Dunántúli Protestáns Lap – 47. évfolyam – 1936.

IV. Külföldi élet - Magyar diákok nyomain. P. J.

a könyörgő istentiszteleteket megvetette; siessetek jó példával s üdvös határozatokkal a templomi könyör­géseket újra látogatottá tenni s ekklézsiátokat vele a haláltól megmenteni. * Az árva ekklézsia életéhez tartozik a plébános stólája alá vettetés. Ebbe a lelki kalodába szoríttatott bele az ekklézsiák gyűjteményes történetéből kivehető­leg Borsosgyőr, Dáka, Kup, Lázi, Mezőörs, Nyárád, Pázmánd, Tápszentmiklós. De nemcsak ezek az ekk­lézsiák vettettek plébánosi stóla alá. Nézzék csak meg presbiter testvéreim, az illetékes plébánia anyaköny­veit. Mikor a mi régi anyakönyveinknek 1752-ben félben maradását láttam, siettem tájékozatlanságom­ban a szomszéd ekklézsiákba. Dereskére előbb, hol elűzött prédikátorunk állást talált, — nincs nyárádi adat. Mentem M.ihályházára, hova a nyárádiak az ár­vaság idején prédikációkra és urvacsorával élésre jár­tak, — ott találtam 1752 októbertől 1753 novemberéig a nyárádi szülötteket s aztán — többé sehol semmi. Fájó sejtés a plébániára vitt. S íme ott találtam a nyárádi, borsosgyőri, dákai reformátusok anyakönyvi adatait 1753 nov. 5-től az ekklézsiák fölszabadulásáig. Evangélikusok is vannak ott a környékről. Mi hát az a plébános stólája alá vettetés? Szülötteinket a plé- ; bános keresztelte, halottainkat temette,, házasultjain- ! kat eskette és anyakönyvezte. Elismerés illeti, hogy bejegyezte a vallást is az anyakönyvezetteknél: »acatholicus«. Aztán, amit a maguk prédikátorának szoktak fizetni, most azt a plébánosnak fizették, kert­jét, földjeit munkálták stb. * I És, Istennek hála! — a Krisztusért, evangéliomi j vallásunkért való szenvedésünk, elnyomattatásunk meg­tartott bennünket. Milyen csodás, milyen dicső a 70 évnél tovább árvaságot hordozó győrmegyei ekklé­zsiáink megmaradása: az apák, kiknek kezéből az ekk­lézsiát kicsavarták s kik elhaltak a szenvedés útján, hogyan tudták átadni gyermekeiknek, s a gyermekeik az utánuk következőknek az ekklézsia, a teljes vallás­gyakorlattal biró ekklézsia vágyát és szeretetét? És milyen csodás, hogy valamennyi bele nem került az árva ekklézsiák sirjába! Élet volt az árva- ekklézsiák­ban és, mint a rügyek a fákon a hosszú télben soha­sem adják föl a tavasz reményét, ezek sem adták föl soha a föltámadás reményét. Minden napon készek voltak átalakulni teljes életű ekklézsiává. A végső pillanatokban eléjük dobott nagy akadályok csak kicsi, rosszakaratú erőlködésnek tűntek fel előttük. Posvá­nyos helyeken kapják az engedélyt: már is építi Sze­mere oratóriumát, paplakát, imaházát, hordja Táp a sok száz kocsi földet. Nyárádnak nincsenek az átalaku­láskor való épületei? Mindegy. 1786 május 26-iki gyűlésében engedi meg Veszprém megye Nyárádnak a magán vallásgyakorlatot s kilenc nap múlva már be is iktatja lelkipásztorát, Járdánházy Gábor professzor urat. Hogy is van az árvák szép magyar dalában? „Ragyogtak rám a csillagok, Mert tudták, hogy árva vagyok." Jegyzet; Adatok dr. Tóth Endre „A pápai ref. egyház­megye története I. rész" c. művéből s a nyárádi egyház általam megírt történetéből valók. (Vége.) Magyar diákok nyomain. Vacsora után beszélgetünk a magyar diákokról, ő t. i. az ösztöndíj-bizottstág ügyvezetője. Fiainknak igazán melegszívű, őszinte atyai barátja. 26-án reggel már Groningenbe röpít a vonatom, ahol dr. Aalders egyetemi tanárt, theologiánk tiszte­letbeli tanárát látogatom meg. Egész késő délutánig együtt vagyunk. Elvisz az egyetemre. Ez egyetemen Miklós Ödön barátomnak e lap 1917-iki évfolyamá­ban közölt kimutatása szerint 1795-ig 277 magyar diák tanult. Magyarok mindenütt. Mjegnézzük a tan­termeket, a nagy aulát, a tanáriszobákat. Azután át­megyünk a könyvtárba, ahol szeretné megmutatni a Luther bejegyzéseit tartalmazó Erasmus-féle Újszö­vetséget. Sajnos, a kötetet kikölcsönözték Rotter­damba az Erasmus-kiállításra. Kárpótlásul középkori kéziratokban gyönyörködhetem. Mily szépen beren­dezett az olvasóterem és a folyóiratterem! Amint értesültem, mozgalom indult meg, hogy az egyetemen ismét tanulhasson magyar ref. theo­logus. Este egy Pápánál valamivel kisebb városkában, Sneekben szálltam ki a vonatból. Várt az én régi hol­land barátom, Dekker, államegyházi lelkész. Még sohsem volt alkalmam holland falut látni, még ke­vésbbé holland falusi paplakot. Dekker régóta olvas, ír és beszél magyarul. Többször járt hazánkban. Sok magyar könyvet ismer­tet holland egyházi folyóiratokban. Legutóbb a Hol­landiában megjelent magyar vonatkozású könyvéit iránt érdeklődött nagy szeretettel hozzám írt leve­leiben. Mintegy 570 lélekből áll a gyülekezete. Fehérre meszelt belsejű temploma Magyarországba is beille­nék. Igazi, puritán kálvinista templom. A paplakban öt földszinti szobán kívül vannak a manzard szobák a padlásról nyílólag. Irodája telve könyvekkel. Egy szekrény az arabkönyveket tartalmazza, mert arabul is tud. Este egyik hívéhez voltam hivatalos teára, aki pár évvel ezelőtt autón elhozta Dekkeréket hazánkba és ekkor jártak Pápán is. Amint mondja, felejthe­tetlen élmény volt számára ez az út. 27-én reggel megbeszéljük a napi programmot. Dekkernek van saját autója. Először Leeuwardenbe megyünk, itt van elhelyezve a Tartományi Könyvtár­ban az 1811-ben megszűnt franekeri egyetem könyv­tára, melyben Dekker barátom már átkutatta a ma­gyar anyagot. Előhozzák Kálvin Institutiójának szép megtartású Szenczi Molnár-féle fordítását, melyet Szenczi Molnár sajátkezűleg ajánlott a franekeri egye­temnek. Én Kalmár Györgynek, a Tapolcafőn 1725­ben született, nyelvtudós pápai diáknak egyik mun­káját kérem ki, ebben is sajátkezű ajánlás Valckenaar franekeri professzornak. Sohsem gondoltam, hogy itt pápai diákok nyomára akadok. Helmeczi István (nem a nyelvész, hanem a dunamelléki püspök) 1700-ban Franekerben tartott értekezését tizenegy győri refor­mátus presbiternek, köztük Balogh Jánosnak ajánlja, a második munkáját pedig (1700-ban) többek között Mocsai István győri lelkésznek ajánlja. Már újból röpít az autó. Franekerben vagyunk, ahol 1623-tól 1789-ig körülbelül 1200 magyar diák tanult. Benézünk az Akadémia uccába, melyben még megvan a megszűnt egyetem épülete, de már sok­szorosan átalakítva. Bemegyek egy boltba emléktárgyat vásárolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék