Dunántúli Szabad Nép, 1945 (1. évfolyam, 1-118. szám)
1945-08-05 / 1. szám
2 Győr újra iparváros lesz Győr Budapest után az ország második ipari városa volt. Az elmúrt rendszer, a háború összetörte a gépeket, az üzemeket, ledöntötte a lak,, okádó kéményeket s amikor a Vörös Hadsereg felszabadította Győrt, úgy látszott, hogy évek kellenek ahhoz, amíg Győr ipara ismét feltámadhat. Azt kérdeztük meg a főispán elvtárstól remélhető-e, hogy Győr — talán rövidesen — az ország második ipari városa lesz. — A győri munkásság hősies áldozatvállalásának köszönhető, hogy a győri gyárak jóréeze, bár a régi termelési nívótól még messze, de mégis üzemben van, a a súlyos munkán és nyersanyaghiányon segíteni tudunk, remélhetjük, hogy Győr város ipari kapacitása, termelőképessége újra eltéri, régi fényét, sőt egész biztosan túl se haladjuk azt. Ez rajtunk múlik. A magyar Kommunista Párt , de meggy £®6dázem, hogy a többi pártok is, mindent megtesenek ennek érdekében — felelte Katona János elvtárs, főispán, majd így folytatta : — Hogy a földosztás éreztette-e hatását a termés eredményében, erre feltétlenül igennel válaszolhatok. Ugyanis ebből kell kiindulni, ami egyedül helyes is, hogyha nem lett volna földosztás, még több megműveletlen terület maradt volna. Ősiaik csodálattal és elismeréssel idózhatunk a régi kisbirtokosoknak, de különösen az új földhöz juttatottaknak, a lok a szörnyű termelő el azközhiány, vetőmaghiány, aarkásihiány ellenére is a vármegye földjeit surnyoavórészt mégis megművelték. Iskolareform A főispán szoba kitárt ablakán keresztül fiatal gyermekek kiabálása hallatszik. A főispán elvtárs mosolyogva néz ki az ablakon: „Látja ezekért dolgozunk elsősorban és ezekre építünk is elsősorban”. A szemében látszik és a szavain érzik, hogy őszintén mondja ezt. Itt jut seminkibe, gyorsan közeledik szeptember és a tanítás a győri iskoláikban megkezdődik. Győr a Dunántúl első iskolavárosa. Fiatal tanulók ezrei készülnek itt évről-évre arra, hogy az ország értellmiségi frontján dolgozzanak. A demokratikus Magyarország nagy súlyt fektet a munkásság mellett az értelmiségre és így természetes, különös gonddal kell ellenőriznie az új nemzedékek nevelését is. Megkérdeztük a főispánt, történtek-e kezdeményezések a város és a vármegye tanerőinek demokratikus szellemben való átképzésére. Ez annál inkább is szükséges, mert az új tankönyvek még nem készültek el, a régi tankönyvek közül sok nem használható, tehát a tanerőknek ifibb tantárgyat megfelelő szellemű tankönyvek hiányában kell tanítani. — Meg kelli állapítanom — mondja Katona elvtárs —, hogy ezen a téren igen sok kívánnivaló van hátra. Habár intézkedés történt a demokratikus szellemnek meg nem felelő tankönyvek kivonásáról, sajnos, a tanerők átképzése, amely elsősorban a pedagógusok szakszervezetének munkája, elenyésző csekély ahhoz a munkához képest, amelyet ezen a téren végezni kellene. Be kell látnunk, hogy a tankönyvek kicserélése mellett sokkal fontosabb kérdés a tantestület teljes átnevelése és átszervezése, ami nélkül alapos munkát ne lehet végezni. Most minden attól függ, milyen a hajlandóság a tanerőknél a demokratikus szellemű oktatás átvételére. A város és a falu Halmásért Milyen a vármegye és a város közellátási helyzete? — kérdeztük meg a főispánt. — Ez talán a város és a vármegye legkényesebb kérdése, őszintén meg kell mondanom, hogy a közellátás tekintetében fel kell készülnünk nagyon szerény és takarékos háztartásra. Sokkal kevesebb az ország bevetett területe — ismert okok miatt —, mint ami ilyen az elmúlt esztendőben volt. Természetes, a közellátási helyes beosztással, zavar nélkül megoldható. Talán zsír és cukorelátás tekintetében legnehezebb a vármegye helyzete, azonban remény van arra, hogy a központi közellátás tud majd megoldást találni erre a kérdésre. — Itt rá kell mutatnom a következőkre. Értse m, mindenki, a falu és a város egymásra van utalva. Iparcikkeket elsősorban azoknak a gazdáknak juttatunk, akik mezőgazdasági terményeiket a közellátás részére ajánlják fel. Kijelentem, minden eszközzel megakadályozom az üzérkedők és feketézők munkáját. • Ugyancsak nehézség mutatkozik munkahiány miatt a tüzelőanyag előteremtésében is. Azonban ezt a kérdést is megoldjuk, habár szerény keretek között is, de tüntetően. Máris jelentkeztek intézmények és vállalati alkalmazottak a termelés elvégzésére. DUNÁNTÚLI SZABAD NÉP 1945 augusztus 5. A demokrácia fellegvára lessünk Most erről kérdezzük meg: remélhető-e, hogy a Felsődunántúl, amely a magyarországi reakciónak központja volt az új Magyrszágon, a demokrácia egyik erős vára lesz? A reakció, mint az ország más részében is, de a Felsődunántúlon különös mértékben igyekezett az újjáépítés és az átalakulás munkáját megzavarni. Vérszemet kapott a reakció az igazoló bizottságok és a népbíróságok enyhe ítéletei alapján és azzal, hogy a fennálló nehézségeket és bajokat úgy igyekeztek beállítani, mintha azok nem is a német és nyilas országrontók működésének, hanem az új, demokratikus Ma-agyarország munkájának következményei lennének. Különösen vidéken, ahol a mezőgazdasági munkáit igyekezett hátráltatni azzal, hogy a feudális nagybirtok közeli visszaállítását hirdette. A reakció ellen a legerősebben felvettük a harcot az új, demokratikus rendőrséggel együtt, de segítségünkre volt ebben a munkásság, a parasztság és a már átalakult értelmiség közös frontja is. Úgy érzem, hogy Felsődunántúl ipari, értelmiségi, mezőgazdasági rétegeiben megvan az erő, képesség és készség is, hogy mind gazdasági, mind politikai téren az új, demokratikus Magyarország követelményeinek megfeleljen. Minden remény megvan arra, hogy a Felsődunántúl úgynevezett reakciós várat, amelyet máris alaposan megtépáztunk, véglegesen porba döntsük. Sok nehéz feladatot kell megoldani, de én azt hiszem, hogy a közelmúlt eseményei minden józaneszű embert meggyőztek arról, hogy az ország felemelkedésében más kiút nincsen, mint az őszinte és komoly, demokratikus Magyarország. Erről a Felsődunántúl ipari munkássága, parasztsága és értelmisége már bizonyos mértékben tanúbizonyságot tett. Kölnivíz kimérve kapható is ERZSÉBET DROGÉRIEI orvosi és orthopäd műszerészet, Kazinczy u. 1 . Erőszak nélkül kell hozzájutni a mezőgazdaság termelvényeihez, mondta Runai elvtárs közellátási miniszter A közelllátásügyi miniszter meghallgatta az egyes kereskedői szakmák képviselőinek panaszát és válaszában kifejtette, hogy a kereskedelemnek is a demokráciát kell szolgálnia. A közellátás biztosítására a magyar paraszttal szemben erőszak alkalmazása, nem helyes. Részben megfelelő csereiparcikkek juttatásával kell hozzájutni a mezőgazdaság termelvényeihez. A jugoszláv népkormány A demokratikus Jugoszláviában alapjainak lerakása közben az ország építő munkásságának és a parasztságnak ugyanolyan nehézségekkel kell megküzdenie, mint minden háborúdúlta és szociális szellemben újjászülető európai ország munkásosztályának. Jugoszláviában készen van az a törvény, amely megszünteti az eddigi autonóm előléptetési rendszert és ezentúl az előléptetéseknél az egyéni érdemeket, rátermettséget és a tisztességet veszik figyelembe. Az új agrártörvény végleg felszámolja a nagybirtokot, a meghagyható magyaroknak is ad földet maximum a magyar nagybirtok likvidálásáról szóló törvényben megszabott területnél sokkal kisebb lesz — 50 ház. A földet a felszabadítási harc partizánjai és a helyi földtelen agrárszegénység kapja, tekintet nélkül nemzetiségükre. — A vajdasági magyar szegényparasztság — mondották a vajdasági képviselők — arányos mértékben jut földhöz Bácskában, Bánátban, Baranyában és a Szerémségben. Amit magyar uraitól ezelőtt nem kapott meg, a vajdasági magyar paraszt most megkapja a Jugoszláv népkormánytól. A jövő hét végére két fontos vasúti hidunkat adják át a forgalomnak Rohammunkával épül a győr-soproni és a győr - hegyeshalmi közúti híd A németek visszavonulásuk során tervszerűen robbantották fel hidjainkat, szaggatták szét vasútvonalainkat. Hogy mennyire károsak voltak e pokoli cselekedet következményei, mennyire hibáztatható maga a magyar nép is, hogy a német-fasiszta tervekkel szemben nagy tömegeiben passzív magatartást tanúsított — ezt csak ma érzi, elsősorban éppen a magyar nép. A pusztítások, amelyeket a hitleristák elkövettek, a legkisebb esélyt sem nyújtották a német katonaságnak, még csak az irányban sem, hogy a győzelmesen előnyomuló Vörös Hadsereget órákig is feltartóztathassák. Ezek a pusztítások nem is céloztak egyebet, csupán azt, hogy a felszabadult Magyarország vagy egyáltalán ne, vagy csak minél később tudjon megerősödni, minél több akadály gátolja az ország élete rendes vérkeringésének s a demokratizálódás útjának folyamatát. Ezek a pusztítások azért történtek, mert a fasizmus, amely számolt vereségével, számított arra, hogy elpusztított országunk romjai mögött esetleg ismét felsorakozva, újra feltápászkodik és megerősödik. A reakció, amely itt-ott még jelen van országunkban, ugyancsak arra építi törekvéseit, hogy az ország demokratikus szerveinek nem sikerült kitűzött terve, a romok helyébe nem sikerül kellő időben életet varázsolnia. Ezért oly nagy jelentőségű, hogy a demokratikus ország népe átérezze az újjáépítés fontosságát és ezen belül elsősorban épen vasúti forgalmunk, közlekedésünk helyreállításának szükségességét. Minél előbb lesz közlekedési, minél fokozottabb mértékben indulhat meg"különböző terményeink és iparcikkeink forgalma, annál rövidebb ideig tart népünk" szenvedése. Minden olyan jelenség, amely az ország újjáépítési tervének végrehajtását hátráltatja, reakciósnak bélyegzendő. Felrobbantott vasúti hídjaink között szerepel közlekedésünk két igen fontos Láncszeme is, az egyik a Rábán átívelő győr-soproni vasúti híd, a másik a Rábcán keresztül vivő győr-hegyeshalmi közúti híd. Győr felrobbantott 14 hídja közül e két híd vízbefullasztott roncsai nyújtották a legszomorúbb látványt, mivel e két híd üzembehelyezése a lgfontosabb nemcsak Győr, de az ország szempontjából is. Ezért elítélendő, hogy Győr városa a maga erejéből a kezdeményezés terén semmit sem tett, hogy a két közúti híd helyén, ha időlegesen is, szükséghidak épüljenek a közlekedés megindítása érdekében. Nem Győr város érdeme, hogy a fontos vasúti hidak most rohammunkával mégis elkészülnek és augusztus 10-én mindkettőt átadják a forgalomnak. A Vörös Hadsereg kitűnő hidászai, Sabanov mérnökalezredes irányítása mellett megkezdték a győr-soproni és győr-hegyeshalmi vasúti hidak helyreállítási munkálatait és a várostól csupán a tömegmunkához igényeltek dolgozókat. A Vörös Hadsereg kezdeményezésére alakult azután úgy a helyzt, hogy a város a Vagongyártól kézi szakmunkásokkal és naponként 690 szükségmunkással járul hozzá a hídépítési munkálatokhoz. A munka valóban rohamléptekben és most már tervszerűen folyik. A két híd a kitűzött időre átadható lesz a vasúti forgalomnak és jelentősen hozzá fog járulni közlekedésünk szélesebb mederben való megindulásához. Ezek a vasúti hidak minden bizonnyal elsegítenek majd az északudántúli terület életkörülményeinek javulásához. Ries István elvtárs, igazságügyminiszter Győrött Dr. Ries István elvtárs, igazságügyminiszter ma Győrben látogat és részt vesz a Szociáldemokrata Párt délelőtti nagygyűlésén. Ries elvtárs beszédében minden bizonnyal kitér majd nagyjelentőségű kérdésekre is, amelyek tárcája körébe vágnak és érintik a követelményt, hogy az ország és lakossága fokozottabb mértékben vegye ki részét a reakció és a fasizmus maradványai ellen. Heti értesítőt ad ki a szociáldemokrata Párt barátság címmel a Szociáldemokrata Párt győri szervezete megjelentette heti értesítőjét, amelynek anyagát Kotormán László elvtárs állította össze. A Magyar Kommunista Párt testvérlapjának hetenként, ízléses formában megjelenő közlönye nagy szolgálatokra jogosult