Dunántúli Népszava, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

(Az a»«««? írtuk részeivé , nem mai­ keletű. A legfiatalabb földrész kapita­listáinak profitéhsége és az eb­ből fakadó nemzetközi nehézsé­gek sok kiváló közgazdász, pub­licista, de nem utolsó sorban szo­­cialista tollát ihlették meg Úgy is lehet fogalmazni, hogy az amerikai kapitalizmus kifejlő­dése óta „Örök téma" lett. Ak­tuális volt a nagy szocialista, Kunfi Zsigmond emigrációs esz­tendejeiben is és időszerű —­­a siles — m­a is. Nem érdektelen thát, Itt a dollár imperial­imus m­ai arculatának levetítésével pás­­z­amosan közöljük­ Kunfi Zsig­moridnak az­­osztrák Arbeiter­­...U­ tjig'-ban. 1936 július 4-én megjelent cikkét i-1 A ma élő gazdaságpolitikus és a halhatat­lan emlékű szocialista h­áca kö­zötti párhuzam hiímiságainak levonását már az olvasóm bíz­zuk. A szocialista olva­sóra ...) Washingtonbani, a brit Külügyi Hivatal a Dow­ning Streeten, a francia külügyminisztérium a párizsi Quai d'Orsayn és a né­met a berlini Wilhelms­tra­sen ez egyedülálló világhatalom politi­kai fiókintézetei csupán. Az­­Egyesült Államokban, az utolsó népszámlálás adatai sze­rint 41 millió keresettel bíró egyén él, akik közül 50 millió a proletár; szakszervezetben más­fél millió van, de a szocialisták száma még a 100.000-et sem éri el! Ez a politikai és társadalmi felépítés e szédületes és ragyogó fejlődés árnyoldala, valamint magy­arázat arra, hogyan és miért alakult ki George Washington demokratikus te­lep álla­m­ából a világ leghatalmasabb és legbru­tálisabb oligarchiája. Az emberi jogok, az alkotmány, amelyet 151­ évvel ezelőtt hirdettek ki és ik­tattak törvénybe súlyos harcok árára, a még ma is fennáll pa­píron. J. F. Morgan legyőzte Washingtont és elmondhatjuk, hogy ellenfél ilyen mindent el­söprő legyőzést még soh­asem­ ■szenvedett. Az emberiség pedig aggódva várja a választ a kö­vetkező sorsdöntő kérdésre: S mi­kor fogja Jim­mre Higgins e -gi­gantikus gazdasági események politikai e- társadalmi konzek­venciáit levonni, mikor fog J. P. Morgannak« hadat » üzenni, hogy megkezdje és eldöntse a völáy uralma fölötti­­ harcot fejezi be, cikkét Kunfi elvtárs. D­oftarimperializmus tegnap és ma Kunfi Zsigmond és egy ma élő gazdaság­politikus érdekes tanulmánya Kunfi Zsigmond cikke I7'6 'július 4' én este, Fi­add­­,aban, a kou­vent, amely 13 an­­',-ftl koronagyarmat képviselőiből ifit, függetlék­ségi nyilatkozatot­­ vásott fek Ez jelképezte az amerikai állam megalapítását és az angol, faj politikai egységé­­nek örök időre való megszűnés­t. Mialatt zúgott a szabad.ág­­a.lang. a hites ,,Liberty Bell", a zűzi település!. ke­ménykötésű multéi feszült figyelemmel lallgatták a. Thomas Jefferson tltal fogal­ma­zott súlyo? monda­­okát: ,,Az egyesített gyarmatok szabad, .független államok és­­ ági­lag ,i /.­1 k .­­ maradnak; men­­tesek az angol korona alattvalói­­kötelességeitől és a köztük és Nagybritannia közötti fennállott politikai kapcsolatot m­egszünt­­ne­k tekintik."­. Néhá­ny állam képviselője azt iránta, hogy ebben a nyilatko­­zatb­an a nemzetnek a földhöz mint az akkori legnagyobb jóléthez­­ való közös joga is kimondassák. Ez indítvány el­utasításában nyilvánult meg minden polgári forradalom át­hághatatlan hibás vonala, amely az amerikai forradalomnak is megadtt­ a polgári jellegzetességét. Mindamellett az amerikai forrad­,­dalmárok függetlenségi nyilat­kozata döntő szerepet játszott a polgárságnak az abszolutisztikus monarchia és feudalizmus, a ne­messég és egyház ellen vívott osztály harcában. Az emberi- és polgárjogokról szóló nyilatkozat, amely a francia forradalom elő­játéka, európai kiadás ez az amerikai­­ nyilatkozat és jó úton járunk, amikor állítjuk, hogy ugyanazt jelentette a polgárság számára, mindaddig amíg a nyomában feltörő proletariát­us ki nem­ szólítja forradalmi had­, állásaiból, mint amit a Kommu­­nista kiáltvány jelentett a mun­kásosztály számára. Amerika a hitelélet korlátlan ura -\ /­­amerikai' nemzet, amely aj­­é- vérkeveredés révén mint­egy fel­nemesített embertípusból kötdiké/int, hódította meg, vette (diákba s­zakamerika gazdasági­lag ..lege., v'dö­bb részét és 'fel- re'./teifii fia­talra as világbiroda­­lomism. ..Nemzeti dogmája az­ Európá­tól való elfordulás lett és­, az­ eltötvendő amerikai kapita­lizmus a Monroe-tanokból ki­indulva. , alapozta meg az egész konti­n­sre kiterjedő egyedural­­mát, Kanadát kivéve. Az ameri­kai kapitalizmus a világháborút - amelynek folyamán az euró­paiak­ egymást marcangolták szét és­ évszázadok fejlődésének értékeit, gazdaságait rombolták össze­ — Európa gazdasági leigá­zására használta föl. Az ameri­kai vasutak, amelyek az Euró­paiain akkumulált és Amerikába exportált tőkékből épültek, az összes európai tulajdont képe­zett amerikai vállalati réskré­­tivek a háború alatt’az amerikai tőkések tulajdonába mentek át kiölt az amerikai bankok páncé­lozott pincéibe Európa bank­jainak mindeddig oly gondosan őrzött a­ranya: az eladósodott Amerikából,­­’94-től, az egész világ hitelezője lett;­­ az európai hitel­es korlátlan ura. Az egyen­lítő huaszu -tó.fH10. kilométer. A Morgan­ Bankház ellenőrzése alatt álló vasúttársaság hálózata 10.000 kilora­éterrel hosszabb — és ez még m­in­dig nem tartozik a leg­nagyobb érdekeltségek közé! A vasút- és­­ acélkárfot­, elnöke, Gary békéid­re, a következőket mondta az 1920-ban tartott évi közgyűlésen: „Az Egyesült­ Álla­mok lakossága a földiépesség 6%-át,, területe 7%-át teszi ki. Mégis mi termeljük a világ össz­termelésének 20% alanyát, 25% gabonáját, 40% vas­-, acél-, bőr­és ezüstjét 30% cinkjét, 52% sze­nét 00% aluminium-, réz- és gyapotját, 00% olaját, 85% auto­mobilját". Az amerikai cipőgyá­rak, állítólag, évi 000 millió pár cipőt készítenek: egy gallérgyár napi termelése 441.010­ tucat gal­lér. a Rockefeller-olajforrások vezetékei állítólag kétszer olyan hosszúak, mint a föld átmérője. Telefonállomásainak száma a világ összes többi államainak háromszorosa. Még ha bizonyos kétkedéssel fogadjuk is a statisz­tikai adatokat, amelyekben talán csak egy nagy számoktól meg­részegedett emberiség éli ki­ naiv felfuvalkodottságát, mégis érzé­kelhetővé válik az itt felhalmo­zódott gazdagság szédületes nagy­sága és a munkateljesítmény, amelynek eredménye. 30 millió proletár­ ­/ Egyesült Államok területén -m­i *20 millió ember él. A sta­tisztikai hivatal 1012-ben 100 milliárd dollárra, míg 1920-ban­ 500 milliárdra becsülte a nem­zeti, vagy­ont! Ezt a vagyont né­hány­ fináncozigareta — össze­­családtagokat beleszámítva alig 500.000 fő — uralja és birto­kolja. Az öt nagybank — ame­lyek szoros egymásba lon­ódást mutatnak — név szerint: Morgan és Co., First National Bank, Bankers Trust, Get, National City Bank ás a Guaranty Trust , Co., a következő gazdasági ha­t­tkező gazdasági ha­tás,arakat kormány­ozza: 118­ igaz­gatóval 54 bankot,­ azaz 2079 millió dollár tőkét; 50 igazgató­val 10 biztosítóintézetet, azaz 2293 millió dollárt; 103 igazga­tóval 32 szállítási vállalatot, azaz 11­784 millió dollárt; 63 igazga­tóval 24 iparvállalatot, azaz 3339 millió dollárt; és végül 25 igaz­gatóval­­2 közművet, azaz 2150 millió dollárt. Öt bank, amely a Kulin, Loeb és­ tsa bankéépszerné,­­18 társa­ságot kontrollál 51 milliárd rész­vénytőkével. Speyer és tsa, amely négy bankból áll, 158 tár­saságot kon­torollál 22 milliárd dollárnyi részvény­tőkév­el. De mindezek fölött, c­ nlogászati magasságokban trónol Morgan, a finánc-világdik­tátor, aki nemcsak Amerika és Európa gazdasági életének korlátlan ura, hanem a­ világ külpolitikájának tényle­ges irányítója is: a Fehér Ház SZTIPICSNÉL össztánc A­­NDECS­ELEIBEN FÉL 8 ÓRÁTÓL Az USA mai pénzoligarchiái Az Egyesült Államokban a részvények felvásárlása és az igazgatói állások összef­onódása következtében hatalmas pénzol­­garchia fejlődött ki, .amely az ország vagy­onénak igen jelenté­keny részét irányítja..­ Az öt legnagyobb pénzcsoport viszony­lagos súlyát G. Means 1039-ben megjelent könyve a következő­képp tünteti fel: A főbb pénzcsoportok által elenőrzö­tt társaságok aktívái: Morgan 30.2 milliárd dollár Kun-I.oeb 10.9 „ Rockefeller 6-6 „ Mellon 3.3 „­­, Dupont 2.6 „­­. A Morgan csoport egyedül 41 nagy­­korporációt foglal magában és élénken szentlége­ti a. .finánc­­tőke képződésének folyam­a­tát - az ipari és bankmortopóli tűnök ösz­­­ze­növése által. ting­house elektromos vállalatnak és számos egyéb más vállalat­nak. is igazgatója. A vállalatok és bankok b­eacsa az alapon ki­épült összefüggései rendszmvü­l széleskörűek és szerteágazók. A második világháború folya­mán a fináncoligarchia, vala­­mennyi alcsoportja jelen­tékénkén megerősödött 1941-ben harminc­két társaság vagyona haladt. T­ökre teszi ki a kis vállalatokat A kapitalista vállalatok közötti verseny a gyengébb vállalatok tönkremenéséhez és a nagyobbak által­ való felszívásához vezetett; e folyamat siettetésére a kapita­listák gyakorlata számos mód­szert dolgozott ki (részvények felvásárlása, ré­tesedések, adós­­viszonyok). A nagy vállalatok alapítói milliárd dollárokra szóló kötvények és, értékpapírok kibo­csátásával igyekeznek a tőkét magukhoz vonni. Egyazon válla­lat részvényei általában több ka­­­tegóriára oszlanak a­, osztalékok és a szavazati jog szempontjából. Ennek az a rendeltetése, hogy a vállalat vezetői számára­ a lehető legnagyobb ellenőrzés és jövede­lem legyen biztosítható. Sok tár­saság „munkás­ rész­vényeket" is helyez el saját alkalmazottai kö­rében, miáltal nemcsak ez utób­biak megtakarítását tudja mobi­lizálni hanem megmér­gez­­ osz­tályöntudatunkat is, amennyiben számukra a vállalkozásban való aktív részvétel illúzióját nyújtja. Lenin azt írta, hogy az egy vállalat­ feletti kontroll meg­való­sí­tásához elegendő a rész­vények 40 százalékának birtoklása, mert a kisrészvényesek túlnyomó ré­szének nincs a gyakorlatban le­­­hetősége arra, hogy a vállalat irányítására befolyást gyakorol­hasson.­ Számos nagy amerikai vállalat felett a kontrollt mégis a részvénynek még ennél is ki­sebb, sokszor egészen jelenték­telen része (4—5%) is biztosítja. Minden nagyipari vállalat va­­lamilyen formában összenőtt va­lamelyik nagy bankkal. Ennek legtipikusabb formája a perszo­­nál-unió (közös igazgatósági ta­gok). Így például a Chase Na­tional Bank igazgatója egyúttal az American Telephone és a Te­­­legraph Companynek, a Conti­nental­­ olajvállalatnak, a West ang ti 1 *&0*rel 46041l, 1944-ben már negyv­ené. A háború folyamán létrejött fúziók és újjászervezések még­­inkább m­egnöv­elték a monopó­liumok hatalmát. A nagy változá­sok mentek végbe a háború alatt a banki szférákban is. Rockefel­ler bankja, a­­ Chase National Bank, 1943 óta az USA legna­gyobb kereskedelmi­­bankja. Be­tétei a háború alatt 1,4 milli­árd­ra emelkedtek Marga 11 bank­ja a második­­háború folyamán nem erősödött meg, olyan mér­tékbeli,­­ mint az első háború alatt, mert­ Anglia és Francia­­ország f­inan­szír­ozása ezúttal elsősorban állandi- útoti (land­­lease) történt. A­­ fináncoligarch­ia egyes cso­portjainak a­lativ élőviszony­yai­­ban a második világháború­ alatt bekövetkezett változások puhla­­megállapításához szükséges­, ada­tok nem állnak rendelkezése Azonban határozottan megfigy­el­hetői a Rockefeller-csoport nagy mérvű mege­rősödése, ami szoro­san összefügg azzal, hogy eze­n csoport a háború folyamán és azt követőleg jelentékenyen ki­­szélesítette felügyeletét Latin Amerika, a Közel- és Közép-Kelet olajfon­ásai fölött. A Görög­ország és Törökország „megsegí­tésére" vonatkozó Truman­el szorosan összefügg a Rockefel­­ler-csoport ama törekvésével, hogy megerősítse pozícióit a Ke­nél-, és Közép-Keleten. Természe­tesen helytelen v­olna a Truman­­elvet kizárólag az olajmonopó­­liumok érdekeivel magyarázni, azonban kétségtelen, hogy e­ utólajiak jelentékeny befolyóst gyakorolnak az USA külpoliti­kájára. ANGYA­­IvFÖSz» (Kassák Lajos Angyalföld“ című regényéből) Gyapjas, szürke le­ülőkben úszott a füst. Vastagon és tömör 14:11 tódult ki a kémények torkán, aztán belékapaszkodott a szél, megtépázta s minit a köddel, be­vonta vele a tájat. Voltak­­órák, miikor alig lehetett átlátni csupa a füsttakarón, az ember nem tudhatta milyen­ színe Van az égnek s egy puskagolyó kere­z­­etül vinne-e a sűrűségen? Ezek az ó­rák a munka megindulásá­nak órái. A műhelyek és gyárak­ kapui már becsukódtak s szinte egyszerre zengenek, sikoltanak, zuhognak, visítanak, zakatolnak, berregnek kattognak, döngnak és nyikorognak föl a különféle szerszámok százai és ezrei. A kö­zeli házak alapjukban megre­­megnek a gö­ikalapacsok zokogá­sára, a síneken itt kint vadul neki iramodnak a villamosok, az ablaktáblák reszketnek félelmü­ke­sten­, valamelyik udvaron centi­méter vastagságú p­öhtá­vlát egyengetnek s a kemény lame­­zek, mintha csontjaikat tördelné valami kegyelten kéz, svikek­lően beleordítanak a­ ter egébe. A fatelepen sikoly­zan­ak a körfűrészek, a villamosok sza­kadatlanul csöngetnek, tepipa egyharangúságga­l búgnak az esz­­tergapadok. A motorok gyorsab­ban puffognak ki a háztetők fölött, mint a katonák fegyverei a gyakorlótereken s lent a pince­­műhelyekben fáradhatatlanu­l re­­szelnek a legények, ócska fúró­kat erőszakolnak be a nyikorgó fába, a kovácsok cifráznak az Üllőtérön, a smirglikövek­­bele­harapnak az acél- és va­sdara­bok k­­i, szikrák csillagosnak. Szinte kibír lástatlan meleg­" van ezekben az odúkban, látni, amint a dolgok megszületnek az aka­ratos szerszámok alatt és érezni a megpörkölődött emberhús ke­serű szagát. Hol van­ most a költő, aki a munkát dicsérő himnuszokat énekli, aki úgy beszél a kínosan kibuggyant verítékről, mint más negyedb­n a tiszta gyöngyökről szokó, bes­zélni, aki úgy énekel a munkás kerge- és rabszolga tenyeréről, mint ilorgyan a föl­lázadt akaratról és a győ­zelem­­be Indaio fegy­v­erekről sel kel énekelni? Hol van könny tz m­aszk.sü­­rpögött a költő, -Vak érzéketlen az emberi meg­aláztatáisok iránt s aki oíg' l .-Zifc'li .mipthá csüjv a dolgozó m­­iókért, élpe és hallgat aji ' .hog­y .egy egész életen át .esti belőlük akar megélni” Akik a munka szentségét rli­­.tséfik s akik a munka­­megépí­tendő templomáról álmodoznak azok nem laknak ezen a vidéken Az öntudatlan erő és a föl nem ébredt akarat vergődik in mintegy láncrakötötten. E.uicei ji vasban, ember a pénzes^.../, szák alatt, ember a term­elé~jen. .­­. mondom én is, a muni.de az r­fiilavri élet lutidomentuma, de m­égis nem a munkát dicsérem hanem az embert ,aki le akarja azt győzni. Ezt tudom, hogy mi azt télen vonatok nyitott fékein probájtolni,­­ lent­­ a hajófenéken etetni a kazánokat órákon , esztendőkön át, törni a földet a bányákban, meg­nyomorodni az alagútak robbantása közben megvakulni­ a foszfortól és len­­csőrtől, megsüketülni a kalapér­­­csők zengésétől,­ meglgazulni a meteóteknők mellett és általában küket kin gyávaságba esni ez durva állattá zülleni a szakadat­­lan munkától. " Én ismerem a munkásokat és szeretem őket, mert ők­ szültek engem, ők­­rio­gatták a bölcsőmet és ők nevel­tek fel egy fejjel magasabbra az ő életüknél. Ők is szer.tutik es­gém- és ért tartozom nekik azv.a hogy segítsem őket arra, a­mira, amik én megyek s amely­­ a v­idágos.ság .. rövidjére vezet, s nem énekelek arról­­,­ami piszi és embertelen rajtuk,­ nem díc. rém az ő igába törött testüket. tudom, hogy ők, erősek s ha eg­y­­szer kiegyenesítik a derekuk - új­ rend veszi kezdetét ezen földön. S nekem, a­ki az ő tok­nük vagyok, az a kötelességm, hogy­­segítsem kiegyenesíteni­­ dereik­ukat. Dunántúli NÉPSZAVA­­ Csütörtök, 1948 január 1

Next