Dunántúli Népszava, 1945. július (1. évfolyam, 1-8. szám)
1945-07-22 / 1. szám
DUNÁNTÚLI NÉPSZAVA 1945 július 22. Vasárnap Mi fog megváltozni a torony alatt? Tolnai József polgármester elvtárs tervei Sápadt az arca, de a szeme friss. A keze, mely a németországi szenvedésektől remeg, időnként erélyesen ökölbe szorul. Valahogy Tolnai elvtárs személye olyan, mintha a pártot jelképezné Sok szenvedés után hegekkel, sebekkel is friss és harcra kész. — Másfél évtizedig koptattam a városháza lépcsőit, mint párt és szakszervezeti titkár — nem vagyok idegen itt De hosszú volt az út, míg idáig eljutottam. Az út hosszú volt, de mindig akár európai bolyongásomban, vagy a német táborban a „torony“ felé haladtam: a szocializmusért és Pécsért. — Polgármesterré történt megválasztásom nem jelent változást, a magam részéről nem tekintem egyébnek, mint íróasztal és munkakör cserének. — Mikor hazajöttem, mint párttitkár szerettem volna működni, pártfegyelemből vállaltam el a polgármesterséget. Mint párttitkár többet használtam volna pártomnak a régi állásban, de mert nem csak a párt a fontos, hanem az egész demokrata közösség, így vállaltam a polgármesterséget Pécs város legnehezebb helyzetében. — Városunk pénztára üres. Terveket szőni üres zsebbel igen nehéz. Máról-holnapra élünk, a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésére, a napi kiadások teljesítésére súlyos kölcsönöket kellett felvennünk. — Lehet-e ilyen körülmények között a jövőre szép terveket szőni? Ha nem lehet is kell, hogy kiheverje a város a régi rendszer csapásait. Ehhez a legfontosabb, hogy a munkamorált biztosítsam. Ahhoz, hogy eredményt tudjak elérni, legfontosabb, hogy munkatársaim, a város alkalmazottjai rájöjjenek: a demokrácia a munka megbecsülése. Új munkaidőt vezettünk be, reggel 7-től déli 1-ig tart a hivatalos óra, hogy munkatársaim délután szabadok lehessenek. — Munkamorál alatt azt is értem, hogy a magánvállalatok, üzemek, bányák felé, innen kell kisugározni a fegyelemnek és rendnek, melyre az ország felépíl Városi tanács felállításával egyszerűsíteni fogjuk az adminisztrációt és a bürokráciát teljesen, kikapcsoljuk. Ha kevés a pénz, lehetőleg a morális problémákat kell megoldani. — Kulturális programom legfontosabb pontja, hogy az összes iskolát rendeltetésüknek átadjam. Már tatarozzák az épületeket. Minden körülmények között biztosítani fogom a csecsemővédelmet, a napközi otthonok zavartalan munkáját. — Kedves tervem, hogy visszaszerezzem városunknak a bölcsészeti fakultást, hogy egyetemünk újra régi keretei között terjessze a tudományt — ehhez a kultuszkormány segítsége kéne. — Legfontosabb a szakszervezetek bevonásával; a dolgozó emberek minimális szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Mert szomorú az árak felszökése. Garanciát kaptam arra, hogy a vármegyei alispánnal karöltve és szövetséges katonai segítséggel, vagonok ennivalót fognak Pécsre hozni. Nem engedhetem, hogy Pécsett bármi drágább legyen, mint Budapesten. — Nagy problémám: a lakáskérdés. Ígérem a javulást. Igénybe fogjuk vesni a Máv bérházakat, az itteni Máv vezetőség segíteni fog. Bolgár megszálló csapatok elvállalásával sok lakás fel fog szabadulni. Türelmet kérek. Tűrhetetlen az az állapot, tészben szükség van. Sok a munka, de ez nem a munkaerő kihasználása. Gondoskodtam róla, hogy mindenki megkapja a minimális szabadságot. Külön beszerzési csoportot fogok szervezni. Saját hatáskörömben javítani igyekszem a fizetéseket. Most töröm a fejemet, hogy erre fedezetet találjak, hogy egyesek nagy lakásokat bútor nélkül lefoglalnak. Kénytelen leszek összeköltöztetni, de a problémát megoldom. Fedél, saját ágy nélkül a demokráciában Pécsett senki sem lesz. — Szerzek nyersanyagot az iparnak és meg kell indulni Pécsett a kereskedelemnek . Most lettem polgármester, de szociális intézményeket már megtekintettem. Első utam a Szegényházba, a Szegény-telepre, a Horthy kertvárosba vezetett. Kint jártam a bányászoknál, sok hiányt tapasztaltam, sok a sérelem, sokat kell invesztálni. Egyelőre a félbe maradt, befejezetlen százhúsz ház lesz alkalmas sokgyermekes munkáscsaládok befogadására. — Kulturális munkámban, a társadalom átalakulásában elsősorban az értelmiséget kívánom bekapcsolni Szeretném, ha ez a társadalmi réteg megértené elgondolásaimat. Régen a munkásságért harcoltam, mast már a polgárokért is. A demokrácia minden becsületes dolgozóért kiáll. — Talán a város segítségére lesz az is, hogy igyekszem az orosz hatóságok jóindulatát elnyerni, hogy munkámban támogassanak. Minden szavából egy szándék sugárzik: akarja, hogy sok minden megváltozzék a torony alatt. Felállítják a városi tanácsot Nagy csoportokban, ezrével térnek haza a magyar hadifoglyok! Feloszlatják a magyar hadifogoly táborokat Budapestről telefonálják ezt a mindenkit érdeklő és örvendetes hírt. Megindult a hazafelé való nagy vándorlás. A különféle táborokban, hónapokkal ezelőtt egybegyűjtött magyar hadifoglyokat ezrével és többezrével útnak indították s azok örömrepesve érkeznek hazafelé, az áldott szülőföldjükre. Foksaniból négy napon belül már három csoport lépte át a határt. A győztes oroszok az említett román város közelében még a múlt évben közel tízezer hadifoglyot gyűjtöttek össze, gondoskodtak az ellátásukról és ügyeltek az egészségükre. A múlt héten kihirdették a magyarok előtt, hogy szabadok mehetnek haza, kapnak vonatot és elégséges ennivalót is a nagy útra. Az első turnusban 1031 magyar katona, a másodikban 1406, a harmadikban körülbelül ugyanennyi indult el s valamennyi már Magyarországon halad ,a saját községébe, vagy városába, illetve tanyára. Útközben senki nem halt meg, senki nem betegedett meg, viszont valamennyien rettentően fáradtak, ami érthető. Elmondották a hazatért véreink, hogy kenyeret, szárított halat, úgyszintén kockacukrot kaptak elindulásuk napján az orosz parancsnokságtól. Az oroszok a legbarátságosabban búcsúztak el tőlük, kifejezték örömüket, hogy a béke beálltával nemcsak a foksani-i táborból, hanem mindenhonnan hazabocsátják a magyarokat. Elvárhatjuk tehát, hogy még" a Szovjetunióban lévő magyar hadifoglyok tízezrei is igen rövid időn belül útnak indulhatnak és a nagylelkű oroszok gondoskodnak arról is, miszerint vasúti kocsik, továbbá élelmi cikkek rendelkezésre álljanak. A Csehországban, Ausztriában, Bajorországban és más részeken hadifogságban lévő magyarok útnak indítása mindenfelé szintén elkezdődött. Sajnos, a mai európai közlekedés általában szerfölött lassú. Ez okozza, hogy egyszerre nem indítanak nagy csoportokat útnak, hanem ezer-ezerötszázas turnusokat. Még így is igen nehéz feladat marad a magyarok zavartalan vonati elhelyezése. A táborokból való út hazáig eltart tíz, sőt húsz-harminc napig is, aszerint, hogy melyik országból, milyen kerülőkkel és közlekedési akadályokkal kell megbirkózni. A lényeg, hogy a fiúk és a férjek, illetve apák megindultak, mint a vándorfecskék, hogy visszatérjenek a nagy világ legoldottabb földjére és tájára Magyarországba. Őrségváltás a pécsi orosz katonai parancsnokságon Ünnepélyes keretek közt búcsúzott el Pécs város társadalmától és vezetőségétől A Savon őrnagy városparancsnok, aki új állomáshelyére távozóban átadta helyét Vispakaluk alezredesnek, Pécs új orosz katonai parancsnokának. A búcsú alkalmából Pécs város vezetősége a város jelképes kulcsát és értékes emlékplakettjét nyújtotta át a távozó városparancsnoknak, aki a legnehezebb időszakban a felszabadítás első napjaiban vette át a városparancsnokságot. Mindig jó indulattal és nemes megértéssel viseltetett a lakosság ügyeivel szemben és őszinte rokonszenvet váltott ki a magyarság lelkéből, amikor a túlkapások veszélyével szemben a magyar élet és vagyonbiztonság érdekeit megvédte. A hadviselés nagy érdekeit mindig összhangba tudta hozni a város lakosságának érdekeivel és igen sok esetben nyújtott hatható segítséget a közellátás terén mutatkozó zavarok megszüntetésénél. Mindezekért a város minden rendű polgára pártállásra való tekintet nélkül őszinte hálával és megbecsüléssel gondol a távozó városparancsnokra és reméljük, hogy a távozó szigorú katona is jó szívvel fog visszaemlékezni Pécs városára. Z. T. Az USA hajóhadának fejlődése Washigtonból jelentik. Az öt éves amerikai hajóépítési program megvalósításának eredményeképen ma már két óceánon uralkodik az USA. Öt év alatt 130.000 hajót építettek 3 millió br. reg. tonna súlyban. Jogrendünk az átalakulás útján Valahányszor a társadalom életében nagy átalakulások történnek, a jogászra nagy és nehéz feladat hárul Az átalakult társadalom teljesen más kívánalmakkal lép fel és egész más szabályokat kíván a maga életének a biztosítására, mint amilyenek a régi társadalom életszükségleteinek megfeleltek. A jogszabály ugyanis járulékos természetű és mindig ahhoz az érdekhez igazodik, amelyet a mindenkori társadalmi közösség a maga érdekeinek védelme céljából a jog lesújtó pallosának az erejével biztosítani kíván, vagyis a társadalom maga szabja meg azokat a korlátokat, amelyekkel az emberi békés együttélést fenntartani kívánja, s a jogszabály teszi kötelezővé ennek a betartását azzal, hogy a korlátok áthágását jogi következményekkel sújtja. A vesztett háború nálunk is mozgásba hozta a társadalom dinamikus erőit és a demokráciára való törekvés jogrendünk eddigi pilléreit létalapjaiban támadta meg. A szétrombolt régi helyén egy új világ van kialakulóban, amelynek azonban csak kontúrjait ismerjük, magát a felépülő újat azonban nem. A társadalom még mozgásban van, az országépítés most folyik, s nem tudhatjuk, hogy mikor és hol fog a a fejlődési folyamat megállni. Csak annyit tudunk, hogy a fejlődés folyamata a demokratikus államberendezkedés irányában halad. Nem ismerjük azonban, — mert nincs békeszerződésünk, — azt a területet, ahol az új társadalmi berendezkedés érvényesülni fog, csak sejthetjük, hogy mekkora lesz az a népi csoport, amelynek életérdekei szabják meg a jogalkotás irányát és nem tudhatjuk, hogy ez a népi csoport milyen államforma keretei között kívánja a maga demokratikus rendszerét kiépíteni. Ma még tehát az egész társadalom dinamikus állapotban lévén, annak létkérdései sem kristályosodtak ki a maguk egészében. A járulékos természetű jogi szabályozás tehát még nem ismeri azokat az életviszonyokat és érdekeket, amelyeket szabályozási körébe kell bevonnia. Ott tartunk tehát, hogy a régi jogszabályaink elavultak és a változott helyzetben nem felelnek meg a mindennapi élet követelményeinek, újat pedig nem alkothatunk, mert még ismeretlen előttünk, hogy milyen szabályozást kíván a felépülő új magyar társadalom. Az elmúlt 25 esztendő minden jogalkotása az állami főhatalom gyakorlóinak hatalmi célkitűzéseit szolgálta, s ezek a mai élet követelményeinek annál kevésbbé felelnek meg, mivel nem egyet közülük mint a humanitással és az emberiséggel ellenkezőt, egy tollvonással törölni kellett a törvénytárunkból. Ezek a jogszabályok a mai élet kívánalmait azért nem tudják kielégíteni, mivel a vesztett háború és az azzal együtt beköszöntött általános elszegényedés számos olyan problémát vetett felszínre, amelyek jelentőséget csakis ilyen adottságok között nyerhetnek. A jogalkalmazóra hárul tehát az a nehéz feladat, hogy a hiányzó jogszabályokat a jogrend szellemének és a mindennapi élet kívánalmainak megfelelően pótolja. Ezt a tevékenységét kizárólag az összeomlott régi jogrend még használható elemeinek a felhasználásával végezheti, mert az átmenet nehéz időszakában olyan jogszabályokat, amelyek a kibontakozás útját irányítják, alkotni nem lehet. A jogalkalmazónak azonban a használható elemek kiválasztásánál is nagy nehézségekkel kell megküzdenie, akkor, ha átmenetet zökkenésmentesen kívánja biztosítani. Országunk talán a mohácsi vész óta nem ment át olyan végzetes katasztrófán, mint éppen ezen végzetes háború után, s talán jogrendünk sem kívánt még soha olyan tökéletes átalakítást, mint a mai időkben. Legfeljebb 1860-ban állott ilyen nagy feladat előtt, amikor a rendi alkotmány helyébe kellell a kornak megfelelő új jogi szabályozást kiépítenie. Valamennyien, érezzük ezeket a nehézségeket és talán ezek váltják ki bennünk azt a bizonytalan érzést, amelyet a jogrend szilárd alapjainak a megingása okoz. Jogalkalmazóink a legjobb szándékkal láttak hozzá nehéz feladatuk teljesítéséhez és mindent elkövetnek , hogy a még használható régi jogszabályainknak olyan rugalmasságot kölcsönözzenek, hogy az átmenet nehéz korszakában is a mindennapi élet igényeinek megfeleljenek. Ne a kritikus szemével, hanem a megértés tekintetével kísérjük figyelemmel munkálkodásukat, amikor az úttörők nehéz feladatát teljesítik. Az ő feladatuk, hogy fenntartsák a jogfolytonosságot a történelmi átalakulás idején és zökkenésmentesen vigyenek el bennünket az új életkornak tökéletes jogrendje felé. Dr. Hilfreich István. a Polgári Demokrata Párt vasárnapi pécsi lapygyűlésén gr. Teleki Géza vallás- és kinogatásügyi miniszter beszédet mond A Polgári Demokrata Párt pécsi szervezete vasárnap délután 5 órára hívta egybe politikai nagygyűlését, melyen a párt budapesti vezetőségi tagjai és közöttük gr. Teleki Géza kultuszminiszter is beszédet mondanak. A meghirdetett nagygyűlés városszerte nagy érdeklődést keltett, mert az új tanévvel kapcsolatos nevelésügyi kérdésekre most talán a legilletékesebb helyről kaphat értékes felvilágosításokat a város és a vidék közönsége. A nagygyűlést a Ciszterci rendi gimnázium dísztermében tartják és arra szívesen látják a város minden polgárát. Megtalálták a német titkos fegyverek terveit Berlinből jelentik: Ernest Mac Lenden kijelentése szerint a német titkos fegyverek terveit fel fogják használni. Már eddig is igen sok iratot találtak meg és remény van rá, hogy még további felfedezéseket fognak elérni.