Dunántúli Népszava, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-01 / 50. szám
Károlyi Mihály a második magyar köztársaság legendás alakja Pécsre érkezett, ünnepnek érezzük ezt a napot, mert Károlyi személyében a magyar nép forradalmi múltja lett közénk. Csaknem háromév- tizedes események elevenednek meg emlékeinkben. Mintha Wells időgépén utaznánk. Az idők tanúi újra átélik néhány percre az őszirózsás napok mámoros örömét. Magunk előtt látjuk az utcákon tolongó embereket, akik a felszabadultság kitörő érzésével ölelik meg egymást. Őszirózsák, Károlyi és Forradalom... Ezek a szavak ma újra harmatosan frissek előttünk. Károlyi, az Elnök neve program volt, mert politikai elvei és élete összhangban voltak egymással. A dipokráciában nem szólamot látott, hanem megvalósult igazságot. Amit hirdetett, maga is tette. A földreformot azzal kezdte, hogy a saját földjeit osztotta fel. Az Októberi forradalom és Károlyi neve szakadatlan mocskolódás közepébe került. A tényeknek és fogalmaknak olyan arányú meghamisítása kezdődött, amilyenre alig van még példa a történelemben. Az uralkodó osztály talán még a szocialistákra sem szórt annyi rágalmat, mint Károlyi személyére. Sohasem felejtették el neki, hogy „elárulta“ saját osztályát. Rágalmazták és ő nem szólhatott a magyar néphez, mert ezt az országot az ellenforradalom kínai fala vette körül. Ide nem hallatszott el a száműzetésben élő Károlyi szava. Aki pedig itthon olyan vakmerő volt, hogy szót emelt Károlyi és a Forradalom mellett, az börtönbe került. Károlyi személye a külföld, a demokratikus országok és népek előtt a Horthy-fasizmus rágalmas gyűlölete ellenére a magyar szabadságtörekvését és a maar demokráciát testesítette meg. Azok, akik arról beszéltek, hogy a demokrácia gondolata már idejét múlta, most láthatják, hogy az idő Károlyit és a demokráciát igazolták. Örülünk, hogy Károlyi ezt az igazolást megérhette és örülünk hogy a HI. Magyar Köztársaság építésében a magyar nép igazolhatja magát a világ szabadságszerető népei előtt. Köszöntjük Károlyi Mihályt itt Pécsett, abban a városban, amelyet annyi szál fűz a demokrácia gondolatához. Károlyi Mihály díszpolgárrá avatásával Pécs városa önmagát és demokratikus hagyományait becsüli meg. RTIZSITS FNDRF Dálnoki Veress Lajos is beismerte, hogy vissza akarták állítani a Horthy-uralmat A vádlott 99 fővezéri vallomása szerint az összeesküvők feltétlenül számítottak a Kisgazdapárt támogatására Pénteken reggel 9 órakor nyiította meg Jankó Péter tanácselnök a népbíróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az öszszeesküvés ügyében. A második napon Dálnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredes kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi ki m magát bűnöznek. Tagadta, hogy az államhatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben részt vett volna. Szerinte csupán a honvédség megszervezőét vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmiklóssy István lakásán összejövetelen vett részt, amelyen a honvédség, illetve katonaság megszervezésére a megbízatást elvállalta. Ezen az ülésen határozták el, hogy négy szakértőt választanak ki. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos lakásán, ahol rajta kívül András Sándor, Szentmiklóssy István, Sóvári Tihamér és Berkó István is résztvettek Donáth Györggyel együtt. A „Magyar Közösség“ parancsolt a katonaösszeesküvőknek Ifjabb két hét elteltével a Lónyai utcában tartottak összejöveelt, amelyen Szentmiklóssy átnyújtotta a hadparancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja a rá és nem adja ki. Szentmiklóssy akkor közölte vele, hogy a Közösség polgári vonala ezt nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményt erősíette meg Donáth is. Az elnök további kérdésére Veress Lajos kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azonosította magát, de helytelenítette, hogy ezt a hadparancsba bevették, mert ez politika. A hadparancs többi részével nem azonosította magát, mert védekezése szerint másra nem kívánt támaszkodni, mint a meglévő honvédségre. A tanácselnök a továbbiakban megkérdezte, hogy milyen jogcímen használta azokat a kifejezéseket, hogy „elrendelem, kinevezem, megbízom“? Dálnoki Veress azt felelte, hogy Ezután szturbedtették Dálnoki Veresst Donáttal, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Dálnoki Veress ezután a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánra esett, Dálnoki Veress védekezése szerint csendőrséget csak az ő személyének pozícióba juttatása után állítottak volna fel, a honvédség úgytelmondta ezután, hogy 1944 augusztus 5-én előzetes telefonértesítés után levelet kapott Stolchytól, amelyet Vattay főhadsegéd jutatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter útjáni főhadiszállásra. Ebben a levélben Horthy arra az esetre, ha őt egy idegen hatalom megakadályozná Kormányzói jogainak gyakorlásában Dálnoki Veresst nevezi ki miniszterelnöknek és megbízza a kormányalakítással. Erről a levélről az ostrom után említést tett Donáthnak, aki erre azt mondta, hogy akkor tulajdonképpen Dálnoki Veress a miniszterelnök, ő azonban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy se Kállay, se Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökségről és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapcsolatban az elnök kérdéseire Dálnoki Veress kijelentette, hogy a jogfolytonosság letéteményesének a volt korányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az országnak, mert a kormányzó nem mondott le. Dr Antal népbíró kérdezte ezkatona volt és megszokta, hogy vagy parancsoljon, vagy engedelmeskedjék. Különben is Szentmiklóssy véleménye az volt, hogy az „ellenállási mozgalom“ azért bukott le, mert senki sem parancsolt, gazi alakulatairól azonban szó nem volt. Dalnoki Veress ezután az elnök kérdésére előadta, hogy jegyzőkönyvi kihallgatásánál tiltakozott a „fővezérség“ megjelölése ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tudott, hogy a „Magyar Közösség“ állt a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a Kisgazdapárttal, után, hogy kik voltak azok, akik reá mint egyetlen katonára számítottak az országban. Dálnoki Veress azt vallotta, hogy sok tiszt. A „Magyar Közösségre“ és más erőkre számítottak, a meglévő politikai pártok közül a Kisgazdapártra. A továbbiakban azt vallotta, hogy hadműveleti céljai nem voltak, ő csak azoknak a tiszteknek érdekében lépett közbe, a mindenkori minisztereknél, akiket B-listázni akartak. A tárgyalást ezután félbeszakították és szombaton reggel folytatják. 99,4 háttérben állt a Kisgazdapárt * Dálnoki Veress Lajos szerint jelenleg két államfője van az országnak MÁRCIUS 12 A PÉCS-BARANYAI SZABAD SZAKSZERVEZETEK 1. MEGYEI KONGRESSZUSI a Munkáskultúrflázban BARÁTSÁGGAL KÖSZÖNTJÜK A DOLGOZÓK KONGRESSZUSI KIKÜLDÖTTEIT PÉCS, 1311 MÁRCIUS 1, SZOMBAT II. évfolyam 50. szám , # Ara AQ fillér Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel utca 2. szám Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Szociáldemokrata Elvtársak! Vasárnap hzaptuk a SzocioNeon-okrata Párt egyhónapos nagy, KeSZÜLtek! országos tagtoborzója! Dolgozzatok! VILÁGSZEMLE MOSZKVA: A moszkvai rádió hírmagyarázója szerint a német állami önállóságnak megszüntetéses nem reális gondolat, Németország állami berendezéséről az egész német népnek kell döntenie LONDON. A pápa Johan Nekäusiert, a dachaui gyűlt MáV volt foglyát nevezte ki Müncheni felszentelt püspökévé. Köszöntiák a pécsbaranyai Szabad Szakszervezetek I. Megyei Kongresszusát. Köszöntjük a 75 éves Szociáldemokrata Párt nevében, amelynek küzdelmekkel teli múltja egyet jelent a magyar szakszervezeti mozgalom történelmével. A szociáldemokrata munkásmozgalom, amely kezdetétől fogva mindig a hamisítatlan marxizmus alapján állt, már hőskorában is azon fáradozott, hogy a marxi felismerések alapján a munkásság politikai mozgalmának, a pártnak kiépítésével egyidejűleg a gazdasági mozgalom, a szakszervezetek kereteit is megteremtse. A múlt század hatodik és hetedik évtizedének munkásegyesületei és egy tétel égi iránt jelentik a szociáldemokrata munkásmozgalom és a szakszervezetek bölcsőit. A Pesti Általános Munkásegylet, a Budapesti Vas- és Fémmunkások Önképző- és Segélyező Egylete és a későbbi munkásegyesületek egyformán talpkövei a magyar munkásság politikai és gazdasági mozgalmának. A szakmai sztrájkok sikereiben, avagy kudarcaiban is közösen osztozkodtak. A XIX. század feudalista elnyomása elől a politikai mozgalom a különböző szakmák egyleteibe húzódik, ahonnan csak a viharfelhők eloszlása után térhet vissza, hogy annál fokozottabb erővel küzdjön a politikai mozgalom előbbreviteléért. A szociáldemokrata munkásmozgalom régi korszakának lezárását, valamint az új korszaknak kezdetét az jellemzi, hogy megkezdődött a harcos szakszervezeteknek megalakítása és a régi legényegylet egyesületeknek szocialista szellemben való átszervezése. A magyar szakszervezeti mozgalomnak egyik jellegzetes vonása, hogy vezetői és megalapozói éppen azok a szocialisták, akik a szociáldemokrata mozgalom új lendületének is megindítói voltak. A politikai és szakszervezeti mozgalomnak ezt az összeforrottságát sem a német, sem az osztrák munkásmozgalmak történetében nem találhatjuk meg. „A szakszervezeti mozgalommal a pártmozgalomért!“ — ez volt a jelszó és ez lett a gyakorlat is. A pártgyűléseken nem egyszer vádolták meg a politikai mozgalom vezetőit, hogy elhanyagolják a pártot a szakszervezetek kedvéért. Visszapillantva a múltra, igazat kell adnunk a vádas.