Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-23 / 8. szám
Első évfolyam. Pápa 1890. február 23. X----------------------------X ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. X ------------------------------& 1. szám. DUNÁNTÚLI Az. egyház és iskola köréből. A DÜSÁNTÍII EV. REF. EGYHÁZKER. HIVATALOS KiSZLllNY K. ~© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: a protestáns egyház autonómiájának áruba bocsátása. III. Aical Gábor. — A lelkészi hivatal. IV. (Dr. M. Simpson.) — Kerületünk világi eleméről. Ir. Kapossy Luczián. — Tár ez a: Az a.-teveli ev. ref. egyház története. (Folytatás.) Bulla Gábor. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. X-----------------------------X HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egy- , szemért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij .HO kr. A protestáns egyház autonómiájának áruba bocsátása. in. 4. Balogh Sándor az egyház önkormányzati jogának eladását lehetségesnek, körül minijeinknél fogva szükségesnek és húsz nősünk tartja. Lehetségesnek a következő okokból: a) Miért a protestantáns egyház-fogalommal az önkormányzat feladása nem ellenkezik és a biblia sem szól ellene. Akivel a protestáns egyház a maga tanait és intézményeit a bibliára építi, e felhozott két bizonyíték meglehetősen egynek vehető és mindkettőről megmondhatjuk, hogy az idézett állítást semmivel sem támogatják. Elég ha igaz volna is azon állítás, hogy az autonómia feladása a bibliával nem ellenkezik, akkor sem bírna súlylyal azon kérdés eldöntésénél, hogy a magyar ref. egyháznak czélszerű-e, lehető-e feladni önkormányzatát, mert e kérdésben nem általános szempontok, hanem a mi különös viszonyaink a döntők. De mikor ez az állítás nem is igaz! Azt csakugyan nem lehet kimutatni a bibliából, akár Pál apostolról, akár a többi apostolokról, hogy nekik csak gondolatukban is megfordult volna az, hogy a maguk vagy utódaik részére állami fizetést igényeltek volna; azt ellenben nagyon sok helyből ki lehet mutatni a bibliából, hogy a lelkészeknek, az igehirdetőknek, az egyházi szolgáknak saját híveik adományaiból kell megélni. Pál apostol I. Ker. IX. részt egészen e kérdésnek szenteli, és azt kérdi: ha mi nektek lelkieket vetünk, nagy dolog-e, ha mi a ti testi marháitokat aratjuk? A protestáns egyház életre jövése épen azért neveztetik reformationak, mert tanaiban és szervezetében visszatért az ősegyházhoz, amely teljesen democraticus alapon nyugodott és benne minden hivatalok önkormányzati uton, az állami hatalom teljes kizárásával, töltettek be. Tehát a protestáns egyház-fogalommal igenis az önkormányzati egyházszervezet illik össze legjobban. b) Feladható az önkormányzat, mert maguk a reformátorok is az egyház kormányzását megosztották az államokkal és az angol, a németalföldi, a németországi, a schheitzi egyházai is ekképen alakultak meg. Az kétségtelen, hogy a reformátorok az akkori politikai viszonyokat felhasználták a reformáció eszméinek terjesztésére, és összeköttetésbe léptek a politikai hatalom kezelőivel. Zwingli a zürichi tanácsra és népre, Kálvin a genfi tanácsra, Luther Bölcs Frigyesre és más világi fejedelmek pártfogására támaszkodott, és mindegyik reformátor az egyház kormányzatában a politikai hatalom birtokosainak bizonyos jogokat engedett, a minthogy hazánkban is egyes főurakra, városi tanácsokra, erdélyi fejedelmekre támaszkodott a protestantismus az erőszakos üldöztetés korában; de korántsem azért, mintha ezt a protestáns egyház szelleme kívánta volna igaz, hanem azon kényszerűségből, hogy a római katholika egyház physikai erővel intézett támadása