Dunántúli Szabad Nép, 1945 (1. évfolyam, 1-118. szám)
1945-08-05 / 1. szám
4 Enyhe ítélet a komáromi munkaszolgálatosok kínzóinak ügyében Varga Ferencet 10 évig Suri Istvánt 6 évi kényszermunkára ítélte a Népbíróság A győri Népbíróság Németh-tanácsa augusztus 2-án tárgyalta Varga Ferenc tizedes és Suri István honvéd, háborús bűnösök ügyét. Nevezettek a Komáromban szolgáló munkás-zászlóaljnál mint keretlegények teljesítettek szolgálatot. Ilyen minőségben beosztottjaikkal a legembertelenebb módon bántak, a munkaszolgálatosokat kínozták, ütlegelték, az idősebbeket erejüket túlhaladó munkára kényszerítették. A tárgyalás során számos tanút hallgattak ki, ezek mind súlyosan terhelő vallomást tettek. Kiderült, hogy Varga és Suri a kegyetlenkedésekben nem ismertek határt. A megkínzott munkaszolgálatosokat munka közben is bottal verték és Varga, aki a szolgálatvezető helyettese volt, a keretlegénység többi tagját is kényszerítette arra, hogy a munkaszolgálatosokkal embertelen módon bánjanak. A munkaszolgálatosoknak nem adtak vizet, megalázó módon pofoztatták őket egymással,, fonó homokba temettek embereket, megrugdalták őket a földön, de előfordult, hogy ürüléküket is megetették velük. A szadista keretlegények védekezésükben arra hivatkoztak, hogy csupán feletteseik parancsát hajtották végre. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a népbírósági tanács Varga Ferenc vádlottat 10 évi, Suri Istvánt 16 évi időtartamú kényszermunkára ítélte, mellékbüntetésként pedig mindkettőt 10 évi politikai jogvesztéssel sújtotta. Az ítélet ellen, annak túlságosan enyhe volta miatt, dr. Nagy István népügyész fellebbezést jelentett be. A fellebbezést a Népbíróság tudomásul vette és felterjesztette a Népbíróságok Országos Tanácsa elé. A bőrkabátos Háromszor találkoztam vele. Az első alkalommal a Toronyai-hágó szűk útján, a felhőkarcoló fenyők alatt. Bőrkabátja a vállára akasztva lógott, a kezében faragott bottal mászott fel a lengyel síkság felől. Mi a kocsinkkal bíbelődtünk, ő is közénk állt. A szavai lassan hullottak, mint a gazda markából a húsos búzaszemek. A háborúról beszélgettünk, a máról, meg a holnapokról. Arról, mi van otthon és mi vár ránk, ha egyszer hazamegyünk. A keserűség mindenkiben mély sebeket mart, az otthon olyan messze volt, még álmunkban sem értük el már. A háború ostora hosszú árkokat hasított közénk, meg belénk is. Mi lesz a vége? A bőrkabátos keveset beszélt. Amikor elbúcsúzott — emlékszem — ezeket mondotta: — Ha elveszítjük ezt a háborút, akkor nyerjük meg a békét, mi magyarok! ★ Hónapok után láttam ismét. A Tátra havas csúcsai alatt találkoztunk egy tót faluban. A bőrkabátját szíj szorította derekára. Az állat szakál verte ki és a szemében sok fáradság nyoma látszott. Megismert. A tót szoba tüze mellett virrasztottuk át az éjszakát. A szavai sokkal több keserűséget, de sokkal több hitet is hintettek. A kiégett falakról, feldúlt házakról beszélt, szétvert hídjainkról, felperzselt földünkről. A szeme könnyes volt, amikor a jeges hajnalon elváltunk, így búcsúzott: — De nem kell elkeseredni, a felperzselt földekből nő le a mi szabadságunk- Most Isten vele, remélem, mire mégegyszer találkozunk, béke lesz már és otthon leszünk! És elment, be a havas hegyek közé. ★ Az elmúlt télen sokat hallottam azután a „Bőrkabátosról” A magyar partizánok egyik hőse volt. Rettegett harcos a zord, havas, tót hegyek között. Az emberek csak így emlegették: a „Bőrkabátos”. Senki sem tudta ki, csak én. A hegyvidéken mindenütt ott volt, ahol harcolni kellett a szabadságunkért. Vasútvonalakat szakított fel, hidakat robbantott, útvonalakat vert szét a németek házában. Egy alkalommal egymaga három német harckocsit semmisített meg. A német parancsnokságokon rettegve beszéltek a titokzatos „Bőrkabátosról”, aki mindenütt ott volt és sehol sem volt. Kézrekerítésére százszor indítottak vállalkozást, mindig kudarcba fulladt tervük. A „Bőrkabátos” jobb stratéga volt náluk. ★ Harmadszor a napokban találkoztam vele. Itt Győrött. A bőrkabátot szakadt munkásruha váltotta fel. De megismertem. Amikor rákiáltottam, kedvesen mosolygott és amíg kezét nyújtotta, azt mondta: — Na végre itthon. A szeme csillogott, a barna arc mintha égett volna, a szavai most is úgy hullottak, mint az elhintett búzaszemek. A családjáról beszélt, a munkáról, arról, hogy most tatarozza a házát és este meg cipőt csinál a gyerekeinek. Úgy beszélt, mintha semmi sem történt volna vele, mintha szürke szenvedője és nem egy kiváló hőse lett volna ennek a háborúnak. Amikor elbúcsúzott tőlem, még erre kért: — ígérje meg, hogy senkinek nem szól a „Bőrkabátosról”! És elment, azóta sem láttam, de valahányszor eszembe jut, mindig lelkiismeretfurdalást érzek. A „Bőrkabátos” a felvidéki partizánharcok hőse volt, akit ünnepelni kellene, nevét megörökíteni, de névtelenül jár-kel itt most kö- szöttünk, küzd, dolgozik, izzad — nem követel méltóságokat, nem tülekedik, nem könyököl, hanem csendesen, szerényen dolgozik. Újjáépít. Én nem bírtam tovább magamba tartani a titkát és íme, elmondtam, büszkeségünkre és sokaknak okulására. b. s. DUNÁNTÚLI SZABAD NÉP 1945 augusztus 5. Gyermekjáték, díszékszer, (biju) porcellán, kristály stb. ajándékok Művészet ajándékbeliban Deák Ferenc u. 4. sz. javítása, átrakása, új kályhák készítése Fruhmann F. Antal kályhás mester, Schwarzenberg-utca 9. KUMAR láncfűrészgépet benzin és elektromos kivitelben, vezérképviselet vásárolna. Ugyanott más rendszerű láncfűrészgépek, szalagfűrészlapok és szalagfűrészlap gyártásra szalagacél is kerestetik. FALUD, Budapest, VI., Vörösmarty u. 75. A KÖZELLÁTÁS HÍREI Augusztus hóban a testi munkások napi 10 dkg, a nehéz testi munkások pedig napi 25 dkg kenyérpót adagot kapnak. Mivel a vonatkozó szelvények 2 napra érvényesek, egy-egy szelvényre a fenti mennyiség kétszeresét kell kiadni. A július 30-án kezdődő héten a következő közellátási szelvények voltak beválthatók: B—4. 20 dkg, B—5. 35 dkg, B—6. 35 dkg kenyér. Az augusztus 6-ig érvényes legmagasabb fogyasztói árak. A közellátási bizottság által javasolt és a közellátási kormánybiztos által jóváhagyott legmagasabb fogyasztói árak a következők: Zöldbab kg-ja 25, kifejteni való bab 25, kifejtett bab 30, száraz bab 10, burgonya új 10, burgonya régi 4, hagyma vörös 20, kalarábé 30, káposzta 30, kelkáposzta 30, paradicsom 40, tök 3, kovászolni való uborka 22, salátának való uborka 20, ecetesnek való uborka 25, paprika 1 drb 2,50, sárgarépa 1 csomó 10, kukorica, 1 cső 3, fokhagyma 3 drb 3, alma hullott kg-ja 12, rétesnek való alma 20, csemege alma 40, kajszinbarack 30, dinnye, sárga 30, körte, szekfű és egyéb nyári 30, ringló 25, szilva gömbölyű 20, szilva, magba váló 25, szőlő kg-ja 60 P. A beszolgáltatandó tej- és tejtermékek ára. Győrben a beszolgáltatásra kötelezett tej és tejtermékek legmagasabb fogyasztói árát a következőkben állapították meg: lefölözött tej literenként 3,20, tejjel 40 pengő, tehéntúró kg-ként 32 pengő. A beszolgáltatott tejből készült vaj kg-ként 170, kevert túró 83, ömlesztett sajt 83 pengő. A tehén- és juhtartók beszolgáltatási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó tejet és tejtermékeket szabadon árusíthatják és azt a közellátási miniszter által megállapított ártól eltérően is forgalomba hozhatják. Az új piaci rend. Egy polgármesteri rendelet értelmében Győrben az élelmiszerek árusítása csakis a Széchenyitéri, a Dunakapu téri és az újvárosi piactereken van engedélyezve, kivéve azokat a kereskedőket, akiknek állandó üzlethelyiségük, illetve a város egyéb helyein helyfoglalási engedélyük van. A termelők tehát behozott árujukkal ezentúl nem házalhatnak és azokat a fent jelzett helyeken kívül másutt nem árusíthatják. A piacokon viszonteladók csak délelőtt 9 óra után vásárolhatnak. Az eladó termelők és kereskedők áruikat csakis a piactereken kifüggesztett legmagasabb árakon, vagy ennél olcsóbban adhatják el. A piaci darusításra megállapított árak az üzletekben eladásra kerülő árukra is vonatkoznak. Az üzlethelyiségekben eladásra kerülő, illetve a kirakatokban elhelyezett élelmiszerek ára feltűnő helyen és módon kiírandó. Az eladó kereskedő és termelő ipar-, illetőleg őstermelői igazolványát a legszigorúbban fogják ellenőrizni. Azok ellen, akik az árusításra és a piaci árakra vonatkozó rendeleteket áthágják, a legszigorúbb megtorlást (áruelkobzás, internálás) fogják alkalmazni. Venni, vagy eladni akar órát, ékszert, vagy aranyat? Csak Baross-út 21 szám alatt! Biztosítom, sikert arat! ÚRI- ÉS ÉKSZERBOLT BAROSS-ÚT 20. SZ. (a Baross söröző helyén) ! HÍREK * A népbírósági tárgyalás ítélethirdetésekor különös hangulat telepedett a tárgyalóteremre. Mintha a tanács tagjain a kényszeredettség vett volna erőt. Ahogy a rivaldafény megvilágítja a színpadot és tüneményessé, vagy gyatrává varázsolja a drámai jelenetet, a népbírósági tanácselnök szavai visszfényében, mintha elveszett volna a népbíráskodás igazi jellege. Az egész, a tárgyalás, a népbírák szerepe, minden úgy hatott, mint egy kényszeredett aktus, amelyet kellemetlen igazságügyminiszteri rendeletek szabtak a tárgyalás lefolytatására beküldött férfiakra — ítéletet mondtak két hírhedt pribék felett, de az ítéletben nem önérzetes, tudatos és hazafias népbírák erkölcsi ereje mutatkozott A nép hangja, a népnek a bűnös múlton győzedelmeskedő erkölcsi súlya helyett paragrafusok poros csavarintása jelentkezett a népbírósági tanács elnökének szavaiból, amelyek a jogászi okoskodás lejtőjére taszították a nép tiszta ítéletét. Amikor a tanácselnök ilyen, meg olyan paragrafusokra hivatkozva kifejtette, miért kellett elítélni a vádlottakat, úgy tűnt fel: a népbíróság mossa kezeit, a rendeletek tehetnek róla, hogy ítéletet kell mondania. Amikor a galád háborús bűnösökre kimért nevetségesen enyhe ítélet eredményét tizenötperces mellébeszélés után végre közölni méltóztatta a tanácselnök úr, úgy tűnt fel: restelte magát a bűnösök előtt, hogy oly „súlyos” ítélettel voltak kénytelenek sújtani őket. S amikor a népügyész természetesen súlyosbításért fellebbezett, a tanácselnök úr „humánusan”, gyöngéd hangon magyarázgatta a vádlottaknak, hogy a fellebbviteli bíróság mérsékelheti is büntetésüket, s úgy hatott, elnézésüket kéri, hogy a rendelet értelmében ők nem fellebbezhetnek, természetesen enyhítésért-Fjodorov Nikoláj a magyar népbíróságok munkájáról beszélve a moszkvai rádióban hangsúlyozta: a népbíróságok munkájától függ a fasiszta mocsárba vitt magyar nép erkölcsi újjászületése. A népbíróságok erélyes, öntudatos munkáját — mondotta — nagymértékben gátolják a bíráskodásban szerepet vivő régi jogi szakemberek. Ezek közül sokan hozzáértésüket a bűncselekmények leértékelésére és a büntetési fokozatok enyhítésére használják fel. Javasolja, vegyük sürgős ellenőrzés alá őket, mert nincs szükség az ellenséges szaktudás képviselőire, sak aláássák a Népbíróság tekintélyét a világ és az ország szemében egyaránt. — Vezetői állásra alkalmatlan. A győri 3. számú igazoló bizottság a napokban tárgyalta Osterman József, a Fémdoboz Művek művezetője igazolási ügyét. Ostermant az igazoló bizottság vezetői állásra alkalmatlannak minősítette. Hessky Máriát, a Győri Általános Közlekedési Vállalat főkönyvelőjét és Borenich István tisztviselőt igazolták. — Kommentár nélkül. Hőke Sándor pénzügyőri szemlészt az igazoló bizottság áthelyezésre ítélte. A pénzügyminiszter a zalaegerszegi pénzügyőri szakasz vezetésével bízta meg. — Nagygyűlést tart hétfőm este a MaDISz. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség győri szervezete aránylag rövid idő alatt szép eredményeket ért el. A városban hét csoportja működik, ezres taglétszámmal. Széleskörű kultúrmunkát fejt ki, színvonalas hetilapot ad ki, kultúrelőadásokat tart és mindig fejődő könyvtárral rendelkezik. Hívei mellett azonban a Madisz-nak vannak támadói is. Kétségtelen, azok.