Dunántúli Népszava, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-01 / 97. szám

i Május CISSCrjía és a Szociáldemokrata Párt Négysxáe&brt.nöt esztendővel es elő,­ az olaszországi Lucca városi- ban a selyemszöveik sztrájkba lépt­ek és tüntetésekkel, barrik.dakok próbálták kitűzd­elni a magasabb munkabért és az emberibb munka­­feltételeseet. 1889 augusztus 20-án 3. Siocialia« munkásinteroacionálé párisi kongresszusát. Lavisine fran­cia kiküldött javaslatod t v»z arra, hogy a munkásság a 3 órás munká­­k «időért vívott küzdelméree« min­den évben egy bizonyos napon minden országban vonuljon fel és tüntessen A nemzetközi munkáss­zo­lidaritás napjául a terbinalem első bérmukás tüntetésére való emléke­zésként május elsejét ajánlja. Május elseje azóta ünnepe a vi­lág proletariátusának. A magyar munkásosztály eddig összesen két­szer ünneptethetle meg szabadon ezt a napot. Először 1910 május else­jén akkor, amikor a hazátlan bi­tangnak kikiáltott szocialista mun­­­­r­.veág tSaearrel fogtak fegyvert, a­­ Utól­ták meg, majd verték vissza a román és cseh hadsereg az „A hazafiak“ magyar ellen­forradalom, amely letiporta a magyar munkás­­osztály 133 napos hősies szabadság­­küzdelmét, romén fegyverek védel­mében vonult be Magyarországra és Budapestire. Másodszor 1945 má­jus 1-én, most egy esztendeje ün­nepeltünk szabadon a kirabolt és elpusztított ország rombadöntő­ fő­városában, közvetlenül a fasizmus véggső veresége előtt. E két május eliséjétől eltekintve, nem ünnepel­hetett soha szabadon és e naphoz méltóan a szocialista mozgalom. Az első világháború előtt azért nem mert a grófok, földesurak, szolga­bírák és csendőrök régi Magyaror­szágában csak az arisztokratáknak és nagytőkéseknek volt szabad nemzetközi összekött­etés­éle fenn­tartani és igénybevenni, a munkás­osztálynál ez halálos bűnnek, ha­zaárulásnak számított. Azután jött az ezenforradalom. A május else­jé­ h­et egymásután némán ünnepel­te a proletariates, hol hatalmas és némaságában is fenyegető tüntető felvonulással, hol künn a hegyek között, hol az egyes pártszerveze­tekben, de mindig világosan látva, hogy a magyar ipari, mezőgazda­sági és szellemi dolgozók ügye nem választható el a világ többi mun­kásainak ügyétől, hogy nehéz, re­ménytelennek látszó­­­helyzetben is helyt kell állnunk a nemzetközi szocialista front magyarországi szakaszán, fenn kell tartanunk a folyamatosságot, az eleven kapcso­latot, a múlt és jövő forradalom között, szocialist­ákat kell nevelnünk, hogy megfelelő öntudatos töme­gekkel és jól képzett vezetőkkel rendelkezniük, amikor majd reánk kerül sor a magyar történelem színpadán. Mert,­hogy sor kerül, arról a legsötétebb esztendőkben is meg voltunk győződve. Az ellenforradalom éveiben úgy látszott, hogy sötét­ebb a helyzet már nem is lehet, mégis ünnepel­tünk minden május 1-én és tud­tuk, hogy még akkor is, ha csak tízen, húszan bújtunk össze egy egy párthelyiségb­en vagy magán­lakásban, összerezzenve minden lé­pésre és minden csengetésre, hogy ezen a napon velünk ünnepel a földön minden szocialista, minden országban. Tudtuk, hogy amíg tőkés termelési mód uralkodik a világ­ban, amíg munkásosztály van, ad­dig a szocializmus gondoláit meg­semmisíteni nem lehet. Csak abban tévedtünk, hogy sötétebb már nem lehet. Lett még sokkal sötétebb is Bekövetkezett a fasizmus európai ,■émuraima­ás rablóháborúja, amely nemcsak eddig nem sejtett méretű­re fokozta a dolgozók kizsákmá­­nyolását és elnyomását, nemcsak a szocialisták és szocializmus teljes kiirtását tűzte ki legsürgősebb, leg­fontosabb céljául hanem „nemzeti szocialistának“ nevez­te magát, meg­­próbálta kisajátítani a szocialisták vörös zászlóját és május elsejei ünnepét is Mi persze történelm­ törvényszerűséget lá­tunk abban, h­ogy még a szocializmus kiírtási t­­íven lehet az k kisérülni, még fasiz­must sem lehet csinálni anélkül, hogy a szocializmus jelszavaival és ünnepségeivel ne próbálnánk meg­téveszteni a saját érdekeivel szer­­­beállított, de a szocializmust iev­ersben követelő munkásosztályt — de másfelől összeszorult a szívünk, a fogunk és az öklünk, amikor a szocialisták vörös lobogóját horog­­kereszttel gyeláztük meg és május elsején, a szabadságért harcoló munkásság nemzetközi ünnepé­n idomított rabszolgák vonultak fel parancsszóra és követelték a még teljesebb rabszolgaságot 1946 május elsején emlékeznünk kell a régi május elsejékre, ame­lyek felejthetetlen mérföldkövei a munk­ásos­z­ály évszázados, vérrel és szenvedéssel, kevés győzelemmel és side vereséggel teli ú fának a szabadság felé. Mi magyar dolgo­zók, akik most együtt ünnepelünk a világ minden dolgozójával, a fa­sizmus gyalázatától megtisztított földön reájuk, hogy térben és idő­ben egyek vagyunk minden kor és minden ország dolgozóival. Emléke­zünk Lucca proletárjaira, a nem­zetközi kongresszusokra, a néma májusokra, a háború elleni küzdel­mekre, tudjuk, hogy most együtt ünnepelünk a Szovjetunió, Anglia, Amerika és minden ország dolgo­zójával, hogy ezen a napon a leg­kisebb falu legkisebb kunyhójában is, maiden városban és minden or­szágban tudja minden egyes dolgo­zó, nincsen egyedül. Része a világ­­történelem legnagyobb­­szabadság­­küzdelmének, hordozója a szocia­lizmus gondolatának, amely egye­dül képes arra, hogy jólétet, békét, szabadságot adjon — ne csak pa­piroson, ne csak ünnepélyes újság­cikkekben és szónoklatokban, de valóságban, tényleg, mindenkinek ezen a földön. De nemcsak ünnepelnünk é® em­lékeznünk kell. Május elseje jelen­tőségét mindig az adta meg, hogy az ünneplés, a nemzetközi együtt­érzés ébrentartásának napja mel­lett mindig a küzdelem napja is volt. Miiért harcolnak ma a szo­cialisták Magyarországon? Mi az, amihez az ország minden dolgo­zóját a maguk táborába várják és hívják? A kérdésre két szóval fe­lelhetünk: szocializmus és demok­rácia. Ez a két szó, amelyet há­romnegyed évszázad óta nevében visel a Szociáldemokrata Párt. Demokratikus szocialisták vagyunk, nem tegnap ót­a vagyunk demokra­ták, hanem azok voltunk akkor is, amikor gúny és üldözés volt érte a részünk. És nincs okunk restel­kedni érte, mert az új Magyaror­szág gerince a mi pártunk lett Hozzánk igazodtak azok is, akik szocializmust akartak demokrácia nélkül s azok is, akik demokráciát akartak szocializmus nélkül. Mert valóban úgy van: nincs demokrá­cia szocializmus nélkül és nincs szocializmus demokrácia nélkül. Láttuk az egész európai ellen­forradalom huszonötéves történetén végig, Magyarországon és másutt, hogy akik a szocialista mozgalmat támadják,­ gyengítik, vagy akár féltékenyek rá azok a demokrácia alapjait ássák alá- És ez az igaz­ság ma is érvényes. És másfelől a szocializmus felé a demokrácián át veszet az út Nem erőszakkal, ne® egycsapásra fog megvalósulni az az óriási történelmi­­átalakulás, amely­nek eredménye a szocalizmu­s lesz. Engel* szavai szerint az az „ugrás, amely a szükségszerűség, birodalmá­ból a szabadság birodalmába" ve­zet, hanem ,,a progtáriátus felsza­badítása csak magának a proletariá­tusnak műve lehet", mint Marx mondotta száz esztendővel ezelőtt a Kiáltványban. Ez annyit jelent, h­ogy Magyarország demokratizálá­sa, a szocializmus előfeltételeinek megteremtése csak a dolgozó töme­gek öntud­atos cselekvésének ered­ménye lehet; hogy e tömegeket ne­künk meg kell nevelnü­nk és a dol­gozók öz öntudatosítása, szocialis­tává nevelése történelmi feladata a Szociáldemokrata Pártnak. A nevelés azonban nemcsak köny­vekkel, tanfolyamokkal, röpiratok­­kal történik, hanem harcban. Harc­ban szerveződik és öntudatosodik és­­ztál­lyá, tör­tén­elem al­ak­i­tó erővé az a tömeg, amely öntudatlanul és szervezetlenül játéka a körülmények­nek és eseményeknek. Harcban s ez a harc ma egyszerre, együtte­sen folyik a demokrácia megszilár­dításáért és a szocializmus előfel­­tételeinek megteremtéséért. A szo­cialisták feladata mindenekelőtt az, hogy ne engedjék a demokráciát felel­őssé tenni olyan dolgokért amikért nem felelős. Nem felelős sem a rettenetes háborús pusztítá­sokért, sem a háború köve­tkeztében 3.7 országra és annak dogozó népé­­re szakadt rettenetes terhekért — azok a felelősek érte, akik az or­szág népének érdekei és akarata ellen értelmetlen, reménytelen há­borúba vitték Magyarországot —, sem az osztály­ellentétek kiéleződé­séért, azért, hogy a dolgozók visel­nek minden terhet, a nemdolgozók­­nak jut az erőfeszítés minden ered­ménye. Ez utóbbi a tőkés társa­dalmi rend törvényszerű következ­ménye, aki meg akarja változtatni, annak szocialistának kell lennie, szocializmust kell akarnia. A szo­cializmus egész Európában napi­rendre került; Magyarországon el­vettük a feudális nagybirtokosoktól a földet s odaadtuk a parasztok­nak; most elvesszük a nagykapita­listáktól a bányákat, valamint a legnagyobb nehézipari vállalatokat és állami ellenőrzés alá vesszük a termelőeszközök nagy részét birto­kukban tartó bankokat. Most se­perjük ki az állami hivatalokból a reakciót, most tesszük demokra­tikussá az államot Nem fogunk el­maradni a világ munkásai mögött, mi, magyar dolgozók, magyar szo­cialisták, akik kétszer: 1848 ban és 1918-­19-ben a világ szabadságküz­­delmének élén jártunk Ma a de­mokráciáért, holnap a szocializmus­ért, előre! DONÁNTúL­ NÉPSZAVA 1946 május 1 Amerikai tervezet a német fegyveres erők teljes leszerelésére Párásból jelenti a Reuter. A Né­metország ügyében kötendő szer­ződésről kidolgozott amerikai váz­lat a következő pontokat tartal­mazza: A szerződő felek megálla­podnak abban, hogy biztosítják minden német fegyveres erő, szá­razföldi, légi és tengeri erő, vala­mint a félkatonai SS, Ge­tapo szer­­vezet teljes leszerelését és felosz­tását. Hasonlóképpen feloszlatják a német vezérkart és minden olyan szervet, amely helyettesíthetné. A katonai felszerelések gyártását, vagy Németországba való bevitelét megakadályozzák Megiltják a ka­tonai célokra szolgáló berendezé­seket. A leszerelési intézkedések alól kivételek a német polgári ala­kulatok létesítése és alkalmazása olyan felszereléssel és külföldről behozott fegyverekkel amelyek szükségesek a köz­biztonság fenntartására. Az ellenőrző bizottság tisztjei és tisztviselői útján Németország minden részében vizsgálatot és nyomozást folytatnak annak meg­állapítására, hogy várjon a lesze­relési intézkedéseket az előző pon­tok előírása szerint betartják-e. A szerződő felek megállapodnak ab­ban, hogy a szerződés hatálybalé­pése után féléven belül tanácsko­zást rendeznek külön négyes egyezmény létesítésére, amely pon­tosan megállapítja a szerződő fe­lek által készenlétben tartandó erők nagyságát. A szerződés 25 én s­tzár A május 1-i pécsi ünnepély felvonulási toron A Széchenyi-téri és tettyei ünnepségek végleges műsora Május elsején a felvonuláson részveSz Pécs és árnyéke min­­den dolgozói«. Pécs ipari munkásig« « munkaheyeken gyylekezik, ahonnan megfelelő időben elindulva 9 órára a Mor­ten közös gyülekezési helyre vonul. Pécs vidékének bányaminilésᣠegyüt­tesen vonul fel a közös gyülekezés, helyre A kisebb üzemek dol­­gozói a részükre az alábbiakban megjelölt helyen gyülekezzenek, mint szakszervezeti csoportok- Ide tartoznak a közhivatalok, isko­lák, amelyek munkahelyükről, illetve .skoladiból zárt sorokban vonulnak a közös gyülekezőhelyre. A felvonult dobozok a követ­kező sorrendben helyezkednek el! . „ , . , 1. A honvédzenekar az Irány, Dániel-tér és­­ Kossuth Lajos­út sarkán helyezkedik el. ,, _ , , , , , , . ,, 2. A zenekar után a felvonuló összes alak«t«lók zászlóvivőt 3. A két munkáspárt és a szabad szakszervezetek megyei és városi vezetősége.­­ 4. Katonai és rendőri díszszakasz. . . , , , 5. Egyenruhás alakulatok: postások, pénzügyőrök, közlekedés, vállalat, kivéve a vasutasokat, akik zenekarukkal a szakszervezeti csoportok élén vonulnak fel. 6. Bányászszervezetek a mecsekszabolcsi bányászzenekarral az élen, érkezési sorrendben a Zsolnay Vilmos­ utcában állnak fel, arccal a fémipari szakiskola felé. 7. Üzemi szakszervezetek érkezési sorrendben. Felállnak a Rá­­kóczi-úton az egyetem előtt, a fémipari szakiskola felé fordulva. 8. A vasutas zenekar az egyenruhás vasutasokkal az összes szakszervezeti csoportok élén a rendőrségi palota előtt ál­­lek 9. A nagyüzemekbe nem tartozó szakcsoportok szintén a rend­őrségi palota elő­tt gyülekezzenek. 10. Közhivatalok és iskolák az Egyetem-u. fémipari szakiskola melletti részén gyülekezzenek, arccal a Mór-kollégium felé. 11. Kerületi pártszervezetek az Országzászló előtt gyülekezze­nek. Az összes felvonuló alakulatok a legnagyobb fegyelemmel tart­sák be a közös rendezőgárda utasításaik A Széchenyi-téri ünnepség műsora 1. A nagygyűlést a katonaze­nekar a Marseillaise-zel kezdi 2. A gyűlést Vidolovíta Nándor, a Szabad Szakszervezetek el­nöke nyitja meg. 3. Az­'ünnepi beszédet a Magyar Kommunista Párt részéről dr. Hajdú Gyula nemzetgyűlési képviselő elvtárs, 4. a Szociáldemokrata Párt részéről Kis Roland belügyi állam­titkár elvtárs mondja. 5. Az ünnepi beszédek között a munkáspártok egyesített dalár­dája énekel 6. Zeneszám, 7. Befejezésül a mecsekszabolcsi zenekar az Internacionálét játssza. A nagygyűlés után a résztvevők tetszés szerint felvonulnak • Tettyére, ahová a délután 3 órakor kezdődő műsoros népünne­­pélyre ezúton is meghívja a rendezőség Pécs dolgozó társadalmát. Az ünnepségen étellel és itallal jól felszerelt büfék állnak ren­delkezésre. A műsor keretében bábszínház, mozgésművészeti iskolák, párt­­iskolák, közös dalárdák, zenekarok, a Pécsi Nemzeti Színház leg­népszerűbb tagjai és műkedvelők szerepelnek, szabadtéri színpa­don. A RENDEZŐ BIZOTTSÁG Felhívás a május elsejei ünnepségen résztvevő összes csoportok propagandistáihoz, rendezőihez A munkáspártok és a szakszer­vezetek ünneprendező bizottsága úgy határozott, hogy az ünnepsé­gen felvonuló azon alakulatok, amelyek ízléses és gazdag deko­rációjukkal, a legidőszerűbb poli­tikai jelszavakkal és a legfegyel­mezettebb felvonulásukkal tűnnek ki, díszoklevéllel jutalmazza. A zsűri a szakszervezetek épületé­ből pontozza a felvonulókat és az értékes díszokleveleket a gyű­lés után ünnepélyes keretek kö­zött a győztes csoportnak átadja. A Függetlenségi Front demokratikus politikai pártjai is részt vesznek a májusi ünnepségen A munkás szolidaritás ünnepét nagy várakozás előzi Pécsett is. Nemcsak a szervezett munkás­ság részéről nyilvánul meg nagy­fokú érdeklődés május­­ iránt, hanem a polgárság részéről is. Nemcsak a társadalom készül az ünnepre, hanem a munkás szolida­ritás megünneplésében a Függet­lenségi Frontba tömörült demo­kratikus pártok hivatalosan is részt vesznek, így Pécsett a Nem­zeti Parasztpárton kívül a Független " Kisgazdapárt "is ott lesz a hivatalos ünnepsé­gen. Lényeges változás ez az előző időkkel szemben. A polgári társa­dalom hivatalos része és a polgári társadalom többsége idegenkedéssel és ellenérzés­sel nézte az eddigi munkás­­megmozdulásokat. Ez az első esztendő és első alka­lom, amikor a polgári társadalom hivatalosan és társadalmi tagozó­dásában is részt vesz a szervezeti munkásság ünnepén. A fejlődés iránya és törvénye ez. Köszöntjük a polgári társadalom együttérzé­sét és jelenlétét a májusi ünnepsé­gen- Népbírósági ítéletek A pécsi népbíróság kedden több volksbundista és SS katona népellenes és háborús bűnügyét tárgyalta. Wolf Vince 56 éves h­áss­ágy­i napszámos volksbundis­­tát és SS katonát 8 havi börtön­re és teljes vagyonelkobzásra ítél­ték. Wenczler Ferenc 26 éves kiss­­kassai napszámos volksbundista és SS katona 1 és fél évi börtönt, Pentz Ádám a 36 éves világosi­­ko­vácsmester volksbundista és mert az SS kötelékébe önként belépett. 1 évi börtönt kapott ** Bizonytalan ideig elnapoltál a Osztonségi Tanács üléseit iS ernyőikből jelentik. Az Egye­sült Nemzetek biztonsági taná­csának hétfő esti ülésén elfogad­ták az ausztráliai indítványt a spanyol kérdés ügyében, kiegé­szítve­ a lengyel kiküldött két ki­egészítő javaslatával. Gromiko szovjet kiküldött, tartózkodott a szavazástól, egyébként a bizton­sági tanácsnak mind a tíz tagja az indítvány mellett szavazott. A tanács üléseit ezután bizonytalan időre elnapolták.

Next