Dunántúli Szabad Nép, 1945 (1. évfolyam, 1-118. szám)

1945-08-05 / 1. szám

Ut; 'Xt.ll'f j i* 2l Világ proletárjai egyesültetek! Ut' DUNÁNTÚLI SZABAD NÉP A MAGYAR KOMMU NISTA PÁRT ÉSZAKDUNÁ N T Ú L 1 LAPJA GYŐR, I ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 3 PENGŐ------- "Wt ■■ -«—»------------— VASÁRNAP, 1945. AUGUSZTUS 5 A feladatok előtt Irta: Magyar Tibor Az esemeny, hogy a Magyar Kom­munista Pártnak napilapja van fiszakdunántúlon, rendkívüli nagy- jelentőségűnek mondható. A Dunán­túl ás különösen ez a területe még érzi a háború küzdelmét, amelyet a fasiszta szörnyeteg ellen folytattak a felszabadításért a demokrácia erői. A Vörös Hadsereg itt mérte utolsó csapásait az országban pusztító hit­leri hadakra, itt tombolta ki magát végleg és utoljára a nyilas őrület, amely katasztrófába sodorta nemze­tünket. Amikor Dunántúlt mondunk és benne az északdunántúli területet, az iparvárosokkal sűrűn telepített or­szágrészt látjuk magunk előtt, a Kis­alföld rónáit, azt a vidéket, amely­nek tízezreket számláló fejlett ipari munkássága, számottevő földmívelő rétege van — olyan néptömeg ez, amelynek sorsa egyet jelent, a de­mokratikus Magyarország boldogabb jövendőjével. Amikor a Magyar Kommunista Párt lapjának hasábjait megnyitjuk e terület dolgozói és ha­ladó értelmisége előtt, tesszük azzal a tudattal, hegy a legjogosultabban képv;seihetjiik a nép érdekeit és szol­gálhatjuk a fiatal magyar demokrá­ciát. Amikor ma fiszakdunántúlon kommunista napilapról beszélhetünk, felmérjük a tényeket, hogy vidékünk romhalmazzá vált a fasizmus elle­nünk is vívott háborújában, gyáraink berendezését, anyagkészletét elra­bolta a német, munkásosztályunk nagy százalékát otthontalanná tette. Felszaggatott utak. széttépett közle­kedési hálózat, roncsoltan vizbebu- kott hidak, kiégett, sivár gyártele­pek, felperzselt rónák, lerombolt lakóházak, feldúlt családi otthonok, egy megtizedelt, rongyos és a nélkü­lözéstől sápadt nép — ez a számla, amiért a fasizmusnak fizetnie kell, s az elszámolás mérlegének hibátlan­nak kell mutatkoznia. E számadás ellenőrzése elsőrendű feladatunk. Az ország népe ma az újjáépítés harcai megvívására sorakozott fel. E küzdehnet a fiatal magyar demokrá­cia erőinek sikeresen kell megvívnia, áthatva a felelősségérzettől és át­hatva a tudattól, hogy újjáépítés nél­kül nincs felemelkedés a romok közül és a mocsárból, ahova az átkos múlt taszított bennünket; felemelkedés és a magyar demokrácia megerősítése nélkül az ország nem foglalhatja el azt a helyet a nemzetek között, ahová népünk igazi törekvései szeretnék el­juttatni. Az újjáépítésben fel kell so­rakoznia a nemzet legjobb fiainak, egységben a munkásságnak és so­raikban a haladó értelmiség tiszta­szándékú képviselőinek is. A> ipari- és a földmunkás-dolgozók áldozat­kész tömege mellett látni akarjuk a mérnököket, a technikusokat, az ér­telmiségi szakembereket, a nevelőket és a falusi jegyzőkkel élükön, a köz- igazgatás demokratikus gondolko­dású tisztviselőit is. Csak így tudjuk megvalósítani a feladatot, amely a: újjáépítésben és a fiatal magyar de mokrácia megerősítésében reánk vái — és ez a feladat roppant munkál hárít minden vállalójára. De ugyan akkor, állapítsuk meg azt is, soil? még nemzedék előtt, a roppant tehej mellett is, nem állt még olyan fel emelő munka, mint a mienk. Egy or szágot emelünk ki huszonöt év leve gőtlen, gyilkos börtönéből, egy néj gyermekeit juttatjuk oda, hogy végn embernek mondhassák magúkat, j nap alatt. Rövid hónapok választanak el at tói, hogy Északdunántúl népe levet hette magáról a rabság bilincseit. D< tudjuk jól, hogy' egészen addig ez a; országrész szállása volt a nemzet leg galádabb sírásóinak, a reakció itl építette ki legsűrűbben védőállásait a nyilas, volksbundista és más haza fiatlan szervezetek itt kapták leg nagyobb tömegével tagjaikat, s ami kor ezt az országrészt a reakció fel légvárának tekintik, tényekből indul nak ki — nem véletlen tehát, hogj elsősorban a már jogokat nyert dől gozók érdekeinek, az újjáépítésben élő ifin demokratikus ország léténél szempontjaiból is nagyjelentőségű nek mondjuk a kommunista napilap jelentkezését. Amikor jogokat nyert dolgozókról, s valóban szabad népről beszélünk, látnunk kell az eredményeket is, amelyeket a demokratikus Magyar­ország már felmutathat. Szemben a. csendőr szuronyát a nép szívének tartó gálád múlt után, a demokrácia a földreformmal egy csapásra az ad­dig szolgasorban élt magyar nép ja­vára döntötte el az ezeréves pert, s kirángatta a nemzetet a lejtőre el­indított feudalista-klikk talpa alól e számban kicsiny, de annál venzedel- mesebb réteg létének talaját. A de­mokrácia eredménye, hogy a föld­munkásságból kisbirtokossá vált tö­meg szoros érdekközösségbe léphe­tett a kisgazdák jelentős tömegével, a parasztság végre megtalálhatja út­ját az ipari munkásság felé és az ipari munkásságnak ezen felül végi« a demokrácia hozta el, hogy pártjai­ban, de szakszervezeteiben is tömö­rülve, végre igazi útjára léphessen, vezető rétegévé válhasson e dolgozni akaró és valóban dolgozni is tudó nemzetnek. De azért, hogy az eddigi eredményeket megtarthassuk, az eredményeket szaporítsuk, népi de­mokráciánkat erősíthessük, az átala­kulás, az újjáépítés még előttünk álól komoly feladatait megoldhassuk, sokkal éberebb figyelemmel kelj egyengetnünk a demokrácia útját, elő kell mozdítanunk az újjáépítés sikere érdekében azokat a törekvése­ket, amelyek a múlttal való végleges leszámolásra irányulnak. Az eljövendő hosszú évek felada­tait a Magyar Kommunista Párt szabta, meg, az országépítésben ho­zott programját az egész nép, az ösz- szes demokratikus párt a magáévá tette. E program végrehajtása meg­szabja az egész magyarság köve­tendő útját, ez tette lehetővé, hogy pártunk testvérpártunkkal, a Szociál­demokrata Párttal szoros egységbe forrt az elvégzendő feladtatok útján — a program, a dolgozó nép, a haladó értelmiség programja önként hozta magával, hogy a munkáspártok tö­mege felismerje: a munkásosztály zárt egysége kulcskérdése ma. újjá­építésünk és demokráciánk sikerén ik is. A munkásosztály, a dolgozók egy­ségének, amelynek megbonthatattan- mak kell mutatkoznia, ki kell vezetnie Északdunántúl területét is a. bátor és áldozatos jövőépítés útjára a múlt fe­nyegető, veszélyes omladéltai közül. ÉszakSunántúl dolgozóinak sok*- -1 tudatosabban, sokkal erősebben részt vállatniok az építés és terme munkájában és. hogy ez eredmén vezessen: sokkal erősebb lendület eredményesebben kell. felvenniük harcot a reakció ellen, amely az digi eredményeket is veszélyezteti A fasiszta kalandorok, a még bujkáló és visszaszá\rárgó nyilasok len. azok ellen, akik szivükön még műit kígyóit melengetik, azok elit akik,a nép jogait akarják csorbíts, alak ellene szegülnek a nép igazi 1 fekvéseinek, akik volt érdekszüvetí gok istápo&sáviail a multat szerein feltámasztani — a reakció eil« amely itt szeretné kiépíteni állása győzedelmesen kell megvívnia harcát Északdunántúl dolgozóinak. E liar ba., az újjáépítésért és a mólt, vágj megbújó reakció ellen, küldjük fegy­verül és szerszámul a Dunántúli Szo­bád Nép-et is. A vas meleg, háo rá­verünk. A reakció fészkéből a demokrácia fellegvára Katana János elvtárs, Györ-Moson megye Hispánia a megye életéről A vármegyeháza évszázados falai között járunk. Végre friss levegő, új szellem vert itt tanyát. A Dunántúli Szabad Nép munkatársa felkereste Katona János elvtárs főis­pánt, hogy megkérdezze, mint harcolt az elmúlt hónapok alatt a vármegye- háza. Az eredmény megnyugtató, de még nem kielégítő. Sok harc var. előt­tünk,, nagy harc van előttünk, de tudjuk, megkiizdünk vele. Először arról kérdeztük meg a főispánt, az újjáépítés milyen mére­tet ért el Győrött és a megyeben? — Amikor a Magyar Kommunista Párt az újjáépítésre kiadta a jelszót — amely azóta kormányprogrammá vált — Győr, mint az ország második ipari városa azonnal bekapcsolódott a prog­ram keretébe. A két győri munkáspárt, de különösen a Magyar Kommunista Párt győri szervezete mindent elköve­tett és a jövőben is megtesz, hogy Győr az előírt módon vegye ki részét az újjá­építésből. Először azokat a munkálato­kat kellett elvégezni, amelyek a terme­lőmunka elindítására voltak szüksége­sek. A munkaterv keretében máris több gyárat tettünk üzemképessé. — Az ország újjáépítési szempont­jából különösen fontos feladatot, kapott a Győri Vagóngyár. A gyár ma még nem tudja teljesíteni a kitűzött tervet. — A megyében a mezőgazdasági termelőeszközök megjavítása a meari- gazdasági ipar helyrállítása, utók és hi­dak helyrehozatala gyors ütemben halad, bár a munkáshiány nagyon csökkenti a munkateljesítményt. A városban és a megyében igen elma­radt a házak javítása, amelynél külö­nösen a tetőfedő munkálatok gyors be­avatkozást követelnek. A vármegyei törvényhatósági közgyűlés komoly lé­péseket tett ezen a téren, valószínű, hogy a váró* vezetősége is rövid úton követni fogja. > A város és a vármegye közhiva­talaiban, a kereskedelemben és az iparban, mezőgazdaságban milyen mértékben válósították meg e demo­kratikus átállítást? — Habár az igazodó bizottságok oofe esetben nem kielégítő módon végezték munkájukat, az új tisztviseHők és mun­kaerők beállításával mégis sikerült máris érezhetően megváltoztatná a JöSa- igazgatás széliemét. Természetese* «* az átalakulás a közhivatalokban maca. befejezett tény, hanem folyamat, amely részben mindig új erők bevonásával, löszben, a régiek átné zésével mimfön- kább megoldást nyer. Az átateikubás jegmaxikanFabb kifejezői az üzemi! bi- acíteágoki.ampryeh óriási változást idéz­lek élő, különösen! az ipariban. Az ö mmskájutaBk köszönhető, hogy a meg­rongált és Vezető nőikül maradt gyárak,, aranyfag Kivid fedő alatt kezdhették •meg munfeájuka.t. — A meaogazda^Ágfean a földreform követhratében. forradalmi átváltozás tör­téni. A megyében a. fölífigénylő bízott - -ágok a földreform végrehajtását majdnem mítrv ídéfcf al.múl végrehajtot­ták. Megkérdeztük a főispán előtár­hat meglátszik-1 a megye életén a demokratikus áfaiokulás? A megye életében a demokratikus átíákJtuBást légietek sorba* a Nemzeti KiiiCittsÉgoik az újonnan megalakított •aépvisftliőteeriileiel: • is az új demokrati­kus rendőrség műfcödésén látni. A nem­zeti bizottságok a- képviselő ;est ül etek­kel e-s az/ új rasuföségge} együtt oboám munkát váUadtak és. végeztek is Gyű­rött és. a vármegyében», amely az élni iH néhány, hónap alatt jelentősen megvál- tactBita. a vármegye arculatát. ÍA

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék