Dunántúli Népszava, 1946. augusztus (2. évfolyam, 170-195. szám)

1946-08-24 / 189. szám

Ára 40 fillér Szerkesztőség telefo­nAmat 15*32 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Perczel­ utca 2. szám Nagytőkés: Quo vaels? Írta: VEDRES JÓZSEF De sok menekülést látott már ez a szerencsétlen ország. Az első világháború előtt a nyomasztó gazdasági helyzet kényszerítette a vándorbotra a magyar dolgozók tízezreit, majd a véres tömegmé­szárlás befejezése és a forrada­lom leverése után is úgy látta a magyar munkás, hogy az ellen­­forradalom légkörében aligha hajthat ki a mindenki számára életszükségletet jelentő szocialis­ta gazdasági berendezkedés. Újra vándorbotot fogtak számosan azok, akiknek munkájára oly nagy szükség lett volna. Csak egy osz­tály tartott ki híven a feudalista Magyarországon­ ,a tőkések osz­tálya. ők — híven a „Szózat“ so­kaihoz — valóban itt éltek és leg­feljebb a parasztot égető napsu­garak elől menekültek időnkint az Alpok gleccservilágába, vagy a munkanélkülieket csonttá der­mesztő tél elől látogatták meg Nizza, a Riviéra napsütötte vi­dékét. Aztán bekövetkezett egy és mis. Többek között — éppen a nagy­tőke profitéhségének segítségével *— a történelem legnagyobb bu­kását szenvedtük el, majd egy­kori ellenségeink mankóján és a munkásosztály hihetetlenül nagy­szerű, áldozatos munkájának eredményeként, úgy-ahogy, rend­bejöttünk. És egy szép napon Bán Antal elvtárs a nemzetgyűlés­­elé terjesztette a­­Szociáldemokra­ta Párt javaslatát a bányák és a kulcsiparok államosításáról. Csak ennyi történt és a „hazá­jához oly hű“ osztály, a nagytő­kések osztályának érzéki halló­csövén elhalkultak a „Szózat“ hangjai. A „hazátlan bitang“-nak elkönyvelt szocialista munkás ezekben a sorvasztó hónapokban szocialista hittel tett bizonyságot magyarsága mellett és mutatott rá a magyarság és magyarkodás közötti különbségre. A nagytőké­sek, a magyar nagytőkések is bizonyítottak: a tőke nemzetközi! Az államosítási törvényjavaslat hangjai még ott rezegnek a par­lament kupolacsarnoka alatt és a becikkelyezés sem történhet meg egyik napról a másikra, de a nemzetközi tőke magyarországi lovagjai , már Lisszabonban, gyü­lekeznek megbeszélni az új hadi­tervüket. Díszes társaság! Ott van — mint a híradás közli — Cho­­rin Ferenc, a Gyáriparosok Szö­vetségének egykori elnöke, akiért még 1944 október 16-án, — a Gestapo és a Szálasi banditák „védőrizetében“ is — reszketett Horthy Miklós. Ott gyülekezik a hitleri harcigépezet számára oly készséges Weiss Alfonz, a serdü­­letlen gyermekeket­ éhbárért dol­goztató Aschner Lipót, a kapita­listabáró Wolffner és a többiek, akik tudják, hogy kizsákmányo­lási lehetőségeik fölött a lélekha­rangot húzta meg a Szociáldemo­krata Párt államosítási törvény­javaslata. Céljuk: felkerekedni és új hazát keresni Elzarándokolni­­ egy Eldorádóba, ahol nagy ellen­felük, a Szocializmus, még nem olyan életerős, hogy sikerrel bir­kózzék meg velük. A Párisban tartózkodó magyar államférfiak fontos tárgyalásai Pénteken ármódosító tárgyalásokkal foglalkoztak Parisból jelentik: Gyöngyösi János külügyminiszter Auer Pál és Kertész István követek kísére­tében csütörtökön meglátogatta Ridault francia miniszterelnököt, majd felkereste az újzélandi kül­döttség vezetőjét. A magyar küldöttség vezetői­nek megbeszélései mindkét he­lyen igen szívélyes légkörben folytak. A külügyminiszter kime­rítően megbeszélte a magyar és dunavölgyi problémákat, különös­­ tekintettel azokra a kérdésekre,­­ amelyek a magyar területi és po­­­­litikai bizottságban szőnyegre ke­­­­rülnek. A Párisban magánemberként tartózkodó Károlyi Mihály csü­­t­­örtökön Masaryk csehszlovák­­külügyminisztert, Kardelj jugo­szláv miniszterelnökhelyettest és­­Tatarescu román külügyminisz­tert kereste fel. Ismertette a ma­­­­gyar álláspontot és kikérte véle­ményüket Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter csütörtökön délután Pá­rásba érkezett. Nyomban megér­kezése után hosszabb megbeszé­lést folytatott Szakasits Árpád elvtárssal és Gyöngyösi Jánossal. A békeértekezlet péntek dél­előttre nem tűzött­­ki semmiféle összejövetelt. A szünet oka az, hogy igen sok módosító indít­ványt nyújtottak be. A termelést a stabilizáció érdekében fokozni kell mondotta Bán Antal elvárs, iparügyi miniszter Az üzemi bizottsági elnökök, alelnökök, az üzemi bizalmiak, a különböző pártok elnökei és tit­kárai, a szakszervezeti titkárok részvételével nagygyűlésen vitat­ták meg a stabilizáció kérdéseit. Varga Jenő professzor előadá­sában rámutatott arra, hogy a forint stabilizációjával kezdett a munkásság először jóllakni. A magyar burzsoázia nem akarja, hogy a mai rezsim stabilizálód­jék, hanem új inflációt akar, hogy azután széttörve a koalíciót ellenstabilizáljon burzsoa diktatú­­rával. Bármilyen hihetetlen, a tő­kések szervezete javasolta a mun­kabérek újraeme­lését, mert olyan helyzetet igyekszik teremteni, amelyben a megszaporodott fo­­rintmennyiséggel szemben elégte­len áru kerülne forgalomba és újra infláció keletkeznék. A tőké­sek ebben a tudatban provokál­ják a munkabéremeléseket a fo­rint megfúrása érdekében. Bán Antal elvtárs, iparügyi mi­nisz­ter arról beszélt, hogy a kol­lektív szerződéseket előkészítésük előtt gondosan átvizsgálják és nem engedik áttörni a frontot, amit a forint tartása jelent. A demokrácia áll vagy bukik azon, hogy termelésünket emeljük-e. A termelést, akármilyen nehéz kö­rülmények között, fokozni kell. Meg kell követelni a munkafe­gyelmet, a termelést mindenkitől. A stabilizáció áldozatokat köve­tel. Le kell építeni a felesleges köztisztviselőket, de a felesleges embereket az üzemekben és a gyárakban is. Szükség van a munkásegység­re, hogy stabilizáljuk a dolgozó osztálynak a demokráciát és ez­zel a dolgozó Magyarország jö­vőjét. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő fejtegette, hogy a ma­gyar tőkések nem akarnak erős demokráciát, ezért meg kell talál­ni a reakció gócpontjait és meg­­semmisíteni azokat. i5 • .............................inni III I OT' /«iJ v / i A Lengyel vélemény az igazságos .. .-A választásokat sürgető brit jegyzékről A Reuter-iroda diplomáciai mun­katársa jelenti: A londoni lengyel nagykövetség sajtóosztálya csütör­tökön délután tartott sajtóértekez­letén keményhangú nyilatkozatot tett közzé, hangsúlyozva, hogy az a Lengyelországhoz intézett brit jegyzék, amely igazságos választás haladéktalan megtartását sürgeti, kihívás a lengyel szuverenitással szemben. A brit jegyzék nem csu­pán kísérlet külföldi ellenőrzés kezdeményezésére, han­em nyílt beavatkozás a lengyelországi bel­politikába­n és állásfoglalás a len­gyel politikai életben bizonyos pártoknak adott nyílt diplomáciai támogatás útján. A lengyel nyilatkozat leginkább azt hangoztatja, hogy azok a len­­gyelország által Potsdamban és Jaltában adott kezességek, hogy a lehetőség szerinti legkorábbi időpontban szabad és fesztelen választásokat tartanak, nem jogo­sítják fel Nagybritanniát sürgetni azokat a pontos feltételeket, ame­lyek alapján ezeket le kellene folytatni. A lengyel sajtó szerint a választásokat valószínűleg októ­berben, illetőleg novemberben megtartják. Pécs, 1946 augusztus 24. szombat J. évfolyam: 189 szám Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 . Budapestrai jelesül. Az őszi helyreállítási munkák megkönnyítése érdekében az anyaghivatal az építkezéshez szük­séges anyagok egy részének for­galmát egészen, más részét a készletek 50 százalékáig átmeneti­leg felszabadította. Átmenetileg mind­en mennyiségben szabadon vásárolható bármilyen tégla, vá­laszfaltégla kivételével, kerámia és cementburkolólapok, tükörüve­gek egyes fajtái, továbbá kavics, homok és nádfonat. A Világosság díja: Csütörtökön este 28 vagonból álló hadifogoly­szerelvény érkezett Csapra. A szerelvény 600 magyart és 110 osztrák hadifoglyot hozott. Mit szól ehhez Jean Masaryk? : A megmentett lengyel zsidók hálája a magyarságnak semlékezet­es, hogy Lengyelem tömegesen fogadta be a menekülő dókat, akiket a magyar kormány időn át meleg szeretettel támogat zsel, volt újjáépítési miniszter áll 14,900 lengyel zsidónak adott ely­ségével azok megmentették életük segítő bizottság képviseletében . József volt minisztert és meleg sz magyarság hatékony támogatásá, hogy a lengyelországi zsidó köldö­zösi lengyel f­ékedelegáció is tud zag letíprása után Magyarország lengyeleket és lengyelországi zsid és a társadalom egyaránt hosszú ott. A mozgalom élén Antall ír­­ott, Antall József többek között só hamis iratokat, amelyek segít­­het. A lengyel deportált zsidókat est küldöttség kereste fel Antall urakkal fejezték ki hálájukat a rt Gondoskodás történik arrólö­ttség hálájának kifejezéséről a pá­­lmást szerezzen. Sztálin generalisszimusz: A közös szocialista fejlődés megszilárdítja a Szovjet­ Unió és Anemia barátságát A Daily Herald Phillips brit képviselő cikkét közli, aki az an­gol munkáspárti küldöttség tagja­ként a közelmúltban Sztálinnal be­szélgetett. Sztálin a cikk szerint kifejtette, hosszú távlatra nagy reményeket fűz az angol—oross viszony alakulásához, mert felfo­­to­­gása szerint az angol munkásság rokonszenvet érez a Szovjetúnió iránt. Mindkét nemzet a szocializ­mus útján fejlődik, nagyon megle­pő volna tehát, ha a fejlődés pár­huzamos iránya nem szilárdítaná meg baráti kapcsolatainkat — mondotta­ Sztálin. Minisztertanács foglalkozott a dolgozók iskolai tanulmányaival nácsot. Nagy Ferenc miniszterel­­nök üdvözölte a minisztertaná­cson első ízben megjelent Bartha Albert honvédelmi minisztert Ke­­resztúry Dezső közoktatásügyi miniszter rendelettervezetet ter­­­jesztett elő az önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók iskolai tanulmá­nyaira vonatkozólag. A rendelet, amelyet a minisztertanács elfoga­dott, a dolgozók iskolai felvéte­lénél a korhatárt állapítja meg. Ugyancsak elfogadta a miniszter­­tanács a közoktatásügyi minisz­ternek a nőknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele ügyé­ben tett előterjesztését. Ries Ist­ván elvtárs, igazságügy m­iniszter a külföldre hurcolt magyar nem­zeti vagyontárgyak gondozásának előmozdítása ügyében törvényja­vaslatot terjesztett elő, amelyet a minisztertanács elfogadott. A kormány tagjai Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésével pén­teken délelőtt 11 órakor megtar­tották a rendes heti minisztert.- A „rövidlátó szlovák politika“ veszélyéről írnak a külföldi lapok A Témorgnage Chrétien „Elsza­kított magyarok" címmel első ol­dalon Dobsa Lajos nagy cikkét közli. Beszélgettem magyarokkal politikai pártállásra való tekintet nélkül — írja a tudósító —, aki­ket a szlovákiai hatóságok kiuta­sítottak. A tudósító Magyarország­ról átment Szlovákiába, hogy a helyszínen tanulmányozza ezt a súlyos kérdést. Megállapítottam, — írja — hogy a szlovákok rövidlátó politi­kája hosszú évekre meg fogja mérgezni a középeurópai lég­kört. A szlovákiai magyarság három­­negyed része közömbös volt a po­litikai mesterkedések irányában. Ha mégis akadtak köztük eltéve­­lyedett vezetők, a magyar bíró­ságok már elítélték őket, míg Szlovákiában még semmi megtor­lást nem kaptak. Bármiképpen is legyen — fejezi be a cikk — Kö­­zépeurópának rendkívül fontos érdeke, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget az Egyesült Nemzetek szervezetének ellenőrzése alá he­lyezzék.

Next