Dunántúli Népszava, 1948. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1948-02-01 / 26. szám

ÁRA 60 fUUr Pécs városa és a MESZHART ■ £Mffr9fW£t£££S£. t­ere«­bíróság előtti ,v éT,,iy*"*•_, I Szerkesztőség telefonszám­a: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Perczel-u­tca 2. szám Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 A százéves Kommunista Kiáltvány Írtat SÓS ENDRE . 1847­ novemberében határozta el a Kommunista ligává átala­kult londoni Igazak Szövetsége, hogy megbízza Marx-o­t és Engels-t a kommunisták pro­­grammját közhírré tévő és meg­magyarázó proklamáció elkészí­tésével, s­ 1848 február havában már meg is jelent a történelmi jelentőségű, a társadalmi fejlő­désben új korszakot nyitó Kom­munista Kiáltvány. Különös aktualitást ad­ a Kom­­mun­ista Kiáltványnak az 1848-as eseményei centenáriuma. Nem volt véletlen, hogy Marx és En­gels proklamációja éppen 1948- ban keletkezett, bár — ahogy Gustav Mayer, a tudományos szocializmus történetének ismert kutatója megállapította — a Kommunista Kiáltványnak még nem volt közvetlen hatása az ázk-ás e­urópai forradalmakra, ,Mitől vett ki­fejezetten polgári for­radalmak v­oltak és a proleta­riátusnak csak itt-ott juttattak némi­ szerepet. Bármilyen kicsi volt is azon­ban ez a szerep — mint Szabó Ervin, K Járámné Ernő, Krónus Illés és Justus Pál tanulmányai szinte egyértelműen megállapí­tották, — 1847—1843 mégis vi­lágtörténelmi választóvonalat je­lentett a munkásmozgalom tör­ténet­ében II. 1847 és 1848 „levegőjében“ születhetett csak meg a Kommu­nista Kiáltvány. A kor lég­­körei és viszonyai valósággal szükségessé és halaszthatatlanná tették a történelmi materializmus ,,felfedezését". Amint — ha a nagy összefüggéseket nézzük — semmi sem történt véletlenül, Marx és Engels nem véletlenül alkotta meg a történelmi mate­rializmusról szóló tanítást Engels évtizedekkel később — visszaemlékezve a Kommunista Kiáltvány keletkezésének körül­ményeire — a következőket írta: ..Minden társadalomban a szük­ségszerűség uralkodik, amelynek kiegészítése és megjelené­si for­mája az esetlegesség. _ A szükség­­szerűség végül is minden eset­legességen keresztülgázol... Itt kell azután foglalkoznunk az úgynevezett „nagy emberek“ szerepével Hogy ilyen, vagy olyan, hogy ez, vagy az lép fel bizonyos időben, bizonyos or­szágban, természetesen tiszta véletlen, de próbáljuk őt ki­küszöbölni; nyomban jelentke­zik a kereslet más után és ez a más előkerül, tant bien que mas, de némi idő után előkerül. Hogy éppen Napóleon, ez a kor­zikai lent az a katonai diktátor, akire a harcaiban kifáradt fran­cia köztársaságnak szüksége volt, véletlen, de kétségtelen, hogy Napóleon hiányában más fog­lalta volna el a helyét. Ezt leg­jobban bizonyítja, hogy mindig alkaot­i ember, amikor szívesség volt rá: Cézár, Augustus, Cromivell stb. Bár Marx fedezte fel a történelmi materialitást, Thierry, Migu­et, Guizot és az 1855-ig terjedő korszak vala­mennyi angol történetírója bizo­nyítja, hogy megvolt a törekvés a felfedezésre és Morgan is fel­fedezte ugyanezt a szemléletet Az idő megérett számára és fel kellett fedezni". Engie is odáig ment, hogy — a történelmi materializmus szern­­­­él értén­ek i­dőszerűségét jelle­mezve — még Marx szerepét is szinte másodrendűnek tüntette fel. És annak a vélemény­évnek adott kifejezést hogy — ha nem lett volna a világon az a Marx, aki vele együtt megírta a Kom­munista Kiáltványt,­­— akadt volna egy másik, kevérebbé zse­niális Marx, akit esetleg nem hívtak volna így, de aki vala­mivel i­t*5s/abbul mégis megcs: náttslkírt ,gf,*éeV/ művit. A polgá­r felfogása szerint: a törtémés,am korszakai és intéz­ményei nem egyebek, mint em­berek meghosszabbított árnyé­kai. Mi marxisták, ezzel szemben azt hirdetjük: az emberek azok, akik nem mások, mint koruk meghosszabbított árnyékai. II. Bertrand Russel írja Egy év­század élettörténete cí­ű köny­vében, hogy: „A Kommunista Kiáltvány teremtette meg Marx helyét a szocialista mozgalomban és ezt a helyet ak­kor is megér­demelné, ha sohasem írta vollna meg A tőké­t... A Kommunista Kiáltvány Marx legjobb műve A forradalom előestéjét jellemző lendületet és gyorsaságot tükrözi vissza... Nincs ehhez hasonló !propagandisztikus erejű okmány. És ereje az intellektuálisan kér­lelhetetlen fejtegetés mezébe öl­töztetett mélységes szenvedély­ből fakad.“ Olyanok, akik utain rokon­szenveztek a szocialistákkal és kommunistákkal, ugyancsak el­ismerték, hogy a Kommunista Kiáltvány milyen ragyogó mű. Treitschke azt írta: „A Kommu­nista Kiáltvány a világirodalom legjobb pamfletje.“ Pampflet? Igen. De nemcsak pamflet. Sokkal több is. A Kom­munista Kiáltvány pamflet és tudományos esszé. Marx és En­gels egyedülálló képességei kel­lettek ahhoz, hogy pamfletsze­­rűen vigyék a tudományt a leg­szélesebb néprétegek közé. Lenin, aki Marx és Engels egyik leghivatottabb magyará­zója él, a marxista tudomány tová­bbfejlesztője volt, Engelsről szóló mesteri tanulmányában megállapította: „Marx és En­gels érdemeit a munkásosztály körül néhány szóban összefoglal­hatjuk: önmegismerésre és öntudat­ra nevelték a munkásosztályt és az ábrándozások helyére a tudo­mányt állították“. Nos, Marx & Baigere egyik műve sem szolgálta olyan erő­vel és annyira hatékonyan az ön­megismerést, és az öntudatot, mint a Kommunista Kiáltvány, amelynek egyik legnagyobb je­lentősége éppen abban rejlett, hogy leszoktatta a mun­kustöme­­geket az ábrándozásról és rá­szoktatta azokat — vagy leg­alábbis azok élcsapatait a tudo­mányos igazságok felismerésére. Gyakran merül fel a kérdés: miért nem nevezte Marx és Engels, a tudon­­oln­yos szocializmus két úttörője, aki később sűrűn hasz­nálta a „szocialista“ kifejezést, Szocialista Kiáltvány­na­k a Kom­munista Kiáltványt? Legjobb, ha a leg­autentiku­sabb magyarázó, Engels ’’ szavai­val felelünk. Engels 1890-ben —­­a Kommunista Kiáltvánnyal fog­lalkozva — megállapította: ..Meg­jelenése idején nem volt szabad Szocialista KiállAy.vosho­rv’cz-t niünk* 1S4Tt­e5' keflájtá autóért neveztek szocialistának. Egyrészt a különböző utópista rendszerek híveit, tel­át Angliában az owe­­nistákat és Erumeiaországban a fourieristákat. Ezek azonban ek­kor már hovatovább kihaló szek­tákká zsugorodtak össze. Más­részt a­ különböző társadalmi kuruzslókat, akik­­külön­féle cso­daszerekkel és mindenféle tol­dozó-foldozó munkával akarták eltüntetni a társadalmi bajokat. Mindkét esetben olyanokról volt szó, akik a munkásmozgalmon kí­vül állottak, s inkább a ,,művelt“ osztályok támogatását keresték. Ezzel szemben a munkásoknak az a része, amely meggyőződött a pusztán politikai változások elégtelenségéről és a társadalom alapos átalakítását követelte, ab­ban az időben kommunistának nevezte magát. Csak nagyjából kidolgozott, csak ösztönszerű, n­éha még kissé nyers volt ez a kommunizmus... Minthogy mi akkoriban n­agyon határozottan vallottuk azt a nézetet, hogy a munkások felszabadítása csakis magának a munkásosztálynak a műve lehet — egy pillanatig sem ingadoztunk, amikor arról volt szó, a két név közül melyiket válasszuk." A Kommunista Kiáltványt, amelyet a tudományos szocializ­mus két legnagyobb szelleme al­kotott, ma már nyugodtan ne­vezhetnénk Szocialista Kiált­­vá­nynak is, hiszen ez a prokla­máció az egész osztályharcos munkásosztály köz­kincse. De könyvek címeit nem ,szokás és nem is szabad megváltoztatni! A Kommunista Kiáltványt így, ezzel a címmel is vállalhatjuk és vállaljuk! * IV. Nyílt összeesküvést hirdetett az 1848-ban megjelent Kommunista Kiáltvány., De milyen más ez a marxi és engelsi összeesküvés, mint — mondjuk — a ff. G. J Weils-féle­ Marx és Engels a proletariate-­ forradalmát hirdette, H. G. Wells, mint fabiárus, pedig voltakép azt kívánta, hogy az értelmiségi kapitalisták és bur­­zsoák csináljanak „nyílt össze­esküvést“ a különben kikerülhe­tetlen proletár forradalom meg­előzésére! A Kommunista Kiáltvány egy­felől­­ egyesülésre szólította fel a világ akkori proletárjait, más­felől pedig egyesítette a tudomá­nyos szocializmust a gyakorlati szocializmussal, amikor a gya­korlati szocializmus hordozóját rak deklarálta a proletariátust. Mrax fellépéséig külön utakon haladt a Gondolat és a Tett. Marx Tetté formálta a Gon­dolatot és Gondolattá a Tettel. V. A filozófia és a mozgalom kapcsolatairól mondotta Marx, hogy: ..A filozófiát nem lehet megvalósítani a proletariátus fel­­kelése nélkül és a proletariátus nem­ kedvel fel a filozófia meg­valósítása nélkül." E felfogás jegyében hozta össze Marx a proletariátust az­zal a „marxizmussal“, amely összefoglalta az angol klasszikus közgazdaságtan, a francia utó­pista szocializmus és a német klasszikus filozófia eredményeit és kritikáját Sem Fourier, sem Saint-Simon, s­em Orven utópisztikus szocia­lizmusa nem volt alkalmas arra, hogy a széles tömegek e tanítá­sok hordozóivá legyenek. Vitathatatlan, azonban, hogy egyik is, másik is hozzájárult mindahhoz, ami később meg­valósult. Mindegyikük eszmevi­lágából maradt valami pozití­vum azokra, akik utánuk követ­keztek. VI. Hegel és Fichte nevét is ide kell iktatnunk, amikor megraj­zoljuk a kort, amelyben a Kom­munista Kiáltvány megszületett. Engels azt hirdette: „Mi, né­met szocialisták, büszkék va­gyunk arra, hogy nemcsak Saint-Simon, Blonnier és Orven, hanem­ Kant, Fichte és Eleger is elődeink közé tartozik.“ Hegeliül származik az a meg­­álla­pítás, hogy az örökös ellent­mondás a fejlődj motorikus ere­je. Minden, ami van, magában hordja saját ellentétét is. Az el­lentét megoldását egy harmadik fogalom tartalmazza. A hegeli dialektika képlete: „Tézis — Antitézis — Szintézis•“ A Szintézis azonban nem be­fejezés, hanem egyben új Tézis, új elindulás alapja is. A tovább fejlesztett hegeli gondolat lett a társadalmi fej­lődés korszerű törvénye! A dialektikus mozgás hegeli törvénye döntően befolyásolta Marxot és Engelst, akik­ egyéb­ként — Feuerbach hatására — arány­lag hamar megszabadultak a hegeli filozófia általános, ha­lálától. Feuerbach visszavezette az idealisztikus filozófia útjáról Marxot és Enge­lst, akik belát­ták, hogy tisztán, logikai úr a gondolat. ..dialekt,hug ón mór­g,fiával“ nem lehet tudást ü­rem­teni. Idnin finom Engels-esszéjeb, amelyre már hivatkoztunk, ér­dekes oldalak találhatók arra, hogy Marx és, Engels — mik­­i­ben megőrizték Hegel gondol b­t.­­az örök fejlődési folyamatról —­­felismerték: nem a szellem fej­lődése magyarázza a természet fejlődését, hanem ellenkezőleg, a­ szellem a természetben, az anyagban leli magyarázatát. Ez itt az alapja Marx és Er­gots materialista szemléletének. A­hogy Lenin írta: „A világot te az­ emberiséget, materialista szem­pontból tekintették és azt látták, hogy miként az összeg­természeti jelenségek alapját materiális okok­ képezik, úgy az, emberi társadalom fejlődését­­is az anyagi, a term­lt­ erek fejlődise határozza meg. A termelő erői fejlődésétől függnek azok a vi­szonyok, amelyekbe az emberek lépnek egymással, amikor az em­beri szükségletek kielégitaton szolgáló tárgyakat termelik, s ezekben a viszonyokban rejlik a társadalmi élet minden jelen­ségének, az emberi törekvések­nek, eszméknek és törvényeknek magyarázata." VII. Az 1848-as­ februári forrada­lom idején - a Kommunista Kiáltvány megjelenésével egy időben­­­ lépett első ízben Fran­ciaország politikai színpadára önállóbb csoportként a munkás­ság, amely segített a forra­dalom győzelmének kivívásában a pol­­gárságnak. A polgárság persze csakhamar hálátlannak bizo­nyult. Az 1848-as párisi forradalmon kivil, a bécsi, berlini, egész né­metországi és magyarországi fel­kelésekben is némi szerepet ját­szott a proletariátus, de ez a szerep nem volt önálló. A pro­letariátus csupán a polgárság politikai segédcsapata volt. Akadt gazdasági siker egy-egy önálló proletárszere­plés is a Kommunába Kiáltványt meg­előző időszakban. Ilyen volt pél­dául a lyoni selyemgyári mun­kások 1831-es megmozdulása. Ebben a forradalmi lendületű sztrájkban nem érvényesült sem­­miféle politikai motívum. Ahogy Paul Louig magyarázza a His­­toire du Socialism d­on France 1789—1945 című könyvében: „1831-ben kizárólag arról volt­­­zó, hogy a munkások éheztek. Alig X. Károly idején 13 órai munkáért 4—6 frankot kaptak a bérük 18 órai munkáért 1 frank alá hanyatlott. A gyárosok pedig azt mondták: „Ha nincs kenyér a­ munkások hasában, majd kapnak oda szuronyokat A Kommunista Kiáltvány meg­magyarázza a bérmunkásoknak — nemcsak a gyári dolgozónak, hanem a­ megfizetett bérmár

Next