Erdősi Ferenc: A magyar söripar földrajzi problémái - MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 10. (1970)

I. A magyo­­­rszági gyáripari méretű söripar kialakulása és fejlődése A nagyüzemi sörgyártás­ kialakulása hazánkban is elválaszt­hatatlan a gépi erővel dolgozá■ nagyijai--k­ibont.akai Z­ánát­ól és ál­talános fejlődésétől- Ez a kapcsolat nemcsak a sörfőzés tech­nológiájának fejlődésében, hanem a lakosság jelentékeny részé­nek - az urbanizáció által - megváltozott életmódjával befolyá­solt nagyobb sörfogyasztásban is kimutatható. Hazánk söripara fejlődésének 1896-től végbement felgyorsu­lásában döntő szerepe volt az Európa-hírű és nagymennyiségű bort termő szőlőkultúra tönkremenésének. Magyarországon 1887-ben kezdődött a filoxéra szélesebb körű elterjedése, pusztítása az 1890-es évek elején volt a legkiterjedtebb. Az 1. ábrán feltüntettük a hazai must és sörtermelés ala­kulását, amelyen megfigyelhető a két italféleség termelésének ellentétes mozgása. 1891-ben a must /bor/ termelés hirtelen visszaesésére /a fejenkénti borfogyasztás az 1885 évi 29 li­­ter/főről 1898-ra 8,9 literre esett vissza - MIKLÓS 1- 196?./ a sörtermelés egy év alatti duplájára emelkedéssel reagált, sőt néhány év múlva már új, nagykapacitású vidéki és budapesti sörgyárakat is épitettek. /Jellemző pl. , hogy 1893—ban épült a pécsi Scholtz-féle­­iUj Sörgyár" évi n-o ooo hl /VÁRADY F. 1896./, a nagykanizsai? a soproni 1896—ban 25 ooo hl kapacitással, Bu­dapesten pedig 189­1—ben a Polgári Serfőző RT, 1895—ben a Kirá­lyi Sörfőző RT./.

Next