Dunántúli Népszava, 1946. augusztus (2. évfolyam, 170-195. szám)
1946-08-01 / 170. szám
Stabilizáció és akasztófa Az elmúlt vasárnap a pécsi munkásság a Széchenyi téren akasztófát állított fel ezzel a felirattal: „Aki a forintot a pengő sorsára akarja juttatni, azt a munkásság erre a fára fogja felhúzniPolitikai frázis és fenyegetődzés — vigasztalták egymást azok, akik úgy érezték, hogy az elrettentő felírás és az akasztófa rájuk vonatkozik. Viszont a lapok keddi számaiban ismertetett 8400/1946. 8800/1946. M. E. számú rendeletek bebizonyították, hogy az akasztófa nem politikai frázis, mert, aki a rendeletekben megszabott kötelességet megszegi 10 évig terjedhető fegyházzal büntethető, de ha a cselekmény a közgazdaság érdekét súlyosan, sértette a büntetés, kötél általi halál. A 8400 és a 8800 M. E. számú rendeletek megjelenéséig a valutázásat, aranyüzéreket és árdrágítókat a bűncselekménytől csupán az internálás veszélye na hátrá el. Az internáló táborokból pedig — valljuk meg őszintén — könnyen ki lehetett kerülni. A kockázat jóformán a nullával volt egyenlő. Most azonban kissé más a helyzet. A hatalmasprofittal szemben a gazdasági élősdi a saját életét teszi a mérleg másik serpenyőjébe. Ez a tény bizonyára megfontolásra készteti őket és így a kötéletüli halálbüntetés minden bizonnyal elriasztó és visszatartó hatású lesz. Elméleti és tisztán tudományos szempontból legfeljebb azt az ellenvetést hozhatnék fel, hogy a gazdasági bűncselekmények büntetésére esetleg elegendő lenne az életfogytiglani fegyház is Ha azonban tekintetbe vesszük azt a rideg tényt, hogy az ilyen valutások és árdrágítók tevékenységüikkel az egész magyar közgazdasági életet és azon keresztül mindannyiunk megélhetését e puszta létét veszélyeztetik, akkor azt kell mondanunk, hogy csak az akasztófa lehet méltó kivntil ezek számára, mert az ilyen bűncselekmény százszor súlyosabb a gyilkosságnál és egyenlő a hazaárulással. Ezenkívül számolnunk kell azzal a szemponttal is, hogy a büntetésnek elsősorban és kifejezetten az elriasztás a célja. A feketézőknek és a forint romlására spekulálóknak csak azt tanácsoljuk, forduljanak ügyvédjeikhez, majd azok is felvilágosítják őket arról, hogy a gazdasági büntettek megtorlására kihirdetett halálbüntetés nem politikai frázis, hanem büntetőjogilag is komolyan megalapozott és a jelen viszonyok között elkerülhetetlen és helyes büntetés nem. De politikai szempontból is cél-szerű a halálbüntetés bevezetése. Bizonyos elemek saját maguk megnyugtatására azzal vigasztalódtak, hogy internálótáborba jutni nem szégyen, sőt egyenesen dicsőség. Lehet, hogy az ő számukra az, mi nem találjuk annak és különösen nem gazdasági bűncselekményért Szabadságvesztéses büntetések esetén ezek a gazdaságilag kártékony elemek arra spekulálnának, majd csak történik valami és kiszabadulnak a börtönből. Ennek az álmodozásnak azonban most már vége, mert az akasztott ember nem támad fel. A most kiadott miniszteri rendeletek tehát hatásos büntetéssel emelnek gátat a gazdasági bűnözés további rombolásai elé. Azonban két dolgot le kell szögeznünk. A kötél általi halálbüntetéssel csak akkor érhetünk el igazán eredményt, ha azt nemcsak a leleplezett jelentéktelen senkikkel, hanem a nagyvadakkal szemben alkalmazzuk. A magyar bíróság tudni fogja a kötelességét, nem tesz kivételt, tehát ne vonjuk ki ezeket a vakmerő és elvetemült bűnözőket az igazságszolgáltatás keze alól. És, akik erre vállalkoznak, azok maguk is rászolgálnak a legsúlyosabb büntetésre. A gazdasági reakció csak vérszemet kapna, ha ilyen mentési akciókra kerülne sor. A pécsi dolgozó társadalmat, a forintvédő bizottság tagjait pedig arra hívjuk fel, leplezzen le minden gazdasági visszaélést és juttassa a bűnösöket a rendőrkézre, de óvakodjék a népítéletektől és lipcseiéitől, mert azzal a büntetés hatásosságát veszélyeztetné Minden dolgozó bíz béle a bíróságokban, amelyek a törvénynek megfelelően minden indokolt esetben kiszabják a halálbüntetést. A stabilizáció megindulásának és a jó pénz forgalombahozatalának első napján, amelyet piros betűs ünnepként vártak a közel húsz hónapja nélkülöző koplaló és lerongyolódott magyar dolgozök, utolsó figyelmeztetésként üzenjük azoknak, akiket illet, hogy a jó pénztől függ az életünk és aki a dolgozók életét tör, az az akasztófán végzi. Agyonvertek a villamoson egy miskolci feketézőt Miskolcról jelentik: Rejtő Sándor és Jungreisz Ernő malomtulajdonosok elfeketézték a malom lisztjét Többek között megkárosították a diósgyőri vasgyár dolgozóit is. A gazdasági rendőrség letartóztatta, majd az eljárás lefolytatása után internálta őket. A két malomtulajdonost vilmeson szállították a mahocri internálótáborba. A tömeg felismerte a villamoson a két feketézőt és megtámadta. A rendőrség szabadította ki őket. Rejtő súlyos sérüléseket szenvedett, Jungpreisz súlyos aetészbe belehalt Dusnesírái jelentik: Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke, kihallgatáson fogadta Pedrow amerikai kapitányt. A népbíróság Hain Péterrel együtt tudvalévően kötél általi halálra ítélte dr Koltay László volt államrendőrségi detektívet is és ez az ítélet nyomban jogerőssé vált. A Markó üzeni fogház udvarán Koltay Lászlón kötéllel végrehajtották az ítéletet A Világosság értesülése szerint a Kisgazdapártnak három jelöltje van a honvédelmi miniszterségre, mégpedig Nagybaczoni Nagy Vilmos, Almásy Pál és Rakovszky György vezérezredesek. Pécs, 1946 augusztus 1 csütörtöki évfolyam, 170. sz o Szerkesztőség telefonszáma: 15-52 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel-utca 2. szám Kiadóhivatal telefonszáma: 15-48 Nyilvánosságra hozták a magyar békeszerződés tervezetét Az 1938-as cseh-magyar határt a külügyminiszteri döntés csak kísérleti megoldásnak tekinti mindaddig, amíg az érdekelt országok kormányai ki nem fejtik álláspontjukat a békeértekezleten Paksból jelenti a MN. A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott és július 18-ról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma hat A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjet Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség reá eső részét ériseli. Minthogy Magyarország 1944 december 28- án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 20- án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békeálapotok alapján fog szollgálni és a fentebb említett események következtében létrejött s még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország ama kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, melyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg, megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelenlegi békeszerződést. Hatása alatt álló személyek számára biztosítania kell Intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenység meg- akadályozásáról, a háborús bű- nösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német, japán viszonylatban elért A ui. RÉSZ A KATONAI ZÁRADÉKOT TARTALMAZZA Már az eddig ismert és hiteles adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. Magyarország haderejének összlétszáma 65.000. A légierő 90 gép. Ebből 70 harci gép. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifogolykéntfogva tartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli. A IV. RÉSZ A SZÖVETSÉGES HADERŐ KIVONULÁSÁRÓL INTÉZKEDIK E szerint a jelen szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból de a Szovjet Uniónak jósban áll Magyaroszág területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. AZ V. RÉSZ A JÓVÁTÉTELEKNEK ÉS A JAVAK KTSZOL-eui iimmuuuaiHiigniiiJwiuimmmmmmmmmm egyezségeket Magyaroszág és Románia között a háborús állapot, megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után hat hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani. étszáma 65 ezer fő GÁLTATÁSÁRÓL INTÉZKEDIK Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A VI. RÉSZ A GAZDASÁGI FELTÉTELEKKEL FOGLALKOZIK Intézkedik arról, hogy amenynyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adni az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941 április 10-i állapot szeriti azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek vagy azok állampolgárai kártérítést kapnak olyan tulajdonokért, amelyek a háború az itt elvesztek vagy megsérültek. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket amelyeket a tengelyhatalmak vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer vagy , erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van mindenkor a magyarországi német követelésekre, amelyeket a né-metországi ellenőrzőbizottság átruházott a Szovjet Unióra és kötelezi magát arra, hogy minden A magyar haderő. Viszaállítják az 1938-as határokat AZ I. RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAIRA VONATKOZIK. Megállapítja, hogy Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus ,30-án közölt bécsi döntés rendelkezései semmisítnek nyilváníttatnak. Ezáltal a. A magyar-román határ az 1939 febnuár 1-i állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország is és a Szovjetunió közti határ eme két ország és Románia közös ha- tárpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjet-Unió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-i helyzetnek megfelelően állíttatik vissza. Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amit Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a ' békeértekezleten nagy pedig a 'külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. II. RÉSZ PÓT TITKÁT ZÁRADÉKOT TARTALMAZ. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigaz Szakosíts Árpád elvtárs A politikai demokrácia mellett most áttérünk a gazdasági demokráciára A Szociáldemokrata Párt kispesti gyűlésén Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a forint mindennél fontosabb ércfedezete a hit és a bizalom. A stabilizációval a dolgozók rétege újabb nagy áldozatot vállalt magára, mert önként leszámítja a bérszínvonalat, hogy lehetővé tegye a forint megszilárdítását Ez az újabb áldozatvállalás azonban csak addig tarthat, amíg erre felt tétlen szükség van. Most megpróbálnak olyan országot teremteni, amely nem az urak, hanem a nép otthona lesz. Ezért tiszta közéletet kell teremtenünk Rendet kell teremtenünk az országban és az üzemekben, mert itt az ideje annak, hogy lezáródjék a zűrzavar korszaka. Minden korrupcióval és rendellenességgel kíméletlenül szembe kell szálnunk. A demokrácia csak akkor lesz teljes ha a politikai demokrácia mellett megteremtjük a gazdasági demokráciát is. — Mi, szocialisták, demokráciát akarunk hogy azután megvalósíthassuk a szocializmust, — fejezte be beszédét Szakasdi Árpád.