Dunántúli Népszava, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

Folynak a tárgyalások „A Holnap66 ügyében Vasárnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy „A Holnap" a nyomdai munkásság munkabeszüntetése folytán, péntek óta nem jelent meg. A szervezett munkásság, amely nem tűri, hogy a sulyok­pári lap állandóan támadja a szakszervezeteket és a munkáspárto­kat, csak megfelelő garanciák mellett folytatja a munkát. A tár­gyalások szombaton estig nem vezettek eredményre. Hétfőn dél­után tovább folytak a tárgyalások a nyomdász szakszervezet veze­tői és Sulyokék között, egyelőre eredmény nélkül. Építőipari ki­töttség a minisztere­m­nél A Magyar Építőipari Munká­sok Országos Szövetsége hétfőn küldöttségileg kereste fe Nagy Ferenc miniszterelnököt. A kül­döttségben képviselve volt az or­szág építőipari szakszervezetei­nek minden kerülete. A küldött­séget Somogyi Vilmos, a MÉMOSz­­elnöke vezette és abban részt ve­t még Török János, a MÉMOSz főtitkárán kívül, Pécsről Krisz­tián Imre elvtárs, az épí­őmunk­­­ások szakszervezetének titkára is. Nagy Ferenc miniszterelnök Veres Péter építési- és közmun­­kaügyi miniszter társaságában fogadta a küldöttséget, amelynek nevében Somogyi Vilmos terjesz­tette elő a küldöttség kívánságait. — Az építőipari munkásság — mondotta — azt kéri a kor­mánytól, hogy az építkezései­ tárjaira a költségvetésben június­­augusztus hónapokra előirányzott hiteleket hozzák előbbre, április­­május hónapokra. Nagy Ferenc miniszterelnök nagy megértéssel hallga­tta a kül­döttség szónokának előterjeszté­seit, hangsúlyozva, hogy ő maga is nagy­­súlyt helyez az építkezé­sek megindítására. Közölte a mi­niszterelnök, hogy a Gazdasági Főtanács szerdai ülésén az ügyet előterjeszti és a Főtanács tagjai­val megtárgyalja, mit lehet elérni a tárcahitelek előbbrehozásának kérdésében. Veres Péter újjáépítési és köz­munkaügyi miniszter szintén ki­jelen­tette, hogy az építőipari mun­kásság kívánságait teljes mérték­ben a magáévá teszi és teljesíté­süket a­ maga részéről azzal kí­vánja előmozdítani, hogy gondos­kodik majd az építőanyaggyárak számára megfelelő hitelek kiuta­lásáról. A küldöttség megnyug­vással fogadta a miniszterelnök és az újjáépítési és kéz­munka­ügyi miniszter felvilágosításait. E adta a mesében levő disznóit, búzáját, 1­5 hónapot kapott Háromrendbeli sikkasztással vádolva állott a pécsi törvény­szék büntetőtanácsa előtt ifjú Toldy Lajos 24 éves siklós­­nagyfalusi lakos. Toldy sorozato­san nemlétező ingóságokat kínált eladásra és előlegeket vett fel az üzletre. 1946 szeptemberében Maison bemesélte Fleischer Győ­zőnek, hogy egy siklósi lakos tar­tozik neki 12 métermázsa búzá­val. Fleischer hitt a mesének és megvásárolta Toldytól a nemlé­­tez­ő 12 métermázsa búzát. Az üz­let megkötésekor Toldy 400 fo­rintot vett fel. A nagyszerű üzletkötési lehető­ségnek nagyon megörült a kitűnő , üzleti érzékkel­ rendelkező el­adó és egy hónap múlva már Magyarbólyon igyekezett újabb „üzletet“ kötni. Sehogy sem sike­rült az eset, ezért merész tettre határozta el magát. Kölcsönkérte Gerbl Tamás kerékpárját és átkarikázott vele Németbólyra. Itt eladásra kínálta a „portékát“ és sikerült is túladnia rajta. Decemberben már Pécsre tette át székhelyét a leleményes Toldy. Mint sertéskereskedő érkezett a városba és el is adott Kovács Géza pécsi lakosnak 3 darab nem létező hízottsertést. 400 forint „foglalót“ vett fel azzal, hogy a többit majd szállításkor megkap­ja. A szállítás természetesen ké­sett és — mint az már az előző üzleteknél is megtörtént — be sem következett. A törvényszéki tárgyaláson Toldy Lajos eleinte az ártatlant játszotta. Később látta, hogy ez­zel semmire sem megy és akkor a következő mesével állott elő: — Lehet, hogy az első üzletkö­tésnél tényleg vétkeztem — mon­dotta — de a többiekben már nem érzem magam bűnösnek, mert azoknál bizonyosnak éreztem magam abban, hogy az ára valóban az én tulajdonom. A törvényszék nem honorálta a vádlott „jóhiszemű“ tulajdonjogi látomásait és ifj. Toldy Lajost háromrendbeli sikkasztásért jog­erősen 5 havi fogházbüntetésre ítélte. lapestrül jelen­tés Karlo Mrazovics, a Jugoszláv nép­­köztársaság újonnan kinevezett buda­pesti követe hétfőn délben bemutat­kozó látogatást tett Nagy Ferenc mi­­niszterelnöknél, aki hosszabb, szíve­­lyen megbeszélést folytatott a követ­tel. Az összeesküvők bűnperének hétfői tárgyalásán iratanyag ismertetésére került sor. Kedden reggel sor kerül az elmeszakértők véleményének meg­hallgatására Szentmiklóssy és Szent­­iványi vári&iUH elmeállapotára nézve A Gazdasági Főtanács szerdán dél­előtt ülést tart, amelyen több fontos kérdést tárgyalnak le. Ezen a héten a kormány nem tart minisztertaná­csot. A kormány csupán a húsvét utáni csütörtökön ül ismét össze mi­­nisztertaná­csra. Nagykanizsa város képviselőtestü­lete legutóbbi rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy a kormánytól kéri Nagykanizsa átminősítését törvényha­tósági jogú várossá. A minisztertanács Nagy Ferenc mi­niszterelnök előterjesztésére Tocsik Lajos áttelepítési kormánybiztost a megbízatása alól saját kérelmére fel­mentette. hirdeti győzelmét Százezernél több újonnan felavatott elvtárs Kiütéses tífuszeset Okorágon _____ Szombaton délben Okorág köz­ségből a tisztifőorvosi hivatalnak kiütéses tífusz megbetegedést je­lentettek. Vasárnap dr. Hal Jó­zsef elvtárs, tisztifőorvos irányí­tásával az Egészségház fertőtle­nítő készültsége a helyszínen egész nap a járvány továbbterje­désének megakadályozásán dolgo­zott. A községet egészségügyi zárlat alá helyezték és a szüksé­ges védőoltásokat elvégezték. Fölig folb@ikku­s... Nádasdy Ferenc bűnügyében ítélt a népbíróság, de a közvéle­mény nema tud napirendre térni afelett, hogy a közmeggyőződés kiszabta halálbüntetés helyett életfogytiglani kényszermunkát kapott „kóros lelkialkat“-ra hivat­kozással. Az ítéletnek ez az indokolása valójában nem meggyőző és még kevésbbé megnyugtató. Egy kon­krét vita során keletkezett em­berölésnél, vagy akkor lehet ez enyhítő körülmény, amikor a bűncselekmény annak a folyomá­­nya, hogy valaki a tettest erős felindulásba hozza, de nem lehet ilyenről szó akkor, amikor Ná­ Sasdy huzamos időn keresztül Szálas­ rendeleteinek végrehajtá­sában, vagy azon túlmenve, sa­ját elgondolásainak megvalósítá­sánál az emberek százait ember­telen kegyetlenséggel kínozta, gyötörte, és több ember halálá­ban is részes volt. Ebben a percben egy „kóros telkialkatú“ állami berendezke­dés talált rá egy „kóros lelkial­­katu“ emberre, aki vállalkozott, hogy ennek a beteg hatalmi szer­vezetnek intézményesített bűneit megvalósítsa. A terrorfiúnak, az erőszak helytartójának termé­szetszerűleg „kóros lelkialkatú“­­nak kellett lennie, mert egészsé­ges ember arra, mire a Nádasdy­­ak vállalkoztak, nem lett volna kapható. A kóros lelkialkatú Ná­dasdy Ferenc a még kórosabb Szálasi-féle kormányzat erősza­kának a helytartójaként jelent­kezik, s ez az ő legsúlyosabb bűne.­­ Nádasdy Ferenc bűnösségének ugyanis nem az a legsúlyosabbik része, hogy Szentlőrincen két, vagy négy munkaszolgálatost ölt meg: az sem, hogy Gerő mérnö­köt, dr. Gáspár orvost Nagykani­zsán meggyilkolta-e, vagy sem, s hogy a két orosz katona vére is kezéhez tapad-e, mert ezek a részletek csek eszközök voltak egy magasabb cél érdekében. A lényeg ebben a percben az, hogy működési területén ő képviselte Szálasi végrehajtó hatalmát an­nak módszerei szerint azokkal szemben, akik a hatalom bitorló­jának nem voltak hajlandók en­gedelmeskedni. A katonákat, akiknek Szálasi hiába „üzent", ő hajtotta el katonai szolgálatra; a leventéket Szálasi érdekében ő hurcoltatta el a német katonákat képző táborokba; az érelmet ő rabolta el a be neve szolgáltató lakosságtól háborús célokra; s ő vitte a számonkérő szék pribék­jei elé azt, aki Szálasi háborúját cél és reménytelennek minősítet­te. Nádasdy Ferenc hajtotta vég­re mindazt, amire Szálasinak és terrorkormányának szüksége volt: a terrort, amely ennek a kor­mányformának a legfőbb jellem­zője. Nádasdy Ferencnek a bűnét pe­dig nem menti, hogy „kóros lelki­­alkatú személy“, nem is mentheti, mert cselekményeiben nem a fék­telen indulat vezette, nincs is olyan indulat, amely mindig és folyamatosan, huzamos időn ke­resztül féktelenül lobogva el­homályosítja a gondolkozást. Ná­d­asdyt féktelen bűnözési hajla­ma vezette, Kir­aly vele eggyütt­­szü­letett, s amely a társadalomra örökké veszélyessé teszi. Nádasdy Ferencnek a pere azt bizonyította, hogy ilyen „kóros lelkialkatú“ terrorfiúknak erő­szakos, durva és embertelen cse­lekedeteire volt szükség, a gyil­kosságokra és kegyetlenkedések­re, hogy a magyar nép Szálasi Ferenc parancsainak engedelmes­kedjék. A magyar nép tehát eb­ben a percben ismét egy bizo­nyítékot produkált arra, hogy Szálasi és bandájának a rémtet­teiért nem felelős. Nádasdy Fe­rencnek azonban azért kell fe­lelnie, mert a magyar nép véde­kezését nem fogadták el, s olyan felelősséggel terhelték meg, am­ei e­miatt még sokáig küzdhet és dol­gozhat a magyar dolgozó, hogy véres verejtékével nyújtson kár­pótlást a Szálasiak és Nádasdyak más nemzetnek okozott káráért. Nádasdy Ferencet a bűnéért súlyos körülmények között dol­gozók egy gyógyuló társadalom­ban nem akarják viszontlátni és fellebbeznek a NOT-hoz. Mi pe­dig reméljük a felsőbb bíróság­­tól, hogy marasztaló ítélete fel­menti a dolgozókat attól, hogy még egyszer a Nádasdyak bűné­ért kelljen ily súlyos jóvátételi terheket magukra vállalniuk. Szoci&tiáta fjem­inát tam Géczettu­stfai Tolna# Osfírsz 38. A NEMZETI FOCCETLENSÉGI FRONT ÉS A BALOLDALI BLOKK Nem hiába harcolt a múltban a Szociáldemokrata Párt szocia­lista célkitűzései mellett a de­mokráciáért, ennek a küzdelem­nek nagy jelentősége a munkás­­mozgalom célkitűzéseinek meg­valósítása szempontjából is. Ezért vonultak fel az első világ­háború előtt a százezeres mun­­kástömegek, követelve az általá­nos választójogot, azért küzdött a párt a két világháború közötti félfasiszta rezsim ellen, hogy a munkásmozgalom küzdelmeinek alapfel­ételét, a demokrácia biz­tosítsa. Ezért olyan nagy jelentő­ségű a felszabadulás után meg­teremtett demokratikus magyar köztársaság és ezért küzd védel­mében és a reakció ellen olyan megalkuvás nélküli határozott­­sággal a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt akcióegy­sége. A demokrácia tárgyi alap­feltételeinek megterem­ése dolgá­ban egyik legnagyobb jelentőségű tett volt a nagybirtokok felosz­­ása. A Magyar Nemzeti Független­­ségi Front eredetileg öt párt szü­­k­ségéből állt: a Szociáldemo­krata, Kommunista, Kisgazda, Paraszt és Demokrata Pártból. A parlamenti erőviszonyokat a pártok között az 1945 őszén meg­tartott nagybudapesti községi és országos nemzetgyűlési választá­sok látszólagosan a jobboldal előnyére módosították. A válasz­tások ez­zel fordulópontot hoztak a demokratikus Magyarország életében. A Kisgazdapárt meg­erősödött a rászavazó jobboldali és még jobboldalibb tömegek voksai által és az országnak ab­­szolút számban is legnagyobb stártjává lett. A két munkáspárt­i községi választásokból — melyben az akkori politikai helyzet az akcióegység kinyilvá­nítása érdekében a közös listát tette szükségessé , és az­ orszá­gos választásokból is azonos erő­vel került ki. A Paraszt Párt, a várakozásoknak megfelelően, kis­­párt lett a parlamentben, a kle­rikálisokkal szövetkezet De­mokrata Párt lemorzsolódott és saját magát zárta le a Nemzeti Függetlenségi Frontból. A hatal­masan felduzzadt Kisgazdapárt jobboldali szárnya olyan igé­nyekkel próbált fellépni a par­lamentben, amilyent a múltban a szintén többségi Egységes Párt és jogutódai, a NÉP és MÉP követeltek maguknak. De — és az új magyar demokráciá­nak a legerősebb biztosítékai­nak, a két munkáspártnak hal­latlan történelmi sikere az — ezek a kísérletezések sikertelenek maradtak. A marxista pártok forradalmi lendülete nem engedi meg azt, hogy — mint a régiek nevették — a „parlamenti kreténizmus” síneire szorítsák őket. A de­mokrácia nem azonos a parla­menti többség diktatúrájával — állapították meg —hiszen ak­kor a Horthy Magyarország a demokrácia mintaképe lenne! A parlamenti akciónak a modern munkásmozgalom keretén belül mindig párhuzamosan kell ha­ladnia a parlamenten kívüli de­mokratikus megmozdulásokkal. Ezért nagyjelentőségű a két má­jus 1-i hatalmas és pompás fel­vonulás és hasonlóan nagyjelen­­tőségűek azok a sokszázezres tüntetések, amelyeket a két mun­káspárt hívott életre, amikor a k­isgazda-jobbszárny el akarta gáncsolni a demokrácia vívmá­nyait, a köztársaság megterem­tését, az azt védő törvény létre­hozását, vagy amikor a Kisgaz­dapárt jobbszárnya lehetetlenné akarta tenni a koalíció fennma­radását. Minden esetben ered­ményesek voltak a parlamenten belül és azon kívül végrehajtott munkásmozgalmi akciók. Ezt a politikát folytatta a két munkás­párt akkor, amikor a munkás­egységet a Nemzeti Parasztpárt bevonásával a Baloldali Blokkot építette ki. A Kisgazdapárt választási számszerű többsége tehát nem tudta a magyar köztársaságot letaszítani a demokrácia útjáról. A koalíció továbbra is fennma­radt és abban a munkáspártok súlyuknak megfelelő szerepet tős­znek be. Tildy Zoltán a köztá­gaság elnöke lett, utána a­­ gazdapárti Nagy Ferenc min­­terelnök, akinek kormányában a két miniszterelnökhelyettes: Sza­­kasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt főtitkára és Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt fő­titkára. A Szociáldemokrata Pár­tot még Bán Antal, Ries István és Rónai Sándor képviseli a kor­mányban, a Kommunista Párt­nak is további három, a Pa­rasztpártnak egy és velük szem­ben a Kisgazdapártnak kilenc minisztere foglal helyet. A Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt most legfőbb célkitűzéseként a demokratikus magyar köztársaság megerősítését tűzte ki. Ezért áll ki a de­mokratikus jogok biztosítása, a földreform telekkönyvezéssel való biztosítása, az újjáépítés és a stabilizáció mellett. Ha mindez valóra válik, akkor a demokra­tikus köztársaság talajén foko­zottan indulhat meg a küzdelem a szocializmusért. VILÁGSZEMLE LONDON: Ac angvl-Bcovjet, keres­ kedelmi tárgyalások kedvező meder­ben haladnak- Wicon amerikai kül­kereskedelmi államtitkár rövidesem Moszkvába utazik. BELGRÁD: A skopljei törvényszék egy macedón terrorszervezet hét tag­ját halálra ítélte. VARSÓ: A lengyel kormány nagy­szabású hadműveleteket kezdett ukrán terrorista bandák ellen. MOSZKVA: Most jelent meg Moszkvában Sztálin műveinek IV. kö­tete, amely az 1317 novemberétől 1920 decemberéig terjedő időszakot ismerteti. BOMBAY: A vasárnapi véres össze­­tűzések során Bombay­ban 10 ember meghalt, 137 megsebesült. A rendőrség 19 ízben lőtt a tömeg. LONDON: Hoare őrnagy, a brit légierő egyik legismertebb repült tisztje Ausztria északi elhagyott vidéke felett repülés közben elt. Hoare légiraja a háborúban 139 el­lenséges gépet lőtt le.

Next