Dunántúli Népszava, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

Szabad dolgosok szabad ünnepelni“!TM,,, 98. sai„ Május 1. “ ÁRAM fillér Szerkesztőség telefonszám: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel-utca 2. szám. Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 MÁJUSI ELSEJE Írta: J, A ROSANDI Y Ö R G Y Május 1. 1889 júliusa óta hivatalos ünnepe a világ szocialista munkásmozgalmának. A vila munkássága ekkor mondta ki az Internacionále Parisban tartott alakuló közgyűlésén, hogy felszabadulásáért folytatott nagy küzdelmének hivatalos ünnepe ez a nap lesz. A világ dolgozói 1890-ben ünnepelték meg először május 1-ét,egy tömegdemonstráció keretében. Az első május elseje répában. Magyarországon is inkább jelképes jelentőségű később, a magyar és az világ munkásmozgalmának erősödésével hatalmas politikai és isadalmi megnyilvánulássá vál Minden május 1-nek, tehát az elsőnek is megvoltak a maga társadalmi, gazdasági és politikai követelései, amelyek azegyes országok és a nemzetközi munkásmozgalom határozataiban jutottak kifejezésre. Az első május 1-én jelenik meg a nemzetközi munkásmozgalmat végigkísérő „három 8 órás“ jelszó, amelynek a 8 órás munkanapért folytatott harcban döntő jelentősége van. E követelés mögött az a tény húzódott meg, hogy az ipari munkásság mindenütt a világon napi 15 órákat dolgozott, a felfelé ívelő kapitalizmus fejlődési korának minden szörnyűségével tetézve. A 8 órai munkaidő követelése mellett szociális követelések is felléptek, munkásvédelmi követelések, balesetbiztosítás, gyermek- és a női munkaszabályozása és a munkaerőnek ■cet magasabb síkon való biztosítása. Ezek a mindennapi gyakorlati munkásmozgalom közvetlen céljai. De a közvetlen célok mellett ott szerepelt követelésként a világ dolgozóinak hatalmas célkitűzése, az igazságos gazdasági, politikai és társadalmi élet megteremtése, a szocializmusmegvalósítása. A világ dolgozói uak mindig szeme előtt lebegett a Marx és Engels lefektette szocialista igazságok megvalósítási csak célja és a mindennapi követelések megvalósításával részben a szocializmus felé vezető utat akarták megkönnyíteni. Kezdetben a maroknyi szocialista ül török kis csoportjai álmodni sem mertek azokról a sikerekről, amelyek azóta a világ minden táján valósággá váltak. A világ szocialista mozgalma eredményeinek visszhangja Magyarországra is eljutott és a meginduló magyar munkásmozgalom útjait is végigkísérik a kezdeti május 1-én nagyjelentőségű követelései. A kapitalista világ megdöbbenéssel látta a naptáttH évről-évre növekvő proletariátus fiá erejét és megtette mi ndent maj gyár és nemzetközi vil^iUozán^ ban egyaránt, hogy a dolgozók sikeres előrehaladja és akadályoz.«. Adett, megerősödött mi lom azonban évről-tetette a kapita____ fel»,hiába volt ellenlékes? ____ eshetetlen, nagyjelentis átalakulásokon a szocializmus felé halad. Ma a 8 órai munkai és női munka ______ a betegségi biztosítás is "valóság és sajátságos, de tény, hogy az annyira elmaradt Magyarországon is — úgy mint másutt —, jóval a törvényesítés előtt, a maga erejéből harcolta ki magának a szociálpolitikai követelések teljesítését a szervezett munkásság. E pár évtized alatt a világ dolgozói nemcsak a munkaf eltéli] ‘fim rt [tételeket és az életfeltételt megkíméletlen okai célok, megvai dolgozói írtó jognak, a sit-‘gyülekezést és szabadságnak 'Kidemokrayia köveles kérdését. Jól tudszabads milliós ftoztathatják »és a polgár pkrácia mi lét, így vissza tHHEÜnk a nánusokra, elír ondb aljuln ek nem fipbavalók; írók és jövő alakítók Lelső világháború elén is hőskora volt kismozgalomnak .tiiii juek’ hifábh*»8|«ulításiai megnyilatkozásairól milBan történelem. Tudunk rendi- és rendőrattakokról és bizony sokkor folyt a vér, nem egy orrú keresett el a harcban. S — 1919-ben tartoti meg az utolsó szabad május 1-ét, azután Magyarországon sötét korszak következik. 1920-tól 1945-ig, az első igazán komoly felszabadult május 1-ig Magyarországon nem úgy zajlott le e nap, mint a többi európai államban. A magyar fasizmus tűzzel és vassal ki akarta irtani a szervezett munkásságból jus 1-ének még a gondolatát a magyar dolgozók, szperaommunisták, a föld alatti tisrszervezetek, valamint a meráltenokrata Párt legális pénzvezetőiben módot találtak, áldozatok árán is, hogy tüntessenek, felvonuljanak és bilincseikben is demonstráljanak a mayar és a nemzetközi munkásizgalom felé. És a véres Horistenforrad«»m után mégis ékezett az első, amikor a dolgozók május elsejét ünnep ,anadiia vel tört fel ismét a sokat szenvedett magyar dolgozókban május elsejének szelleme és most már megváltozott feltételek mellett, új reményekkel, új célokkal, és új önérzettel, nemcsak részletkérdésekért folytatnak harcot, hanem a demokratikus Magyarország alapjainak megteremtéséért. A mostani május elseje még mindig a küzdelem és a harc ünnepe. A végső győzelem ideje még nem érkezett el, május elseje még nem népünnepély a magyar dolgozók számára, hanem harcos kiállítás. Még megvannak azok az erők Magyarországon és máshol Európában, amelyek nem akarják tudomásul venni a negyedik rend, a munkásosztály (őrit nem,, győzelmét. Az idei május 1-nek is megvan a maga történelmi jelentősége és politikai programja: felszámolni a fasizmus maradványait, megfékezni a tőkés reakciót és teljes szabadsághoz, több joghoz juttatni az ország három nagy társadalmi rétegét: a munkásságot, parasztságot és értelmiséget. Ezen a májusi ünnepélyen megemlékezünk a szép és nagy csatákról, amelyek elvezettek bennünket odáig, hogy a negyedik rend mai generációja már nemcsupán messziről vágyakozik a végső cél felé, hanem elmondhatja magáról, hogy harcaival, küzdelmeivel a szocializmus megvallósításának nemzedékévé vált. Le-egyen ez a sokat szenvedett ma élő nemzedék történelmileg nagy és alakítson nagyságához mérten a magyar és a világ munkásmozgalma számára maradandó érteleket. Ezért legyen a felszabadult Magyarország májusi ünnepe a gyár dolgozó milliók tüntetése: en végső ellenállhatatlanaságtétel amellett, hogy a mai demokráciát minden külső belső támadással szemben megvédjük, alapjait megszilárdítjuk, szellemét megerősítjük. Legyen ez a május 1-e bizonyság amellett is, hogy a magyar múlt számára nincs többé visszatérés és bizonyítsa be mindenki egész hitével és erejével, hogy a magyar dolgozók azon a helyen, ahova őket a nemzetközi munkásszolidaritás dította, a magyar demokráciavonalán megállják helyüket, be viszik az igaz, helyesen értelmezett demokrácia ügyét , tesznek nagy elődeikhez azok hősi küzdelméhez, amely elvezeti a mi népünket és a világ többi dolgozó népét la a szocializmus világába. Én agya' állhatak, hogyus 1-es szícrói ima map—»»W»P.... ■, mi i ■IHlilMUbf iHIWH H t^7. Ezt a májust üdvözölni jöttem s jött füsttel üdvözölt a kémény, tárna millió kis pásztorsípon fwjtál gye Bárány hozott puha kij cipőit, ill és hozott piros virápot szép kel bányász küldött: fapnény szenet*, millió kis vidnrmHfinnt bornb, a heg_ \ongva szólt, 'két. ’o, neked, 'most a rét, ír szagos frünske a verebek. Merre, domb, heverő szni csábit! ’ifli, zsömlye vár itt. ’vözöti jött, ki értett Indít, esett,énekeiáltak, zsenge szelíd gyermekek. Inak Srmos kürtje zengi dicsőségedet. & III. Szilaj kedved, kérünk Téged, a lelkünkbe öntsed, dolgozót a bányamélyben reménnyel köszöntsed, S aki ácsol, tornyot, házat, üdvözöld kenyérrel, tejecskével, ürikombbal, méltómunkabérrel. Mai május maradt velünk, hogyha jön a tél is, ám ruhánkat megmotozza havas hideg szél is. A szívünkben, reményünkben maradj szép vigasznak, aki épít szabad hazát, véled legyen gazdag! II. Hej, kigyűlt fiáklya, szegém! S teneked világít! A most tanyah Hímzett párna Sej, a falcon Édes május jöttek ifjak Minden Szabads, kik arany sátra! tüdőnek jó levegő, normyaert érnek vérkeringés, messzi világ, tág jövő. Bátoríts csak dalra minket, nézd a költők kórusát, téged dicsér, aki colkot, téged dícsér a világ. VESZI ENDRE !