Új Dunántúli Napló, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-21 / 44. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Megújulnak a földutak PÉCSVÁRAD Pályázatot nyúj­tott be az önkormányzat a vá­ros külterületi földútjainak rendbetételére. Összesen csaknem három kilométer út felújítását tervezik az idei évre. A fejlesztés több külterü­leten található földutat érint, köztük a Hosszúhetény felé vezető régi vásáros utat. Ked­vező hír ez a kirándulóknak is, hiszen ezentúl jól járható úton lehet majd eljutni a szomszé­dos településre. (ház) Orvosoknak az adózásról Az adózás legújabb kér­déseiről is tartanak tájékoz­tatót a Pécs-Baranyai Orvos­club - Pécs, József u. 19. - szakmai összejövetelén feb­ruár 23-án 18 órától. A szer­vezők szerint az Adózási ak­tualitások 2017 című elő­adás különösen ajánlott vál­lalkozó orvosoknak és köny­velőiknek. Az előadó, Huber Éva, a NAV Baranya Megyei Adó és Vámigazgatóság igaz­gatója lesz. (ház) Busómaszkot sorsolnak ki A véradóállomás és a Busóudvar február 21- i, közös szervezésű véradá­sán (8.00-14.30) megjele­nők között egy gyermekbusó­­maszkot sorsolnak ki. A mí­ves darabot a Busóudvar ve­zetője, Rosta Endre (képün­kön) maszkfaragó népi ipar­művész ajánlotta fel. Ezenfe­lül az­ emberbaráti segítséget nyújtókat e napon a City Food finom szendviccsel és sörrel vendégelik meg. De két nap­pal később is érdemes lesz ellátogatni ugyanide, csütör­tökön 8.00-13.00 óra között megjelenő véradóknak far­sangi fánkkal, 500 Ft-os vá­sárlási utalvánnyal és kedvez­ményes árú uszodabelépővel kedveskednek. (ka) Generációt váltott a régi borászat VILLÁNY A 2016-os volt a má­sodik olyan évjárat, mely ki­zárólag az ifjabb Szende Gá­bor keze munkáját dicséri a Szende Pincészetben. A csa­lád hét generáció óta foglal­kozik bortermeléssel. A pin­cészet tájékoztatása szerint mára a fehérboroktól a caber­net fajtákig valamennyi tétel a 26 éves fiatal borász gondo­latai alapján kerül palackba. Hozzáteszik, hogy „fiatalos, lendületes borokat ígér a fo­gyasztóknak, akik nemcsak az illat- és ízjegyeken vagy savszerkezeten érzékelhetik a generációváltást, hanem a külsőségeken is”. J. G. Páratlan biztonsági intézkedések közt dolgoznak A legvadabb vírusok is kutathatók Pécsen Közép-Európában nincs még egy olyan biztonsági szintű víruslaboratórium, mint ami­lyenné most fejlesztették a Szentágothai Kutatóközpont­ban működő egységet. A ku­tatóhely révén a Pécsi Tudo­mányegyetem egy világmére­tű hálózatba csatlakozott. Nógrádi László laszlo.nogradi@mediaworks.hu PÉCS Betörhetetlen acélaj­tó, ablaktalan terem, odabent szkafanderben dolgozó tudó­sok. De mindez nem egy holly­woodi katasztrófafilm díszle­te, hanem a valóság, a Pécsi Tu­dományegyetem víruslaborja, amely immár a legmagasabb biztonsági szinten a legveszé­lyesebb kórokozók kutatását is lehetővé teszi. A Szentágothai János Kutatóközpontban hét­főn délelőtt avatták fel a lehe­tő legfejlettebb technikával felszerelt kutatóhelyet, amely Közép-Európa-szerte egyedül­állóan modern és biztonságos. Bódis József, a PTE rektora a megnyitón emlékeztetett ar­ra a hírre, amelyet Bill Gates indított útjára, beharangoz­va egy világméretű járványt. A rektor úgy fogalmazott: ha valóban világjárvánnyal né­zünk szembe, ez a labor és az itt dolgozó, kiemelkedő tudo­mányos csapat az ország lét­­fontosságú felkészülésében páratlan segítséget nyújt. Pá­va Zsolt pécsi polgármester is méltatta a pályázati és fejlesz­tési erőfeszítéseket, amelyeket az egyetemi munkatársak tet­tek, hogy a víruslabor mára el­érte a legmagasabb, 4. bizton­sági szintet. A labort bemutató Jakab Ferenc, a biológiai kutató­­csoport vezetője elárulta: az EU-ban 10 ilyen szintű la­bor van, egyetemi kézben vi­szont csak kettő. Ez utóbbiak­ban, így Pécsen is zajlik­ az alapkutatás, a gyógymódok felderítése, mert a többi kuta­tóhely kapacitásait leginkább a diagnosztika köti le. Tegnap egy már nem használt védőruha felpróbálására is lehetőség volt Fotó: Laufer László. További képek: Bama.hu A börtönöket idézi a védelmi rendszer Bár a sajtóbejáráson megen­gedték, hogy egy korábbi, már nem használt védőruhát az új­ságíró is felpróbáljon, az új eszközöket szigorúan elzárva tartják, a laborban szinte sem­mihez nem nyúlhattak a ven­dégek. Ez csak egy jele volt a komoly biztonságnak, amit egy épületen belüli 100 mé­teres megközelítési útvonal is jellemez. Közben két biztonsá­gi őr, 15 kamera, arcfelismerő­kártyás és PIN-kódos belépte­tő rendszer is őrzi a labort az il­letéktelen behatolástól. A zárt­ságra nemcsak a légmente­sen szigetelt épületrész jellem­ző, hanem az is, hogy a szka­fandereket a kutatók kilépése előtt fertőtlenítőszerrel zuha­nyozzák le, de még a szennyvi­zet is csak forralás után szállít­ják el a rendszerből. Az ebolát is tanulmányozhatják A pécsi kutatólaboratórium elsősorban állatokról embe­rekre terjedő vírusok vizsgá­latával foglalkozik, mint pél­dául az agyhártya- és agyve­­lőgyulladás kullancsok által terjesztett vírusa, a hantaví­rusok vagy akár a nyugat-ní­lusi láz vírusa. A fejlesztés ré­vén a legmagasabb biológi­ai biztonsági szintet érték el, így a modern világot fenyege­tő fertőző betegségek bárme­lyikével felvehetik itt a harcot. Olyan vírusok kutatása vált le­hetővé Pécsen, mint az ebola vírusa vagy a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes Ni­­pah-, Lassa- vagy krími-kon­gói vérzéses láz vírus. A kór­­­ okozókat szigorú biztonság mellett szállítják ide és zárt rendszerben kezelik, a labor­ból semmi nem juthat ki. Folyamatosan bővíti a város a térfigyelő hálózatot Márciustól újabb két kamera KOMLÓ Mint ismeretes, hét ka­merával bővült a térfigyelő hálózat a városban a tavalyi év során, kettő építését pedig a szilvási városrészbe, az Al­kotmány utcába ez év elejére tervezték. Az összesen mint­egy 6,7 millió forintos fejlesz­tés keretében két berendezés került a KRESZ Parkba, a kör­nyéken élők régi kérésének eleget téve. Szilvásba szintén két kamerát helyeztek ki a Hu­nyadi utcába, valamint az Al­kotmány és Dózsa utcák ke­reszteződésébe, további há­rom pedig a buszpályaud­var környékén kapott helyet. Szilvásban a hipermarkettel szemben további kettő kiépí­tésének munkálatai év elején, az ígéretnek megfelelően meg is kezdődtek, az áramszolgál­tató szakemberei azonban a kamerákat a végpontokra az adott ingatlan tisztázatlan tu­lajdonosi háttere miatt egyelő­re nem tudják rákötni. Márci­us végére várható, hogy üzem­be tudják helyezni ezeket az eszközöket is. A komlói önkor­mányzat 2014-ben kezdte ki­építeni a közterületi térfigyelő rendszert, azóta folyamatosan bővítik a hálózatot, így hatéko­nyabban előzhetők meg a ron­gálások éppúgy, mint a bűn­­cselekmények. W. K. Fotó: Laufer László Folyamatosan bővítik a rendszert 2017. FEBRUÁR 21., KEDD Nem bírták a telet: busák, amurok pusztultak el MOHÁCS Tízkilós amurok, bu­sák lebegnek Belső-Bédán a víz­ felszínén, az elpusztult halakról olvasóink értesítet­ték szerkesztőségünket. A víz kezelője, a nemzeti park igaz­gatósága szerint dacára an­nak, hogy lékekkel segítették a halakat az oxigénhez jutás­ban, a nem őshonos fajok szá­mos példánya nem bírta ki a telet. A tetemeket elszállítják. Kövesi Sándor, a Duna- Dráva Nemzeti Park du­nai területi osztályvezető­je lapunk érdeklődésére el­mondta, február elején ész­lelték a tömeges halpusztu­lást. Az akkor tartott helyszí­ni szemle során megállapí­tották, hogy főképp amurok és busák pusztultak el, jel­lemzően tízkilós példányok. Előbbi fajtából mintegy száz, utóbbiból negyven elhullot­tat egyedet számoltak meg, összsúlyuk így meghaladja az egy tonnát. Mellettük pár darab elpusztult csukát és harcsát is regisztráltak. Az elpusztult halak összsúlya megha­ladja az egy tonnát A tömeges pusztulásról be­számoló olvasóink szerint mindezt az okozhatta, hogy a víz kezelője nem vagy csak ke­vés léket vágott a befagyott víz felületén, ezért a halak nem jutottak elegendő oxigénhez. Megfigyeléseik alapján kitér­tek arra is, hogy még ezekben a napokban is pusztultak el újabb példányok. Kövesi Sándor mindezt ha­tározottan cáfolta, szerinte nincs szó folyamatos, újabb halpusztulásról. Leszögezte az is, minden szükséges, ez­zel kapcsolatos teendőt elvé­geztek a tél során. Hozzátette, nem őshonos, tájidegen fajok­ról van szó, amelyek nem bír­ták ki a szokatlanul kemény telet. Elmondta azt is, a szóban forgó fajták egyedeinek pusz­tulása nem okoz az ökoszisz­témában károsodást. A szakember hozzátette: amint az időjárás lehetővé te­szi, összegyűjtik és elszállít­ják a tetemeket, a jégviszo­nyok viszont ezt még nem te­szik lehetővé. NII. B. Hiányzó költségvetési forintok HARKÁNY A képviselő-testü­let a múlt héten elfogadta a város 2017-es költségveté­sét. A központilag csökken­tett támogatások között több húzós tétel is akad. A Város­gazdálkodási Zrt. támoga­tási normatívájának apadá­sa évi 20 millió mínuszt je­lent, csökkent a zöldfelüle­tek karbantartási normatívá­ja is 16,4 millióval, az idegen­­forgalmi adó kiegészítésének visszavétele pedig több mint félszázmilliós kiesést ered­ményez (mostantól a besze­dett idegenforgalmi adót az állam csak ugyanakkora ös­­­szeggel egészíti ki). M­. B. E.

Next