Dunántúli Népszava, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

Ved­re­­ József: ♦ H .t t é V t I m & d­ májusainak erőfeszítései A nemzetközi m­unkásk­ongresz­­szus, mely 1889-ben Párizsban a május első napját a dolgozók szociálpolitikai követeléseinek vi­­lágü­nnepévé tette, diadalmas szimbólumot indított el útjára. A határozatot követő évben, 1890 május elsején már az­ egész világ dolgozó népe erőteljes tünteté­sekkel adott súlyt jogos követe­lésének. Magyarországon a Szociálde­mokrata Párt, (akkor még Ma­gyarországi Általános Munkás­párt) azonnal bekapcsolódott a szabadságra vágyó világ e má­jusi áramkörébe. A Népszava pedig hirdetője, terjesztője lett a májusi eszmének. A Népszava májusi számai pontosan követik a dolgozók má­jusának magyarországi hol fáj­dalmas, hol hódító útját. 1890-ben már a januári számban figyelmez­tet a május­ elsejére és kapcso­latba hozza ezt a nyolcórai munkaidő kivívásával. Közvetle­nül a tüntetés előtt pedig így utasítja a magyar dolgozókat: „Rendezzétek felvonulástokat úgy, hogy a munkások mél­tóságteljes, célirányos és tisz­teletet parancsoló fellépése követeléseinknek kielégítését vonja maga után". A felhívás a nyolcórai munkaidő követelésével zárult. Az első május elsejét követték többiek, melyek mind a mun­kásság életének megjavítását kö­vetelő jelszóban csúcsosodtak ki. 1910 május 11-én a Népszava vezércikke arról ír, hogy „a rászedett, a megcsalt tö­megek vég nélkül hullámzó so­rokban vonulnak föl e napon a kultúrvilág minden tájé­kán. És ajkukon már fölzeng az új Marseillaise, kezükben már ott a csóva, amellyel tűzbe fogják borítani az el­avult világ ócska intézmé­nyeit". 1912 május 1-én még harcosabb hangot ü­t meg a Népszava. „A világ jövendőjének vörös­lő hajnalán — mondja a ve­zércikk —, a világnak ki­csiny, nekünk nagy viharok közepette, zúg most a ma­gyar proletártenger. És zúgá­sa beleolvad a világtenger zajlásába. És zúgása vissz­hangja, folytatása a világten­ger zajlásának. Világ hajna­lán, magyar viharban — az emberiség jövőjében s a ma­gunk erejében bízva várjuk és álljuk a harcot". Az 1918 évi május a küszöbön álló világkatasztrófa fülledt, foj­togató légkörében zajlott le. Hu­szonötödik májusukat ünnepüik a munkások. A Népszava ekkor így ír. ..A nyolcórás munkanap ugyan még nincs meg, de a tizennégy órás sincs már meg és közelebb vagyunk ahhoz, mint ehhez". Dühöng a háború. A nagytő­kés uralkodóosztály háborúja, melyben a dolgozó csak eszköz és áldozat. A világháború első évében, 19­43 május 1-én a Népszava első ol­dala üresen jelent meg, a cenzúra a májusi vezércikket teljes terje­delmében törölte és a munka­­ünnepre csak a Népszava vörös betűs fejléce emlékeztet. A szocialista hagyományokhoz volt legteljesebb mértékben méltó 1917 május­i ünnepe. Az egész nemzetet a háborús fáradtság béklyózta le, csak a magyar r­eakció­­ élén Tisza István mi­niszterelnökkel — járt süketen. •Aon és érzéketlenül. A kor­­••••nv hallani sem akart nyilvá­­'­a:ntető felvonulásról és csak a .o­.ocimdssKnkreták erélyes fel­lépésnek volt eredménye, hogy a rendőrség műsoros ünnepélyekre engedélyt adott. Ezúttal is a vá­rosligeti vendéglők voltak a műsoros ünnepélyek­ színhe­lyei, ahova olyan tömegben vo­nultak ki a dolgozók, hogy flyil­­vénás tüntetésnek is beillet az egész. A szónokok kivétel nélkül a magyar dolgozók békevá­gyát hangoztatták és köve­telték az esztelen vérpocsé­­kolás mielőbbi megszünteté­sét. Bár a magyar reakció alatt inogni, kezdett a talaj, mégis nagy bátorság kellett ezeknek a beszédeknek az elmondásához, hiszen még mindig az attak... kész lovasrendőrök és csendőr­szuronyok árnyékában hangzot­tak el. A békevágy kihangsú­l­ozása mellett a másik — akkor már több évtizedes — jogos köve­telésünknek is merész hangot adtak a szónokok: az általános, titkos választó­jog bevezetésének, amelynek — mint minden, a dolgozók részéről megnyilvánult jogos kívánságnál — gróf Tisza István miniszter­­elnök volt a legélesebb ellenző.-" Sen­ előtte, sem utána nem akadt még egy feu­d­ál -arisztok­rat­a, aki annyira csökönyösen, annyira konokul védte volna Magyaror­szág feudálisainak önző osztály érdekeit, mint Tisza István. A világháború negyedik évé­ben, 1918 május 1.-én a Népszava első oldala ismét nagy fehér fol­tokkal jelenik meg. A vezércikk megmaradt része a nemzetköziség n­agy szolidaritásáról ír: „Május 1-én minden dolgozó csupa testvériséggel telik el valamennyi proletár iránt és a munka internacionáléját érzi minden idegében és akarja agya minden sejtjé­vel". 1919 májusa az első szabad május volt. Magyarország népe megiszonyodva az esztelen vér­­áldozattól és a Tisza-kormány ■inyomásától, forró békevágyban ünnepelte a májust. „A nagy május, amiről egy küzdelmes és áldozatos em­beröltőn át vakmerően ál­modtunk, aminek megvalósí­tásáért üldöztetések és szen­vedések poklán verekedtük keresztül magunkat, a nagy május megérkezett, a prole­tár világforradalom májusa" Víkendezik a Népszava vezér­cikke. De néhány sorral utána­­— felelősségtulatos hagyó ma avulnak megfelelően — a dol­go­­k munkájának nehézségeire mutat. „Alig ismer a történelem nagy forradalmat, amely ne a botlások, vereségek, buká­sok iskoláján keresztül ju­tott volna el a győzelem­hez. De a.­­ győzelem bizonyos”’ 1 120 május­ 1-ére a fehértőre ’v­ízfütrben ébred a munkásság­­ Népszavának vezércikke s remény­t ad a reménytelenségben. „A szocializmus — bármit is mondjanak róla ellenfeleink és ellenségeink — hatalmas kultúreszme, a népek megér­tésének és a valódi ember­­szeretet gondolatának hor­dozója és ha a világháború mindent megbomlasztó hatá­sa rést is ütött a szocializmus sziklavázán, ezt a rést hama­rosan be fogja tömni a világ munkásainak megértése és egységes akarata!“ Bethlen álkonszolidációja és Gömbös da­g­ályos fasizmusa kö­vetkezett. 1930 május 1-én Ga­rami Ernő vezércikkben méltatja a negyvenedik május ünnepét. „Huszonötesztendős napila­punk, negyvenesztendős má­jus 1-én se felejtesse el ve­­­­lünk — írja cikkében —, hogy sem Népszavánk, sem májusi ünnepünk nem al­kothat öncélt. Mind­ a kettő eszköz. Eszköze a további küzdelemnek, a további ha­ladásnak és azután a végső győzelemnek." A fasiszta politikai­ kalandorok ó-­ a fasiszta nag-, tőke -g­üvet­­sége- erős. Felidézi a minden ed­diginél nagyobb­ pusztulást, a második világháborút, melyet úgy tüntettek fel, mint a szócvi­lis problémák végső megoldója. A fasiszta háború legsötétebb poklába, 1940 május 1-én „Mája föl­támadása” című vezércikkben bátor hitvallást tesz a Népszava, az­ örök május gondolata, a hu­mánum mellett és bélyegzi m­eg a munkásság nevében az ember­telen vérontást. ..Május 1-e a reménység ün­nepe. El kell következnie a megújulásnak az emberiség életében is. Ez a bizonyosság ad erőt a munkásosztálynak, hogy minden megpróbáltatá­sok ellenére is küzdjön a ma­ga és az emberiség tavaszá­ért, a munka és az értelem felszabadulásáért“. A bátor és bátorító szavak minden terror és elnyomatás elle­nére eljutottak azokhoz, akik sóvárogtak a teremtő béke után Európa országútjain megkínzott elgyötört emberoszlopok menetel­tek a pusztulásba, a haláltól),­ rok gázkamrái pedig szepetn­pé­len áldozatok százezreit nyelte el. A megkínzott, emberiség arra ■­­ szebb világra vár!, amelyet má­jus 1 -ei mu­nkií­­dinneps­égek rajzoltak fel előttük. Ezt ,i­­­n­gyat pedig a Népszava cikke szólaltatják meg. 1943 májusi vezércikke minden sorában vakmerően szállt szembe a fa-öszta branditiz.raus.val: „Ebben a tragikus május 1- ben, mi, Magyarország szer­vezett munkásai sem állunk itt reményvesztetten. Hisz­­szü­k, hogy az egész emberi­ség a súlyos megpróbáltatá­sok után közös célokban egyesül, hogy megteremtse a béke és a biztonság alapját, a szocialista termelőrendet". A terror legdü­hödtebb óráiban sem adtuk fel szócvi­lista világ­nézetünket és hitünket. 19­14 májusa a magyar törté­nelem egyik leggy­alázato­.'.bb in, vaszát hozta. A Népszava szer-­­kesztőségének folyosóján SS-csiz­­mák tiportak és azokban a szo­bákban, amelyekben Aby Timim Kun­fi Zsigmond­, Somogyi és Bacsó, Csizmadia Sándor, Varkar Antai, József Atilla Mónit dics mélyen átérzett szociálista­­munkáját őrizték, a Gestapo­­­­vvól kutattak adatok. ívv’ lián. Azok a munkatársak, akik ;-k sikerült a Gestapo markábó’ k­iklaniok. föld alatt, illegalitá­­ !':-­i) végezték munkájukat a Ír. tri z­arnokssig ellen. A Nép'/a a.nítá­sa az 34. május 1-én i ■b-ven erővel világított a ímun­­káss­ ívekben. A krónikás becsukja a m­egsár­­ult lapköteteket és leteszi a tol­­'-11. Az 1943 május 1-i Népsz.m­­­e­zercikke Szakosíts Árpád eb­­as ujjongó sorait zengi a dob­ozéik nagy diadaláról: „Szabadon ünnepli meg ma május 1-ét a magyar prole­­társág!" Ez pedig történelmünk fel­­-vit-11 .lé-,ének­es- a klímás­ állo­más» .1 munkásosztály h­arcos egységét erettmti meg Pécs dolgozóinak május 1-i ünnepsége Az­ ország dolgozói hatalmas ünnepségekkel készülnek megölni a harmadik ,szabad május elsejét. Ezekből az ünnepségekből a pé­csi összmunkásság is méltón ki­veszi részét és egész, napra terje­dő műsorával illeszkedik bele az­ országos ünnepségek keretébe. Gyülekező a felvonuláshoz má­jus 1-én reggel 9 órakor az Irá­nyi Dániel és a Mór Kollégium előtti téren, a következő sorrend­ben : 1­. A Honvédzenekar az Irányi Dániel-tér­ér,a Kossuth Lajos­ utca sarkánál helyezkedik el. 2. Utána sorrendben: a felvo­nuló összes alakulatok zászló­vivői sorakoznak. 5. A munkáspártok és­­szabad szakszervezetek megyei és városi vezetősége és az emigráció tagjai. EGYENRUHÁS ALAKULATOK 4. A honvéd díszszakasz. 3. A rendőr díszszakasz. 6. Pénzügyőrök. 7. Postások. 8. Közrekérdési vállalat. 9. A Zsolnay Vilmos és Nagy­ Lajos-utcák sarkánál éjlel a Fém­ipari szakiskola felé­­n) a bányász zenekar, utána a Zsolnay Vilmos-utcában érkezési sorrendben az­ egyenruhás és nem egyen­ruhás bány tiszaiak illa­tok. 10. A Fémipari szakiskola előtt a Rákóczi­ úton érkezési sorrend­ben: az üzemi szakszervezetek 11. A Mór Kollégium előtti té­ren az Egyetem előtt a kerületi pártszervezetek érkezési sorrend­ben. 12. Du­lánszky Nándor­ utcában, éjjel a szémip­ri szakiskola felé a vasutas zenekar. 13. Utána az egyenruhás és nem egyenruhás va­j­utasok. 14. Az Egyetem­ utcában, éjlel a Rákóczi­ út felé: a közhivatalok. 13., id. A rendőrtanosztály­. A felvonuló alakulatok a leg­nagyobb fegy­elemmel tartják be a rendezők utasításait. A felvonulás pontosan fél 10 órakor kezdődik a Kossuth Lajos­­utcán keresztül a Szécheny­i­ térre. A Széch­nyi téri ünnepség programja A Széchenyi­ téren 10 órakor kezdődik az ünnepély. 1. Himnusz, játssza a honvéd­zenekar. 2. Megnyitó: Vidolovits Nándor, szakszervezeti elnnök. ", ünnepi beszédek: a) Farkas Mihály (MKP), b) Szélig Imre (Sz. D.I. r) S. Szabó Ferenc (N. P. P., d) Dr Kazár Andor (Kisg. P) 4- Záróbeszéd: Lakatos József szakszervezeti titkár. 3. Munkáspártok együttes dal­kara: Marseilles és az Internacio­­nále. IPARI FELVON­U­L­­ÁS Délután 3 órai kezdettel kb. harminc ipari vállalat autókon, nagy ipari díszes felvonulást tart. Indul a Szakszervezeti Székháztól Útirány: Bajcsy-Zs­uts­ky-utca Szécheny­i-tér. Kardos K.­utca. Báthory út. Attila u.. Alakár 11.. Bálit ú­ti., Szigeti aut. Rákóczi út. Rét u. Rr. Bánffy D. u.. Szabad­­ság u. Rákóczi 11., Malom u.. Ászoston­­ tér. Ágoston u., Torda u . Bokor 11.. F.-vámház u.. Irányi D. tér, Kossuth Lajos u., Irgalmas u., Rákóczi út, Zsolnay Vilmos u.­­ bíráló bizottság a városháza előtt helyezkedik el. A nyertesek disz­­oklerdet kapnak. NÉPÜNNEPÉLY A BALOKÁNYI LIGETBEN A délutáni program igen sok érdekességet ígér. A népünne­­pélyt ebben az évben a Balokán­i ligetben tarják, amely a kora délutáni óráktól kezdve a nagy­­közönség rendelkezésére áll. Ugyanott nagyszabású műsoros estélyt rendeznek fél 8 órai kez­dettel, majd utána éjjel 1 óráig tánc következik. A műsor számai­ban ott repednek: zenekarok, ének­­karok v, táncos s­portok, énekszá­mok, zenaszámok, szavalalok, tré­fák ,db. A rendezőbizottság mindent el­követ, hogy a közönség a május, •ünnepségeken jól érezze magát, arról is gondoskodás történt,hogy a Batokány s­zigetben és a város különböző forgalma,­ helyein bü­f­­fék álljanak a nagyközönség rendelkezésére, ahol olcsó ételek és italok kaphatók. (Ivópoharat mindenki hozzon magával.) Felhívás az üzemek szocialista dolgozóihoz Felkérik az üzemek szociáldemokra­ta pártállású dolgozóit hogy május 1-én, teves létszámmal, a párt jelvé­nyeivel, öntudatosan és fegyelmezetten vegyenek részt a felvonuláson. * A város polgármestere felhívja a háztulajdonosokat, hogy a munkásság ünnepén házaikat lobogózzák fel. * A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége felkéri tagjait és pécskörnyéki csoportjait, hogy május 1-én, teljes létszámmal vegyenek részt a felvonu­láson, csatlakoz­va­ a pécsi csoporthoz. Magyar Vasutasok és Hajósok Sza­bad Szakszervezetén­ek pécsi helyi cso­portja fölhívja úgy a tényleges, mint a nyugdíjas kartájakat, hogy május 5-én, a munka ünnepén rendezendő felvonuláson jelenjenek meg. Gyüle­kezés az üzletvezetőség előtti téren délelőtt fél 9 óráig. Az egyenruhát vi­­selők egyenruhában jelenjenek meg. A Kereskedelmi Alkalmazottak Sza­bad Szakszervezete közli tagjaival, hogy május 1-én reggel tagjai a Kos­­suth Lajos úti klubhelységében gyü­­lekez­nek 6 órakor. A kivonuláson minden két­ alkalmazott megjelenik«« kötelező. Élelmezési munkások május 1-i ta­lálkozása OMTK területén reggel fél 9 órakor. Földmunkások május 1-én, csütörtö­kön reggel 9 órakor gyülekeznek a Szakszervezeti Székházban és innen indulnak a gyűlés színhelyére. Magyar Mérnökök és Tech­nikusok Szabad Szakszervezete Péts Baranyai Csoportja, azon mérnök és technikus tagjai, kik a május 1-i fel­­vonuláson nem üzemük munkásságá­val vonulnak fel, az Apáca­ u. 3. si. alatti hivatalos helyiségben május 1- én fél 1ő órakor találkoznak. Innen kivonulás a Széchenyi-téren tartandó ünnepségre. Ma­uri kirakati verseny A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének pécsi csoport­ba rendezésében május 1-én ki­rak­atversenyben vesznek részt a pécsi kereskedők. A Szakszerve­zet kirakatrendező tagjai, de amatőrök is számosan versenge­nek a díjakért, melyeket a Ha­us, r. Kamara, a Pécsi Kere­ke­lők Testülete, a Zsolnay gyár és a Cardinal likőrgyár bocsátott rendelkezésre. Az értékes díjak a Weber patika kirakatában van­nak közszemlére kitéve. A kirakatverseny zsűrije ma, csütörtök délután 3 órakor te­kinti meg a kirakatokat és dönt arról, hogy melyik kirakatnak, illetve rendezőjének ítéli oda a díjakat. A versenyben résztvevő kirakatok tulajdonosai oklevelet, a kirakat rendezői pedig munká­juk jutalmául az értékes díjakat kapják. A pécsi kirakatversenynek elő­re láthatólag nagy sikere lesz. Az ötletes kirakatok joggal tar­tanak nagy érdeklődésre számot és lüktető kezdeményezést adnak arra, hogy városfejlesztési szem­pontból is állandó művészi, szép kirakatok fogadják a Pécsre ér­kező közönséget.

Next