlátozás ezek után a német és az osztrák törvényhozástól sem volna furcsa. Balassa Tamás LONDON/BRÜSSZEL/BUDAPEST Maratoni tárgyalás után szüle­tett kompromisszum Nagy-Bri­­tannia uniós reformkövetelé­seiről az Európai Unió brüssze­li csúcstalálkozóján. Az uniós országok állam- és kormány­fői, valamint David Came­ron brit miniszterelnök közöt­ti egyeztetések nyomán korlá­tozható lesz az uniós állampol­gárok által igénybe vehető jut­tatások köre. A brit kormányfő elsősorban ezzel a szigorító lé­péssel győzködi szavazópolgá­rait azért, hogy az országa uni­ós tagságáról kiírt népszavazá­son a bennmaradásra voksolja­nak. „Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megrefor­mált Európai Unióban, mivel uniós tagként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni” - mondta szombaton David Ca­meron, miután bejelentette, jú­nius 23-án tartják a népszava­zást a brit EU-tagságról. Nagy-Britannia alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátozhatná az unióból újonnan érkező külföl­di munkavállalóknak járó, fog­lalkoztatással összefüggő jut­tatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban ré­gebben dolgozó vendégmunká­sokat. A nem Nagy-Britanniá­­ban élő gyermekek után járó családi pótlékot arányosítanák: ha valaki Magyarországon élő gyerek után igényel, akkor csak akkora összeget kap, amekkora a magyarországi megélhetés­hez szükséges. A változás ér­vényes lesz a már jelenleg is a szigetországban élőkre is 2020- tól. Mindez azonban a magya­rokra nem jellemző: a brit par­lament alsóházának korábbi je­lentése szerint 2013-ban mind­össze 136 olyan gyerek után igényeltek brit családi pótlékot, aki Magyarországon lakik - ír­ta az Eurológus. „Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkü­lönböztetni. A brit, követelések­kel kapcsolatban elért eredmé­nyeket a visegrádi országok kö­zösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el” - hangsúlyozta Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozó után. Az LMP szerint a miniszterel­nök cserbenhagyta a külföldön dolgozó magyarokat, képtelen volt az érdekeiket képviselni és megvédeni. Orbán Viktor az MSZP szerint is vereséget szen­vedett az EU-csúcson, a külföl­dön dolgozó magyarok helyze­te egyértelműen rosszabbodik. Cameronnak sikerült elérnie, hogy a külföldi munkavállalók juttatásait London korlátozhassa. Orbán szerint ez nem jelent diszkriminációt. Orbán Viktor: Az Európai Unió Magyarország után megy A magyar miniszterelnök Brüsszelben értékelte az uniós állam- és kormányfőinek mig­rációt érintő döntéseit. „Euró­pa külső határait meg kell vé­deni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schenge­­ni megállapodást teljes körű­en mindenkinek be kell tarta­nia. Ezzel most először az Eu­rópai Unióban elfogadták a magyar megoldást” - hangsú­lyozta a kormányfő. Emlékez­tetett, a migráció kérdéséről a magyar álláspont mindvégig világos volt: ellenőrzés, azono­sítás, megállítás és - ha kell - visszafordítás. Pontosan úgy, ahogy az a schengeni egyez­mény rögzíti. Közben már kétmillióan tá­mogatták aláírásukkal a Fi­­desz-frakció kezdeményezé­sét, hogy a magyar kormány, a magyar parlament tegyen meg mindent a betelepítési kvóta ellen, tudatta szombaton Kósa Lajos frakcióvezető. Matteo Renzi olasz miniszterel­nök korábban megfenyegette a visegrádi országokat, hogy ha nem fogadnak be menekülte­ket, akkor az uniós közös költ­ségvetés legnagyobb részét be­fizető országok megvonhat­ják a fejlesztési támogatáso­kat Magyarországtól is. Orbán Viktor erre úgy reagált: Matteo Renzit könnyen lehet, hogy le­váltják 2020-ra, amikor az EU következő hétéves finanszíro­zási ciklusa kezdődik. Elárasztott utcák, több helyen harmadfokú készültség Balatonnyi terület víz alatt MAGYARORSZÁG Folyamatos a készültség az észak-magyaror­szági folyókon az árvízveszély miatt. Az országban mindenütt egyre nagyobb gond a belvíz is, már bő 60 ezer hektár van víz alatt, ami a Balaton vízfelüle­tével megegyező terület. A Ba­latonnál egyébként a legmaga­sabb, harmadfokú készültséget is elrendelték. Az Ipolyon és a Sajón a legkritikusabb a helyzet. Borsodban több útszakasz még zárva van a vízátfolyások miatt. A Híradó.hu szerint az egyik ipolytarnóci utca szinte teljesen víz alatt van, még a házak udva­rát is ellepte a víz, harmadfokú árvízvédelmi készültség van ér­vényben. Az Ipoly vízállása reg­gel 405 centiméter volt. Ez az idei eddigi legmagasabb adat. A hétvégén további 20 centiméter­re számítanak, amivel minden eddigi rekord megdőlhet. Ma­­gyarpolányiban a belvíz jelent problémát. A 40 hektáros repce­földből csaknem 10 hektárnyit víz borít. A munkagépek azon­ban még ennél is nagyobb terü­leten nem mehetnek a földekre. A gazdáknak az a legnagyobb problémája, hogy kipusztul­nak a növények. A Közép-Tisza vidékén csütörtök este óta szin­te megállás nélkül esett. Emiatt péntek óta 650 hektárral nőtt az elöntött területek nagysága, most 24 ezer 100 hektár van víz alatt. VR A belvíz egyre nagyobb gond, már 60 ezer hektár áll víz alatt » n­i. . Y 2016. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP Csak a bérek értékállóságát követelik a pedagógusok BUDAPEST A legutóbbi idők kor­mányzati kommunikációjával szemben a Nemzeti Pedagó­gus Karnak (NPK) nincs újabb bérkövetelése - írja lapunk­hoz eljuttatott szombati közle­ményében a kar országos el­nöksége. „Félrevezetőnek tart­juk, hogy a nyilatkozók 26 kö­telező tanítási óráról beszél­nek, amit a pedagógusok 22-re akarnak csökkenteni, hiszen a hatályos jogszabályok szerint az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok a 22 tanítási órával is teljesítik kötelezettségeiket. Reméljük, hogy ez nem egy to­vábbi óraszám emelési elkép­zelés” - fogalmaz a Horváth Péter elnök által jegyzet nyi­latkozat. Kiemelte: azt szeret­nék elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és a heti 22 óra alapján határozza meg a pedagógus álláshelyeket. Szükségesnek tartják továb­bá a pedagógusbérek értékál­lóságának biztosítását a vetí­tési alapnak legalább az inflá­cióhoz igazításával. B. T. Légicsapás ölhetett meg két szerbet TRIP014/BELGRÁD Két szerb nagykövetségi dolgozó is életét veszthette abban a pénteki lé­gicsapásban, amelyet az ame­rikai légierő mért az Iszlám Ál­lam feltételezett kiképzőköz­pontjára Szabrátában - jelen­tette be Ivica Dacic szerb kül­ügyminiszter. A líbiai szerb nagykövetség sajtófelelősét és sofőrét novemberben rabolták el, amikor Tunézia felé tartot­tak. Konvojuk egyik autójában a nagykövet és a családja, a má­sikban a sajtófelelős ült. Dacic azt mondta: a két nagy­követségi dolgozó halálát egye­lőre nem lehet megerősíteni, de a helyszínen készült fényképek egyértelműen arra utalnak, hogy meghaltak. A légicsapás­ban a becslések szerint negyve­nen veszítették életüket. A tá­madás célpontja két tavalyi tu­néziai merénylet értelmi szer­zője, Núreddin Csocsán tunézi­ai iszlamista volt. MW Europol: Több ezer terroristáról tudunk EURÓPA Három- és ötezer közé tehető azon külföldi harcosok száma, akik az Iszlám Állam ki­képzőtáboraiban edzettek, majd visszatértek Európába. Ők ko­moly kihívást jelenetenek a biz­tonság szempontjából - ez derül ki az Európai Rendőrségi Hiva­tal vezetőjének beszámolójából. „Európa több mint két évti­zed óta most először néz szem­be a legmagasabb terrorfenye­­gettséggel” - mondta Rob Wa­­inwright, az Europol igazgató­ja. Hozzátette: komoly lehetősé­ge van annak, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorcsoport lecsap Európára. Arra számít, hogy támadást intéznek Euró­pa ellen a tömegmészárlás céljá­val. Szerinte a magányos táma­dók akcióba lépésének eshető­ségére is fel kell készülni. A hi­vatalvezető visszautasította azo­kat a híreszteléseket, amelyek arra utalnak, hogy a jelenlegi migránsválság is befolyásolja a megnövekedett terrorfenyegett­­séget. Nem ért egyet azokkal a véleményekkel sem, amelyek szerint terrorista-jelöltek szivá­rognak be a migránsokkal. Wa­­inwright szerint nincs konk­rét bizonyíték arra, hogy a mig­­ránsáradatot használnák az Eu­rópába jutáshoz. Ennek ellent­mondani látszik Salah Abdes­­lam, a párizsi robbantásokért fe­lelős terroristavezér tavalyi ma­gyarországi felbukkanása. vR A I

Next