Új Dunántúli Napló, 2021. szeptember (32. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-16 / 215. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Papírhajók szelik a habokat Az idén sem marad szárazon a Tettye patak medre a pécsi Vince utcá­ban, közölte a Papír Papír al­kotóműhely, ugyanis a bara­nyai megyeszékhelyen már negyedik alkalommal rende­zik meg a papírhajóversenyt szeptember 18-án, szomba­ton. Lesz sprintverseny, aka­dályverseny és az otthon ké­szített árbocosok is megmé­rettetik magukat. Eredmény­­hirdetés és díjátadó este hét órakor várható. (zsj) Pontyokat telepítettek SARANY Két baranyai tóba összesen 2000 kilogramm pontyot telepített a napok­ban a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsé­ge. Orfűn a Pécsi tóba 1500 kilogramm pontyot helyez­tek ki, a halak 2,5-3,0 kilog­­ramm/darab átlagsúlyúak, fogható méretű, pikkelyes és tükrös fajták voltak. A telepí­tést a Laterum alatti részen végezték el. A kovácsszéná­ja­ tóba is került ponty 500 kilogramm összsúlyban. (zsj) Szelektív edények a temetőben Elhelyezték az első kék színű, szelektív hulladékgyűj­­tő­ edényeket a Pécsi Köz­ponti Temető területén. A na­pokban csaknem ötven gyűj­tőedény kerül ki, amelyek­ben a látogatók háromfé­le hulladékot gyűjthetnek el­különítetten: a műanyag pa­lackot, az egyéb műanyag hulladékot (műanyag mé­csest, virágtartót, virágot), valamint az üveget, üvegmé­csest. Az edényeken jól lát­hatóan elhelyezett matricák segítik a hozzátartozókat, hogy hova, milyen hulladék kerülhet. Az eddig megszo­kott ketreces hulladékgyűjtő edények sem tűnnek el a sír­kert területéről. (zsj) 2021. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Nem találnak szakembert se a placcra, se a konyhára Továbbra is küzdenek a jó munkaerőért Óriási a munkaerőhiány a vendéglátásban, és egy­re több jel mutatkozik arra, hogy ez a folyamat draszti­kus lépésekre kényszeríti az üzletvezetőket. Rajnai-Zsíros Krisztina krisztina.zsiros@mediaworks.hu BARANYA Felszolgálót, szaká­csot, de még takarítót, vagy épp konyhalányt sem találnak a vendéglátósok az utóbbi idő­ben. Sok helyen az üzletvezető vagy a tulajdonos is a placcon dolgozik, hogy a vendégeket az általuk elvárt és megszokott minőségben tudja kiszolgálni. A Szent György Fogadó tu­lajdonosai, a Kator család szeptember első napjaiban ér­tesítette a vendégeit, hogy a munkaerőhelyzetre való te­kintettel megszorító intézke­déseket kénytelenek bevezet­ni. Nyitvatartásuk megválto­zott, illetve külsős vendége­ket (nem szállóvendég) csak előzetes asztalfoglalás esetén tudnak fogadni, a déli menüt csökkentett mennyiségben ké­szítik, és az étlapjukat is jelen­tősen leszűkítették.­­ Már nagyon régóta nem ta­lálunk szakembert, se felszol­gálót, se szakácsot, de hiány van konyhalányban és takarí­tónőben is. Vannak próbálko­zók, de a munkájuk nem meg­felelő - mondja Kator György. A pandémia előtt 15-en dolgoz­tak a fogadó­ étteremben, mára 5-re csökkent a létszám. A ter­vek szerint nem is veszik vis­­­sza a teljes létszámot, leépítik a konyhai részt. A szállodai ven­dégek kiszolgálására koncent­rálnak, de a napi menüre, il­letve a beeső vendégekre nem tudnak felkészülni. Kevés a jelentkező és a képzett munkaerő Mint az üzletvezető elmond­ta, több helyen hirdeti a pozíci­ókat, de nem is nagyon jelent­keznek rá, illetve aki mégis, an­nak sok esetben nincs elképze­lése a szakmáról. Kator György szerint sajnos mások a kiszál­lításban látják a jövőt. A Szent György Fogadó abból a szem­pontból szerencsés helyzetben van, hogy a szálloda zavartala­nul működik, a szállóvendége­ket minden szempontból ki tud­ják szolgálni, a külsős vendé­gek pedig megértik a megválto­zott helyzetet, mert már köztu­dott, hogy nincs munkaerő. Megfeszített tempóban dolgoznak a konyhában A Tenkes Csárdában csak 6 fővel viszik kevesebben a napo­kat, mint az elmúlt 21 év alatt. Jóval több vendég van idén, ezért megfeszített munkával dolgoznak, hiszen a szolgálta­tás minőségét nem adják alább. Mint Kovács Gábor tulajdonos elmondta, a munkára jelent­kező emberekben nincs meg a szakma iránti alázat és tapasz­talat, ennek hiányában szeret­nének mégis nagyon komoly összegeket hazavinni. A külföldön dolgozó szakembereket hívják haza - Azt a stratégiát választot­tuk, hogy külföldön dolgozó, ismerős szakmabelieket agi­táltunk hazaköltözésre, ehhez biztosítunk szállást és jól fi­zető állást. Úgy tűnik, sikeres lesz az elképzelésünk. Bár átla­got nézve magas nálunk a bér­költség, de még mindig nem tu­dunk olyan fizetést adni, mint amilyet szeretnénk. Ennek egyik oka véleményem szerint, hogy ha körülnézünk, a pan­démia után minden szolgálta­tás ára jócskán emelkedett, az alapanyagárak világszinten az egekben, ezzel szemben itthon, a vendéglátásban nagyon kis lépésekben haladunk e tekin­tetben - fogalmazott. A nyugati normák felé kell közelíteni az árakat Az étterem-tulajdonos sze­rint sokan kizárólag a járulék­­csökkentésben látják a béreme­lés lehetőségét - és persze az is segítene - de a nyugati bérek­hez a nyugati árak felé is halad­ni lehetne, ahogy az más ágaza­tokban is működik.­­ Ha olyan áron dolgozunk, hogy tisztességes fizetéseket tudjunk fizetni, akkor a pályát elhagyni tervezőket még talán késztetni lehet az elgondolko­dásra. Meg kell tennünk min­dent annak érdekében, hogy ez a csodálatos szakma életben maradjon. Semmi esetre sem az a megoldás, hogy csökkentjük a szolgáltatásokat, esetleg azok minőségét, hanem a vendéglá­tás árait a nyugati árszínvonal felé kell közelíteni - mondta. Gyakran az üzletvezető vagy a tulajdonos is besegít a vendégek kiszolgálásába, hogy tartsák a színvonalat Fotó: MW Már nem pereskednek, megegyeztek egymással SIKLÓS A pereskedéseket le­zárva egyezséget kötött a sik­lósi önkormányzat és a für­dőt üzemeltető Aquaplus Kft. A cég még 2008-ban kötött szerződést a várossal a für­dő megépítésére és üzemel­tetésére. A fürdő 2010-ben megnyitott, és a mai napig ez a cég üzemelteti a komple­xumot. Az önkormányzat ta­valy októberben viszont szer­ződést bontott, a város akko­ri közleménye szerint a cég többszöri felszólítás ellené­re sem teljesítette a szerző­désben vállalt 100 millió fo­rint összegű üzemeltetési bankgaranciát és a folyama­tos karbantartási és felújítási kötelezettségeit. A szerződés felbontását az Aquaplus Kft. akkor nem ismerte el, így jo­gi útra terelődött az ügy. En­nek a folyamatnak vetett vé­get a két fél egyezsége, melyet a Pécsi Ítélőtábla is jogerősen jóváhagyott, így lezárult a tu­lajdonos és az üzemeltető kö­zött eddig folyamatban lévő két peres eljárás. Az önkormányzat közlemé­nye szerint a felek szigorú ha­táridők kitűzésével vállalták az üzemeltetési szerződés­ben rögzített kötelezettsége­ik maradéktalan teljesítését, és nyilatkozatukkal is meg­erősítették azon akaratukat, hogy a jövőben előrerögzített módon és ütemterv szerint szorosan együttműködnek a Siklósi Thermal Spa folya­matos és zavartalan működ­tetésében és fejlesztésében. Zs. K: Mindkét fél egyetértett abban, hogy fontos a fürdő működtetése Idén újra szerveznek programot a gyerekeknek a borászati kutatóintézet szőlészetében Szüreteltek és mustot is préseltek az óvodások PÉCS Óvodásoknak tartottak szüretet a Pécsi Tudomány­­egyetem Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet Szentmik­­lós-hegyi Kísérleti Telepén szerdán délelőtt. A Pécsi Tudo­mányegyetem Gyakorló Általá­nos Iskola és Gimnázium Óvo­dájából érkezett egy gyermek­­csoport a domboldal festői hely­színére, ahol megismerkedhet­tek a szőlőtermelés, szüretelés és a borkészítés alapjaival. Karsai Mirjam, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet bo­rásza a szőlészethez kapcsoló­dó ismeretekkel is ellátta a ki­csiket interaktív beszélgetés során. Szó esett a csemege- és a borszőlő közti különbség­ről, a mustkészítésről, illetve a pécsi szőlőfajtákról is, mint például az Adél­kék, a Jázmin vagy az Irsai Olivér. A szervezők egy gyerme­kek számára hordozható put­tonnyal is készültek. Az ovi­sok ebbe és kosaraikba is pa­kolhatták a kisollóval szüre­telt szőlőfürtöket. A termést ledarálták és lepréselték, a kifolyó mustot pedig megkós­tolhatták. - Évekkel ezelőtt is tartot­tunk hasonló programot, idén újra fogadjuk a gyerekeket a szőlészetben, jövő héten egy másik intézményből is érkez­nek látogatók. Fontos a kicsi­ket minél korábban bevon­ni ezekbe a tevékenységekbe. A környezettudatosságra való nevelés szempontjából is ér­dekes lehet ez, hiszen rezisz­­tens szőlőfajtákat is termesz­tünk, melyek kevesebb per­metezőszert igényelnek, ke­vésbé terhelve a természetet. Az is lényeges, hogy a termé­szeti környezetükkel is meg­ismerkedjenek a gyerekek, továbbá a gyümölcsfogyasz­tás egészséges mivoltáról is hallhatnak - részletezte Kar­sai Mirjam. - Az is érdekes lehet a gye­rekek számára, hogy a bort, ami a palackba, majd a boltok polcaira kerül, hosszú mun­kafolyamat előzi meg - tette hozzá Fazekas Orsolya, a ku­tatóintézet munkatársa. A gyermekek óvónőik segít­ségével a szőlő és bor témájá­hoz kapcsolódó mondókákat, énekeket és közjátékokat is előadtak, így stílusosan az is elhangzott a borászat dombja­in, hogy „dió, rigó, mogyoró, szüretelni jaj de jó”, Takáts Gyula verséből, illetve a „li­­pem-lopom a szőlőt” sem ma­radhatott el. A program végén a szervezők néhány finom fa­lattal is megvendégelték a ki­csiket. M. R. A gyerekek kis kosarakkal is készültek a szüretre Fotó: L. P.

Next