Új Dunántúli Napló, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

MEGYEI KORKÉP Nem is olyan magas Mészáros B. Endre endre.meszaros@mediaworks.hu V­alószínűleg Páva Zsolt nem úgy fog bevonulni a város tör­ténetébe, hogy „a polgármester, akit buldózernek hívtak”. Mindemellett városvezetőnk feszített igen büszkén teg­nap annak a teherautónak a volánja mögött, amelyik a Magas­ház bontásából származó törmelék első adagját elszállította. El­hangzott itt az is, hogy ez igen, több évtizedes huzavona, siker­telen próbálkozás után néhány hónapon belül eltűnik Pécs leg­nagyobb szégyenfoltja, egy letűnt kor szimbóluma. Nos, nem tu­dom, mitől jelképe ez a ház az Megkezdődött a bontás, de mire is döngetjük a mel­lünket? átkos időknek, ám ha az, ak­kor ezzel az erővel nekikezd­hetünk elbontani minden la­kótelepet és panelházat is. Én azonban azt hiszem, ez inkább olyan sírós-nevetős büszkeség. Mert mire is dön­getjük a mellünket? Hogy három évtizedig tartott, mire a kila­koltatott házat elindíthatjuk a végső pusztulás útjára? Amikor a világ nagy városaiban 50-100 emeletes monstrumok sora emel­kedik és tűnik el napról napra, mi pedig eltoporgunk 30 évet egy 25 emeletes körül? Másrészt lehet, hogy nem lett volna ilyen lát­ványos, de ha időben megmentjük, megerősítjük a betonvasala­­tokat, azzal műszakilag olyat tettünk volna, amiért joggal vere­gethetnénk a saját vállunkat. Azzal­ egyetértek, hogy előrelépés a ház bontásának megkezdése, de azt vallom, hogy inkább az­zal büszkélkedjünk majd, ami - remélhetőleg az eddigi gyakor­latnál sokkal gyorsabban - a helyére kerül. Annak viszont való­ban lehet üzenetértéke, hogy húsvétkor kezdődik ez a folyamat, az újjászületés jegyében. KRIMIHÍREK Kazánlap esett a gázcsőre PÉCS Gázszivárgás volt tegnap a rácvárosi templom környékén. Az E.ON munkatársai rövid idő alatt a helyszínre értek, és sike­rült elszorítaniuk a megsérült szivárgó vezetéket, majd a teljes helyreállítást is elvégezték. Kiderült, hogy egy földmunkát vég­ző cég burkolatfedéshez használt kazánlapot ejtett egy munka­gödörbe, a vaslemez pedig megsértett egy 32 milliméteres gáz­vezetéket. (bsa) Lebukott a fecskendős mohácsi férfi MOHÁCS Házkutatást tartottak a rendőrök csütörtök délután egy mohácsi lakásban, és kristályos anyaggal teli fecskendőt, valamint alufóliába csomagolt fehér, ismeretlen eredetű port találtak. Egy személyt előállítottak, nála a droggyorsteszt pozi­tív eredményt hozott. A bűnjeleket vizsgálják, a 38 éves mohá­csi férfival szemben kábítószer birtoklása miatt indult büntető­eljárás. (c) AJÁNLÓ Bőgőmasinák a Csigaházban PÉCS A húsvét vallási tartalmán túl elsősorban a gyerekek népi ünnepe, a legkisebbek, az 1-8 esztendősek azonban csak a nyuszisimogatást, a csokis édességeket értékelik be­lőle. Számukra kínál érdekességeket a Pannon Filharmoniku­sok: a Kodály Központban ma 15.30-tól és 17 órától Csigaház koncertet adnak óvodáskorú és kisiskolás gyerekeknek. Ez az interaktív zenei foglalkozássorozat a különböző hangszercso­portok érdekességeit mutatja be, és ezúttal a bőgők kapják a főszerepet. (c) Szinte pillanatok alatt körbe­járta az internetet a hír, amely szerint a pécsi klinikákon el­szaporodtak a húsevő baktéri­umok. Lapunk utánajárt, s ki­derült: a történetnek a fele sem igaz. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu PÉCS-SZEKSZÁRD A Bors írta meg (s vette­­át onnan több in­ternetes portál), hogy húsevő baktériummal fertőződött meg több beteg, akiket pécsi klini­kákon kezeltek. A lap a szek­szárdi Balassa­ János Kórház­ra hivatkozik, állításuk sze­rint Szekszárdon karantént is elrendeltek. Az eset kapcsán mi is megkerestük Almási Ist­vánt, a Tolna megyei kórház hi­giénikus osztályvezető főorvo­sát, aki pontosította a helyzetet. - Az elmúlt negyedévben nagyjából 200 beteg érkezett Pécsről hozzánk, s a korábbi­nál több esetben (havi szin­ten 2-5 beteg) találtunk olyan megbetegedéseket, amelye­kért multirezisztens kóroko­zók a felelősek. Ezeket az ese­teket mi mind­en alkalommal jeleztük a Tolna megyei Kor­mányhivatal Népegészség­ügyi Főosztályának. Almási István elmondta: ezek a baktériumok minden európai és magyar kórházban előfordulnak, azaz a mostani eset nem jelenti azt, hogy au­tomatikusan az ellátás a fele­lős a megjelenésükért, s ennek fényében a „hibást” megtalálni sem lehet. Az, hogy több eset fordul elő a Pécsről érkezett be­tegeknél, annak oka lehet pél­dául a magasabb ellátási szint is, tehát az, hogy a baranyai megyeszékhelyen olyan bete­geket is kezelnek, akiket - a be­avatkozások bonyolultsága mi­att - máshol nem lehet, s ezen kezelések kockázati tényezői is nagyobbak, mint a szokásos eljárásoknál. Hozzátette: pilla­natnyilag hazánkban nem áll rendelkezésre olyan járvány­ügyi statisztika, aminek alap­ján a multirezisztens baktériu­mok elterjedését pontosan meg lehetne állapítani. A húsevő baktérium az ese­tek túlnyomó többségében valójában nem „húst eszik”, hanem kötőszövetet, lágy­részt és zsírszövetet roncsol, rohaszt. Azért számít nagyon veszélyesnek, mert ezeket a szöveteket nagyon gyorsan, órák alatt pusztítja el. A szak­­irodalom a terjesztő tényezők között említi az ellátást vég­ző személyek kezét, az ápo­ló személyzet ruháját, a szeny­­nyezett ágyneműt, a beteg­gel érintkezett eszközöket. Az MRSA-fertőzött beteggel kap­csolatos higiénés rendszabá­lyok között az első helyen sze­repel a bejelentési kötelezett­ség. A fertőzött beteget ter­mészetesen el kell különíte­ni, s fontos a korábban a be­teggel kapcsolatba került tár­gyak tisztítása, fertőtlenítése, sterilezése. Minél elesettebb valaki, minél legyengültebb a szervezete, annál fogéko­nyabb a fertőzésre - így nem meglepő, hogy kórházakban fordul elő a legtöbbször ez a fertőzés. Fertőzések: növekedés helyett inkább csökkenés tapasztalható Pécsett A Pécsi Tudományegyetem Kli­nikai Központja tegnap dél­előtt közleményben reagált a felvetésekre - s cáfolják a pénteken megjelent híreket. Ezt írják: „A mai napon több magyar médium hozott le cik­ket a Tolna Megyei Balassa Já­nos Kórház higiénikus főor­vosa nyilatkozata alapján, a Pécsről átvett betegek met­­hicillin-rezisztens Staphylo­coccus aureus (MRSA) fertő­­zöttségéről. A fertőző beteg­ségek jelentésének rendjéről a 1/2014. (1.16.) EMMI ren­delet előírásait kell figyelem­be venni, így a megemelkedett esetszámot a betegellátó in­tézménynek huszonnégy órán belül minden esetben jelez­nie kell az egészségügyi állam­­igazgatási szerv irányába. A Pécsi Tudományegyetem Klini­kai Központjában a Kórházhigi­­énés Szolgálat foglalkozik töb­bek között a cikkekben emlí­tett fertőzött esetek nyilvántar­tásával is. Intézményünkhöz az elmúlt fél évben sem a Tol­na Megyei Balassa János Kór­háztól, sem a hatósági jogkörű Baranya Megyei Kormányhiva­tal Népegészségügyi Szakigaz­gatási Szervtől nem érkezett olyan jelzés, végzés vagy hatá­rozat, amelyben alapján intéz­kedni kellett volna az MRSA esetszám visszaszorítása ér­dekében.” A közleményben hozzáteszik: az elmúlt két év statisztikai adatait figyelembe véve a PTE Klinikai Központjában észlelt MRSA-fertőzések esetszáma nemhogy nem növekedett, de egyenesen kismértékű csök­kenés tapasztalható. H­ajléktalanok gyújthatták fel az épületet, mely elhagyatva áll Újra égett a volt MDF-székház PÉCS Nagy füsttel égett egy ingatlan tegnap hajnalban az Apáca utcában. Mint egy szem­tanú lapunknak elmesélte, az egykori MDF-székház épületé­ből csapott ki hajnali két óra kö­rül a füst, és a hivatásos tűzol­tók jó fél órán igyekeztek meg­fékezni a lángokat. Az épület­ben felhalmozott nagy meny­­nyiségű szemetet hajléktala­nok gyújtották meg, s közü­lük egy nőt a kivonuló rend­őrök elvittek a helyszínről. A szemtanú elmondta, hogy az épületbe korábban is rendsze­resen belopóztak a hajléktala­nok, s a tűzoltóknak két alka­lommal ugyancsak fecsken­dőt kellett használniuk. A kör­nyékbeliek több levelet írtak az ÁNTSZ-nek és az önkormány­zatnak az innen kiáramló bűz, az állandó illetéktelen behato­lás miatt, de nem volt foganat­ja a bejelentéseknek. Az MDF-székház a párt fel­számolását követően az utód­­szervezet Jólét és Szabadság De­mokratikus Közösséghez ke­rült, s 2013-ban volt itt egy ha­sonló eset, akkor az ingatlan azonnali felújításáról adott ki közleményt a párt. Ebből sem­mi sem lett, s tavaly már ingat­lanközvetítőn át próbálták ér­tékesíteni az épületet. Mostani megkeresésünkre az ingatlan további sorsát illetően lapzár­tánkig nem válaszoltak. M. B. E. 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Halomban állt a medvehagyma PÉCS Súlyos természetkárosítás történt a héten a Remete-réten, ahonnan kupacokban felhal­mozott medvehagymát ábrázo­ló fotót posztolt egy természet­­járó egy közösségi oldalon. Az idén csak korlátozással szedhe­tő gyógynövény gyűjtését eb­ben az évben a Mecsek nagy területén teljesen megtiltották, az egyelőre még nem tisztá­zott, hogy a parkoló környékén és a kék jelzésű turistaút men­tén megtalált lekaszált zöld leve­lek a tiltott zónából származnak vagy sem. A Remete-rét körzete a Mecsekerdő Zrt. kezelésében áll. A cégnél úgy informálták la­punkat, hogy a bejelentés nyo­mán helyszíni bejárással össze­kötött vizsgálat indult, aminek megállapításairól az ünnepek után tudnak beszámolni. Szauer Melinda, a cég szóvi­vője egyben azt kérte a termé­szetjáróktól, hogy minden ha­sonló esetről adjanak tájékoz­tatást a károsítókkal való haté­kony fellépés elősegítésére. Ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtők elől tiltott zóna pontos határairól térképet tett közzé a cég saját honlapján (www.me­­csekerdo.hu). A nem tiltott terü­leteken egy ember napi két kilo­gramm gyógynövényt gyűjthet. A korlátozást figyelmen kívül hagyok, a természetkárosítók akár 10 ezer forintos bírságra is számíthatnak. K. E. A.A A

Next