Dunántúli Népszava, 1946. június (2. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

Iti utolsó perben írja dr. SCHÜLLER ZOLTÁN A hazai németség kitelepítése­­kapcsolatban nekünk, szocia­listáknak hűeknek kell maradnunk elveinkhez és kell rendelkeznünk annyi erkölcsi bátorsággal, hogy vétót kiáltsunk ezen a táron min­den olyan elfajulásnak, amely be­mocskolhatja a magyar demokrácia annyi lemondással és áldozattal épülő útját.­­ Azokról a hazai németekről van szó, akik nem voltak tagjai a Vorsbundnak. 1941-ben nem val­lották maiakat németeknek és akiknek a bűnük az, hogy kény­­szár sorosai híján bekerültek az SS-alakulatokba, ahonnan legtöbb­jük ismételten megszökött és bús­kílt. Azokról a németekről, akik köztudottan ellenlábasai voltak a Volkshladnak és ezért a többiek részéről különböző terrorizálások­nak voltak kitéve Legelőször nézzük csak a hely­zetet szigorúan jogászi szemmel. Az államhatalom és az állampol­­gárok között bizonyos kölcsönös­ségi viszony van. Az állampolgár hűséggel és áldozatokkal tartozik az álla­mának, de ugyanakkor az államhatalom védeni tartozik ál­lampolgárait minden külső kény­szer ellen­ is. „Szigorúan bizalmas­­ eredeti rendeletek tanúsága sze­rint 1944 augusztus hó 2-án a m kir. honvédelmi miniszter 47.970 evi. 10.—1944. számú rendeletével a magyar állampolgároknak egy részét egyszerűen eladta egy má­sík államhatalomnak és ezzel az akkori magyar kormány elkövette a legsúlyosabbat, amit egy ország rovására el lehet követni, felol­dotta az álamélet erkölcsi kötelé­keit és önmaga bomlasztotta fel a magyar államiság legbensőbb ösz­­szefüüggéseit. Az a német nemze­­ség és magyar állampolgár, aki nem volt a Volksbund tagja, aki szem­­befordult a Volksbuunddal, de aki­ a magyar álam, akarata ellenére és meg­érd­ez­és nélkül a Német Bi­rodalom fegyveres erejének ki­szolgáltatott, nem vonható fele­lősségre és nem büntethető, mert az a magyar állampolgár többi még , akarva sem követhetett e hűtlenséget Magyarországgal szem­ben, mert nem­­ árulta el Ma­gyarországot, hanem Magyarország árulta el őt, amikor kiszolgáltat'... a Német Birodalomnak Ez az igaz­ság! És vájjon hogyan rendelkezett a fent idézett szégyenletes rende­let? Negyedik pontjában a követ­kezőket írja: „Német népiséghez­­ tartozók általában mindazok, akik életkörülményeik és népi külső ■ megnyilvánulásaik alapján néme­teknek tekintendők",­­ majd va­lamivel lejjebb ezt mondja: a körülmények elbírálásánál figye­lembe kell venni a német népi­­­séggel való együttélés különböző külső megnyilvánulásait, amelyek­­­ sem a névelemzéssel, sem az ősök I kutatásával nincsenek kapcsolat-­­­ban". ■ Ez a rendelkezés azután való­­­­ban tágra nyitotta a kaput az em­beranyagra vágyó német nagy­­­ vezérkar előtt. Nincs példa a törö­r­téne­lemben a rabszolga vásár­ok történetén kívül ilyesmire. De semmivel sem marad alatta a fentieknek az a másik rendelet sem, amely 1944. évi szeptember 22-én kelt a m. kir. honvédelmi minisztérium 45.969. szám—évi­ 10. —1944 alatt Ebben a rendeletben arra utasítja a miniszter a köz­ségi elöljáróságokat és polgármes­tereket hogy „a német fegyveres erő részére átengedett és alant felsorolt személyek behívójegyeit az érdekelteknek való kézbesítés végett csatoltan kiadom. A behívó­jegyek vétíveit valamint a kézbe­­sítetlen behívójegyeket az­ok fel­tüntetésével a rendelet vételét követő nyolc napon belül közvet­lenül az SS Ersatzkommandó Un­garn címére (Budapest, VL Mun­kácsy Mahály-u. 6—7) kell bekül­deni A miniszter rendeletéből: Markovits s. k. ezredes". Tehát nemcsak kiszolgáltatta ezeket a magyar állampolgárokat, hanem maga a magyar kormányzat admi­nisztrálta le a saját hatósági kö­zegeivel ezt az embervásárt És végül, időbelileg korábban, 1944 július 28-án kelt a H. M. 34­ 410—évi 10.—1944. számú ren­delet, amely a következőket mond­ja: „A sorozáshoz szükséges kar­hatalom kirendeléséről és az eset­leges kényszer útján való előállí­tásukról a főszolgabíró (polgár­mester) gondoskodik". — „Thr. és m. városokban karhatalom kiren­deléséről és a kényszer útján v való előállításokról a helybeli rendőr­­kapitányság útján a polgármester gondoskodjék". Íme tehát, így viselkedett az ak­kori kormányzat, amelynek a ma­gyar államiság és a magyar ál­lampolgárok viszonya szempontjá­ból jogutódai vagyunk. Várjon az a helyes, ha e­­nek a szellemnek az útján megyünk tovább? Az a helyes, hogy a demokratikus út Magyarország is bemocskolja ma­gát állampolgárainak további ar­culcsapásaival? Gondolkozzunk és cselekedjünk gyorsan, amíg nem késő; ne en­gedjü­k meg, hogy azokat, akik sa­ját elhatározásukból nem állottak a németek ügyének oldalára, ha­nem a német,és a magyar fasisz­­ták kényszerítették őket oda, azo­kat ne kergessék ki az országból. A kitelepítés végrehajtásánál olyan gyakorlat érvényesül, amely is álszent humanitással az érdekel­­­ tekkel együtt családtagjaikat is | kitelepíti, — a fel- és lemenőket | egyaránt. Ez az eljárás legtelje­­­sebb mértékben a fasiszta módsze­­­ rekre emlékeztet és semmiféle törvényes alapja nincs. Szocialista emberek vagyunk és nem fasiszták és még nem vesz­tettük el egészen ép erkölcsi ítélő­képességünket, — követeljük a rendelkezések végrehajtásánál a törvényes keretek betartását és követeljük az érdekeltek körének meghatározásánál a legsürgősebb revíziót. Ezt várjuk és ezt követeljük a magyar kormánytól is, — most, az utolsó percben! Budapestről jelenti a MTI. Nagy Ferenc miniszterelnök a követke­ző y;~tfmnfrr* kapte Belgradból: '.„Szívből köszönöm a születésna- I pom alkalmából küldött szeren- I csejdvánatokat. “ Joszap Broz Tito. aisaaat^asssziacsrsjmios.­^ Tsto távirata Kagy Ferenchez / I • 1 El. évfolyam 12?. szám Pécs, 1946 jAntus 1, szombat Ars? 100 millió pran&9 Szerkesztőség telefonszáma 15-32 Szerkesztőség és IróAMbival! Perczel-utca 7 szám. Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 A villamosmű­­depek és az alumínium­­termelés államosítását tárgyalta a minisztertanács a pénteki ülésén A rSliSnbirésitGiást kiterjesztette!* a syyjlogszésza is — Fontos határozatok a ministertanácsot 4 * . Budapestről jelenti a MTI. A kormány tagjai pénteken délelőtt . Nagy Ferenc miniszterelnök el­­­nök­letéve­ megtartották a rendes­­ heti minisztertanácsot A minisztertanács elfogadta az igazságü­­gymin­szter rendeletter­vezetét, amely szerint a rögtön­ítélő bíráskodást kiterjesztik a gyújtogatás bűncselekményére is, majd tárgyalta a nyugdíj kérdés szabályozását amelynek tárgya­lását a jövő heti minisztertanács folytatja és amely előzőleg a Gazdasági Főtanács­ba kerül. A minisztertanács hozzájárult, hogy az iparügyi miniszter tör­­­­vény­javaslatot, terjesszen a nem­zetgyűlés elé a valamosművek­­ energiatelepeinek és egyes más vagyontárgyainak állami tulaj­donba vételéről. Ugyancsak hoz­zájárult a minisztertanács a Ter­melési Tanács és a Termelési Bi­zottság szervezéséhez Hozzájárult még az iparügyi miniszternek az aluminiumtermelés állami ellen­őrzésével kapcsolatos egyes ren­delkezéseket tárgyaló javaslatához azzal, hogy az iparügyi minisz­ter 32 alumíniumtermelés álla­mosítása kérdésében 15 napon be­lül terjesszen törvényjavaslatot a minisztertanács­ra A kereskedelem- és szövetkezet­­ügyi miniszter­­ bejelentette, hogy elkészült a szövetkezeti törvény­javaslat, amelyet sürgősen párt­közi értekezlet elé visz, hogy így a javaslat nemzetgyűlési tárgya­lását megkönnyítse A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt és délután 2 órakor ért véget­ Hármat a Szociáldemokrata Párt és a Füg­et­en Kigazdapárt vezetii A MTI jelenti Szerdán a Szociáldemokrata Párt és a Függet­len Kisgazda­párt vezetői tanácsko­zást folytattak, amelynek eredmé­nyeképpen pénteken délelőtt Tildy Zoltán, Szak­ásits Árpád, Nagy Ferenc és Bán Antal tanácskozásra ültek össze, amelynek célja az, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt viszo­nyának alapvető kérdését megvizsgálják és megkeressék azokat a lehetőségeket, amelyeken belül a két párt továbbra is egészségesen együttműködhet a demokrácia érdekében. A Kis Újság szerint fon­tos politikai eseménynek ígérkezik a Szociáldemokrata Párt szom­bat délutáni összvezetőségi ülése ,melyen Vajda Imre államtitkár ismerteti a párt álláspontját. A tárgyalások összefüggésben álla­nak a Független Kisgazda Pártnak a koalíció pártjaihoz intézett kö­veteléseivel ülés István elvtársimig a francia köztársaság elnökinél P­risból jelenti a MTI. Gouin elnök csütörtökön együttes ki­hallgatáson fogadta az átutazó­ban Párisban időző Ries István igazságügyminisztert és Auer Pál párisi magyar követet Ries Ist­ván a magyar kormány üdvözle­tét adta át Franciaország elnöke­inek, aki felkérte, hogy tolmácsol­­­­ja a magyar kormánynak és a­­ magyar népnek a francia nemzet . Irántuk érzett őszinte inkovszen­­cét és jókívánságait. Auer Pál követ ezután az időszerű magyar problémákat ismertette. A­­felhall­­­­­gatás mindvégigi a legszívélye­­sebb hangulatban folyt le. Haygatról 19 ezer hadifoglyot és 8­0 deportáltat szállítanak haza­ ­ Budapestről jelenti a MTI. Szvi­­­ridov altábornagy Edgecomb t­i­­­bornok kérésére éresítette Nagy f Ferenc miniszterelnököt, hogy az lángol katonai parancsnokság Né­­­­metországból a közeljövőben, 19 ezer magyar hadifoglyot és nyolc­ezer magyar deportáltat szilál haza. Szviridov altábornagy arra kérte a miniszterelnököt, hogy eb­ben az ügyben tegye meg a szűk­séges intézkedéseket , és közölje vele, hogy a magyar hatóságok hol veszik át a hazatérő hadifoglyo­kat és deportáltakat A halálos ítéletek vété­re is ktilhetők ., Budapestről jelenti a MOT. Key altábornagy értesítette Nagy Fe­renc miniszterelnököt hogy a szövetségeseknek a halálraítélt Hain Péterre, Koltai­ Lászlóra, Orendi Norbertre és dr. Eladó Andrásra a nürnbergi tárgyalás során szükségük nincs és így a halálos ítélet jogerőre emelkedése már végrehajtató. Budapestről jelenti a MOT. A Népbíróság által halálraítélt Sztójay Döme, Rácz Jenő, Remé­­nyi-Schneller Lajos és Kunder Antel ügyének iratait a fellebbe­zés során szeren­ érkeztek meg a NOT-hoz. Bortha Béla a felleb­bezés tárgyalását június 21-re tűzte ki. Budapestről jelenti , a MOT. A budapesti népbíróság több napos tárgy­alás után pénteken hirde­tett ítéletet László (Lauschek) Dezső volt vezérezredes háborús bűnügyében. A népbíróság a vád­lottat golyó általi halálra ítélte. Az ítélet ellen­­a védő és a vád­lott fellebbezést jelentett be és kegyelmet kér. Az erdélyi magyarság ásása Brassóból jelentik: Jakab Já­nos a Brassói Néplap szerkesztő­­ije vezércikkben foglalkozott az­­ erdélyi magyarság helyzetével és I­dicjében fájdalmas­an mutatott rá­­azokra a árnyas sérelmekre, a­me­­­lyek a magyarokat érik a fasisz­ta érzelmű románok részéről. A­­ cikk hangsúlyozza, hogy a demo­kratikus román kormánytényezők erélyes harcot folytatnak a Bra­­tianu és Maniu ’ fasisztái ellen, akik veszélyeztetik Románia lét­érdekeit és minden áron megron­tani igyekeznek a magyar-román viszonyt. A cikk hangsúlyozza, hogy­ az erdélyi magyarság sza­badságban és félelem nélkül akar élni és ezért folytatni fogja a harcot a demokratikus erők győ­zelméért Romániában. Key, amyriai altábornagy Mrezíer Bintepertről Budapestről jelenti a MTI Wil­liam Key altábornagy, a magyar­­országi amerikai katonai misszió vezetője távozik állásából Ebből az alkalomból pénteken délelőtt búcsúlát­ogatást tett Nagy Ferenc miniszterelnöknél, akinek egy­úttal bemutatta utódát, George T­eems tábornokot. Messziiot azsiaeríkftí fán­ytartáit Londonból jelentik. Ameriká­ban a 400.000 szénbányász sztrájk­ja szerdák éjszaka véget ért. Az új postadíjak Budapestről jelenti a MOT. A posta vezérigazgatóság a posta, távíró, távbeszélő és rádiódíjakat június 1 -től kezdődően újból megállapította. Eszerint 20­0 gram­mos levél díja helyben 240, vidé­ken 400, külföldre 1600 mil­lpen­­gő Rádió előfizetési, díja 4000 millpengő. A díjszabás egyes té­teleiről a postahivatalok adnak felvilágosítást. -----------------------­ Várható időjárás Budapestről jelentik. Mérsékelt délnyugati, nyugati, szombaton ismét déli szél, többfelé zápor­­eső, zivatar. A hőmérséklet kissé emelkedik

Next