Dunántúli Népszava, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

Károlyi Mihály a második magyar köztársaság legendás alakja Pécsre érkezett, ünnepnek érezzük ezt a na­pot, mert Károlyi személyében a magyar nép forradalmi múltja lett közénk. Csaknem háromév- tizedes események elevenednek meg emlékeinkben. Mintha Wells időgépén utaznánk. Az idők tanúi újra átélik né­hány percre az őszirózsás napok mámoros örömét. Magunk előtt látjuk az utcákon tolongó embe­reket, akik a felszabadultság ki­törő érzésével ölelik meg egy­mást. Őszirózsák, Károlyi és For­radalom... Ezek a szavak ma újra harmatosan frissek előttünk. Károlyi, az Elnök neve program volt, mert politikai elvei és élete összhangban voltak egymással. A dipokráciában nem szólamot lá­tott, hanem megvalósult igazsá­got. Amit hirdetett, maga is tette. A földreformot azzal kezdte, hogy a saját földjeit osztotta fel. Az Októberi forradalom és Ká­rolyi neve szakadatlan mocskoló­­dás közepébe került. A tények­­nek és fogalmaknak olyan ará­nyú meghamisítása kezdődött, amilyenre alig van még példa a történelemben. Az uralkodó osz­tály talán még a szocialistákra sem­ szórt annyi rágalmat, mint Károlyi személyére. Sohasem fe­lejtették el neki, hogy „elárulta“ saját osztályát. Rágalmazták és ő nem szólhatott a magyar nép­hez, mert ezt az országot az el­lenforradalom kínai fala vette kö­rül. Ide nem hallatszott el a száműzetésben élő Károlyi szava. Aki pedig itthon olyan vakmerő volt, hogy szót emelt Károlyi és a Forradalom mellett, az börtön­be került. Károlyi személye a külföld, a demokratikus országok és népek előtt a Horthy-fasizmus rágalmas gyűlölete ellenére a magyar­­ szabadságtörekvését és a ma­­ar demokráciát testesítette meg. Azok, akik arról beszéltek, hogy a demokrácia gondolata már ide­jét múlta, most láthatják, hogy az idő Károlyit és a demokráciát igazolták. Örülünk, hogy Károlyi ezt az igazolást megérhette és örülünk hogy a HI. Magyar Köz­társaság építésében a magyar nép igazolhatja magát a világ szabadságszerető népei előtt. Köszöntjük Károlyi Mihályt itt Pécsett, abban a városban, ame­lyet annyi szál fűz a demokrácia gondolatához. Károlyi Mihály díszpolgárrá avatásával Pécs városa önmagát és demokratikus hagyományait becsüli meg. RTIZSITS FNDRF Dálnoki Veress Lajos is beismerte, hogy vissza akarták állítani a Horthy-uralmat A vádlott 99 fővezéri vallomása szerint az össze­esküvők feltétlenül számítottak a Kisgazdapárt támoga­tására Pénteken reggel 9 órakor nyi­í­totta meg Jankó Péter tanácsel­nök a népb­íróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az ösz­­szeesküvés ügyében. A második napon Dálnoki Veress Lajos nyu­galmazott vezérezredes kihallga­tására került sor. Az elnök kér­désére kijelentette, hogy nem érzi k­i m magát bűnöznek­. Tagad­ta, hogy az államhatalom erőszakos meg­döntésére irányuló szervezkedés­ben részt vett volna. Szerinte csu­pán a honvédség megszervezőét vállalta arra az esetre, ha a béke­­szerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szent­­miklóssy István lakásán össze­jövetelen vett részt, amelyen a honvédség, illetve katonaság meg­szervezésére a megbízatást elvál­lalta. Ezen az ülésen határozták el, hogy négy szakértőt válasz­tanak ki. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos la­kásán, ahol rajta kívül András Sándor, Szentmiklóssy István, Só­vári Tihamér és Berkó István is résztvettek Donáth Györggyel együtt. A „Magyar Közösség“ parancsolt a katona­­összees­k­ü­vő­k­nek Ifjabb két hét elteltével a Ló­­nyai­ utcában tartottak összejöve­­elt, amelyen Szentmiklóssy át­nyújtotta a hadparancs terveze­tét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja a rá és nem adja ki. Szentmiklóssy akkor közölte v­ele, hogy a Közösség polgári vonala ezt nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményt erősí­­ette meg Donáth is. Az elnök további kérdésére Veress Lajos kijelentette, hogy a jogfolytonos­ság kitétellel azonosítot­ta ma­­gát, de helytelenítette, hogy ezt a hadparancsba bevették, mert ez politika. A hadparancs többi részével nem azonosította magát,­­ mert védekezése szerint másra nem kívánt támaszkodni, mint a meglévő honvédségre. A tanács­elnök a továbbiakban megkérdez­te, hogy milyen jogcímen hasz­nálta azokat a kifejezéseket, hogy „elrendelem, kinevezem, megbízom“? Dálnoki Veress azt felelte, hogy Ezután szt­urbed­tették Dálnoki Ver­esst Donáttal, de nem sike­rült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezér­­ségi ülésen vettek részt. Dálnoki Veress ezután a csen­dőrség főparancsnokának kisze­meléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánra esett, Dálnoki Veress védekezése szerint csen­dőrséget csak az ő személyének pozícióba juttatása után állítot­tak volna fel, a honvédség úgyt­elmondta ezután, hogy 1944 augusztus 5-én előzetes telefon­értesítés után levelet kapott Stol­­chytól, amelyet Vattay főhadse­­géd jutatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter útján­­i főhadiszállásra. Ebben a levél­ben Horthy arra az esetre, ha őt egy idegen hatalom megakadá­lyozná Kormányzói jogainak gya­korlásában Dálnoki Veresst neve­zi­ ki miniszterelnöknek és meg­bízza a kormányalakítással. Er­ről a levélről az ostrom után em­lítést tett Donáthnak, aki erre azt mondta, hogy akkor tulaj­donképpen Dálnoki Veress a mi­niszterelnök, ő azonban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy se Kállay, se Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökségről és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapcsolat­ban az elnök kérdéseire Dálnoki Veress kijelentette, hogy a jog­folytonosság letéteményesének a volt korányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az ország­nak, mert a kormányzó nem mondott le. Dr Antal népbíró kérdezte ez­katona volt és megszokta, hogy vagy parancsoljon, vagy enge­delmeskedjék. Különben is Szent­miklóssy véleménye az volt, hogy az „ellenállási mozgalom“ azért bukott le, mert senk­i sem paran­csolt, gazi alakulatairól azonban szó nem volt. Dalnoki Veress ezután az el­nök kérdésére előadta, hogy jegy­zőkönyvi kihallgatásánál tiltako­­zott a „fővezérség“ megjelölése ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta vol­na. Arról tudott, hogy a „Magyar Közösség“ állt a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a Kisgaz­dapárttal, után, hogy kik voltak azok, akik reá mint egyetlen katonára szá­mítottak az országban. Dálnoki Veress azt vallotta,­ hogy sok tiszt. A „Magyar Közösségre“ és más erőkre számítottak, a meg­lévő politikai pártok közül a Kisgazdapártra. A továbbiakban azt vallotta, hogy hadműveleti céljai nem voltak, ő csak azoknak a tisztek­nek érdekében lépett közbe, a mindenkori minisztereknél, aki­ket B-listázni akartak. A tárgyalást ezután félbesza­kították és szombaton reggel folytatják. 99,4 háttérben állt a Kisgazdapárt *­­ Dálnoki Veress Lajos szerint jelenleg két államfő­je van az országnak MÁRCIUS 1­2 A PÉCS-BARANYAI SZABAD SZAKSZERVEZETEK 1. MEGYEI KONGRESSZUSI a Munkás­­kultúrflázban BARÁTSÁGGAL KÖSZÖNTJÜK A DOLGOZÓK KONGRESSZUSI KIKÜLDÖTTEIT PÉCS, 1311 MÁRCIUS 1, SZOMBAT II. évfolyam 50. szám , # Ara AQ fillér Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel­ utca 2. szám Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Szociáldemokrata Elvtársak! Vasárnap h­zaptu­k a SzocioNeon-­o­krata Párt egyhónapos nagy, KeSZ­ÜLtek! országos tagtoborzója! Dolgozzatok! VILÁGSZEMLE MOSZKVA: A moszkvai rádió hírmagyarázója szerint a német ál­lami önállóságnak megszünte­téses nem reális gondolat, Németország állami berendezéséről az egész né­met népnek kell döntenie LONDON. A pápa Johan Ne­­käusiert, a dachaui gyűlt MáV volt foglyát nevezte ki Müncheni felszentelt püspökévé. Köszönt­­iák a pécsbaranyai Szabad Szakszer­vezetek I. Megyei Kongresszusát. Köszöntjük a 75 éves Szociálde­mokrata Párt nevében, amelynek küzdelmekkel teli múltja egyet jelent a magyar szakszervezeti mozgalom történelmével. A szociáldemokrata munkás­­mozgalom, amely kezdetétől fog­va mindig a hamisítatlan marx­izmus alapján állt, már hőskorá­ban is azon fáradozott, hogy a marxi felismerések alapján a munkásság politikai mozgalmá­nak, a pártnak kiépítésével egy­idejűleg a gazdasági mozgalom, a szakszervezetek kereteit is meg­teremtse. A múlt század hatodik és hetedik évtizedének munkás­egyesületei és egy tétel égi iránt jelentik a szociáldemokrata mun­kásmozgalom és a szakszerveze­tek bölcsőit. A Pesti Általános Munkásegy­let, a Budapesti Vas- és Fémmun­kások Önképző- és Segélyező Egy­lete és a későbbi munkásegyesüle­tek egyformán talpkövei a ma­gyar munkásság politikai és gaz­dasági mozgalmának. A szakmai sztrájkok sikereiben, avagy ku­darcaiban is közösen osztozkod­tak. A XIX. század feudalista el­nyomása elől a politikai mozga­lom a különböző szakmák egy­leteibe húzódik, ahonnan csak a viharfelhők eloszlása után térhet vissza, hogy annál fokozottabb erővel küzdjön a politikai moz­galom előbbreviteléért. A szociáldemokrata munkás­mozgalom régi korszakának lezá­rását, valamint az új korszaknak kezdetét az jellemzi, hogy meg­kezdődött a harcos szakszerveze­teknek megalakítása és a régi legényegylet­ egyesületeknek szo­cialista szellemben való átszerve­zése. A magyar szakszervezeti mozgalomnak egyik jellegzetes vonása, hogy vezetői és megala­pozói éppen azok a szocialisták,­­ akik a szociáldemokrata mozga­lom új lendületének is megindí­tói voltak. A politikai és szak­­szervezeti mozgalomnak ezt az összeforrottságát sem a német, sem az osztrák munkásmozgal­mak történetében nem találhat­juk meg. „A szakszervezeti mozgalom­mal a pártmozgalomért!“ — ez volt a jelszó és ez lett a gyakor­lat is. A pártgyűléseken nem egy­szer vádolták meg a politikai mozgalom vezetőit, hogy elhanya­golják a pártot a szakszervezetek kedvéért. Visszapillantva a múlt­ra, igazat kell adnunk a vádas.

Next