Erdősi Ferenc: A magyar söripar földrajzi problémái - MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 10. (1970)
I. A magyországi gyáripari méretű söripar kialakulása és fejlődése A nagyüzemi sörgyártás kialakulása hazánkban is elválaszthatatlan a gépi erővel dolgozá■ nagyijai--kibont.akai Zánától és általános fejlődésétől- Ez a kapcsolat nemcsak a sörfőzés technológiájának fejlődésében, hanem a lakosság jelentékeny részének - az urbanizáció által - megváltozott életmódjával befolyásolt nagyobb sörfogyasztásban is kimutatható. Hazánk söripara fejlődésének 1896-től végbement felgyorsulásában döntő szerepe volt az Európa-hírű és nagymennyiségű bort termő szőlőkultúra tönkremenésének. Magyarországon 1887-ben kezdődött a filoxéra szélesebb körű elterjedése, pusztítása az 1890-es évek elején volt a legkiterjedtebb. Az 1. ábrán feltüntettük a hazai must és sörtermelés alakulását, amelyen megfigyelhető a két italféleség termelésének ellentétes mozgása. 1891-ben a must /bor/ termelés hirtelen visszaesésére /a fejenkénti borfogyasztás az 1885 évi 29 liter/főről 1898-ra 8,9 literre esett vissza - MIKLÓS 1- 196?./ a sörtermelés egy év alatti duplájára emelkedéssel reagált, sőt néhány év múlva már új, nagykapacitású vidéki és budapesti sörgyárakat is épitettek. /Jellemző pl. , hogy 1893—ban épült a pécsi Scholtz-féleiUj Sörgyár" évi n-o ooo hl /VÁRADY F. 1896./, a nagykanizsai? a soproni 1896—ban 25 ooo hl kapacitással, Budapesten pedig 1891—ben a Polgári Serfőző RT, 1895—ben a Királyi Sörfőző RT./.