Dunántúli Népszava, 1946. augusztus (2. évfolyam, 170-195. szám)

1946-08-01 / 170. szám

1946 augusztus 1, csütörtök NOZ1-------­CietlitU—ptitek, augustus 1­2. * ■ Sínes meseliira kölfbdlajesseg tP000­ OZ a csodák világa I MI Garland, frank Morgan, Hickey Boone] sláger gigjitéka Mijítifw finnv Hardi nem rMftMm tér a Hírébe Sírni Hues es ütni aranyos I kisilni vidám lítíka: r-sTHT Éjjeli zene • Sár­i János, látómon Éh. I­lőadások: Apolló és Urániában 6, 8 Parkmoziban 7 és 9 órakor ! Parkmoziban az esti előadás a kertben Államtitkárrá nevezik ki Ráth­ Pál bőrgyár­ vezérigazgatót A minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az illetékes miniszter a miniszterelnök útján a köztár­sasági elnöknek előterjesztést te­gyen R­ő­t­h Pál nemzetgyűlési képviselőnek, a pécsi Bőrgyár ve­zérigazgatójának, az iparügyi mi­nisztériumban ,politikai államtit­kárrá történő kinevezéséhez. Megkezdődött a valutabeváltás a Nemzeti Bank pécsi fiókjánál A külföldi valuták beváltása a Nemzeti Bank pécsi fiókjánál is megkezdődött. Főleg rubelt szol­gáltattak be nagy mennyiségben, illetve váltottak be. Rubelen kl­vül dollárt is váltott be a pécsi fiók. Az arany letétbe helyezésére vonatkozólag még nem érkezett utasítás a pécsi fiókhoz. Erre a célra egy szakértőt kell majd a banknak alkalmazni, aki a le­tétbe helyezendő arany valódisá­gát és súlyát megállapítja. Az elmúlt napokban beszámol­tunk arról, hogy egyelőre még bizonytalan, milyen úton kerül forgalomba a forint. A Magyar Nemzeti Bank új vezérigazgatója erre vonatkozólag kijelentette, hogy a bankok hitelipletei ré­vén a gazdasági élet rövid időn belül hozzájut a szükséges fo­rn­tmennyiséghez. Tűz volt a dunaszekcsősi malonmban , megszökött a bérlő Július 20-án a dunaszekcsői gőzmalomban tűz keletkezett. Szerencsére a tüzet még idejében felfedezték és így­ a malomban lévő nagymennyiségű búzát si­került biztonságba helyezni. A tűz következtében körülbelül 40 mázsa búza semmisült meg. Az azonnal megindított nyomozás során gyanú merült fel a malom bérlője, Arnold József ellen. A bérlő jelenleg szökésben van, a rendőrség körözi. A B-lista revíziójáról tárgyalt a rendkívüli minisztertanács A kormány tagjai Nagy Ferenc miniszterelnök elnökletével rend­kívüli minisztertanácsot tartottak, amelyen Gordon Ferenc pénzügy­­miniszer a forint bevezetéséve kapcsolatos különböző adózási jövedéki és, más pénzügyi kérdé­seket szabályozó javaslatokat terjesztett elő. A minisztertanács ezeket a javaslatokat elfogadta, majd tárgyalta a létszám csökke­­n . • • • •!ziójával összefüggő ja­vaslatokat. Várható időjárás Vá ható időjárás csütörtök estig: Üiegét esküvő nyugati-északi n­yugati szél Tí­­ H helyen záporeső, ziva­tar. A hőmérséklet főleg Nyuga­­on újból evokkrm. Dr. Bor­s hív főispán: A reakció megsemmisítése, az erők összefogása, a népi demokrácia kiépítése és megszilárdítása a programom és a jelszavam Pécs város törvényhatósági bizottsága díszközgyűlésen iktatta be főispáni székébe dr Boros István elvtársat Ünnepi hangulat fogadta szerdán délben a városháza közgyűlési termében a főispáni beiktatásra érkező bizottsági tagokat, a pár­tok, az egyházi, katonai, polgári hatóságok képviselőit és a külön­böző intézmények kiküldötteit. Az ünnepi díszközgyűlést Tolnai József elvtárs, polgármester nyi­totta meg. Felolvasta a belügymi­niszter hivatalos átiratát amely­ben eresíti az önkormányzatot, hogy a köztársasági elnök a bel­ügyminiszter előterjesztésére dr Münnich Ferencet felmenti főispá­ni állásától és helyébe dr Boros Istvánt nevezi ki Pécs törvényha­tóságának főispánjává. A kinevezési okirat felolvasása után küldöttség ment dr Boros elvársért, aki a törvényhatósági bizottsági tagok viharos tapsa kö­zött foglalta el immár másodízben a főispáni széket. Az ünnepélyes csendben állva hallgatta a közön­ség a f­ogadalom letételét, amelynek szövegét dr Csolosz Jenő városi főjegyző olvasta fel Tolnai József elvtárs, polgár­­mester emelkedett ezután szólásra és a város nevében üdvözölte az új főispánt. Méltatta az önkor­mányzatok nagy jelentőségét és dr Boros István elvtárs érdemeit. — Dr Boros István — mondotta Tolnai József elvtárs — a felsza­badulás utáni hetekben és hóna­pokban megmutatta, hogy méltó erre a tisztségre és méltóságra. Az ő érdeme a rend és nyugalom helyreállítása és az, hogy a nagy nehézségek ellenére is megindult a közigazgatás és az élelmezés megszervezése, amely országos vi­szonylatban is mintaszerű volt. Első főispánsága alatt kiépítette a legmelegebb együttműködést a megszálló katonai hatóságok és a polgári lakosság között és sike­rült helyreállítani a pártközi bé­két és együttműködést Mint em­berről csak a legjobbat és leg­szebbet mondhatom. A legkiválóbb emberi tehetségekkel rendelkezik. Emberszeretete általánosan ismert, amivel egyesek vissza is élnek. Politikai múltja is tiszta és egye­nes. Huszonöt éve aktív forradal­már és kommunista, aki mindig a nép felemelését tartotta szem előtt Ezután a polgármester a főis­pánra váró új feladatokat ismer­tette és annak a reményének adott kifejezést, hogy Boros István a pártszempontokon felül emelked­ve, a közösség nagy ügyét, a ma­gyar demokráciát kellő eredmény­nyel szolgálja. A polgármester elvtárs szavai után dr Boros István elvtárs, fő­ispán mondotta el székfoglaló be­szédét — Második és ed nem vitatható bizonyság, hogy népi. Ne értsük félre! Nem arra irányul, hogy a vezetés nélküli tömegakarat legyen úrrá — ebbencégesek ezt állítják —, hanem arra, hogy a népi tö­megekben megelevenedett s sza­bad folyást kereső alkotó erőmeg­­nyilvánuoások irányíto­ttan és íte­­g­ye­­mezet­ben működjenek és ke­ressék a megvalósulás fedé­­ve utakat. És nem a mezítlábas proli nívóján álló demokratákat és szo­cialistákat akar formálni minden­kiből, hanem a művelt és tanult társadalmi rétegek nimirán­áia és gazdaságilag­­* kiegyensúlyozot­­tabb társadalomba kíván felemelni minden profit. A Harmadik és tán leglényege­sebb, a régebbi demokráciák, de főként az újabbak közül a Szov­jetúniónak tanúsága alapján szem­beszökő bizonysága, hogy benne érvényesül legjobban a haladás és társadalmi fejlődés gondolata, a régebbi rendszerek lezártságá­val és megkötöttségével szemben. Sőt ez a vezető gondolatai Nem illúziók és puszta feltevések, öt­letek és egyéni érd­ekek, hanem tu­dományosan megállapítható és el-­őenőrizhe­tő társadalmi tények alapján, materialista színezete el­lenére is a legnemesebb ideig iz­mustól hajtva ezt a gondolatot alkarja elsősorban diadalra juttat­ni minden vonalon. Fejlődést a gazdasági ás politikai életben, fel­emelkedést társadalmi helyzetünk­ben és kiot­rális l­ehetőségeinkbm egyaránt Tökéletesebb társadal­m­ét, a mainál tökéletesebb em­­­bernest. A jog kiterjesztléséhez és gyakorlásához. lehetőséget, általá­­nosított és tudomén­yos világczem Idetnek megfelelő egyéni és köz­nevelléset. nemesebb, magasabb ren­dű egyéni és társadalmi morált Ezért van szántó telítve dinamikus lendülettel és ezért támaszkodik elsősorban a felszabadulni* fed emelkedni kívánó tömegek erejére. És ezért hiszi százszázalékos bi­zonyossággal, hogy a múl­t ma már idejét múlt ás kiábrándító bizo­nyosságaival szemben a jövő ism­eiét másé, mint minden reakciós akaráson ás akadályon keresztül is, csak az övé. Dunántúli Ny­ft P S­Z­AVA A főispán székfoglaló beszéde — A magyar uralkodó osztályok 1919 már úgy igyekeztek beren­dezkedni uralmukat olyan szilárd (■)lapokra is­ mérték fotó­­­­ni, hogy biztosak voltak benne: anakfiljom a világ sora akármint a magyar ellenforradalom erői mindennel szemben dacolni fognak és a ve­lük támogatott rendszer fennma­radását örökéletűvé teszik. Az­ első meglepetés 1943 január havában érte őket, amikor a hiva­talos szépítgetés és titkolózás el­lenére híre szaladt, hogy a Don melletti hadosztályokat, a Sztálin­grád alól elindult diadalmas szov­jet offenzíva folyta­ásaként a szov­jet haderő szinte legázolta.­­ A második meglepetés ezek­ben a napokban éri a magyar ma­haradzsákat és híveiket A világ legmiatacabb éjs­zsregkorlártasebb oligarchiáját a Magna Chartával egyidősnek mondott és a szabad­ságjogokat állítólag épp oly mér­tékben biztosító magyar alkot­ laány védőszíneivel leplezett magyar t­ényuraságot felváltó magyar de­mokrácia nem hajlandó , «Sem­mik­ép­en kimúlni — 1945 február 15 én Pécs vá­ros főispáni székébe történt első beodatásom alkalmából, midőn a német ágyúk a közelben dörögtek, mondottam a következőket: A tör­ténete­m többezer éves korszaka zá­rul le most és egy többezer esz­tendővel kecsegtető újabb korsza­ka veszi kezdetét. — Ma, másfél esztendő elmúl­tával, midőn a magyar demokra­­­tifestis kormány megtisztelő b­iz­al­­miából­ másodszor iktat b­e Pécs város törvényhatósága a főispáni kezélyibe, még­inkább elhihetttik ne­kem mindazok, akik még visszaál­­modozzák a múltat, hogy hiába­való minden reménység­ , Magyar­­ország népe sorsának irányítását azokra akik mint a leghitványabb hazaárulók, az országot és annak népét egyaránt a tönk szélére jut­tatták, kizsákmány­olet, keserves munkájának haszonélvezői voltak — nem bízza többé soha. — Le Bon, a híres francia filo­zófus írja: ,,A népek könnyen meg vannak igazságok nélkül, de bizo­nyosságok nélkül nem tudnak él­ni" — s a történelem igazolja, hogy Le Bor, mottója valóban fedi a lényeket. A magyar népet évszázadokon át félrevezették — Első és mondhatnánk leg­­remb­űnöbb igen bizonyosság­a, hogy a magyar népet évszáza­don át félrevezették as ámítot­ok, hogy a magar királyság a magyar kiváltságosok kizárólagos­­álma olyan sajátságos magyar étforma, amely ennek az ország­­tó létét és jövendőjét egyedül­i­zztosíthatja.­­ A második, szintén kétségbe­­enhata­tlan bizonyosság, hogy a magyar nemzet­politikai elnyomá­­s minden eszközzel és ravaszságg­a­l azért történt, hogy gazdasági­ig is elnyomhassák, kiuzsorázhas­­ás, és azoknak a keveseknek önös osztályár­dákért állíthassák min­t nemzeti érdekeket előre, akik a­­fegyelmesek és méltóságosok kö­rén belül, a privilégiumok munka nélküli élvezői voltak.­­ A h­am­adik öntudatot ébresz­tő bizonyosság, hogy a politikai és gazdasági béklyóban tartott ma­gyar nép kulturális és társadalmi felemelkedését lehetetlenné tették — velük szemben vájjon mik a másik oldal, a most cs,ak első le­neseit gyakorló új rendszer, a de­mokrácia bizonyságai. Első és leg­komolyabb bizonyság hogy ez a demokrácia magyar és a magyar írig sorsát­ kívánja biztosítani az­zal is, hogy magát nem izolálni, hanem nemzetközi kapcsolatok ki­építésére törekszik minden olyan néppel, amelyik a demokráciának már lé­tet reményeise, vagy legalább­­is hozzánk hasonlóan annak ki­építésén munkálkodik. Még akkor is a magyarság érdekeit védi job­ban, mint a száj hősködő s harcos hazafiak- ha a megváltoztathatat­­lanba bár nem belenyugodva, de avval megbékélve tudomásul veszi, hogy nagy­b'u rabású határidaigazi­­tásról cévcjil: „' mm lehat aaó. Minden erőmmel és igyekezetemmel ! Midőn természetesen nagy vonásokban, minden részletkérdés r­iatkozásével önök előtt mindeze­ket vázolom tulajdonképpen azt a programot is bemutatom, melyet akár Pécs város főispánja szem e­lőtt tartani és amelynek megvaló­sítására min­den erőmmel és igye­­keze­temmel törekszem. És ez a program: a reakció megsemmisíté­se, az erők összefogása, a népi demokrácia kiépítése és megszilár­dítása — fejezte be nagyszabású beszédét dr. Boros István elvtárs, főispán. A nagy tapssal fogadott székfoglaló után dr. Keserű János alispán a Kisgazdapárt Mosonyi Jenő elvtárs a Szociáldemokrata Párt, Nagy János a Nemzeti Pa­nasstpárt,­­ Nagy Gusztáv a Szak­szervezet, Vörös István a Polgári Demokrata Párt és Horváth János elvtárs a Magyar Kommunista Párt nevében köszöntötte a hivatalába beiktatott főispánt A beszédeket Klotz Alajos elvtárs indítványára jegyzőkönyvben örökítik meg. Ez­zel a díszközgyűlés véget ért 3 WB’HWtBMWaWBIffW1«» I I "Ilin—w Ii népböróság 3 évi kényszermunkára ítélte a katonáival kegyetlenkeedő J­ILL­Y LÁSZLÓ volt őrnagyot A pécsi népbíróság szerdán már harmadízben foglalkozott Jilly László volt őrnagy ügyével. A népügyészség, mint ismeretes, há­borús és népellenes bűntettel vá­dolta Jllyt, aki a vádirat szerint a legembertelenebb és leggorom­­bább magatartást tanúsította a reája bízott honvédekkel szem­ben. Ütlegelés és kikötés napiren­den volt parancsnoksága alatt. A szerdai főtárgyaláson két ta­nú jelent meg. Dézma János szkv. szerint Jilly szigorú volt azon­ban a legénység ellátásáról gon­doskodott. Őt is megverte, mert egyszer egyik társa helyett ő hajtotta a lovakat. Egy Biró ne­vezetű honvédnek a vonalban való kikötésére Vényi hadnagy adta ki neki a parancsot és ak­kor azt mondotta, hogy ez Jilly őrnagy parancsa. A kikötésre nem került sor, mert ő megta­gadta az engedelmességet és kü­lönben is pár perc múlva meg­kezdődött az orosz támadás. Túri Sándor honvéd durva és goromba embernek jellemezte volt parancsnokát akiről a le­génységnek igen lesújtó volt­­ a véleménye. Túri is látta, hogy Jilly Dézma szakaszvezetőt meg­verte. A bizonyítási eljárás befejezése után a népügyész mondotta el a vádbeszédet. Hangoztatta, hogy annak a magyar törzstiszti kar­nak egyik tagja ül a vádlottak padján, mely tisztikarnak orosz­lánrésze volt abban hogy a ma­gyar hadsereg a német imperia­lizmus szolgálatába szegődött és ezzel az ország a pusztulásba dőlt. A védőbeszéd elhangzása után Jilly őrnagy az utolsó szó jogán enyhe ítéletet kért, katonai nevelésére hivatkozott. A bíróság hosszas tárgyalás után kihirdette az ítéletet. Jilly Lászlót bűnösnek mondta ki há­borús és népellenes bűntettben és ezért 3 évi kényszermunkára ítélték. Az ítélet ellen a nép­ügyész fellebbezést jelentett be. A bíróság elrendelte a vádlott további fogva tartását Megmozdul az egész vármegye a Magyar - Szovjet Művelődési Társaság augusztus 3-4-i kongresszusára . Az a nagy érdeklődés, amely a Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saság 3-án és 4-én rendezendő nagy vármegyei kongresszusát megelőzi, minden valószínűség sze­rint beváltja a hozzáfűzött vára­kozásokat. Miután az eddigi hír­adásokból is köztudomású, hogy a művészi és társadalmi eseménye­ken az ország legelső írói, vezető politikusai és művészei, Pécs va­lamennyi kulturális és közéleti té­nyezőinek -együttes rendezésében lezajló ünnepségek keretében lép­nek fel, érthető, hogy Pécs lakos­­sága, a vármegye földmíves népe és Pécsvidék bányamunkás töm­e-­ gei — értelmiség és dolgozók —­ egyaránt nagy várakozással tekint­­enek a magyar és szovjet népi kulturális kapcsolatainak és ba­rátságának ezen ünnepélyes meg­nyilatkozása elé. A kongresszus másfél napra ki­terjedő programját lapunk legkö­zelebbi számában részletesen fog­juk közölni

Next