Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)
1958-10-10 / 80. szám
AZ MSZMP VÁROS! PÁRTBIZOTTSÁG. ÉS A VÁROS! TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1958. OKTÓBER 10., PÉNTI Nagyjelentőségű munkásvédelmi konferencia az építőknél A kokszoló gyárrészleg jövője Mit kell tudni a távfűtésről? a tárgyalóteremből Amit nem tesznek a borítékba Fizetési napon, ha zsebünkbe csúsztatjuk borítékunkat, amelyben a végzett munkánk után járó összeg lapul meg, talán keveseljük, talán elégedettek vagyunk az összeggel. Az élethez való berendezkedés, a családról való gondoskodás, a munkakedv és munkaerő feltételeinek biztosítása összpontosulnak itt az egymáshoz ölelkező százasokban. Aki munkájából él — és a mi társadalmunkban mindenkinek abból kell élnie — annak ezért érzékeny pontja a boríték, s néha éppen ezért hajlandók vagyunk mindent a boríték vastagságán, súlyán lemérni, hajlandók vagyunk elfeledkezni azokról a tényezőkről, melyek ugyan nem gyarapítják közvetlenül a boríték tartalmát, de vannak, léteznek, társadalmunk különböző csatornáin eljutnak hozzánk. Az első és a legfontosabb, amit nem lehet ugyan borítékba tenni, a biztonságérzet, a holnapba vetett hit. Mert ugyan nem tőke-e az, ha megvagyunk győződve róla, hogy a fizetési boríték egy hónap, egy év, tíz év múlva is a kezünkbe kerül? Ha tudjuk, hogy nem kerülünk az utcára, nem kapjuk meg behívónkat a munkanélküliek hadseregébe? Húsz évvel ezelőtt semmi biztosítéka nem volt a munkásnak erre. 1937-ben Magyarországon hatezer öngyilkost tartottak nyilván, akiknek 90 százaléka munkanélküli volt. A kapitalista társadalom vastörvénye: a halál biztos, az élet bizonytalan. A mai munkás életéből, ha úgy tetszik borítékjából, e törvény második fele örökre kihullott. Helyét a biztonságérzet foglalta el, ami kétségtelen, hogy népi demokráciánk tizenhárom évének legnagyobb eredményei közé tartozik. De nem találjuk a borítékban a juttatások egész sorát sem, amelyek létezését senki nem tagadhatja. Nincs benn az élelmezési hozzájárulás. Az utazási kedvezmény. A szállás. A szálláson nyújtott szolgáltatások: a fűtés, a rádió, a világítás, a kéthetenként váltott ágynemű. Az ingyenes orvosi kezelés. A csaknem ingyenes gyógyszer, pedig ez együttesen egy-egy sztálinvárosi építőmunkásnál például havonta pontosan 747.— forintot tesz ki. Nincsenek benne a segélyek, melyeket időnként kap a munkás. 1937-ben ez a 747.— forint nemcsak a kubikos borítékjából hiányzott, de életéből is. Nem találjuk a borítékban azt az összeget sem, amit családunknak nyújt a nép állama. Nincs ott az a 400 forintos utalvány, amelyet minden gyermekünk, a Magyar Népköztársaság minden kis polgára kelengyekért kap államunktól. Nincsen benn a szülési segély. Nincs benn a jegyes tej. Nincs benn az sem, hogy a feleség, ha dolgozik, egy éven aluli gyermeke megbetegedése esetén táppénzt kap. Nincs benn a háromhónapos száz százalékig kifizetett szülési szabadság. Nincs benn a bölcsődei gondozás, ahol minden egyes gyermekre városunkban naponta 21 forintot fordít az állam, s ebből a szülő átlagban csak 3 forintot térít meg. Nincs benn a gyermek óvodai gondozása sem, amely havonta 370 forintba kerül, s ebből a szülő átlagban csak 70 forintos terhet visel. Nincs benn gyermekeink ingyenes általános iskolai és csaknem ingyenes középiskolai oktatása. Nincs benn az ösztöndíj, melyet felnőtt gyerekeink kapnak, ha egyetemre kerülnek. A boríték nem beszél arról sem, hogy még húsz évvel ezelőtt egy kétszoba összkomfortos az átlagfizetések 49—60 lakás bére százalékát tette ki, addig ma egy sztálinvárosi munkás ugyanilyen — ha nem szebb és kényelmesebb — lakásért fizetésének 6—8 százalékát fizeti ki lakbér fejében. Mégis, hadd idézzük egyik technikumi olvasónk levelét, aki némi gúnnyal írja: „A Sztálin úton kétszobás lakásért fizetnek 95 forintot, itt meg 105 forintot. Itt biztos a kényelemért kérnek többet, és még nem is parkettás a lakás...“ Nem tudhatjuk, technikumi levélírónk, aki sokallja a 105 forintot kétszobás összkomfortos, fürdőszobás lakásáért, az ennek megfelelő pengő összegért ugyan milyen lakást kapott volna azon Budapesten, ahol húsz évvel ezelőtt tízezer lakás állt üresen, míg a nyomortanyákat zsúfolásig megtöltötték azok, akik felét sem keresték meg egy ilyen kétszoba összkomfortos lakás havi lakbérének. Nem találjuk a borítékban azokat az összegeket sem, amelyeket minden állami és szövetkezeti szektorban dolgozó egyén nyugdíjként öreg napjaiban rendszeresen megkap, hogy ne legyen ráutalva senki kegyelem kenyerére, ha a szerszám kiesik kezéből. Igen, a felsoroltakat és még jónéhány juttatást ezen kívül nem találunk a borítékban. Ezekről csak úgy emlékezünk meg, hogy járnak mindenkinek. Valóban járnak: Népköztársaságunk törvényei őrködnek, hogy ezekkel kapcsolatosan semmiféle csalás, visszaélés ne lehessen. De azt már kevesen kérdezik, hogy miért jár mindez? Kevesen jutnak el odáig, hogy megértsék, hogy a borítékon kívül ennyi juttatás csakis ott járhat, ahol a dolgozó nép maga irányítja sorsát, ahol a dolgozó nép hozza a törvényeket és rendeleteket, ahol a munkából születő minden egyes fillér ilyen vagy olyan úton visszatér a fizetési borítékba. Van aki nem veszi tudomásul, hogy abból is, amit a borítékba megkapunk, valamelyes méois csak megmarad a napi szükségletek fedezésén kívül. Különben honnan került volna a sztálinvárosi takarékpénztárba a dolgozók nyolcmillió forintja? Különben lehetne megmagyarázni, hív v t>. bútorüzletben a Szikra, kombináltszekrény helyett a lényegesen drágább Fákiva típust vásárolják? A tényeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Önmagunknak ártunk, ha eredményeinkről elfelejtkezve csak azt látjuk, ami nincs ma még. Hogy életünk nyugodtabbá, szebbé, gondtalanabbá vált, ez saját munkánk gyümölcse. Ezért saját munkáját becsmérli, aki lekicsinyli a közös eredményeket. Ha pedig azok becsmérlik munkánkat, akik ezekért az eredményekért egyetlen verejtékcseppet sem áldoztak, keményen vágjunk vissza. Van amit megvédjünk. Van amiért kiálljunk. Hiszen mindennapi munkánkban, életünkben, üzemeink lüktetésében, városaink arculatában, gyermekeink szemében az utolsó garasig fellelhetjik mindazt amit nem találunk a fizetési borítékokban. Időjárás jelentés Párás, ködös idő, több helyen ködszitálás, gyenge délnyugati szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken délben 19-22 fok között. Távolabbi kilátások: élénkebb szél, hűvösebb idő. Kiket jelöltek eddig országgyűlési képviselőnek és tanácstagnak? Az ideiglenes választói névjegyzéket a város belterületén a lépcsőházakban közszemlére kifüggesztették. Az Óváros és Déliváros ideiglenes választói névjegyzéke a Tanács kirendeltségeken, az 1000-es barakk és a Radar névjegyzéke pedig Baranyi János gondnoknál a II-es számú barakkban tekinthető meg. * Október 4-én a Vasmű dolgozói országgyűlési pótképviselőnek jelölték Fábián Győzőt, a Martin lakatosát. * Október 6-án Sztálinváros dolgozói Földes Lászlót országgyűlési képviselőnek jelölték. A Hazafias Népfront nevében Inokai János tette meg a javaslatot.* Október 7-én az építőmunkások Bondor Józsefet országgyűlési képviselőnek és a 60-as sztálinvárosi választókerület tanácstagjául jelölték. sfc Október 8-án Nasta Imre főolvasztárt a 35-ös 16-os Fejér megyei sztálinvárosi és a választókerület tanácstagjául jelölték. • Október 8-án az Építők kultúrtermében Tapolczai Jenőt a 8-as számú sztálinvárosi és a 14-es számú Fejér megyei választkerület tanácstagjául jelölték. A Hazafias Népfront nevében Pongrácz Jenő ejtette meg a jelölést. * Október 8-án Gál Zsigmond kohósmestert a 23-as sztálinvárosi választókerület tanácstagjának és Fábián Győzőt a 15-ös Fejér megyei választókerület tanácstagjává jelölték. Megkezdték a tömbsalak kiszállítást a Vasmírből A nagyolvasztónál elkészült a két hatalmas méretű salakágy, melybe körülbelül harmincezer tonna salak fér. A salakágyak elkészítésével Vasműben újabb lehetőség nyílt a a tömbsalak »-gyártásra«. Már megkezdték az útépítéshez nagyszerűen bevált tömbfalak kiszállítását. Naponta körülbelül 30 vagon hagyja el a Vasműt és szállítja a kecskeméti, pécsi, székesfehérvári, dombóvári, kaposvári útépítő vállalatoknak az olcsó és jó útépítő anyagot. 369 tonna kristály-1 bensoit szállított már a Vasmű A Vasmű vegyiműve a kokszolói • kamragázból fontos vegyianyagokat, előbb nyersbenzolt, majd ezt finomítva kristálybenzolt von ki. A három hónapja működő benzolfinomító • üzem már rendszeresen szállít kristálybenzolt hazai vegyigyárainknak. • Az első három hónap alatt 369 • tonna kristálybenzolt adott a Vasmű • a vegyiiparnak. Ilymódon többszáz • ezer forintos kristálybenzol import vált feleslegessé. —- " 1 ■ -— Meghalt a pápa Vatikán (MTI). Mint a vatikáni rádió jelenti, XII. Pius pápa 82 éves korában október 9-én hajnali 3.52 órakor Castel Gandolfó-i nyári palotájában agyvérzés (Apoplexia) következtében elhunyt. S Események képekben A nowa-hutai lengyel vendégek a Vasműben Munkavédelmi konferencia az építőinél (Foto Laczi Z.) A radart jelölő nagygyűlés hallgatósága (Foto Laczi Z.) Úttörő leányka köszönti az építők képviselőjelöltjét Vidám legények az óvárosi szüreti mulatságon (Foto Laczi Z.)