Dunántúli Népszava, 1946. december (2. évfolyam, 273-295. szám)

1946-12-01 / 273. szám

2 Fegyverrel harcolnak szabadságukért a jogaiktól megfosztott görög dolgozók A gflrögwaeRégi események már hetek óta a világsajtó hasábjain MBWwhot Nap mint nap je­lennek meg beszámolók a görög szabadságharcosok küzdelmeiről. A Times athéni tudósítása eze­­riént a görögországi helyiet pol­­gárháborúnak felel meg, ami nemzetközi bonyodalmakra ad­hat okot Jugoszlávia megerősí­tette határőrségét, egymás u­tán foglalnak állást a nagyhatalmak a görögországi eseményekkel kapcsolatban. Tekintve az ügy jelentőségéte, érdemesnek talál­juk röviden ismertetni, mi ma tör­tént Görögországban az­eternit hónapokban. A marche­st-i­­róaauBb után a reakció elérkezettnek látta az időt a görög demokratikus moz­galmak megsemmisítésére. A mo­­naarchisták összpontosított táma­dásokat intéztek a szaonacertere­­tek ellen. Nem múlott el nap anélkül, hogy a felfegy­verzett monok­chota és fasiszta bandák ne gyilkoltak volna meg néhány szervezett munkást A demokra­tikus mozgalmaikban tevőlegesen résztvevő munkásokat sósra tar­tóztatták le. Az állandó gyilkos­ságok és üldözések arra kény­­szerítették a baloldaliakat hogy otthonaikat és családjaikat el­hagyón, a hegyekben keressenek menedéket. A hatóságok törvé­nyen kívülieknek minősítették a bujdosókat és büntető expedíció­kat küldtek legyilkol­ásukra. Külföldi laptudósítók már ekkor polgárháborúról beszéltek, mert az irtóhadjárat a szerre tett mun­kások és a szakszervezet ellen oly­an nagy mérete volt. Irtóhadjárat a szakszervezetek ellen Június 18-án a görög kormány „szükség törvényekért" hirdetett ki a „rend és a biztonság“ érde­kében. Ezek a törvények a szak­szervezetet a rendőrség önkényé­nek szolgáltatták ki, amely bár­mely görög polgárt a „biztonság ellenség"-ének nyilváníthatott ki Betiltották a gyűléseket is és azokat a munkásokat, akiket gy­ülésezésen rajtakaptak, ötévi fegyházzal büntetek. A törvény megtiltotta a sztrájkot is és a sztrájktörők számára különleges jutalmat helyezett kilátásba Még a nyugati hatoknak sajtóorgánu­mai is megbélyegezték ezeket a törvényeket, amelyek Metaxas oktátorságának legembertelenebb intézkedést is felmúlják.­­A görög lakosság hatalmas tünte­téseket rendezett, amelyeket a rendőrség vérbefojtott A görög monarchisták a har­cot a szakszervezet ellen más irányból is megindították. Saját emberüket, Makrist, akarták a szakszervezet élére bejuttatni és ezzel a minden ízzében demokra­tikus intézmény működését lehe­tetlenné tennti. Ez a kísérlet azonban nem járt sikerrel Az életbe léptetett törvények lehető­séget nyújtottak a munkáltatók számára, hogy a munkásokat azonnali hatállyal, az elbocsájtás okának közlése nélkül kitegyék az utcára. Természetesen elsősor­ban a szakszervezet tagjai veszí­tették el állásaikat. Júliusban a munkások fele munkanélküli lett Az elmúlt hetekben a helyzet még súlyosabbá vált. A hegyekbe menekült munkások fegyverhez nyúltak, hogy életüket megvéd­jék. Az előjelekből ítélep: a gö­rög nép elszánta magát arra, hogy fegyverrel a kezében védi­­ meg és harcolja ki szabadságát a . Gör­goszágon fokozódik a válság A londoni rádió jelentése sze­­­rint Görögországban az egyre nő-­­ vetevő g­erillatevékenység követ-­­ fejeztében fokozódik a politikai válság is. Athénben azt hiszik, hogy a színfalak mögött tárgya­lások folynak új kormány alakítá­sára. I­­*i*i-fin Káté tarts* görög miniszterelnök a péntek esti minisztertanács után kijel­entette, hogy Görögország a görög felkelőknek nyújtott kül­földi támogatás miatt nem az Egyesült Nemzetek közgyűléséhez, hanem a biztonsági tanácshoz for­dul pimaszával. Közölte még, hogy valószínűleg vasárnap reggel uta­zik Newyorkba. Vármegyei termelési értekezlet volt szombaton Pécsett A baranyavármegyei községi termelési bizottságok elnökei a városháza közgyűlési termében aacsadataa termelési értekezlete tartottak. Orbán Vilmos termelé­si miniszteri biztos bejelentette, hogy a megye területén 80 vágon vetőm­egbúzát osztottak ki. Más megyék ínséges lakossága részére mintegy 300 vágón búzát vittek rá az ősz folyamán a vármegye tarülstérő. A eukonrép­aterm­e­­­lést az ideihez képest, 50%-kal szándékoznak növelni. Beszéde­­további részein a talajerő javí­tásért a pillangós­ növények ter­melésével látja megoldhatónak. A doh­ányjövedék képviseleté­ben Farkas Tibor ismertette a dov­ány­termelés előnyeit és rá­mutatott arra, hogy Baranya me­gye területe klíma és talaj tekin­­tetében különösen megfelel a do­hánytermelés céljainak, amit bi­zonyít az idei termés is. A do­hén- ? termálés jövedelemt okozó dőnyed annyit inspirálták a gaz.­­de társadalmat, hogy az elmúlt idény 200 kát terület­tel szemben a­ fosziji dohánytermelésre 1200 kát területet irányoztak elő. A fonadta értekezet felszólalói kü­lönöse» a foga kirendezént, vető­magkérdést és a sérelmes beszol­­­gá­ltatás okát kifogásolták. Dr Schuller Zoltán elvtárs, a vármegyei termelési bizottság el­nöke, részleteiben is ismertette a kormány termelési tervezetét az­zal a megjegyzéssel, hogy a ter­vezet olyan irányelveket szab meg, melynek követését a ma­gyar mezőgazdaság jelenlegi hely­zete kívánatossá tesz. A továb­biakban megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság nem kö­vetheti tovább a békeidők terme­lésének irányvonalát és feltétle­nül átállásra szorul Magyaror­szág egész gazdasági termelésé­nek irányát a baromfi, gyümölcs és ipari növények termelése szab­ja meg — zárta az értekezletet dr Schuller elvtárs. Várható időjárás Budapestről jelenítik. Megélén­külő szél. Több helyen eső. A hőmérséklet alig változók. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége értesíti bányacsoport­jait, hogy a vidéki szervezetek el­nöki ülését­­— tekintettel a Bor­s­bála-napi bányászten­epre — nem 4-4«, kinti 11-4« tartják szag. ­NAPOTATA­­ Miniszter Úr! A gerincterepség vádjának lát­szatát is viszautasítva állíthatjuk, hogy Balla Ante távozását a tájékoztatásügyi minisztérium élé­ről és az ön tájékoztatásügyi mi­­atala kinevezését egyaránt art—at fogadtuk. Mi, szociálde­mokraták, tudtuk, hogy Bognár Józsefben — ám nem is marxista alapon áló, de — jószándékú, hozzáértő, becsületes demokratát üdvözölhetünk a tájékoztatási bár­sonyszékben. Miniszter Úr, Ön szűzbeszédé­ben súlyos szavakkal illette a vi­déki újságírás színvonalát. Vérig bántva forty­annánk fel most azon szavain, hogy a vidéki újságírás színvonala kétségbeejtően gyenge, ha hozzá nem tette volna, hogy soha nem volt újságíró és így az újságírás szakmai nehézségeit, hogy úgy mondjam, Achilles-sar­kát nem ismeri, így — ennek a korrekt nyilatkozatnak ismereté­ben — csak arra kérjük, hogy is­merje meg az újságírás, de külö­nösen a vidéki újságírás Achilles sarkait. Mi, szociáldemokrata új­ságírók ismerjük Bognár Józsefet és ennek az ismeretnek tudatában hisszük,­­ hogy az új tájékoztatás­­ügyi miniszter, utánanézve a vi­déki sajtó munkája elé tornyo­suló nehézségeknek, a jövőben türelmetlen bírálat helyett segítsé­günkre nem, hogy legalább a tech­nikai nehézségeket le tudjuk küz­deni így például hozzájárul ah­hoz, hogy egy papírtartalék nél­kül álló kis, de fontos munkát végző vidéki lap novemberi pa­­pírkiutalását ne csak december­ben kapja meg. Ebben a reményben küldöm legőszintébb tiszteletemet a Mi­niszter Úrnak. Pécs, 1946 november 30. VEDRES JÓZSEF, a Dunántúli Népszava fel szerit, a MUOSz Déldunántúli Kerületé­nek alelnöki Szocialista __________Szeminárium Daamátud­a/ Tolna/ György m. A SZOCIALISTA MOZGALOM Az dánéiért és a gyakorlat dia­lektikus egységének legfőbb bi­zonyítéka éppen az, hogy a mun­kásmozgalom elmélete párhuza­mosan halad annak gyakorla­tával. Éppen ezért a szocializmus ismerete nem teljes azok részé­ről, akik egyoldalúan csak egyik vagy a másik oldalát ismerik a kérdésnek. A marxizmus szerves kapcsolatban tartja a két problé­makört és rámutat arra a tényre, hogy senki sem lehet jó szo­cialista anélkül, hogy ne ismerné a szocializmus elméletét, vagy hogy részt ne vegyen a munkás­mozgalomban. A szocialista elméletnek és gya­korlatnak ez a tökéletes egysége késztet bennünket arra, hogy kü­lön fejezetben foglalkozzzunk a munkásmozgalom történetével, irányvonalával és taktikai straté­giai vonal vezetésével 20. Jelentkezik a munkásmoz­galom: a tőkés rend ellentéte A fiatal, fejlődő tőkés rendben már korán jelentkeznek azok az ellent­mondások, amelyek válság­­ról-válságra, háborúról-háborúra, de visszavonhatatlanul a csőd felé viszik ezt a gazdasági rend­szert A kapitalizmus legfőbb dialektikai ellentéte maga a munkásmozgalom. Nem hiába mondja Marx, hogy a kapitaliz­mus sohasem jelentkezett oly nyár brutalitással, a kizsákmá­nyolásnak olyan élességével, mint éppen kezdeti korszakában, s nyilvánvaló, hogy mate szem­ben a kezdeti munkásmozgalom is a kialakuló rendszer legforra­dalmibb ellenf­évé válik. A mozgalom első időszaka tehát mindig és mindenütt — inkább öntudatlanul, mint tudatosan — forradalmi, meg nem adhavó és erőteljes. Éppen ez a kezdeti lendület volt az, amelyre épülve a munkásság szervezkedése, erő­teljessé és a később továbberő­södő kapitalizmus ellentámadá­sait visszaverő hatalommá vált A kapitalizmus a két nyugat­­európai országban, Angliában és Franciaországban fejlődött ki­­■lőszőr: a munkásmozgalom, ter­mészetesen, szintén itt jelentke­zet először. Kezdve azon, hogy a 18. század közepe táján, Leices­­terben egy Ludd nevű harisnya­­cötőmunkás összetörte az ő munka­nélkülivé tevő gépet és ezzel elindította a luddisták gép­­romboló „mozgalmát“ és folytatta azon, hogy Páris „csőcseléke“, a sanseulotteok, élükön Marat­­val, legfőbb ütőerőivé váltak a forradalomnak, a munka­mozga­­lom a 19. század elején már tör­ténelmi múltra tekinthet vissza. Az angol mozgalom igen hamar átállott a géprombolás végered­mény képen reakciós síneiről a szakszervezeti jellegű és már osztályharcos irányba. Owen szakszervezeti és szövetkezeti propagandát tartalmazó tanai már jól előkészített talajba hul­lottak. Az angol forradalmi lendületű munkásmozgalom azonban nem állott meg. Amikor a Reform Act, a 30-as évek angol választó­joga megjelent és lord John Russel kijelentette, hogy ezt a választójogot, amely a munkás­ságnak nem biztosított szavazati jogot, további rétegekre nem terjesztik ki, megszületett egy új választójogi „chartát“ követelő angol forradalmi munkáspárt, a charták pártja. Tüntetések, sztrájkok, tömegmegmozdulások, véres összeütközések a karhata­lommal, a parlamentnek beadvá­nyokkal való ostromlása, bör­tönbüntetések ezreinek vállalása — ez volt ennek a világtörténe­lem legelső modern munk­ás­­pártjának a harcmodora, ame­lyért később a többi pártok is át­vettek tőle. Amikor azonban a 48-as idők a szigetország ural­kodó osztályait ellen forradalom­ba vitték és főleg amikor ez az ellenforradalom a kispolgárság és a munkásság felé való gaz­dasági és politikai engedmények­ben nyilvánult meg, a chartisták alól kihúzták a forradalmi ta­lajt. Az angol munkásmozga­lom első forradalmi időszaka 1855-ben így véget ért A francia mozgalom kezdeti fogadalmisága azonban nem ol­dódott fel a tőkések engedmé­nyeiben. A nagy forradalom vív­mányait a „Lex-Charpelier“ vis­szavonta, amennyiben lehetetle­né tette a munkások szál egyesülését és harci megír­­lásait Erre született meg laszként Babeuf irányításával „egyenlőek társasága" és ennek eltapos­ása után a forrad­alm társaságok egész sora. Amíg a angolok úgyszólván egyedi, Owen elméletére támaszkodó építették mozgalmukat, a fran­cia munkásság bátran építhető Fourier, Sain­t Simon, Prouder elméleteire. 1831-ben Lyonban k­­ör a szövőmunkások forra­da­la, amely a későbbi párt kommü­n próba­futamaként fog­hatta fel. 1948 februárjában pe­dig a párisi munkásság indíti el azt a forradalmi korszak, amely egész Európán végig söpörve, új helyzetet teremtett világpolitikában és a tőkés ren egész berendezésében. Irodalomi Been J­­noeiatanna­­­a tán­ctalmi font története, Mu Szerdán este 6 órakor a M­űegyletben­ a Kunfi-Gárda előadássorozata Az előadások sorában érdeklő­désre tarthat számot e héten dr Balla Ignác elvtárs, városi tiszti - főügyész előadása, amely a há­zasság intézményének fejlődésé­vel foglalkozik, annak jogi vo­natkozásaival az államformák változásával kapcsolatban. Az ál­lamform» változása nem ötletsze­rű történelmi esemény, hanem osztályok küzdelmének eredmé­ny«. Ez ez eredmény megmutat­kozik aztán a jogalkotás minden vonalán és ezt a házasság intéz­ménye sem kerülhette el Az „MNDSz az iskoláért“ pécsi akciójának eredménye: 12.238 forint A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Központja felhí­vással fordult a magyar társada­lomhoz, hogy segítsen az iskolák nehéz helyzetén. A pécsi csoport kissé későn fogott a munkáihoz, mert a „Munka iskolájának“ megszerve­zése s más társadalmi akciók foglalják le minden idejét Első­sorban az érdekelteket­ vonták be a munkába. „Diák­ok a diákok­ért“ akcióban a középiskolák felsőbb osztályainak tanulói ok­tóber 26-án a Nemzeti Színház­ban magasnívójú matinét ren­deztek, melynek tiszta jövedelme 651.5 forint volt Derekasan ki­vették részüket a munkából az iskolák alsóbb tagozatainak ta­nulói­ra. 5366 forint értékű bé­lyeget adtak el a következő felirattal: „Adj te fa 20 fillért az iskola­akció javára.“ Az iskola­akció iránt Korda Alfréd a Dél­­magyar Kereskedelmi Bank igaz­gatója tanúsított nagy megértést, aki 3068,5 forintot gyűjtött össze. Az „MNDSz az iskolákért“ akcióban a pécsi csoport tagjai­gyekeztek feladatoknak eleget tenni. Elégtételül szolgálhat ne­kik, hogy célkitűzéseiket Pécs város közönsége megértéssel tá­mogatta és 100 %-ban kielégít­heti az iskolák tantestületei ál­tal összeállított Olvasó- és Nyelv­tan­könyv igényléseit. Az általá­nos iskolák részére 1042, a kato­likus iskolák részére 215 drk könyvet rendelt meg, amelyek remélhetőleg rövid időn belül a tan­ulni vágyó ifjúság kezébe ke­rülnek. A bányászasszonyok ezúttal is példát mutatóan vették ki ré­szüket ebben a társadalmi meg­mozdulásban. Kosaranként gyűj­tötték a szenet, amelyből a Dol­gozók Gimnáziuma, illetve Pol­gári iskolája részesült. Az iskola-akció gyűjtésének eredménye a következő: színházi előadásból befolyt 651.64 bélyeg­eladásból 5365.74 gyűjtőíveken 6220.45, összesen: 12,237.83 forint.­­ Az adóhivatal felhívás az in­gatlantulajdonosokhoz. A város adóhivatala felhívja az ingatlan­­tulajdonosokat, hogy az évközben beállott bárminemű adótárgy és művelési árváltozásaikat december 31-ig a városházán, L emelet sz. alatt bejelenteni kötelesek.

Next