Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)

1958-10-10 / 80. szám

Az elmúlt héten foglalkoztunk a Budapest—Sztálinváros­i déli autó­­buszjárat vél alapján, ügyével egy panaszos le­A budapesti MÁVAUT az eddig 12 óra 36 perckor Sztálin­­városból induló autóbuszjáratot oly­képpen módosította, hogy meghos­­­szabbította az autóbusz vonalát Du­­naföldvárig. Onnan indul az autó­busz, és Sztálinvároson keresztül rendes menetrend szerinti időben ér­kezik Budapestre. A panaszos levél szóvá tette, hogy a sztálinvárosiak részére az IBUSZ csupán öt jegyet biztosít. A panaszos levélben foglaltak ál­talános helyesléssel találkoztak. Szerkesztőségünket többen felhívták telefonon, és ugyancsak kritizálták a MÁVAUT helytelen és indokolat­lan intézkedését. Jelentkezett a budapesti MÁVAUT is a sztálinvárosi I­BUSZ-on keresz­tül, és közölte, hogy a szóbanforgó autóbuszvonalra a sztálinvárosi uta­sok számára nem öt, hanem tíz he­lyet biztosítanak. Ugyanakkor azon­ban nem történt intézkedés az AKÖV részéről, hogy a bérletesek számára erre a kocsira helyet biztosítsanak. Pedig tudvalévő, hogy Sztálinváros­­ból éppen szombaton délben igen sok bérlettel rendelkező dolgozó uta­zik Budapestre. Véleményünk változatlanul az, amit már előző cikkünkben is ki­fejtettünk: semmiféle szempontból nem látjuk indokoltnak­ a déli járat Dunaföldvárig való meghosszabbí­tását, mert Dunaföldvárnak négy autóbusz­vonala van­­ minden nap. A mohácsi és szekszárdi autóbuszok ugyanis Dunaföldváron haladnak ke­resztül, és így a dunaföldváriaknak kényelmes autóbusz-kapcsolatuk volt már eddig is Budapesttel. A délben induló sztálinvárosi autóbuszhoz pe­dig közvetlen összeköttetésük volt egy 12 óra előtt beérkező járattal. Ismételten csak azt mondhatjuk, hogy a budapesti MÁVAUT forgal­mi osztálya helyesen járna el, ha az ilyen intézkedéseket életbelépteté­sük előtt a helyszínen megvizsgálná, és az illetékes szakemberek vélemé­nyét meghallgatná. poharas szörpöt és olcsó sört nem árusítanak. Levelünk nyomán intézkedés tör­tént és most már Kinizsi, Délibáb, tehát olcsó sör rendszeresen kapha­tó a cukrászdában. Hétfő óta pedig kimért poharas szörpöt ismét árusí­tanak. ^4HRIAP 1958. október 10., péntek WIRIAP elintézte Szeptember 26-i lapunkban közöl­tük a Vaskohászati és Kemenceépítő Vállalat dolgozói levelét, amelyben többek között panasz tárgyává tet­ték, hogy a Sztálin úti cukrászdában Egy pillantás SZÜLETÉS Nagy László, Ambrus Gyöngy: Mária, Gergely Zoltán, Keresztes­ Ti­bor Szabó Ferenc, Petrik­ Anna, Sza­bó Mária, Abaffy Andrea Rózsa Szilber Erzsébet, Szentesi Elvira An­na, Tokaj Ibolya, Szűcs Ferenc, Sán­dor József, Fekecs Károly, Paksi Julianna, Juvanzic Árpád, Hosszú Erika, Gadányi Hedvig Ilona, Győ­rök István György, Horváth Péter László, Végh Ilona, Földi Anikó Slankay Ágnes Eszter, Molnár Györ­gyi, Ónodi Tibor, Magosi Margit Martyin Zoltán, Hegedűs János, Vá­­czi Ilona Gyöngyi, Gilicze József Dudás Márta, Hegedűs Tibor Lajos Kiszely Katalin Beáta, Peczánki Zsuzsanna, Végi Mihály János, Róti Zsuzsanna, Dusnoki János, Borbély István György, Tóth József, Tóti Ferenc, Fazekas Katalin, Kovács Erzsébet, Plesz Edit Rózsa, Mrá János, Czibla Ernő, Kállai Lídia Szabó Ferenc, Kőkúti Terézia, Bakói Mária, Kékesi Mária, Ruzics Aran­ka, Horváth János, Nyámádi Évi Rozália, Pintér Dániel László, Orsós János László, Heftner Alice Tünde Gugolya János, Örsi Mária, Zámbó József, Csiszár József, Bakos János Békási Erika, Nagy Imre, Medenszk: Edit, Szilágyi Gyula, Dóra Gusztáv Tóth Károly, Boda Anikó, Markovics Attila Tamás, Ottó Béla, Fekete An­na, Szabó Erzsébet, Szabó Zsuzsan­na, Kincses Ferenc, Schneider Juli­anna, Müller Mária Magdolna, Ger­gő Éva, Palotai Antal György, Sze­­recsen Lajos, Szabó Béla, Rohr La­jos, Rákosi Julianna, Szabados Ka­talin, Novoth Béla, Halász Erzsébet Horváth Mária, Németh Mária, Bob­­rovácz Erzsébet, Lábodi Melinda Mária, Kasza Zsolt, Bátai Éva, So­­modi Zoltán, Horinger Katalin Androvics János, Szeges Mária, Nagy András, Madár Julianna, Hingyi­ János, Kovács János, Kovács Mi­hály, Holik Attila, Hingyi Lajos, Ko­csis János, Mendi József, Endrés­ Matild, Huszár Gizella Ágnes, Végi Mária, Szávolovics Erika, Gudmor Gábor, Nagy János, Horváth Ágnes Horváth Gertrud, Csigi Erzsébet Mészöly Gábor, Németh Tibor, Ger­mán Ibolya, Schilling Antal, Ulben György, Süli Alfréd János, András­ Sándor, Trepszini Fáni, Andrási Ti­bor. HÁZASSÁGKÖTÉS Krámli János—Déri Zsuzsannával Gál Barnabás Endre—dr. Nagy Edit Máriával, Kovács István—Asztalos Erzsébettel, Fejes Ottó Sándor—Vo­­losin Rózával, Gál Norbert—Kmeto­­vics Margittal, Ricz Kálmán József —Haranghy Lenkével, Akács Attali Lajos—Kovács Edittel, Málnási Je­nő—Hegedűs Margittal, Balló Mi­hály—Font Ilonával, Nyikos József— Revák Teréziával, Csupity János— Zelenka Annával, Kondor Zsigmond —Kanderka Annával, Rákóczi Fe­renc—Kelemen Erzsébettel, Gilicze József István—­Balázsi Margittal, Iv­­sits Tibor—Berzai Piroska Erzsébet­tel, Zsilinszky Rudolf—Doór Máriá­val, Fekete László—Utasd Ilonával, Molnár Mihály—Domanyik Erzsébet­tel, Golubov Tivadar—Horváth An­nával, Horváth Ferenc—Pap Margit­tal, Solymosi István—Mosóczk­y Má­riával, Geráth Zsigmond—Szilágyi Irmával, Kovács László Gábor— László Máriával, Makó Bertalan— Kiss Annával, Németh György— Naszvadi Juliannával, Kis József An­tal—Somodi Juliannával, Gucsi Im­re—Rácz Éva Erzsébettel, Szőnyi Ferenc—Hosszú Ilonával, Szepes István Sándor—Gazdag Rozáliával, Korpás József—Rozina Juliannával. ELHALÁLOZÁS Sándor József, Sztanó Istvánná sz. Harsányi Rozália, Bagi Mária Irén, Onody Tibor, Horváth Péter László, Petróczi György, Szalai János, Sző­ke Mihályné sz. Tóth Julianna, Ma­rosi László, Skobrics Vince, Rohr Lajos, Császár Józsefné sz. Tóth Ju­lianna, Zsiday Béláné sz. Antal Má­ria, Végh Mária. az anyakönyvbe 19SB. szeptember hó A siei­ás kőimmé. A múlt héten szüleimmel az egyik környékbeli községbe utaz­tam. A fakarusz falában, a leg­hátsó ülésen telepedtünk le. Köz­ben, amíg az autóbusz a városon és Óvároson keresztül suhant, nem győztem szüleimnek magya­rázni. — Ez a technikumi városrész.­ — mondtam — ez meg már Ó­­város, a régi Pentele. Először jár­tak itt, hát minden kínálkozó al­kalmat megragadtam, hogy a vá­rosról lehetőleg »teljes« képet nyújtsak nekik. Alig hagytuk el Óvárost, mikor jött a kalauznő. — Kérem a jegyeket kezelésre! — Rácalmásra kérünk négyet! — szólt apám, s már nyúlt is a pénzért. — Nem tudtak előbb szólni! Már egyszer kérdeztem, hogy ki­nek kell Rácalmásig jegy. — Nem hallottuk — szabadkoz­tunk, s apám az erélyes hangra kicsit összébb húzta magát. — Nem hallották? Dehogynem hatották! Mit gondolnak, én rá­érek mindenkinek külön jegyet lyukasztani? Nekem négy autó­buszt varban­ kell kiszolgálnom egy fa­Nekem egyik kocsiról rohannom kell a másikhoz! Ne­kem rengeteg dolgom van! Hát ezt igazán nem olyan nehéz meg­érteni kérem! Ha én minden egyes utasnak külön lyukaszta­nám a jegyét, hát még estére sem­ végeznék, nemhogy tizenöt perc alatt, amíg az autóbuszok befutnak Rácalmásra, kérem! Ennyi előzékenységet elvárhatunk minden utastól, nemde? A ka­lauz munkáját azzal is segítik, ha már előre szólnak, hogy meddig akarnak utazni! Ez nem szóra­kozóhely! Közben az autóbusz robogott. A szóáradat két kilométeres sza­kaszon zúdult ránk veszettül. (Ez­alatt már nyugodtan kiszolgálhat­ta volna majd a négy kocsit.) Az utasok mind ránk néztek vádlóan: a süketekre, a bénákra, az akadé­­koskodókra, a jellemtelenekre, a szándékosan bosszantókra. Mit tehettünk? A végállomáson szomorúan szálltunk le, s csak ballagtunk az úton tovább, szé­gyenkezve. De akkor már nem azon szé­gyenkeztünk, hogy »kioktattak« bennünket, hogy kioktatták őszü­lő apámat, hanem azon, hogy pontosan egy ilyen tapintatlan kalauznővel kellett találkoznunk. S. Gy. IDEGENFORGALMI HIVATAL SZTÁLINVÁROSBAN A városunk idegenforgalmáról adott jelentés a Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának múlt pénteki ülésén került megvitatásra. A jelentésből néhány érdekes ada­tot tudhatunk meg. Mindenekelőtt azt, hogy 1958. szepember végéig mintegy 100 ezer belföldi látogató kereste fel városunkat, a külföldiek száma pedig — főként ✓ turistáké — elérte a 3560-at. E két szám azt mutatja, hogy országszerte fokozódik a lakosság érdeklődése az új, szocialista város iránt. De a má­sodik szám azt is mutatja, hogy városunk külföldön is jó hírnévnek örvend, s mind a nyugati, mind a keleti országokból szívesen­­ jönnek el a hazánkba érkező vendégek meg­látogatni a szocialista Magyarország­nak ezt a legnagyobb alkotását. Erre az egyre fokozódó forgalomra való tekintettel a Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy szüksé­ges létrehozni egy idegen­forgalmi hivatalt, amelynek munkáját a létrehozandó idegenforgalmi bizottság segítené. Sztálinváros, mint a szocializmus egyik jelképe, eleven propaganda rendszerünk hatalmas alkotóereje mellett. Éppen ezért nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy a növekvő idegenforgalomnak nincs megfelelő helyisége, nincs megfelelő olcsó elszállásolási mód a Karosunkba érkező vendé­geknek. Azt a forgalmat, amely ed­dig spontán, szinte minden szerv­zés nélkül jelentkezett, a jövőbe szervezettebbé kell tenni. A vár további építése, új üzemek, létesí­mények születése, nyilvánvalóan ma fokozottabban fogja vonzani a lát­hatókat. Ha az úttörőváros és a­­ bor kiképzése megfelelő stádiuml kerül, ezáltal nemcsak az orszg különböző részeiből tudjuk fogad a városba érkező úttörőket, de e­ralmas szállást nyernek a külföl gyermekek is, s ezáltal városunk úttörői előnyös csereüdültetésben részesülhetnek a külföldi országokkal. Az IBUSZ jelentéséből, amelyet Végrehajtó Bizottság elé tárt, me­fontolandó, hogy az IBUSZ kifelé városból, elég nagy forgalmat t­nyolított le. Ugyanakkor a Sztáli városba érkező forgalmat éppen olcsó elszállásolási lehetőség hián miatt, nem tudta megfelelő mód fokozni. Ezek a tények szükséges teszik egyrészt egy állandó jellegű turista­szálló lé­tesítését, az IBUSZ-nak és az idegenforgl­mi irodának megfelelő helyiség ® való ellátását, kirándulási lehetős­gek biztosítását a város környéki és ugyancsak az úttörőváros kiépít­sét. A Végrehajtó Bizottság ezek az igényeket méltányosnak tartót és a jövő évben a lehetőségek­ mérten támogatni fogja ezek me­gldását. LUXUS CELLÁK GAZDAGOK SZÁMÁRA George Dawson, az ismert angol nábob, akit nemrég tartóztattak le egy panama ügyből kifolyólag, ké­nyelmes bört­öncellát kapott Brixton­­ban, ahol hat „­bútorozott zárka­« van fenntartva vagyonos rabok számára. Az ilyen zárkákban kényelmes ágy, asztal, fotel, heverő, könyvespolc, linóleummal borított padló van. A zárkákat minden reggel valamelyik rab takarítja ki. Dawsonnak ezenkí­vül joga van arra, hogy megigyon naponta egy üveg sört vagy 3 deci bort, és egy szomszédos vendéglő­ben rendeli meg reggelijét, ebédjét és vacsoráját. Mindezt a kényelmet heti egy fonttal vásárolta meg. minden idők legjobb filmjei Brüsszelben egy 117 tagú zsűri ki­válogatta azt a 12 filmet, amely a legkimagaslóbb a világ eddigi film­termeléséből. Száz szavazatot, vagyis a legtöb­bet, az 1925-ben készült szovjet­­ Pa­­tyomkin cirkáló« című film kapta, a híres Eizenstejn szovjet rendező al­kotása. Nyolcvanöt szavazattal vá­lasztották Chaplin 1925-ben készült »Aranyláz« című filmjét, és ugyan­csak 85 szavazattal a »Biciklitolva­­jok« című 1948-ban készült de Sica filmet. Negyedik helyen szerepel egy francia film: »Jeane d’Arc«, ame­lyet 1928-ban Dreyer rendezett. A ti­zenkét legjobb film között szerepel még Pudovkin 1926-ban készült »Az anya« című filmje, a »Kanó polgár című Orson Welles film, valamint Doszjenko szovjet rendező »A föld« című film alkotása is. A 12 legjobbnak minősített film a brüsszeli világkiállításon október 1 től 18-ig kerül bemutatásra. A TIZENNEGYEDIK Egy chicagói szálloda alkalmazá­sai között »Louis­« fontos szerepet ír be, akkor jelenik meg, amikor vala­milyen 13 tagból álló babonás tá­saság nem hajlandó asztalhoz ül csak egy tizennegyedik vendégg együtt. Nagyon szórakoztató társa­lást nem szabad persze Louistól vá­ri, ugyanis életnagyságú baba csu­pán, amit mindig kifogástalanul , az alkalomnak megfelelően öltözte­nek fel, úgy hozzák a szobába, ült­eik az asztalhoz, és épp úgy kiszo­gálják, mint a többi vendéget. TETOVÁLÁS — VALÓOK Evelin Destoss detroiti ifjú asszor egy nappal házasságkötése után be­adta a válókeresetet. Indokolás: cs­ a nászéjszakán jött rá, hogy fél­ teste tele van tetoválással, mégpe­dig oly ízléstelen rajzokkal, hogy szá­mára lehetetlen ezzel férfival házas­sági közösségben élni. A bíró maga győződött meg a pa­naszról, majd kimondotta a válás mégpedig a férj hibájából. 14.975 ÉVI BÖRTÖNBÜNTETÉS A világ leghosszabb börtönbünte­tését Nyugat-Németországban ind­­íották ki. 1927-ben a mainzi bírósá adócsalásért 82 millió márka bünte­tésre ítélte Nolding serfőzőt. A b­róság ítéletében megjegyezte, hog­y pénzbüntetést börtönbüntetéss­­meg lehet váltani, mégpedig olykép­pen, hogy 15 márka egy napnak felel meg. A serfőzőnek ilyen alapon 14.975 évig kellene ülnie , ha nem fizette volna ki a büntetést. fi Köztudomású dolog, hogy az i­jemésztés már a szájban kezdődik.­­ Ennek alapfeltétele, hogy a táplá­lj­­ékot jól megrágjuk, miáltal az ap­­r­­ró darabokká válva és nyállal bősé­­­­gesen elkeveredve, gyomrunk min­­i liláját lényegesen elősegíti. Ezen ki­­s adós rágásnak alapfeltétele a hibát­­­­lan fogazat. Részben hiányos foga­­t­zattal még tűrhetően lehet rágni,­­ de mozgó vagy fájós fogakkal ez­­ már bajosan fog sikerülni. A hiányos­­ rágás egyben a nyálképződés csök­­­­kenéséhez is vezet, ezért a fogak­­­­nak az úgynevezett öntisztulási fo­­l­lyamata is rosszabbodik. A szájban­­ pangó étel bomlásnak indul, ami a­­ fogak fokozott romlását idézi elő, ez­t pedig a szervezet leromlását vonja­­ maga után. Végeredményben tehát­­ egy önmagába visszatérő folyamat­­ (cirkulus vitiosus) keletkezik.­­ Reggeli után, de főleg lefekvés­­ előtt alapos fogmosást végezzünk, s hetenként legalább kétszer fogkrém­­ helyett fogporral. A fogkefét a fog­­ tengelyével párhuzamosan mozgós­­ítsuk, mert ellenkező esetben még­­ több ételmaradékot sodrunk a fogak­­ közti résekbe. Az esti­­­ fogmosás­­ után csokoládét, cukorkát ne fo­­­gyasszunk és gyermekeinknek se ad­­­­junk, mert a cukor a pangó nyálban­­ végeredményben tejsavvá alakul, s­­ mint ilyen károsan hat a fogzománc­­ára. Sok szülő bár látja, hogy gyerme­ke tejfogai romlani kezdenek, nem törődik vele, gondolván, hiszen úgy­is kicserélődnek, vagy ha fáj, majd kihuzatja. Ez igen helytelen elgon­dolás, mert a tejfogak idő előtti el­távolítása a maradandó fogak helyét nem tudja biztosítani, s ezért azok egymás hegyén-hátán rendetlenül nő­nek ki. A rendetlenül nőtt fogak szabályozása sokszor éveket vesz igénybe, nem beszélve a vele járó fogszabályozó készülékek viselésé­nek nehézségeiről és költséges voltá­ról. Minden szülő jegyezze meg jól, hogy a tejfogak száma 20 darab. Ezek a középvonaltól számítva fenn és lent, jobbra és balra 5—5 darab. Körülbelül a 6. évben törnek elő az első maradandó őrlőfogak, a sorban a hatosak. Ezeket is tejfogaknak vé­lik, s a fentiek alapján nyugodtan hagyják elromlani. Ezeknek a fogak­­nak az elvesztése miatt az utána kö­vetkező fogak előre dőlnek, s így a szemben lévő fogakkal már nem ké­pesek zárt, hibátlan rágóegységet képezni. A 18. év táján törnek elő a böl­csességfogak is. Ezek gyakran az őket borító fogíny gyulladása miatt komoly bajokat okozhatnak, amit ha elhanyagolunk, igen súlyos követ­kezményekkel járhatnak. Fokozott gondot kell fordítani terhes és szoptatós anyák fogazatára­­ is, hiszen náluk nemcsak a maguk, hanem saját szervezetükön keresztül az utódok táplálékáról is gondoskod­nak kell. Ezért náluk fokozottan szükséges az étrendbe felvenni a vitamindús ételeket is. Igen gyakran előfordul, hogy ré­gebben fájós fogak és gyökerek lát­szólag tünetmentessé válnak, mert időközben a fog idege elpusztult Ezek forrásai lehetnek a szervezet különböző megbetegedéseinek. Ezek azok a bizonyos gócos gennyzacskós fogak, gyökerek. Vannak egyének, akiknél a vér al­­vadása igen lassan áll be, úgyneve­zett vérzékenyek. Ilyeneknél már kisebb ütésre is a bőr alatt nagy vérömlenyek keletkezhetnek. Ezért igen fontos, hogy aki ezen bajáról tudomással bír, vagy már előző fog eltávolítása után nehezen csillapít­ható utóvérzése volt, arra minden véres beavatkozás előtt okvetlen hív­ja fel az orvos figyelmét, hogy az megfelelő kezeléssel az utóvérzés le­hetőségét csökkentse. Gyakran fogínygyulladást idéz elő, főleg az alsó metszőfogak nyakán képződött fogkő is. Ez időnként ok­vetlen eltávolítandó, mert ellenkező esetben mindjobban felszaporodik, sorvasztja a fogak tartószerkezetét, s ezért az ép fogak idő előtt kilazul­nak. Akinek pedig fogpótlásra van szüksége, és csak úgynevezett száj­padlással oldható meg, ne idegenked­jen attól, hanem a velejáró kezdeti nehézségeket viselje türelemmel, mert ezzel újra kell tanulni a rá­gást, mivel a nyelv és arcizomnak is meg kell azt szokni. Természete­sen, ha valahol viselés közben fáj­dalmat hozna, azon a fogorvos pilla­natokon belül tud segíteni. Tehát felesleges szenvedni vele. Ne legyünk tehát fogazatunkkal szemben hanyagok. Még akkor is jelentkezzünk legalább félévenként fogvizsgálatra, ha semmi panaszunk sincs. A fogorvos által idejében ész­revett kezdődő szuvasodás fájdalom és minden kellemetlen érzés nélkül pár perc alatt betömhető, míg elha­nyagolt esetben a súlyosabb­­ baj megelőzése miatt már csak a fog el­távolítása vezethet célhoz. Dr. Balogh Alajos rendelőintézeti fogszakorvos Hogyan előzhetjük meg a fogbetegségeket?

Next