Dunántúli Népszava, 1945. augusztus (1. évfolyam, 9-33. szám)
1945-08-01 / 9. szám
2 Budapest a politikai gépezet szíve, de az erő a vidéken van Megkérdeztük Marosán elvtársat ezután, hogy hol van a mozgalom súlypontja most, a változott körülmények között? Kérdésünkre most is gyors és feltétel nélküli válasz érkezik a vidéken. És már folytatja is: — Nemcsak a vidéki ipari centrumokban, hanem a falvakban és községekben is, mert az ellenforradalomnak nem sikerült kiirtani a szocialista magyar parasztot, napszámost, a szociáldemokrata párt felé hajló értelmiségieket és a polgárság felvilágosodott és haladó szellemű rétegeik Budapest a magyar politika gépezetének szíve, de az erő a vidéken van, mint ahogy a vidék az, ahonnan Budapest az új tehetségeket, bírókat, újságírókat, államférfiakat állandóan kapja. A magyar politikai élet csak akkor lesz egészséges, ha a vidéki értékek kicserélése rendben megtörténik és nem támad féltékenység és irigység, — az értékeknek meg kell oszlani, — nem szívhat el mindent Budapest, de nem tarthat meg a vidék sem mindent magának. — Az igazság úgyis az, hogy a vidék vonzóereje nagyobb és a vidék soha nem veszíti el egészen fiait. A következő kérdésben szintén megmaradtunk a vidék politikai jelentőségének firtatásánál és megkérdeztük Marosán elvtársat, hogy véleménye szerint milyen befolyást gyakorolhat a vidék az országos politikára? Kicsit elgondolkozott elvtár DUNÁNTÚLI NÉPSZAVA 1945 augusztus 1. Szerda A Szociáldemokrata Párt nélkül, vagy ellenére nincs és nem is lesz politika Magyarországon Marosán György a párt és a politikai élet időszerű kérdéseiről nyilatkozott a Dunántúli Népszavának Vasárnap délelőtt politikai párttájékoztató előadást tartott Pécsett a Szociáldemokrata Pártban Marosán György elvtárs, a párt budapesti központi titkárságának vidéki osztályvezetője. Ebből az alkalomból politikai munkatársunk beszélgetést folytatott Marosán György elvtársunkkal, aki a feltett kérdésekre a következőkben válaszolt. Első kérdésünk az volt, hogy hogyan látja a Szociáldemokrata Párt országos helyzetét? Marosán György elvtársunk a tőle szokott határozottsággal és meggyőző erővel jelenti ki: erősnek, nagyon erősnek. Majd tömören megfogalmazva, a következőket mondotta: — A Felszabadulás után egészen új alapokon és egészen új eszközökkel és módszerekkel indult meg a Szociáldemokrata Párt szervezkedése Magyarországon. Az új lehetőségek közepette a pártszervezetek ezrei alakultak meg és ezekben a magyarság értékes tömegeinek százezrei foglalnak helyet. Ebből következik, hogy a Szociáldemokrata Párt politikai szerepe és befolyása Magyarország életének kialakításában előnyösen és döntőn megváltozott. Ma nem egy kis pont vagyunk, mint az ellenforradalom előtt, hanem tömegében is a leghatalmasabb párt és ebből következik, hogy nélkülünk, vagy ellenünkre nincs és nem lesz politika Magyarországon. A kormányban és általában a magyar közéletben olyan szerepet töltünk be, amilyent ezt a történelmi hivatással bíró pártot múltjánál és tradícióinál fogva megilleti. A Szociáldemokrata Párt jövőjét Magyarországon igen nagynak ítélem, sunk, majd nagyon komolyan nézett ránk és a következőket mondotta: — Ha ebben a pillanatban még nincs a vidéknek olyan döntő befolyása az országos politikára, mint amilyen megilletné, ez a politikai élet tisztázatlanságából van. Ha a nemzetgyűlés összeül és ennek többségét a vidék küldte be, akkor a magyar vidék politikai súlya és jelentősége döntően megváltozhat és egy választás esetén, amikor a vidékek a maguk választotta küldötteiken keresztül érvényt szerezhetnek felfogásuknak, — a vidék szerepe és jelentősége az országos politikában igen megnövekedhet. Ezért fontos, hogy kint a vidéken is inttenzív, öntudatos és jól megszervezett pártélet legyen. A Szociáldemokrata Párt nagy súlyt helyez erre. ai Szociáldemokrata Párt augusztusi kongresszusa döntő eseményeket hoz a párt életében Fokozódó érdeklődéssel tesszük fel a következő kérdést elvtársunknak, aki kérdéseinkben minden bizonnyal megérzi, hogy a vidéken is erősen felkészültek arra, hogy az országos politikában teljes komolysággal és az időknek megfelelő történelmi felelősségérzettel vegyünk részt, — milyen nagyobb politikai esemény várható a közeljövőben Budapesten? — Az elkövetkező hetek politikai eseménye nemcsak magyar, hanem európai is lesz— válaszolja. — Ez a Szociáldemokrata Párt augusztus 18, 19 és 20-án tartandó pártkongresszusa lesz. Mikor volt utoljára Szociáldemokrata pártkongresszus? 1939 januárjában ültünk össze, majd pedig 1942 decemberében egy ad hoc kongresszus a pártvezetőséget erősítette meg. Most azonban a felszabadulás után ez a pártkongresszus nemcsak politikai megnyilatkozás lesz, hanem a Szociáldemokrata Párt életében döntő eseményeket fog hozni. Nemcsak azzal, hogy új pártszervezeti szabályzatot készítettünk és nemcsak azzal, hogy új akcióprogramot adunk ezen a kongresszuson, hanem új elvi deklarációt is hoz a pártkongresszus és ez döntően fog kihatni a magyar nép egész jövőjére. A kongresszuson új pártvezetőségi választásra is sor kerül, ami szintén igen nagyjelentőségű esemény lesz. Ezeken a tényeken keresztül fog helyreállni a párt alkotmányos élete az illegális után. A szociáldemokraták pártkongresszusa lesz az első „parlamenti" ülés, ahol nemcsak a főváros, de a vidék is szóhoz jut. ai Szovjet Unió Magyarország egyetlen igaz barátja és pártfogója A magyar belpolitikai kérdé- sek után áttérünk az európai helyzet vizsgálatára, mert hiszen a magyar nép sorsa is ott vajúdik abban a nagy európai kérdéskomplexumban, amelyet most igyekeznek megoldani a világ legnagyobb rendező hatalmai. Ezen a területi, vetjük fel a kérdést Marosán elvtársnak: — hogyan látja a hatalmas Szovjet- Unió és Magyarország szomszédi viszonyának jövőjét? — Nagyon jónak látom. Határozottsággal és belső meggyőződéssel mondja feleletét. — A Szovjet-Unió Magyarország egyetlen igaz és őszinte barátja és pártfogója. Ellenére azoknak az európai és magyar reakciós törekvéseknek, melyek ezt nem akarják tudomásul venni. A magyar szellemi és társadalmi élet, — és ez a döntő, — sok értéket fog kapni nagy barátunktól, — elég utalni itt Szentgyörgyi Albert híres tudósunknak moszkvai fogadtatására és szereplésére. — Mondjon néhány szót az angol parlamenti választásokon elért nagy munkáspárti győzelem várható európai kihatásairól. A kérdésre Marosán elvtársunk, annak az embernek az elevenségével válaszol, aki ezt a kérdést nemcsak leszűkítve, hanem világpolitikai beállításban is kitűnően látja és értékeli. Az angol szocialisták győzelme nemcsak az angol, hanem az európai szocialisták győzelme is. Ez a választás megnyitja az európai országok szociáldemokrata pártjainak győzelmi sorozatát. Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia és Norvégia szocialistáinak kormányrajutását látom és olvasom ki az angol választásokból. Hogy nekünk szociáldemokratáknak Magyarországon ez mit jelenthet egy választás esetén, — én, aki a magyar vidéket egy évtizede járom, — kijelenthetem, hogy a győzelmet, de egyben és ez a legfontosabb, — a reakció teljes és maradéktalan felszámolását is. Ez a választás egyébként a nemzetközi megbékélésnek és együttműködésnek is legjobb biztosítéka. fi páknak Pécsett rég és mély hagyományai vannak Búcsúzóra még megkérdezzük, hogy mit látott meg Pécsett és hogyan ítéli meg az itteni szociáldemokrata munkásmozgalmat? — Pécs városát nagyon szeretem és nagy örömömre szolgál, hogy a város aránylag a legkevesebbet szenvedett a háborús pusztításoktól. A pártmozgalomnak Pécsett régi és mély hagyományai vannak és ezek a hagyományok új lehetőségeket teremtenek a város gazdasági, politikai és társadalmi életének fejlődésében, hiszen a városnak szociáldemokrata polgármestere van, Tolnai József, aki a mozgalomnak nemcsak régi megbízható harcosa, hanem az egyetlen, aki a várost minden vonatkozásában jól is ismeri. — A mostani pécsi tartózkodásom alatt, — mondotta Marosán elvtárs, — végignéztem és hallgattam a Magyar Kommunista Párt gyűlését, — ez jó és mély hatást gyakorolt rám. A megnyilatkozások ezúttal is elősegítették a szociáldemokrata pártnak a testvérpárttal való együttműködésre vonatkozó törekvéseit. A pécsi szociáldemokarata munkásmozgalom tisztulási folyamatot indíthat meg a Dunántúlon és remélhető, hogy a munkáspártok egysége nem szólam, hanem valóság lesz. zt Az utca elnevezések Pécsett A törvényhatósági kisgyűlés a város polgármesterének és az utcaelnevező bizottságnak egyhangú javaslata alapján az alábbi utcanév változtatásokat határozta el. A jelenlegi gr. Benyovszky Móric utcát, Bajcsy Zsilinszky Endréről, a közelmúltban vértanú halált halt magyar szabadsághősről Bajcsy Zsilinszky-útnak nevezi el A jelenlegi Király-utca elnevezését megszünteti és az egész Király-utca a Kossuth Lajos-út nevet nyeri. A jelenlegi Ferenc József-út, Szabadság-út nevet nyer. A jelenlegi Szabadság-utca nevét megváltoztatja és a jelzett utca nevét Szabó Józsefről, a Szociáldemokrata Párt volt régi harcosáról és párttitkáráról Szabó József utcának nevezi e. Egy titokzatos német társaság 6 millió dollárt csempészett Argentínába New Yorkból jelentik: Uruguayból Argentínába menekült eg titkos német társaság, amely 6 millió dollárt csempészett magával. Az argentiniai kormány kijelentette, hogy egyáltalán nincs tudomása ennek a társaságnak a hollétéről és még feltételezni is lehetetlenség, hogy ezzel az összeggel Argentínába tudtak volna menekülni. A határőrség igen szigorú és az ellenőrzés olyan, hogy ilyen nagy pénzösszegeket nem lehet észrevétlenül becsempészni az országba. Az Uruguayban megjelenő lapok erősen támadják az argentin kormányt és felemlítik, hogy nem ez az első eset, hogy németeket fogadnak be és rejtegetnek Argentínában. A pécsi szakmaközi bizottság munkabérplitikája Állandóan hangoztatjuk, hogy a reakció elleni küzdelem a munkásság összefogásán áll vagy bukik. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a munkásság alatt mindig a fizikai és szellemi munkást, köz- és magánalkalmazottat kell érteni. A politikai pártok az öszszefogást a munkáspártok egységében látják, magunk részéről pedig hirdetjük azt, hogy az együttműködésnek gazdasági téren is meg kell lenni. A munkásság hatalmas együttműködése nyilvánul meg a szakszervezetek munkabérpolitikájában. Soha a történelem során uralmon lévő osztály nem mutatta érettségének azt a tanújelét, mint most a szakszervezetben tömörült munkásság a munkabér tekintetében. Nem lenne, ugyanis semmi akadálya sem annak, hogy a munkásság a mainál lényegesen magasabb munkabéreket követeljen és azt meg is kapja. Tudja azonban azt, hogy a nem is túlzott, de az igények kielégítésére megfelelőnek látszó munkabér követelés, menthetetlenül az árak további emelkedésért vezet és ezt a körforgást megállítani nem lehet. Tudja, hogy azért magasak az árak, mert a tönkretett országban kevés a termelés mezőgazdasági és ipari téren egyaránt. Tudja, hogy bármennyi papírpénz állana is rendelkezésére ez sem lenne elégséges ahhoz, hogy mindenki ki tudja elégíteni a szükségletét, egyszerűen azért, mert kevés a rendelkezésre álló és termelt javak mennyisége ahhoz, hogy mindenki ki tudjanak. Tudja, hogy a védekezés egyetlen módja a termelés fokozása, a több munka. Természetes, hogy amikor mindezt tudja és érettségében nem hajlandó a múlt hibáit megismételni, vagy akár el is nézni, nem tűri, hogy az ország még egyszer gazdasági válságba sodródjék, a maga részéről természetszerű követeléseket is támaszt. Ez a természetszerű követelése az, hogy a rendelkezésre álló javakat a dolgozók között a lehetőséghez képest egyenlő arányban osszák fel, amit termelünk és gyártunk az elsősorban a munkásságnak jusson. Követeli, hogy ez ne csak elmélet legyen, hanem a gyakorlatban meg is valósuljon. A megoldás más az élelmezési és más az ipari síkon. Élelmiszerek tekintetében megfelelő érszabályozás. Többször rámutattunk arra, hogy lehetetlenség az, hogy a mezőgazdasági árindex ma háromszáz-négyszázszoros legyen. (Miért kell pld. egy kg. szőlőért 60—80 P-t kérni, ami a béke ár háromszázszorosra, akár amikor a napszám csak húsz-harmincszoros és még a legfeketébben vásárolt rézgálic ára is csak egyszázszoros?) A helyi nemzeti bizottság e téren már jó példával jár elő, de kormányintézkedés is szükséges. Megfelelő munkabér alatt azt a munkabért értjük, amellyel a munkás az elsőrendű élelmiszereket meg tudja vásárolni maga és családja részére. Mást úgy sem tud venni a fizetéséért. Tehát a legnagyobb mérséklet mellett is ilyen munkabérre van szüksége. Ezért emelte fel a munkabéreket a Pécsett összeült paritásos bérrendező bizottság, amelynek határozatát a Nemzeti Bizottság hagyta jóvá. Sokat támadták a szakszervezetet ezzel kapcsolatban, pedig az itt elmondottak leggondosabb megvizsgálásával járt el. A hozzánk közelálló megyékben, ahol a szakszervezeti élet még nincsen ennyire kifejlődve, részben sokkal alacsonyabb, részben pedig abnormálisan magas béreket látunk. Budapesten is megkezdődnek, részben megkezdődtek a vidéki érvényű paritásos munkabér tárgyalások, a pécsi megbízottak részben már elutaztak. Biztosra vesszük, hogy határozataik meghozatalánál ugyanezen szempontok vezetik majd őket. A közalkalmazottak helyzete mutatja ma a legszomorúbb képet, mert a közalkalmazotti fizetésből még az előbbi említett legminimálisabb szükségleteket sem lehet fedezni. Ezért a szakszervezetbe tömörült közalkalmazottak értekezletet tartottak és fizetésük legsürgősebb rendezését kívánják. A jegyzőkönyvet a Szakmaközi bizottság ügyésztitkára személyesen vitte fel Budapestre, a pénzügyminisztériumba, s a Szakszervezeti Tanácsnál, a közalkalmazottak szabad szakszervezetbe országos központjában, minden lehetőt elkövet, hogy ezen legsúlyosabb helyzetben lévő munkásréteg panasza orvoslásra találjon. Amint említettük, a munkabér csak az élelmiszerek beszerzésére és a lakbérre elégséges, ezért a kormánynak olcsó ruházati akció bevezetésével kell a legjobban rászorultak segítségére sietni. Az intézkedések első nyomait már rájuk, további kiépítését reméljük. A fentiekben vázoltuk munkabér politikánkat. Nem magas, csak a megélhetéshez nélkülözhetetlenül szükséges munkabért kívánjuk és olyan árakat, melyek mellett ezt el is tudjuk érni. Dr. D. Gy.