Új Dunántúli Napló, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnap Reggel, 2017-09-09 / 36. szám
0 INTERJÚ 2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Takács Eszter Névjegy: „Sosem voltam csodagyerek, ez csak egy készség” Zólyomi Zsolt megérzi S m A f m S m m ■ §§ ^ m az álságos szándék illatát is Zólyomi Zsolt számára valakinek az illata olyan, mint egy névjegy. Pillanatok alatt ráérez olyan jellemvonásokra, amikre egy pszichológusnak is sokszor hetekre van szüksége, még a titkos szerelem, a lappangó betegség és a hazug szándék sem maradhat rejtve a szimata elől. Két különleges számra figyeltem fel önnel kapcsolatban. Az egyik, hogy jó ötven éve nem végzett magyar ember parfümőrként, és hogy legfeljebb egy-kétszáz „orr” lehet a világban. Most már hatvan éve, hogy rajtam kívül nem végzett magyar ember parfümőrként, és az is igaz, hogy valóban nem sok „orr” van a világon, olyan két-háromszázan lehetünk. Mi napi 8-10 órában az illatokkal foglalkozunk, sőt még utána is. - Nehéz „kikapcsolni” ezt a képességet? Ki lehet egyáltalán? Igen, időlegesen ki tudom kapcsolni, de ha jön valami izgalmas illatélmény, akkor azonnal visszakapcsol. A legtöbb ember pár perc alatt 4-5 illatot tud megszagolni, utána összefolyik számára az élmény, én száznál érzem azt, hogy telítődtem. De a legtöbb ember képes arra, hogy megkülönböztessen akár száz illatot is, csak hosszabb idő alatt, mint én. - Hogyan veszi észre az ember, hogy az átlagosnál érzékenyebb az illatokra? - Sehogyan. Előfordul, hogy elhoznak hozzám egy-egy kisgyereket, mert a szülő úgy találja, különösen érzékeny a szaglása. Ilyenkor letesztelem, észrevettem, hogy a leégett étel szagát sokkal hamarabb megéreztem, mint édesanyám. Később, kamaszkoromban pedig a barátaim, osztálytársaim kérték a véleményemet, mert jó érzékkel megmondtam nekik, milyen illatot használjanak például azért, hogy jól sikerüljön a randevújuk. Ez lett a hobbim. - Egy ilyen tanácshoz azért egy kis pszichológiai érzékre is szükség van. Ismeretlen emberek esetében rá is kell érezni az illető személyiségére, amire csak rövid időd van. - Ez pontosan így van. Nem vagyok pszichológus, a legtöbbször nincs rá időm, hogy megismerjem az illetőt, de valóban rá kell éreznem a személyiségére. Nem sok mindenhez értek, de mint egy kiskutya, kiszagolom a titkokat.(Nevet.) - Milyen titkokra jön rá az illatokból? - Társaságban vagy színházban szinte azonnal turbófokozatba kapcsol az érzékelésem, és akaratlanul is megérzem, ha bemutatnak nekem egy hölgyet valakinek a feleségeként, de én hamar rájövök az illatából, hogy valójában a sarokban álló Zólyomi Zsolt parfümőr eredetileg biológus- és közgazdászdiplomát szerzett, majd hosszú évtizedek után, egyedüli magyarként, elvégezte Jean-Paul Guerlain világhírű versailles-i iskolájának, a Fragrance Academynek a parfümkészítő mesterkurzusát. Az „Orr” jelenleg nagy divatházaknak dolgozik, emellett saját illatkre átérti a nő igazi szerelme, és vele szeretne hazamenni, nem a férjével. De attól, hogy ilyeneket megérzek, nincsen, sosem volt bennem értékítélet, és nálam mindenkinek van második, sőt többedik esélye is. Az érzelmeinknek és az egészségi állapotunknak is van illata. Az álságos szándékoknak, az emberi intencióknak is. Az üzleti életben annak különösen nagy hasznát veszem, hogy ezt megértem. Például rendkívül jól tudok alkudni. Pontosan tudom, meddig mehetek el egy-egy tárgyaláson. - Említette, hogy a munkája egyúttal a szenvedélye és a hobbija is, ezért nemcsak világmárkáknak dolgozik Cannes-ban vagy New York-ban, hanem bárki számára elérhető illattanácsadást is tart itt, Budapesten. Ez a kis műhelymunka miért fontos önnek? - Szeretek örömet okozni. Egy tökéletes, egyénre szabott illat kiválasztása pedig nagy öröm. 60-80 illatot szagolunk meg a tanácsadáson, az utolsó körre pedig már csak néhány marad, a többit kizárjuk. Ezek közül pedig másnap, vagy néhány óra elteltével tud dönteni az illető, hiszen időre van szükség, hogy egy kicsit letisztuljon előtte, melyik is a legkellemesebb illat. - Igen, ezek művészi márkák kevésbé ismert illatai, különlegességek. Ezért nem is jönnek szembe az utcán. Itt, a kis műhelyemben egyfajta kultúrmissziót is teljesítek. - Van klasszikus, etalon illat? - Nincsen. Mindenkinek a fiatalkori illatélményei a meghatározóak. Az első szerelem, az első csók illatához kötődik később is. Ezeket keresi majd a parfümjeiben is. Ha mégis egy eklatáns példát, egy nagy klasszikust szeretnék említeni, akkor talán a Chanel Nr. 5. Azt szinte mindenki ismeri, a turisták megrohamozzák a párizsi parfümériákat, hogy vehessenek egyet. Kevés embernek „áll jól” ez az illat, mégis sokan viselik. Persze ízlésről soha nem nyitunk vitát. Ha valaki azt mondja az én kedvenc parfümömre, hogy az számára egy toalettillatosítóra hasonlít, akkor az így is van. Több is. A vetiver - indiai fűféle az egyik kedvencem, és a tonkabab (különleges aromájú fűszer) kivonata. De szeretem a keserű mandulát is, és van egy tengerillatot utánzó molekula, amit szintén szívesen használok. Ez olyan, mint egy tengeri szellő, frissességet ad. - Mennyire kap szabad kezet a tervezéshez? - Amikor egy parfümőr megkap egy megbízást valamelyik nagy divatháztól, akkor természetesen azt az illatot kell megalkotnia, amit kérnek tőle. Itt pedig leginkább marketingszempontok dominálnak. Ez egy óriási üzlet. Egy szabadúszó parfümőrnek több lehetősége van a kreativitása kibontakoztatásra, de többször szembesül a megrendelő visszautasításával is. - Nem tartozik a létszükségletek közé a parfüm. Költünk, tudunk költeni rá? - így van, nem létszükséglet, de nagyon fontos. A nagy divatházak a parfümjeikkel egy életérzést árulnak. Egy Vera Wang, egy Chanel vagy egy Balenciaga ruhát kevesen tudnak megfizetni, de ezeknek a cégeknek a parfümjét igen, és ezzel megvesznek egy kis darabot a luxusból. Oscar de la Renta mondta, hogy évtizedekkel ezelőtt, amikor egy nő egy vörös és egy pink ruha közül választhatott, biztos, hogy a pinket vette meg, mert tudta, a férje azt szeretné. Ma a vöröset venné meg, mert tudja a férje a pinket szeretné. Mennyire bátrak a magyar nők a divatban, az illatok terén? Jóval kevésbé, mint egy francia vagy amerikai hölgy, de örömteli fejlemény, hogy évről évre bátrabbak a magyar nők is. Azt tapasztalom, hogy illatválasztásban is mernek bevállalósabbak lenni. Ebben a vitathatatlanul férfidominanciájú társadalomban egyre több nő nem a férjének, nem a szerelmének szeretne mindenáron megfelelni egy füstöscsábos gésaillattal, hanem saját magának választ parfümöt. Mer végre önmaga lenni, és ha ehhez egy kicsit is hozzájárulok azzal, hogy megfelelő parfümöt ajánlok neki, elértem a célom. Erre a változásra büszke vagyok. Ezek kész illatok? ciókat is tervez, illetve egyéni parfümtanácsadást és kurzusokat is tart Budapest belvárosában. - Mi mindent árulunk el még magunkról az illatunkkal? - Van olyan összetevő, amit előszeretettel használ a saját parfümjeihez?