Dunántúli Népszava, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

gMfek­­ sm — m _ t&vtdog újévet kívánunk PÉCS L94S JAjjtjáb ! csütörtök Wfini»f.#ri/|? as»* i - — szerkesztőség telefonszáma: 15-33 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel­ utca 2. szám. Kiadóhivatal telefonszáma: 1­ 5-42 Ara AO filler Az ittLégi béke esztend­eje Az­­ljesítendő küszöbén, új fel­adatokra felkészülten számadást is kell vegeznünk magunkban. E számadás­, egyetlen maoadatban összefoglalhatjuk: nem szűntünk meg és nem szűnünk meg a magyar nép boldogulásán fára­dozni, a magyar dolgozók, a ma­gyar munkásosztály törekvéseit megvalósítani. Az elmúlt év sza­kadatlan harcok sorozata volt és felesleges lenne most felidézni tejeseiről fejezetre e harcok sza­kaszait Voltak hónapok, amikor zsüggedés is erőt­ vett a dolgozó­kon, történtek események, ame­ly­ek megzavarták egyesek tisztán­­lítását és ha visszaesés nem sz­­vetkezett be munkánkban, elő­­h­aladásu­nknak meglassult­­ üteme Az elmúlt év utuisi ’térlapjaibs« felsmerték, hogy ? .’;t"telr»f't. --T-í' ■ i rr Jú&Xí, irzelmek és tettek között nem a­zocialisták sajátossága, de unnas f­ényére a dolgozóknak, a, ma­var népnek, amely annyit szen­edert és áldozott az elmúlt rend­­zerek, a fasizmus és a pusztító háború alatt. A magyar nép tisz­ti akarja látni, hova vezet útja a szocialisták tudják, hogy ez út a teljes szabadsághoz, a bé­kez és a szocializmus­h­o­­­ol, hogy vezessen. A lezárult év egy nagy kérdést­­tett fel a magyar népnek: szol­­gság, vagy szabadság­, háború így béke? A kérdést kívülről •­tik fel: az imperialista tőke h­arsogta, csábító hangon és fe­­yegetéssel, megcsillogtatva a Marshall-terv képében a dollár •nyél és az atombomba mutoga­­t savat a világ pusztulását be­­érve kilátásba. Hazánkban belső rak­­ós erők álltak az imperia­listák szolgálatába és volt egy id, amikor azoknak reménye, kik a demokrácia haláláért nádkoznak, nem látszott meddő­­ek. A demokrácia minden erőn­ek kemény összefogására volt sü­kség, hogy kivédhessük a tá­­vlovasokat, a választásokon új U junk­ra fektettük kormányza­tokat .­­Junk is — nem m­­­aloze­ -/n­arclelkü szavazóinak egszál­­lalásá­va! — erősebben, sztultabba­n • határozottabb fitikai arcéllet került ki a té­­­­vázások idejéből, hogy a béke le vezesse a dolgozók Magyar­­szágát. Az új esztendő feladatainak el­őzéséhez az elmúlt év tapaszta-­i adnak erőt és nyújtanak leiz­­­kot is arra, hogy feladatain­el fogjuk végezni. Az elmúlt indő számos alkalmat nyúj­­t rá, h­ogy tanuljunk a törté­­n­leckék sorozatából Büsz­­vagyunk arra, hogy számos ezségen, keserűségen keresztül lezskk­.E­g­y olyan építő politika alapjait, amely sok te­kintetben elébe is vágott az ese­ményeknek és hozzásegítette Ma­gyarországot ahhoz, hogy a világ­­­politika feszült idején ne hagy­junk kétséget aziránt: Magyaror­szág a világ népeinek békéjét, a demokráciák és a szocializmus építését kívánja szívvel, lélekkel. Az új esztendőben a békének még határozottabb körvonalakat kell kapnia és hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, meg kell erősítenünk demokra­tikus rendszerünket, meg kell erősítenünk szövetségünket a vi­lág szabadságszerető népeivel s­egítenünk kell legyőzhetetlenné tenni a munkásosztály nemzet­közi összefogását. E poli­tikai feladataink mellett g­zda­­■-ági téren csupán egy elvégezni­­valónk van: győzelemre segíteni a hároméves tervet, hogy jobb életlehetőségeket biztosítva a ma­gyar népnek, újabb és újabb ter­vekkel ír­n.­i.•* ’ , , SilgOV, Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedeltük a belső reakció sorait. A hazaérniük egész sora kényszerült külföldre és az összeesküvők százait tettük ártalmatlanná. De ki mondaná, hogy a demokráciának nincsenek többé ellenségei Magyarországon, is mondaná, hogy nincsenek mér olyanok, akik még mindig kül­földre kacsintgatnak és a dollár, vagy atombomba segítségében bízva nem a békében, hanem a háborúban látják a­ kibontako­zást? Ezért, demokráciánk meg­erősítése és az ország építő erői­nek szorosabb összefogása érde­kében is ez évben is szünet nélkül kell folytatnunk küzdelmünket ezért, hogy megszabaduljunk a kártevő elemektől. Magyarország­nak nincs szüksége többé politi­kai kalandokra és meg kell sza­badítani a magyar népet attól a tehertételtől is, amely az állami és közigazgatási gépezetben még mindig jelen van, a reakció ké­pében. Tisztogató munkán­­k­a­t úgy kell befejeznünk ebben az évben, hogy ne legyen többé talaja az apparátuson belül a de­­mokráciaellenességnek, a korrup­ciónak és a­ megbízhatatlanság­nak. Szorosabbá és ,valóban meg­bonthatatlan!» kell tennünk a másik munkáspárttal való együtt­működésünket és bízunk abban hogy sikerül végleg maiden aka­dályt eltávolítani ennek az együttműködésnek »'ltjából, si­kerül minden olyan problén­* felvetését k'i - v j-.yi, «iá a ái­k«r dolgo­­ck ép'tö munkálkodását zavar­­hattja. A dolgozók összefo­gása az alapja annak, hogy bel­ső rendünket megszilárdítsuk és ne tévedjünk el az utakon és ör­vényeken, amelyek a magyar nép előrehaladásának ügye mellett a világ valamennyi népének ügyét szolgálják. Mivel a béke ügyét akarjuk szolgálni, azon fáradozunk, — szemben az imperialista tőkének azzal a tervével, hogy a világ népeit két tömbbe kényszerítve szembeállítsák egymással, — mi magunk is és a világ valamennyi népe szabadon válassza meg útját. Azzal a porhintéssel szem­ben, amely azt akarja, elhitetni, hogy Kelet és Nyugat között át­hidalhatatlan ellentétek vannak, azt kiáltjuk: »nincsenek ellentétek a világ részei, sem a népek között, az ellentétek csupán az im­petrialis­­ta tőke és a dolgozók törekvései között vannak, nem Kelet és Nyu­gat között, hanem minden or­szágon belül is és ahogy Nyuga­ton a francia munkásosztály és az olasz munkásosztály szembe­szegül a tőke zsarnokságának, ahogy Görögországban küzd a nép az idegen bitorlók ellen, akik rabszolgaságba akar­ják dönteni isztatlanul a, világ valamennyi népét, úgy fordulna szembe a ma­­­rj­ar, román, lengyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, ha jogaiért és szabadságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi minden mes­terkedés ellenére. Keleteurópa többi demokratám? «•«.**•»» vá­rt szabadon vá­lasztott úton, amely a béke és­­szabadság erőivel való együttmű­ködés megszilárdításához vezet. Ebben kifejezésre jut pártunk egész külpolitikai irányzata- en­nek az együttműködésnek alap­jait raktuk le az elmúlt évben dunai konferenciánkkal, testvéri együttműködésünkkel a szomszé­dos országok szocialista pártjai­val. A többi szocialista párttal való összeköttetésünk is azt tú­lozza, hogy élére állva a munkás­­osztály nagy összefogása ügyének, segítsük erőssé tenni azok ellen, akik ellentéteket szítanak, akik háborút propagálnak, akik az im­perialista tőke mindenhatósága­"van bízva ellene vannak a demo­kráciának és a Szovjet­ Uniónál amely velünk együtt a népek fe­­ladását és a békét szolgálja. A béke, a népek összefogásá­nak politikája, a gazdasági kap­csolatok kimélyítését is jelentő, nem kizsákmányoló alapon, ha­nem áthatva a segítő­kész­ségtől és azt célozva, hogy a­ népek egymás gazdasági erejével támogassanak minden­ népet a jólét megteremté­sének útján. Akik a Marshall - tervet hoznák, azt prédikálják: semmit, se légy országod építésé­ért, ne fejleszd iparodat, támasz­kodjál a külföldi segítségre. Egy sereg, a dollárimperia­listák háló­jába esett, ország példája bizo­nyítja: a dollársegíség meg­b­énít­j­a. a hazai termelést, 3 kölcsön ára fejében elvitjük - népeket iparuk fejleszt é-. jie! 'r;:~ ^ -1«"■ -"5* •!. •■-• tíivLúnbxt &xegért milyen árucikkeket vásá­roljanak. A magyar nép egyszer már ki volt szolgáltatva a német monopónlőkének és megtanulta: fel kell áldoznia hazája függetlensé­gét, is, le kell mondania politikai és gazdasági törekvéseiről, szol­gaságot kell vállalnia, ha enged az imperialista kényszerítésnek Ezért választjuk a szabad össze­köttetések útját és demokráciánk gazdasági szerződéseit, elsősorban a Szovjet­ Unióval, Jugoszláviával és sorra a többi országgal, bizo­nyítják: a béke és szabadság útja gazdasági téren is meghoz­za gyümölcsét, így tudjuk minden erőnket hároméves tervünk szolgálatába­­állítani és ha a hároméves tervet maradéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvona­lat nyújthatunk a magyar nép­nek, hanem leraktuk alapját a következő hároméves tervnek is, amely már egy kedvezőbb jö­vedelemelosztást­ is eredményez és még közelebb visz bennünket új társadalmunkhoz. Ha valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, ne tántorodjanak el e cé­lok követésétől.Ez az év a’ma­gyar szabadságharc centennáris esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még vérbeborult és részben csak jelkép maradt, most valósággá válik. A magyar szabadság néni ábránd többé. De nekünk szo­cialistáknak tudnunk kell azt is, hogy fegyverünk és céljink, a szocializmus is, centennáriumot ünnepel: a marxi mű alapjait is 100 évvel ezelőtt rakták le. Amit­ Marx 100 éve a Kommunis­­ta Kiáltványban még csak­ lehetőségnek gondolt, a szoci­alista társadalom megteremtése sem ábránd többé, hanem való­ság, amely itt van előttünk. A béke és szabadságharc történeté­nek esztendejében segítsük előbb­re a magyar népet, hogy átlép­hesse az új társadalom küszöbét. Írta: MAROSÁN GYÖRGY Molotov nyilatkozata­­­­ a londonikonferencia Marciiéi Am­erika önkényes, békeellenes politikáját a Szovjetunió határozottam visszautasította Molotov külügyminiszter terje­delmes nyilatkozatot tett a szov­jet sajtó képviselői előtt a londo­ni értekezlet kudarcának okairól. A londoni konferencián a Szov­jetunió a t­ák­ai és a postdami egyezmények­ alapján­­ állt, az Egyesült­ Államok azonban meg­­változtatta 1946-ban elfoglalt ál­láspontját és kiderült London­ban, hogy most már nem törek­szik a kérdéseknek gyors megol­dásán­. Az értekezlet megmutatta azt is, hogy Anglia és Francia­­ország is ezen az úton halad. Ezután a német békerendezés ügyével foglalkozott Molotov.­­ Hangoztatta, hogy csak a S200- I jerúnió kívánta a rendezés előké­szítésének meggyorsítását. A né­met egység helyreállítására vo­natkozó szovjet javaslatok sem találtak megértésre a nyugati ha­­tallmaknál, sőt lehetetlenné tették, hogy bármiféle előrehaladás tör­ténjék ebben az ügyben. Minden ellenkező megnyilatkozásukkal szem­ben elsősorban Amerika és a több a nyugati hatalmak is, Né­metország feldarabolására töre­kedtek, valamint Nyugat-Ném­et­­országnak saját céljaiknak és szempontjaiknak, megfelelő ki­­alak­í­tására és berendezésére. — Végeredményben — folytat­ta Molotov — a londoni értekez­let kudarcát Amerikának euró­pai és nyugatnémetországi tervei okozták. Amerika ugyanis egész sor európai államot gazdasági és politikai függőségbe akar hozni és diktálni akar nekik.­­ Minél tovább nincs béke és nincs kormány Németországban, annál tovább jár­­hat el Amerika Németországgal szemben úgy, ahogy akar.­­Azt mondják, vagy megvalósítják az amerikai terve­ket, vagy a békeszerződés papír­­szerződés lesz. Arról van szó, vagy­ feltétel nélkül el kellene fo­gadni az amerikai terjeszkedés által diktált antidemokratikus tervet, vagy nem lesz megegye­zés ,­ német békeszerződésben és nem áll helyre Európa békéje. Ezt a diktálni akaró politikát — fejezte be Molotov — a Szovjet­unió a leghatározottabban vissza­utasította. Ez a diktálni akaró politika vezetett a londoni érté­ke­*..­. kudarcához.

Next