Dunántúli Népszava, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-01 / 74. szám
a falusi dolgozók munkája nem lehet kisebb értékű, mint a városié —jelentette ki Szakasits elvtárs parasztkongresszusunkon A Szociáldemokrata Párt parasztkongresszusának második napján, vasárnap, Rákóczy Mihály elnöklésével nyílt meg az értekezlet. Elsőnek Szeder Ferenc elvtárs tartotta meg előadását a parasztság és a Szocializmus kérdéseiről. Az ipari munkásság — állapította meg — érdekeiben teljesen azonos a parasztsággal, csak ellenségeink akarták elhitetni, hogy kizárólag az ipari munkásság pártja vagyunk. Ez a taktika részükről ért be: ő volt olyan országban, ahol túlnyomórészt mezőgazdasági munkásság él. Azt terjesztették, hogy kolhoz rendszerbe akarjuk kényszeríteni a parasztságot Ehhez a hazug propagandához járult a csendőr, a kasznár, az ispán, valamint a szószék befolyása, amely azt célozta, hogy a falu dolgozóit ne tervezhessük saját érdekeik védelmében. Mi azonban minden terror ellenére folytattuk felvilágosító munkánkat és a parasztiság meg is találta az utat hozzánk, mert mi voltunk az egyetlen párt, amely a falu dolgozóinak ügyével foglalkozott Ami a földbirtokpolitikánkat illeti, ebben sem lehet semmi kétsége a falu népének — folytatta Szeder Ferenc. A nagyipar társadalmasítása céljaink közé tartozók. Azt akarjuk, hogy a rohamosan fejlődő nagyipar ne kevesek magánérdekét szolgálja. Mindig ellenségei voltunk a nagybirtoknak A földnél a haladás iránya éppen ellenkező. A nagybirtok erőszak útján létesült, és tartotta fenn magát. Európa összes szociáldemokrata pártja tapasztalatból állapította meg, hogy a demokrácia politikai és a többtermelés gazdaság szempontjl a kisbirtokok életrehívásátköveteli meg. Ezért voltunk mi mindig a nagybirtok ellenségei és harcoltunk azért, hogy a föld a parasztságé legyen. Szeder elvtárs ezután történelmi visszapillantást vetett a párt agrárharcaira és rávilágított a még előttünk álló nagy problémákra. A demokratikus államrendet megvédjük, a megszerzett földet magántulajdonban megtartjuk és szabadságunkat, ha kell, minden eszközzel védelmezzük! Takács Ferenc elvtárs földművelésügyi államtitkár ismertette ezután a Párt mezőgazdasági akcióprogramját. Kormányprogrammá lett a párt földjavító programja: 640.000 újbirtokos földjét telekkönyvezzék! Fontos a mezőgazdasági ipar fejlesztése is. A párt terveinek sarkalatos pontja a mezőgazdasági hitel kérdése is, hogy az új gazda beszerez,bet» namimit amire gazdaságához szüksége van, ezért követeljük a bankok állami ellenőrzését és egy olyan hitelpolitika kiépítését, amivel a parasztot ne lehessen kihasználni. Beszélt Takács elvtárs a biztosítás és az adózás kérdéseiről is. Mert az adók igen magasak. A Szociáldemokrata Párt a földbérlőket nem akarja kiszorítani a parasztság soraiból. Ezután a szövetkezeti kérdésekről szólt és leszögezte: Szükség van egy jól működő szövetkezeti központra. Javaslatára a kongresszus magáévá tette azt a határozatt, hogy a parasztságnak mindenféle kizsákmányolástól való megvédésére a földműves szövetkezetek a legalkalmasabbak. A vita során Németh Gyula (Kaba), Szűk Balázs (Borsod), Bényei János (Szolnok), Kovács Lajos (Tapolca), Bosnyák János (Egerág), Szabó Károly (Ónod), Tury Lajos (Tiszalök), Tarcsy Károly (Kismarja), Kónya Ferenc (Cegléd), Egyed Márton (Villány), Sipos Ferenc (Gesztes), Rudnyák János (Túrkeve), Takács Imre (Vas megye), Szabó János (Tolna), Boncsa László (Nógrád), Kiss Jánosné (Jászberény) és Bán Erzsébet (Fejér megye) szóltak a kérdésekhez. Az elnök ezután bejelentette, hogy Szakasits Árpád elvtárs ad politikai tájékoztatót. A kongresszus perceken át ünnepelte Szakasits elvtársat, amikor az emelvényre lépett. A kongresszus tapsvihara közepette parasztembert ábrázoló művészi bronzszobrot, a párt ajándékát nyújtotta át Szakasits elvtárs Posztós Sándornak, a nagy harcok tanújának. Beszédében Szakasits elvtárs leszögezte: — Visszafelé nem vezet út, öntudatra akarjuk nevelni a paraszti tömegeket Gépesíteni akarjuk a falut, hogy megszűnjék a látástól vakulásig való robot. Belterjes gazdálkodást akarunk és meg akarjuk szüntetni a falu nyomorát. Ki akarjuk terjeszteni minél szélesebb körre a társadalombiztosítást. Nagy küzdelmek várnak még ránk. A régi rend emberei újra és újra megkísérlik, hogy visszakerüljenek a nép nyakára. Az összeesküvés után itt vannak Sulyokék, hogy a nép megtévesztésével hozhassák vissza a régi Magyarországot. Gazdasági demokráciát is akarunk. Törekszünk arra, hogy javítsuk a munkabéreket, leszorítsuk az árakat, összébbcsukjuk az agrárollót, bevezessük a szociális adóreformot. A falusi ember munkája nem lehet kisebb értékű, mint a városié. A személyes tulajdont nem, csak a termelőeszközök magántulajdonát akarjuk megszüntetni. Nem a kis földek, hanem a nagytőkék államosításáról van szó. Keresnünk kel a béke szilárd alapfeltételeit, azért vetettük fel a délkeleteurópai tervgazdálkodás gondolatát. Egyeztessük össze gazdasági terveinket, teremtsük meg a Dunamedencében a béke és a barátság légkörét. Szakasits elvtárs nagy beszéde után a küldöttek szólaltak fel. Hétfőn, a Szociáldemokrata Párt parasztkongresszusának harmadik napján, Túri István nemzetgyűlési képviselő a mezőgazdasági népesség szervezési kérdéseiről tartott előadást, Szurdi István nemzetgyűlési képviselő ugyancsak szervezési kérdésekkel foglalkozott. Kállay Sándor pártvezetőségi tag bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt minden megyében, járásban, községben, városban földművesbizottságokat állít fel, amelyeknek hatáskörébe tartozik majd a termelés és értékesítés, a szövetkezetek működőképessé tétele, a falu hitelkérdésének napirenden tartása, valamint a termelés minden időszerű kérdése. Ismertette a földművesbizottságok szervezeti szabályzatát, amelyet a kongresszus elfogadott. Az előadások után megindult vitában igen sokan vettek részt. A vita bezárása után Szeder Ferenc pártvezetőségi tag mondot beszédet. Hangoztatta, hogy ez a kongresszus a SzociáldemokrataPártnak úji útra való lépését jelenti. Hatalmas lépést jelent a mezőgazdasági népesség megszervezése felé. — Az egyik felszólaló javasolta, hogy mondjunk köszönetet a nyomdászoknak azért — folytatta Szeder Ferenc — hogy Sulyokok reakciós lapjának megjelenését lehetetlenné tették. Kérem a kongresszust, fogadja el ezt a javaslatot azzal, hogy a kongres Szus elnöksége ezt a köszönetnyilvánítást juttassa el a nyomdászok szakszervezetének. (Nagy aps.) A kongresszus határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a Szociáldemokrata Párt mezőgazdasági akcióprogramjának és a hároméves gazdasági tervnek végrehajtásában teljes erejével részt vesz. Hangsúlyozta határozati javaslat a földművesszövetkezetek fomosságát és rámutat arra, hogy csak a parasztok és ipari munkások közös munkájával lehet felépíteni az új, szabad, demokratikus országot. A Szociáldemokrata Párt háromnapos kongresszusa ezzel véget ért. Köszönet a nyomdászoknak PÉCS, 1947 ÁPRILIS 1. KEDI IIL évfolyam 74. szám Ára 40 fillér Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel utca 2. száma Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Bán Antal elvtárs a magyar jugoszláv barátságról Vasárnap délelőtt megalakult a Magyar-Jugoszláv Társaság egri tagozata. Az alakuló közgyűlés vezérszónoka Bán Antal elvtárs iparügyi miniszter volt, aki rámutatott arra, hogy a magyar nép lelkében a jugoszláv nép iránti rokonérzésnek milyen mély gyökerei vannak. Magyarországon most szintén a nép vette kezébe az uralmat és elhárult minden akadálya annak, hogy a két nép végre megfogja egymás kezét. Ma már diplomáciai kapcsolatunk van Jugoszláviával és decemberben aláírtuk kereskedelmi szerződésüknél, e pillanatban pedig jugoszláv delegáció tárgyal Budapesten, hogy megegyezést létesítsünk az ötéves jugoszláv tervvel kapcsolatos szállításokra. Ezen a vonalon a barátság métermázsákban, tonnákban és vagonokban fog kifejezésre jutni, ami életlehetőségeket teremt mindkét nép számára. — A népek nem bízhatják többé sorsukat kiváltságos rétegekre — fejezte be beszédét Bán Antal elvtárs — csak saját embereikkel vezethetiksorsukat. Ez a biztosítéka a két nép barátságának és így eljutunk a dunai népek békés együttműködéséhez is. Rendkívüli minisztertanács tárgyalta le az április 8-án megkezdődő magyarszlovk lakosságcs rét Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vasárnap délután Budapestre érkezett. Gyöngyösi János külügyminiszternek beszámolt a pozsonyi tárgyalások menetéről és azokról a gazdasági természetű nehézségekről, amelyek a tárgyalások befejezését hátráltatják. Hétfőn délelőtt rendkívül minisztertanács foglalkozott az átköltöztetésre kerülő vagyonjogi viszonyokkal kapcsolatosan még megoldatbili problémákkal. A tárgyalások folytatására Sebestyén Pál a rendkívüli minisztertanács után azonnal visszaindult Pozsonyba A csehszlovák—magyar lakosságcsere tárgyalásokon a politikai bizottság néhány olyan kezdést tárgyal, amelyet a hét folyamán még nem oldottak meg. A szállítási bizottság kidolgozta hétnapos tervet. A terv szerint április 8-tól kezdve naponta két vonat indul Csehszlovákiából magyarokkal és ugyanígy két vonatot indítanak Magyarországról szlovákokkal. Tito tábornagy bejelentette, hogy Jugoszlávia aláírja a békeszerződést A jugoszláv nemzetgyűlés mindkét tanácsának hétfői ülésén Tito tábornagy, Jugoszlávia miniszterelnöke külpolitikai expozét terjesztett a jugoszláv nemzetgyűlés elé. Tito tábornagy a következőket mondotta: — Az ifjabb háborús uszítók és a reakció.A zavarosban halászók közül sokan remélték, hogy mi nem írjuk alá Olaszországgal a békeszerződést és akkor Jugoszláviát úgy állították volna be, mint amely veszélyezteti a békét. Ez egy okkal több volt arra, hogy a békeszerződést mégis aláírjuk és ezzel megcáfoljuk Európának ebben a részében azoknak a háborús uszítóknak a terveit, akik a jugoszláv—olasz viszályra spekuláltak. Az olasz békeszerződés aláírásával megteremtettük az előfeltételeket a normális viszony felvételére ezzel a szomszédunkkal. Teljesen újjáépítik a pécs-budapesti utat A Közlekedésügyi minisztérium gépkocsi főosztálya a Vasasok szakszervezetének gépkocsivezető osztálya részvételével magasabb fokú tanfolyamot rendez a gépkocsivezetők számára. A tanfolyamot Dere Ernő közlekedésügyi miniszter nyitotta meg és beszédet mondott az úthálózat fontosságáról. — A hároméves terv — mondotta — jelentékeny befeketetéseket irányzott elő utak újjáépítésére és javítására. A Budapest—pécsi utat teljesen újjáépítjük A moszkvai értekezlet dönti hete A moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban a félhivatalos londoni Daily Herald diplomáciai szerkesztője azt írja, úgy látszik, hogy az értekezlet negyedik hete döntő lesz a német kérdés szempontjából. A lap lehetségesnek mondja, hogy Németország ideiglenes politikai berendezkedése tekintetében megegyezés jön létre. Mindamellett a német szerződés ügye még néhány hónapig elhúzódhat, különösen akkor, ha a gazdasági kérdést most nem tudják megoszni.