Dunántúli Szabad Nép, 1945 (1. évfolyam, 1-118. szám)

1945-08-05 / 1. szám

2 DUNÁNTÚLI SZABAD NÉP 1945 augusztus 5. Győr újra iparváros lesz Győr Budapest után az ország második ipari városa volt. Az el­muít rendszer, a háború összetörte a gépeket, az üzemeket, ledöntötte a lük,, okádó kéményeket s amikor a Vörös Hadsereg felszabadította Győrt, úgy látszoti. hogy évek kel­lenek ahhoz, amíg Győr ipara ismét feltámadhat. Azt kérdeztük meg a főispán elv társtól remélhetö-c, hogy Győr — talán rövidesen — az or­szág második ipart városa lesz. — A győri munkásság hősies áldozat- vállalásának köszönhető, hagy a győri gyárak jóréeae, bár a régi tsrmetósi nívótól még messze, de mégis üzemben van. a a súlyos munkán és nyersanyag- hiányon segíteni tudunk, remélhetjük, hogy Győr város ipari. kapacitása, ter­melőképessége újra eltéri, régi fényét, eőt egész biztosan túl ie haladjuk azt. Ez rajtunk múlik. A magyar Kommu­nista Párt , de meggy £®6dá*etn, hogy a többi pártok is, mindent megte-enek ennek érdekében — falelte Katona Já­nos elvtára, főispán, majd így' folytatta : — Hogy a földosztás éreztette-e ha­tását a termés eredményében, erre fel­tétlenül igennel válaszolhatok. Ugyanis ebből kell kiindulni, ami egyedül helyes is, hogyha nem lett vol*a földosztás, még több megműveletlfn terület maradt volna, Osiaik csodálattal és elismeréssel id ózhatunk a régi kisbirtokosoknak, de különösen az új földihözjuttatottaknak, a lük a szörnyű ternielőeíazközhiány, ve- tőmaghiány, nmrkásíhiány eüemére |s a vármegye földjeit fuinyoavórésrt mégis megművelték, IsholareS&rm A főispán! szoba kitárt ablakán ke­resztül fiatal gyermekek kiabálása haíl- latszilk. A főispán elvtárs monolyogva néz ki az ablakon: „Látja ezekért dol­gozunk elsősorban é’ ezekre építünk is elsősorban”. A szemében látszik és a szavain éráik, hogy őszintén mondja ezt. Itt jut eeriinkibe, gyorsan közeledik szeptember és a tanítás a győri iskoláik­ban megkezdődik. Győr a Dunántúl első iskolavárosa. Fiatal tanulók ezrei készülnek itt évről-évre arra, hogy aa ország értellmiségi frontján dolgozza­nak. A demokratikus Magyarország nagy súlyt fektet a munkásság mellett az értelmiségre és így természetes, kü­lönös gonddal kell ellenőriznie az új nemzedékek nevelését is. Megkérdeztük a főispánt, történ­tek-e kezdeményezések a város és a vármegye tanerőinek demokratikus szellemben való átképzésére. Ez an­nál inkább is szükséges, mert az új tankönyvek még nem készültek el. a régi tankönyvek közül sok nem használható, tehát a tanerőknek ifibb tantárgyat megfelelő szellemű tankönyvek hiányában kell lanilani. — Meg keffi állapítanom — mondja Katona elvtárs —, hogy ezen a téren igen sok kívánnivaló van hátra. Habár intézkedés történt a demokratikus szel­lemnek meg nem felelő tankönyvek ki­vonásáról, sajnos, a tanerők átképzése, amely elsősorban a pedagógusok szak- szervezetének munkája, elenyésző cse­kély ahhoz a munkához képest, ame­lyet ezen s téren végezni kellene. Be kell látnunk, hogy a tankönyvek kicse­rélése mellett sokkal fontosabb kérdés a tantestület teljes átnevelése és át- .'zervezéve, ami nélkül alapos munkát n in lehet végezni. Most minden attól függ, milyen a hajlandóság a tanerők­nél a demokratikus szellemű oktatás átvételére. A város és a falu «almásért Milyen a vármegye és a város közellátási helyzete? — kérdeztük meg a főispánt. — Ez talán a város és a vármegye legkényesebb kérdése, őszintén meg kel! mondanom, hogy a közellátás te­kintetében fel kell készülnünk nagyon szerény és takarékos háztartásra. Sok­kal kevesebb az ország bevetett terü­lete — ismert okok miatt —, mint amii­lyen az elimult esztendőben volt. Termé­szetes, a közellátási helyes beosztással, zavar nélkül megoldható. Talán zsír és cukorelátás tekintetébtn legnehezebb a vármegye helyzete, azonban remény van arra, hogy a központi közellátás tud majd megoldást találni erre a kérdésre. — Itt rá kell mutatnom a követke­zőkre. Értse mg mindenki, a falu és a város egymásra van utalva. Iparcikke­ket elsősorban azoknak a gazdáknak juttatunk, akik mezőgazdasági termé­nyeiket a közellátás részére ajánlják fel. Kijelentem, minden eszközzel meg­akadályozom az üzérkedők és feketézők munkáját. •— Ugyancsak nehézség mutatkozik munkahiány miatt a tüzelőanyag előte­remtésében is. Azonban ezt a kérdést is megoldjuk, habár szerény keretek között is, de tüAietően. Máris jelentkeztek in- téamények és vállalati alkalmazottak a termelés élvégzésére. A demokrácia fellegvára lessünk Most erről kérdezzük meg: re­mélhető-e, hogy a Felsődunántúl, amely a magyarországi reakciónak központja colt az új Magyr nszá- gon, a demokrácia egyik erős vára lesz? — A reakció, mint az ország más ré­szében is, de a Félsődunámtálon külö­nös mértékben igyekezett az újjáépítés és az átalakulás munkáját megzavarná. Vérszemet kapott a reakció az igazdó bizottságok és a népbíróságok enyhe ítéletei alapján é* azzal, hogy a fenn­álló nehézségeket és bajokat úgy igye­keztek beállítani, mintha azok nem is^i német és nyilas országrontók működé­sének, hanem az új. demokratikus Ma-< gyarország munkájának következmé­nyei lennének. Különösen vidéken, ahol a mezőgazdasági munkáit igyekezett hátráltatni azzal, hogy a feudális nagy­birtok közeli visszaállítását hirdette. A reakció ellen a legerősebben felvettük a harcot az új, demokratikus rendőrség­gé! együtt, de segítségünkre volt ebben a munkásság, a parasztság és a már át­alakult értelmiség közös frontja is. Úgy érzem, hogy Felsődunántúl ipari, értelmiségi, mezőgazdasági rétegeiben meg van az erő, képesség és készség is, hogy mind gazdasági, mind politikai té­ren az új, demokratikus Magyarország követelményeinek megfeleljen. Minden remény meg van arra, hogy a Felső- dunántúl úgynevezett reakciós várát, amelyet máris alaposan megtépáztunk, véglegesen porba dön tsük. Sok nehéz feladatot kell megoldani, de én azt hi­szem. hogy a közelmúlt eseményei min­den józaneszű embert meggyőztek ar­ról, hogy az ország felemelkedésében más kiút nincsen, mint az őszinte és ki­moly, demokratikus Magyarország. Er­ről a Felsődunántúl ipari munkássága, parasztsága és értelmisége már bizo­nyos mértékben tanúbizonyságot telt. Kölnivíz kimérve kapható ij ERZSÉBET DROGÉRIBi orvosi és orthopäd műszerészet, Kazinczy-u. 1 I Erőszak nőikül kell hozzájutni a mezőgazdaság termel- vényeihez, mondta Runai elvlárs közellátási miniszter A közelllátásügyi miniszter meghall­gatta az egyes kereskedői szakmák kép­viselőinek panaszát és válaszában kifej­tette, hogy a kereskedelemnek is a de­mokráciát kell szolgálnia. A közellátás biztosítására a magyar paraszttal szem­ben erőszak alkalmazása, nem heiyp«. Részben megfelelő csereiparcikkek jutta tásával kell hozzájutni a mezőgazdaság termelvényeihez. I jugoszláv népkormány t A demokratikus Jugoszláviában alap­jainak lerakása közben az ország építő munkásságának és a parasztságnak ugyanolyan nehézségekkel kell megküz­denie, mint minden háborúdúlta és szo­ciális szellemben újjászülető európai or­szág munkásosztályának. Jugoszláviá­ban készen van az a törvény, amely megszünteti az eddigi autonom előlépte­tési rendszert és ezentúl az előlépteté­seknél az egyéni érdemeket, rátermett­séget és a tisztességet veszik figye­lembe. Az új agrártörvény végleg felszá­molja a nagybirtokot, a meghagyható magyaroknak Is ad földet maximum a magyar nagybirtok likvidá­lásáról szóló törvényben megszabott te­rületnél sokkal kisebb lesz — 50 hoM. A földet a felszabadítási harc partizán­jai és a helyi földtelen agrár szegény­ség kapja, tekintet nélkül nemzetisé­gükre. — A vajdasági magyar szegénypa­rasztság — mondották a vajdasági kép­viselők — arányos mértékben jut föld­höz Bácskában, Bánátban, Baranyába* és a Szerémségben. Amit magyar urai­tól ezelőtt nem kapott meg, a vajdasági magyar paraszt most megkapja a Ju­goszláv népkormánytól. A jövő hét végére két fontos vasúti hidunkat adjak át a forgalomnak Rohammunkával épül a ijyőr-soproni és a győr — hegyeshalmi közúti híd A németek visszavonulásuk során tervszerűen robbantották fel hidjainkat, szaggatták szét vasútvonalainkat. Hogy mennyire károsak voltak e pokoli cselekedet következményei, mennyire hibáztatható maga a magyar nép is, hogy a német-fasiszta tervekkel szem­ben nagy tömegeiben passzív magatar­tást tanúsított — ezt csak ma érzi, első­sorban éppen a magyar nép. A pusztí­tások, amelyeket a hitleristák elkövet­tek, a legkisebb esélyt sem nyújtották a német katonaságnak, még csak az irányban sem, hogy a győzelmesen elő­nyomuló Vörös Hadsereget órákig is feltartóztathassák. Ezek a pusztítások nem ás céloztak egyebet, csupán azt, hogy a felszabadult Magyarország vagy egyáltalán ne, va.gy csak minél később tudjon megerősödni, minél több aka­dály gátolja az ország élete rendes vér­keringésének s a demokratizálódás út­jának folyamatát. Ezek a pusztítások azért történtek, mert a fasizmus, amely számolt vereségével, számítolt arra, hogy elpusztított országunk romjai mö­gött esetlc-g ismét felsorakozva, újra feltápászkodik és megerősödik. A reak­ció, amely itt-ott még jelen van orszá­gunkban, ugyancsak arra építi törekvé­seit, hogy az ország demokratikus szer­veinek nem sikerült kitűzött terve, a romok helyébe nem sikerül kellő időben életet varázsolnia. Ezért oly nagyjelentőségű, hogy a demokratikus ország népe átérezze az újjáépítés fontosságát és ezen belül el­sősoriban épen vasúti forgalmunk, köz­lekedésünk helyreállításának szükséges­ségét. Minél előbb lesz közlekedési, mi­nél fokozottabb mértékben indulhat meg_küílönfoöző terményeink és iparcik­keink forgalma, annál rövidebb ideig tart népünk" szenvedése. Minden olyan jelenség, amely az ország újjáépítési tervének végrehajtását hátráltatja, reakciósnak bélyegzendő. Felrobbantott vasúti hídjaink között szerepel közlekedésünk két igen fontos Láncszeme is, az egyik a Rábán átívelő győr—soproni vasúii híd, a másik a Rábcán keresztül vivő győr-hegyes- nalmi közúti híd. Győr felrobbantott 14 hídja közül e két híd vízbefullasztott roncsai nyújtották a legszomorúbb lát­ványt, mivel e két híd üzembehélye­zése a Igfontosabb nemcsak Győr, de az ország szempontjából is. Ezért elítélendő, hogy Győr városa a maga erejéből a kezdeményezés terén semmit sem tett, togy a két közúti hid helyén, ha időlegesen is, szükséghidak épüljenek a közlekedés megindítása ér­dekében. Nem Győr város érdeme, hogy a fonto8 vasúti hidak most roham­munkával mégis elkészülnek és augusztus 10-én mindkettőt átad­ják a forgalomnak. A Vörös Hadsereg kitűnő hidászai, Sabanov mémökalfezredes irányí­tása mellett megkezdték a győr-soproni és győr—hegyeshalmi vasúti hidak helyreállítási munkálatait és a várostól csupán a tömegmunkához igényeltek dolgozókat. A Vörös Hadsereg kezde­ményezésére alakult azután úgy a hely- zt, hogy a város a Vagongyártól kéri szakmunkásokkal és naponként 690 szükségmunkással járul hozzá a híd­építési munkálatokhoz. A munka valóban rohamléptekben és most már tervszerűen folyik. A két híd a kitűzött időre ál adható lesz a vasúti forgalomnak és jelentősen hozzá fog já­rulni közlekedésünk szélesebb meder­ben való megindulásához. Ezek a vasúti hidak minden bizonnyal elsegítenek majd az északudántúli terület életkörül­ményeinek javulásához. Rias István elvtárs, igazságügyminiszter Győrött Dr. Ries István elvtárs. igazságügyminisz­ter ma Győrben látogat és résztvesz a Szociál­demokrata Párt délelőtti nagygyűlésén. Ries elvtárs beszédében minden bizonnyal k'tér majd nagyjelentőségű kérdésekre is, amelyek tárcája körébe vágnak és érintik a követel­ményt, hogy az ország és lakossága lokozot tabb mértékben vegye ki részét a reakció és a fasizmus maradványai ellen. Heti értesítőt ad ki a szociáldemokrata Párt barátság címmel a Szociáldemokrata Fárt győri szervezete megjelentette heti értesítőjét, amelynek anyagát Kotormán László elvtárs állította össze. A Magyar Kommunista Párt testvérlapjának hetenként, ízléses formában megjelenő közlönye nagy szolgálatokra jogo­sult

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék