Új Dunántúli Napló, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-26 / 72. szám
MEGYEI KORKÉP Nem is olyan magas Mészáros B. Endre endre.meszaros@mediaworks.hu Valószínűleg Páva Zsolt nem úgy fog bevonulni a város történetébe, hogy „a polgármester, akit buldózernek hívtak”. Mindemellett városvezetőnk feszített igen büszkén tegnap annak a teherautónak a volánja mögött, amelyik a Magasház bontásából származó törmelék első adagját elszállította. Elhangzott itt az is, hogy ez igen, több évtizedes huzavona, sikertelen próbálkozás után néhány hónapon belül eltűnik Pécs legnagyobb szégyenfoltja, egy letűnt kor szimbóluma. Nos, nem tudom, mitől jelképe ez a ház az Megkezdődött a bontás, de mire is döngetjük a mellünket? átkos időknek, ám ha az, akkor ezzel az erővel nekikezdhetünk elbontani minden lakótelepet és panelházat is. Én azonban azt hiszem, ez inkább olyan sírós-nevetős büszkeség. Mert mire is döngetjük a mellünket? Hogy három évtizedig tartott, mire a kilakoltatott házat elindíthatjuk a végső pusztulás útjára? Amikor a világ nagy városaiban 50-100 emeletes monstrumok sora emelkedik és tűnik el napról napra, mi pedig eltoporgunk 30 évet egy 25 emeletes körül? Másrészt lehet, hogy nem lett volna ilyen látványos, de ha időben megmentjük, megerősítjük a betonvasalatokat, azzal műszakilag olyat tettünk volna, amiért joggal veregethetnénk a saját vállunkat. Azzal egyetértek, hogy előrelépés a ház bontásának megkezdése, de azt vallom, hogy inkább azzal büszkélkedjünk majd, ami - remélhetőleg az eddigi gyakorlatnál sokkal gyorsabban - a helyére kerül. Annak viszont valóban lehet üzenetértéke, hogy húsvétkor kezdődik ez a folyamat, az újjászületés jegyében. KRIMIHÍREK Kazánlap esett a gázcsőre PÉCS Gázszivárgás volt tegnap a rácvárosi templom környékén. Az E.ON munkatársai rövid idő alatt a helyszínre értek, és sikerült elszorítaniuk a megsérült szivárgó vezetéket, majd a teljes helyreállítást is elvégezték. Kiderült, hogy egy földmunkát végző cég burkolatfedéshez használt kazánlapot ejtett egy munkagödörbe, a vaslemez pedig megsértett egy 32 milliméteres gázvezetéket. (bsa) Lebukott a fecskendős mohácsi férfi MOHÁCS Házkutatást tartottak a rendőrök csütörtök délután egy mohácsi lakásban, és kristályos anyaggal teli fecskendőt, valamint alufóliába csomagolt fehér, ismeretlen eredetű port találtak. Egy személyt előállítottak, nála a droggyorsteszt pozitív eredményt hozott. A bűnjeleket vizsgálják, a 38 éves mohácsi férfival szemben kábítószer birtoklása miatt indult büntetőeljárás. (c) AJÁNLÓ Bőgőmasinák a Csigaházban PÉCS A húsvét vallási tartalmán túl elsősorban a gyerekek népi ünnepe, a legkisebbek, az 1-8 esztendősek azonban csak a nyuszisimogatást, a csokis édességeket értékelik belőle. Számukra kínál érdekességeket a Pannon Filharmonikusok: a Kodály Központban ma 15.30-tól és 17 órától Csigaház koncertet adnak óvodáskorú és kisiskolás gyerekeknek. Ez az interaktív zenei foglalkozássorozat a különböző hangszercsoportok érdekességeit mutatja be, és ezúttal a bőgők kapják a főszerepet. (c) Szinte pillanatok alatt körbejárta az internetet a hír, amely szerint a pécsi klinikákon elszaporodtak a húsevő baktériumok. Lapunk utánajárt, s kiderült: a történetnek a fele sem igaz. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu PÉCS-SZEKSZÁRD A Bors írta meg (s vetteát onnan több internetes portál), hogy húsevő baktériummal fertőződött meg több beteg, akiket pécsi klinikákon kezeltek. A lap a szekszárdi Balassa János Kórházra hivatkozik, állításuk szerint Szekszárdon karantént is elrendeltek. Az eset kapcsán mi is megkerestük Almási Istvánt, a Tolna megyei kórház higiénikus osztályvezető főorvosát, aki pontosította a helyzetet. - Az elmúlt negyedévben nagyjából 200 beteg érkezett Pécsről hozzánk, s a korábbinál több esetben (havi szinten 2-5 beteg) találtunk olyan megbetegedéseket, amelyekért multirezisztens kórokozók a felelősek. Ezeket az eseteket mi minden alkalommal jeleztük a Tolna megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának. Almási István elmondta: ezek a baktériumok minden európai és magyar kórházban előfordulnak, azaz a mostani eset nem jelenti azt, hogy automatikusan az ellátás a felelős a megjelenésükért, s ennek fényében a „hibást” megtalálni sem lehet. Az, hogy több eset fordul elő a Pécsről érkezett betegeknél, annak oka lehet például a magasabb ellátási szint is, tehát az, hogy a baranyai megyeszékhelyen olyan betegeket is kezelnek, akiket - a beavatkozások bonyolultsága miatt - máshol nem lehet, s ezen kezelések kockázati tényezői is nagyobbak, mint a szokásos eljárásoknál. Hozzátette: pillanatnyilag hazánkban nem áll rendelkezésre olyan járványügyi statisztika, aminek alapján a multirezisztens baktériumok elterjedését pontosan meg lehetne állapítani. A húsevő baktérium az esetek túlnyomó többségében valójában nem „húst eszik”, hanem kötőszövetet, lágyrészt és zsírszövetet roncsol, rohaszt. Azért számít nagyon veszélyesnek, mert ezeket a szöveteket nagyon gyorsan, órák alatt pusztítja el. A szakirodalom a terjesztő tényezők között említi az ellátást végző személyek kezét, az ápoló személyzet ruháját, a szenynyezett ágyneműt, a beteggel érintkezett eszközöket. Az MRSA-fertőzött beteggel kapcsolatos higiénés rendszabályok között az első helyen szerepel a bejelentési kötelezettség. A fertőzött beteget természetesen el kell különíteni, s fontos a korábban a beteggel kapcsolatba került tárgyak tisztítása, fertőtlenítése, sterilezése. Minél elesettebb valaki, minél legyengültebb a szervezete, annál fogékonyabb a fertőzésre - így nem meglepő, hogy kórházakban fordul elő a legtöbbször ez a fertőzés. Fertőzések: növekedés helyett inkább csökkenés tapasztalható Pécsett A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja tegnap délelőtt közleményben reagált a felvetésekre - s cáfolják a pénteken megjelent híreket. Ezt írják: „A mai napon több magyar médium hozott le cikket a Tolna Megyei Balassa János Kórház higiénikus főorvosa nyilatkozata alapján, a Pécsről átvett betegek methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzöttségéről. A fertőző betegségek jelentésének rendjéről a 1/2014. (1.16.) EMMI rendelet előírásait kell figyelembe venni, így a megemelkedett esetszámot a betegellátó intézménynek huszonnégy órán belül minden esetben jeleznie kell az egészségügyi államigazgatási szerv irányába. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában a Kórházhigiénés Szolgálat foglalkozik többek között a cikkekben említett fertőzött esetek nyilvántartásával is. Intézményünkhöz az elmúlt fél évben sem a Tolna Megyei Balassa János Kórháztól, sem a hatósági jogkörű Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervtől nem érkezett olyan jelzés, végzés vagy határozat, amelyben alapján intézkedni kellett volna az MRSA esetszám visszaszorítása érdekében.” A közleményben hozzáteszik: az elmúlt két év statisztikai adatait figyelembe véve a PTE Klinikai Központjában észlelt MRSA-fertőzések esetszáma nemhogy nem növekedett, de egyenesen kismértékű csökkenés tapasztalható. Hajléktalanok gyújthatták fel az épületet, mely elhagyatva áll Újra égett a volt MDF-székház PÉCS Nagy füsttel égett egy ingatlan tegnap hajnalban az Apáca utcában. Mint egy szemtanú lapunknak elmesélte, az egykori MDF-székház épületéből csapott ki hajnali két óra körül a füst, és a hivatásos tűzoltók jó fél órán igyekeztek megfékezni a lángokat. Az épületben felhalmozott nagy menynyiségű szemetet hajléktalanok gyújtották meg, s közülük egy nőt a kivonuló rendőrök elvittek a helyszínről. A szemtanú elmondta, hogy az épületbe korábban is rendszeresen belopóztak a hajléktalanok, s a tűzoltóknak két alkalommal ugyancsak fecskendőt kellett használniuk. A környékbeliek több levelet írtak az ÁNTSZ-nek és az önkormányzatnak az innen kiáramló bűz, az állandó illetéktelen behatolás miatt, de nem volt foganatja a bejelentéseknek. Az MDF-székház a párt felszámolását követően az utódszervezet Jólét és Szabadság Demokratikus Közösséghez került, s 2013-ban volt itt egy hasonló eset, akkor az ingatlan azonnali felújításáról adott ki közleményt a párt. Ebből semmi sem lett, s tavaly már ingatlanközvetítőn át próbálták értékesíteni az épületet. Mostani megkeresésünkre az ingatlan további sorsát illetően lapzártánkig nem válaszoltak. M. B. E. 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Halomban állt a medvehagyma PÉCS Súlyos természetkárosítás történt a héten a Remete-réten, ahonnan kupacokban felhalmozott medvehagymát ábrázoló fotót posztolt egy természetjáró egy közösségi oldalon. Az idén csak korlátozással szedhető gyógynövény gyűjtését ebben az évben a Mecsek nagy területén teljesen megtiltották, az egyelőre még nem tisztázott, hogy a parkoló környékén és a kék jelzésű turistaút mentén megtalált lekaszált zöld levelek a tiltott zónából származnak vagy sem. A Remete-rét körzete a Mecsekerdő Zrt. kezelésében áll. A cégnél úgy informálták lapunkat, hogy a bejelentés nyomán helyszíni bejárással összekötött vizsgálat indult, aminek megállapításairól az ünnepek után tudnak beszámolni. Szauer Melinda, a cég szóvivője egyben azt kérte a természetjáróktól, hogy minden hasonló esetről adjanak tájékoztatást a károsítókkal való hatékony fellépés elősegítésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtők elől tiltott zóna pontos határairól térképet tett közzé a cég saját honlapján (www.mecsekerdo.hu). A nem tiltott területeken egy ember napi két kilogramm gyógynövényt gyűjthet. A korlátozást figyelmen kívül hagyok, a természetkárosítók akár 10 ezer forintos bírságra is számíthatnak. K. E. A.A A