Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-31 / 22. szám

100. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. viszonylatára tartalmaz hosszabb vagy rövidebb elmél­kedést és imádságot. Aki használni fogja naponkénti csendes elvonulásakor, meg fogja szeretni, mert szívből jött minden sora és így szívhez talál. Van benne len­dület, az emberi lélek megértése és az Isten nagy való­ságaira, a Krisztusban közölt kijelentésre épített erős hit. Izzó egyház- és hazaszeretete mindenütt kiér­zik. Beleéli magát a legkülönbözőbb életviszonyokba és fog­lalkozásokba. A cserkész épúgy megtalálja benne szellemi segítőtársát, mint az aranyait féltő bankár. A szerelmes épúgy, mint a kételkedés homoksivatagján haladó lé­­leköröm és szenvedés, bukás, kisértés és merészen a magasságokba törő hit mind megszólal e lapokon. A legmegkapóbbak közé tartoznak a következő imádságok: más egyházakért, kivándorolt magyarokért, szenvedő magyarokért, pogány népekért. A könyv alakja, megfelelő nyomása igen szép. Melegen ajánljuk kedves ajándéknak ünnepre, születés­napra, vagy bármilyen más alkalomra. Ára: egész vá­szon 3'50, aranyozott műbőr 50—, párnázott műbőr 6'50, egész bőr 10 —­­. Megrendelhető az Egyház­kerületi Iratterjesztésnél Pápán. P. J. Ólé Sándor: A szövetségkötés hegyénél. Pápa, 1936. Főiskolai könyvnyomda. 8-r. 43­­. Ara­b­pengő. Ólé Sándort nem kell e lapok hasábjain külön be­mutatni. E beszédeket,, melyek a Tízparancsolat első négy parancsolatát tárgyalják, az elmúlt télen mondotta el, a pápai templomban. Kiadásukkal egyrészt az a célja, hogy emléket adjon gyülekezete ama tagjainak, akik a beszédeket hallgatták, másrészt pedig az, hogy amit nem ért el az élő szó ereje, érje el azt az írott szó ereje és hatása a lelkekben. Kötete időszerű, mert a Tízparancsolat örökérvé­nyű. A beszédek jellemző vonásai a szövegszerűség, egyszerűség, a református felfogás erőteljes kidomborí­tása és a szónoki hév. Lelkiismeretesen készül az ige­hirdetés felséges feladatára. Könyveket tanulmányoz, megfigyeli éles szemmel a mindennapi életet, ezért so­hasem unalmas, hanem inkább mindig érdekes és a figyelmet lekötő. A közölt elő- és utóimádságok szívből fakadók, igaz áhitat termékei. Szívesen ajánljuk megszerzésre. P. J. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi perselypénz a Gusztáv Adolf Egyesület javára az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz küldendő be. te­ @ 1936. | VEGYESEK | :8®@@®®@®®®®@®®.®@­®®®®®®@®®®@®®®©®®@S®®®® Lapunk tisztelt olvasóinak és munka­­társainak Istentől gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk. — Dr. Baltazár Dezső püspök úr jubileumán egyházkerületünket Medgyasszay Vince, dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urak, dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, magyar kir. gazdasági főtaná­csos, Ólé Sándor főiskolai gondnok, egyházkerületi ta­­nácsbiró és Keresztes József egyházmegyei tanácsbiró tagokból álló küldöttség fogja képviselni. — Miniszteri biztos. A m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter úr a pápai ref. tanítónőképzőben a folyó évi június havában megtartandó tanítónőképe­sítő vizsgálatokra Öllős Sarolta kecskeméti ref. tanítónő­­képző-intézeti igazgatót küldötte ki miniszteri biztosul. — Lelkészválasztás. Az alsószecsei ref. gyüle­kezet a Patay Károly nyugalomba vonulásával meg­üresedett lelkészi állására Székely Dezső pozsonyi se­gédlelkészt hivta meg. Isten áldása legyen az egy­hangúlag választó gyülekezeten és annak új lelkészén. — Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy Lányi Árpádné szül. Somogyi Irén életének 55-ik, házasságá­nak 17-ik évében, Léván, május 9-én elhunyt. A meg­boldogultban Lányi Árpád hontfüzesgyar­mti lelkipász­tor testvérünk a feleségét gyászolja. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteit. — Kis József volt pápai református lelkész és esperes arcképét a pápai református egyházközség meg­­festtette és folyó évi 1-én, pünkösd hétfőjén déli fél 1 órakor az új templom épületében levő gyülekezeti tanács­teremben presbiteri díszgyűlés keretében fogja leleplezni. A kitűnően sikerült arckép Bodolay Jenő pápai ipar­iskolai igazgató festménye. Az ünnepély tárgysorozata: 1. Közének. LXXXIX. zs. 1. v. 2. Bibliát olvas, imád­kozik és megnyitó beszédet mond Medgyasszay Vince püspök úr. 3. Ünnepi beszédet mond Clé Sándor lel­kész. 4. Az arcképet megőrzés végett átveszi Giczy Gábor gondnok. 5. Indítványt tesz Szűcs Dezső egyháztanácsos, presbiteri jegyző. 6. Záró­ ének. CXXII. zs. 2. v. — A Csonkahegyháton építendő templomra Szabó József gondnok 10.000 db. téglát ajánlott fel.­­ A Magyar Kálvin­ Szövetség ez évben április 28. 29 és 30. napjain tartotta meg Balatonkenesén az ú. n. „Pihenő napok“-at Bernát István világi elnök vezetésével. A „Pihenő napok“-on szóba került a közép­birtok pusztulása, a hitbizományok és az erkölcsi érté­kek megőrzése, az ősiség és a családok fennmaradása. A budapesti egyházmegye lelki, charitatív és szociális gondozó munkája a proletárokkal telített külvárosi egy­házközségekben, a lelkészeknek a napi politikában rész­vétele ; a keresztkérdés ; a keresztény-keresztyén szavak; s végül a budapesti új gimnázium építkezése is. A földbirtokpolitikai kérdésekben a konzervatív álláspont épségben tartása mellett az összes jelenlevők amellett foglaltak állást, hogy a mezőgazdasági proletáriátus­­ megsegítése, jobb helyzetbe hozása és mindenképen a­­ lelki gondozás tekintetében az egyetemes magyarság szempontjából is a reformátusságra nagy feladatok há­­ramlanak. A budapesti proletár külvárosi egyházközsé­gek lelki gondozása érdekében is konkrét javaslatokat hoztak. A lelkészek politikai szereplése tárgyában az volt az álláspont, hogy a lelkész a politikából ki nem zárható, azonban a korteskedéstől, amely a szenvedé­lyek felkorbácsolására alkalmas, mindenképen tartóz­kodnia kell. A kereszt­kérdést illetően az értekezlet egy­séges álláspontja volt, hogy minden olyan szimbólum­mal szemben, amely a Megváltó szenvedését jelképezi, a reformátusság a tagadás álláspontjára nem helyez­kedhet. Természetszerűleg azonban a keresztnek, mint állandó és hivatalos szimbólumnak az elismerése ezidő­­szerint még speciálisan nálunk Magyarországon, további megbeszélést igényel és jelenleg e kérdést főleg a hí­veknek kell erősen átgondolniok és azután így kell a reformátusságnak ebben a tekintetben is egységes köz­­­­véleményt kialakítani.

Next