Új Dunántúli Napló, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-21 / 44. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Megújulnak a földutak PÉCSVÁRAD Pályázatot nyújtott be az önkormányzat a város külterületi földútjainak rendbetételére. Összesen csaknem három kilométer út felújítását tervezik az idei évre. A fejlesztés több külterületen található földutat érint, köztük a Hosszúhetény felé vezető régi vásáros utat. Kedvező hír ez a kirándulóknak is, hiszen ezentúl jól járható úton lehet majd eljutni a szomszédos településre. (ház) Orvosoknak az adózásról Az adózás legújabb kérdéseiről is tartanak tájékoztatót a Pécs-Baranyai Orvosclub - Pécs, József u. 19. - szakmai összejövetelén február 23-án 18 órától. A szervezők szerint az Adózási aktualitások 2017 című előadás különösen ajánlott vállalkozó orvosoknak és könyvelőiknek. Az előadó, Huber Éva, a NAV Baranya Megyei Adó és Vámigazgatóság igazgatója lesz. (ház) Busómaszkot sorsolnak ki A véradóállomás és a Busóudvar február 21- i, közös szervezésű véradásán (8.00-14.30) megjelenők között egy gyermekbusómaszkot sorsolnak ki. A míves darabot a Busóudvar vezetője, Rosta Endre (képünkön) maszkfaragó népi iparművész ajánlotta fel. Ezenfelül az emberbaráti segítséget nyújtókat e napon a City Food finom szendviccsel és sörrel vendégelik meg. De két nappal később is érdemes lesz ellátogatni ugyanide, csütörtökön 8.00-13.00 óra között megjelenő véradóknak farsangi fánkkal, 500 Ft-os vásárlási utalvánnyal és kedvezményes árú uszodabelépővel kedveskednek. (ka) Generációt váltott a régi borászat VILLÁNY A 2016-os volt a második olyan évjárat, mely kizárólag az ifjabb Szende Gábor keze munkáját dicséri a Szende Pincészetben. A család hét generáció óta foglalkozik bortermeléssel. A pincészet tájékoztatása szerint mára a fehérboroktól a cabernet fajtákig valamennyi tétel a 26 éves fiatal borász gondolatai alapján kerül palackba. Hozzáteszik, hogy „fiatalos, lendületes borokat ígér a fogyasztóknak, akik nemcsak az illat- és ízjegyeken vagy savszerkezeten érzékelhetik a generációváltást, hanem a külsőségeken is”. J. G. Páratlan biztonsági intézkedések közt dolgoznak A legvadabb vírusok is kutathatók Pécsen Közép-Európában nincs még egy olyan biztonsági szintű víruslaboratórium, mint amilyenné most fejlesztették a Szentágothai Kutatóközpontban működő egységet. A kutatóhely révén a Pécsi Tudományegyetem egy világméretű hálózatba csatlakozott. Nógrádi László laszlo.nogradi@mediaworks.hu PÉCS Betörhetetlen acélajtó, ablaktalan terem, odabent szkafanderben dolgozó tudósok. De mindez nem egy hollywoodi katasztrófafilm díszlete, hanem a valóság, a Pécsi Tudományegyetem víruslaborja, amely immár a legmagasabb biztonsági szinten a legveszélyesebb kórokozók kutatását is lehetővé teszi. A Szentágothai János Kutatóközpontban hétfőn délelőtt avatták fel a lehető legfejlettebb technikával felszerelt kutatóhelyet, amely Közép-Európa-szerte egyedülállóan modern és biztonságos. Bódis József, a PTE rektora a megnyitón emlékeztetett arra a hírre, amelyet Bill Gates indított útjára, beharangozva egy világméretű járványt. A rektor úgy fogalmazott: ha valóban világjárvánnyal nézünk szembe, ez a labor és az itt dolgozó, kiemelkedő tudományos csapat az ország létfontosságú felkészülésében páratlan segítséget nyújt. Páva Zsolt pécsi polgármester is méltatta a pályázati és fejlesztési erőfeszítéseket, amelyeket az egyetemi munkatársak tettek, hogy a víruslabor mára elérte a legmagasabb, 4. biztonsági szintet. A labort bemutató Jakab Ferenc, a biológiai kutatócsoport vezetője elárulta: az EU-ban 10 ilyen szintű labor van, egyetemi kézben viszont csak kettő. Ez utóbbiakban, így Pécsen is zajlik az alapkutatás, a gyógymódok felderítése, mert a többi kutatóhely kapacitásait leginkább a diagnosztika köti le. Tegnap egy már nem használt védőruha felpróbálására is lehetőség volt Fotó: Laufer László. További képek: Bama.hu A börtönöket idézi a védelmi rendszer Bár a sajtóbejáráson megengedték, hogy egy korábbi, már nem használt védőruhát az újságíró is felpróbáljon, az új eszközöket szigorúan elzárva tartják, a laborban szinte semmihez nem nyúlhattak a vendégek. Ez csak egy jele volt a komoly biztonságnak, amit egy épületen belüli 100 méteres megközelítési útvonal is jellemez. Közben két biztonsági őr, 15 kamera, arcfelismerőkártyás és PIN-kódos beléptető rendszer is őrzi a labort az illetéktelen behatolástól. A zártságra nemcsak a légmentesen szigetelt épületrész jellemző, hanem az is, hogy a szkafandereket a kutatók kilépése előtt fertőtlenítőszerrel zuhanyozzák le, de még a szennyvizet is csak forralás után szállítják el a rendszerből. Az ebolát is tanulmányozhatják A pécsi kutatólaboratórium elsősorban állatokról emberekre terjedő vírusok vizsgálatával foglalkozik, mint például az agyhártya- és agyvelőgyulladás kullancsok által terjesztett vírusa, a hantavírusok vagy akár a nyugat-nílusi láz vírusa. A fejlesztés révén a legmagasabb biológiai biztonsági szintet érték el, így a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével felvehetik itt a harcot. Olyan vírusok kutatása vált lehetővé Pécsen, mint az ebola vírusa vagy a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes Nipah-, Lassa- vagy krími-kongói vérzéses láz vírus. A kór okozókat szigorú biztonság mellett szállítják ide és zárt rendszerben kezelik, a laborból semmi nem juthat ki. Folyamatosan bővíti a város a térfigyelő hálózatot Márciustól újabb két kamera KOMLÓ Mint ismeretes, hét kamerával bővült a térfigyelő hálózat a városban a tavalyi év során, kettő építését pedig a szilvási városrészbe, az Alkotmány utcába ez év elejére tervezték. Az összesen mintegy 6,7 millió forintos fejlesztés keretében két berendezés került a KRESZ Parkba, a környéken élők régi kérésének eleget téve. Szilvásba szintén két kamerát helyeztek ki a Hunyadi utcába, valamint az Alkotmány és Dózsa utcák kereszteződésébe, további három pedig a buszpályaudvar környékén kapott helyet. Szilvásban a hipermarkettel szemben további kettő kiépítésének munkálatai év elején, az ígéretnek megfelelően meg is kezdődtek, az áramszolgáltató szakemberei azonban a kamerákat a végpontokra az adott ingatlan tisztázatlan tulajdonosi háttere miatt egyelőre nem tudják rákötni. Március végére várható, hogy üzembe tudják helyezni ezeket az eszközöket is. A komlói önkormányzat 2014-ben kezdte kiépíteni a közterületi térfigyelő rendszert, azóta folyamatosan bővítik a hálózatot, így hatékonyabban előzhetők meg a rongálások éppúgy, mint a bűncselekmények. W. K. Fotó: Laufer László Folyamatosan bővítik a rendszert 2017. FEBRUÁR 21., KEDD Nem bírták a telet: busák, amurok pusztultak el MOHÁCS Tízkilós amurok, busák lebegnek Belső-Bédán a víz felszínén, az elpusztult halakról olvasóink értesítették szerkesztőségünket. A víz kezelője, a nemzeti park igazgatósága szerint dacára annak, hogy lékekkel segítették a halakat az oxigénhez jutásban, a nem őshonos fajok számos példánya nem bírta ki a telet. A tetemeket elszállítják. Kövesi Sándor, a Duna- Dráva Nemzeti Park dunai területi osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, február elején észlelték a tömeges halpusztulást. Az akkor tartott helyszíni szemle során megállapították, hogy főképp amurok és busák pusztultak el, jellemzően tízkilós példányok. Előbbi fajtából mintegy száz, utóbbiból negyven elhullottat egyedet számoltak meg, összsúlyuk így meghaladja az egy tonnát. Mellettük pár darab elpusztult csukát és harcsát is regisztráltak. Az elpusztult halak összsúlya meghaladja az egy tonnát A tömeges pusztulásról beszámoló olvasóink szerint mindezt az okozhatta, hogy a víz kezelője nem vagy csak kevés léket vágott a befagyott víz felületén, ezért a halak nem jutottak elegendő oxigénhez. Megfigyeléseik alapján kitértek arra is, hogy még ezekben a napokban is pusztultak el újabb példányok. Kövesi Sándor mindezt határozottan cáfolta, szerinte nincs szó folyamatos, újabb halpusztulásról. Leszögezte az is, minden szükséges, ezzel kapcsolatos teendőt elvégeztek a tél során. Hozzátette, nem őshonos, tájidegen fajokról van szó, amelyek nem bírták ki a szokatlanul kemény telet. Elmondta azt is, a szóban forgó fajták egyedeinek pusztulása nem okoz az ökoszisztémában károsodást. A szakember hozzátette: amint az időjárás lehetővé teszi, összegyűjtik és elszállítják a tetemeket, a jégviszonyok viszont ezt még nem teszik lehetővé. NII. B. Hiányzó költségvetési forintok HARKÁNY A képviselő-testület a múlt héten elfogadta a város 2017-es költségvetését. A központilag csökkentett támogatások között több húzós tétel is akad. A Városgazdálkodási Zrt. támogatási normatívájának apadása évi 20 millió mínuszt jelent, csökkent a zöldfelületek karbantartási normatívája is 16,4 millióval, az idegenforgalmi adó kiegészítésének visszavétele pedig több mint félszázmilliós kiesést eredményez (mostantól a beszedett idegenforgalmi adót az állam csak ugyanakkora összeggel egészíti ki). M. B. E.