Sztálinvárosi Hirlap, 1959 (4. évfolyam, 1-101. szám)
1959-03-20 / 22. szám
A 26. Építőipari Vállalat Üzemi Tanácsa megtárgyalta az 1958. év eredményeit Az Üzemi Tanács részletes intézkedéseket tett a 10 napos mozgalom megvalósítása érdekében — 26 nap nyereségrészesedést fizetnek a vállalat dolgozóinak Március 16-án ült össze a 26. Építőipari Vállalat Üzem Tanácsa, hogy megtárgyalja az 1958. év eredményeit. A legjobb fizikai, műszaki és ügyviteli dolgozóik vettek részt a tanácskozáson, hogy megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyek az 1958. év eredményeinek és hiányosságainak ismeretéből, a munka további megjavítása érdekében szükségesek. Az üzemi tanács elnöke, Gubacsi Gyula bejelentette, hogy a megyei szakszervezeti bizottság elnökévé történt áthelyezése miatt az üzemi tanács elnökségéről lemond és helyét Kocsis Sándor üzemi bizottsági elnök foglalta el. Első napirendi pontként dr. Bartócz József főkönyvelő ismertette a vállalat 1958. évi eredményeit. A szokásos módon, mindenkinek érthetően, színes grafikonokon mutatta be az egész vállalat munkájának keresztmetszetét. Több mint 200 millió forint termelés A vállalat a negyedéves operatív terveit összesítve, 107 százalékra teljesítette teljes termelését, ami közel 217 millió forint, ebből építőipari termelés 195 millió forint, a tervteljesítés 103,6 százalék. Annak ellenére, hogy átadott a vállalat 592 lakást és 21 iskolai tantermet az elmúlt évben, profilja az előző évhez viszonyítva megváltozott és elsősorban az ipari építkezések felé tolódott el. A főkönyvelő beszámolójában rámutatott, hogy még rendkívül nagy tartalékok vannak a munkások hibáján kívüli munkaidőkiesés csökkentésében, valamint az építési átfutási idő lerövidítésében. Ezután a főkönyvelő ismertette a vállalat gazdasági eredményeit. Annak ellenére, hogy a vállalat 21 millió forintos nyereséget tett le a népgazdaság asztalára, még mindig vannak olyan tartalékok, amelyek mozgósításával eredményeinket fokozni lehet. Érdekes számokban mutatta meg, hogy a rezsigazdálkodás területén sokat lehet megtakarítani. Magas a telefonszámla, utazási költség és a nyomtatvány-irodaszer költség. Ezek után részleteiben ismertette az egyes főépítésvezetőségek és egyéb, termelőegységek — gépészet, betongyár, asztalos üzem — gazdasági eredményeit és megállapította, hogy minden termelő részleg kivette a részét a vállalati nyereség elérésében, mert az 1958. évben kivétel nélkül minden főépítésvezetőség, de a segéd- és kisegítőüzemek is — nyereséget mutattak fel. 5 millió forint nyereségrészesedés A főkönyvelő ezután a nyereségrészesedés kérdését tárgyalta. A minisztérium által felülvizsgált mérleg szerint a vállalat egyhavi átlagbérnek megfelelő, több mint ötmillió forintot fordíthat nyereségrészesedésre. Az üzemi tanács határozata szerint ebből az összegből 10 százalékot jóléti és kulturális célokra, míg 10 százalékot a Kiváló Dolgozók jutalmazására tartalékol a vállalat. Az ezután felosztásra kerülő összeg azt jelenti, hogy a vállalat minden nyereségrészesedésre jogosult dolgozója havi átlagfizetésének mintegy 80 százalékát kapja nyereségrészesedésként, amihez még a szolgálati évekhez igazodó, úgynevezett „hűségjutalom” járul. A főkönyvelő beszámolója után igen sok hasznos hozzászólás hangzott el. Ezután dr. Csaba György, az önköltségi bizottság vezetője javaslatot tett a jóléti, valamint a sport- és kulturális alap felosztására vonatkozóan. A csontnélküli hús árusítására! A húsárusítással kapcsolatban a Tanács kereskedelmi osztálya az alábbiakat közli: „Nézeteltérések fordultak elő hetenként a húsbolt dolgozói és a vásárlók között, mert a vevő sokalta a húshoz mért csontot. Az 1958. december hónapban megjelent rendelet szerint a marha- és sertéscomb, lapocka csak előzetes kicsontozással, „csontnélküli hús“ gyanánt hozható forgalomba, 23, illetve 30 forint kilogrammonkénti áron. A húsról a csülök bőrkét is le kell fejteni, s ez a visszamaradt csonttal hozható forgalomba kilogrammonként 3.30, illetve 3.60 forintért. A nézeteltérések onnét adódnak, hogy a közönség színhús alatt tömör, sovány húsdarabot ért, köverje, vagy faggyúzsiradék nélkül. A színhús viszont csont nélküli és nem zsírosság és faggyú nélküli húst jelent. Szabálytalanságot követ el az az eladó, aki a színhúst vásárló vevőnek csontot és bőrkét is mér, színhús árában, súlykiegészítésként azonban az eladó egy előbb levágott darab húst mérhet az áruhoz. Birka- és lóhús forgalomba hozatala változatlanul az eddigiek szerint történik.“ Mit kell tudnunk a BCG oltásról? A tüdőgümőkór világszerte elterjedt betegség. Európában különösen az elmúlt századok folyamán pusztított. Főleg munkásnegyedekben szedte áldozatait, ahol a hiányos táplálkozás, rossz lakásviszonyok is elősegítették a terjedését, de nem kímélte meg a gazdagokat sem. Hazánkban a felszabadulás után pártunk és egészségügyi kormányzatunk erélyes intézkedéseket tett a tüdőgümőkór visszaszorítására. A megváltozott lakás és táplálkozási viszonyok, a lakosság életszínvonalának emelkedése, a mindenki hozzáférhetővé tett gyógyszerek által illetve szakorvosi kezelés eredményeképpen csökkent a gümőkóros megbetegedések, illetve halálozások száma. A védőoltások célja a szervezet ellenállóképességének fokozása egy bizonyos betegséggel szemben. Az első kötelező himlőellenes védőoltások után ma már igen sok fertőző betegséggel szemben tudunk védőoltásokkal eredményesen védekezni. Kormányzatunk a veszélyesebb fertőző betegségekkel szemben a védőoltásokat kötelezővé tette. Az 1959. évi január hó 56.274. sz. Eü. Min. rendelet kötelezővé teszi a BCG oltást is. A BCG oltást Cal______ _wi Mimii mii ii 11 mette és Cuerin nevű francia tue sok hosszas és kitartó kísérlete után fedezték fel, és nevük keze betűi után nevezték el BCG oltnak. Az egészségügyi miniszteri ndelet az 1959. évben kötelezően redeli el a BCG oltást a 3—4, 6— 10—11, 13—14, 16—17 éveseknél a 17. életévüket 1959. decarrű 31-éig betöltő személyeknél. A B oltás előtt érzékenységi próbát fognak végezni, melyek célja a főkórral szembeni fogékonyak szűrése. Ugyanis védőoltásban és azok részesülnek, akik még gürr kóron nem estek át és így a beteséggel szemben fogékonyak. A mden évben megismétlődő BCG él sok ifjúságunk teljes egészét véddé fogják tenni a gümőkórral szemben és így joggal remélhetjük, ha a gümőkór hazánkban megszűr népi betegség lenni. A mi gyermekeink oltását is világszerte 30 millió BCG oltás elte meg, és komoly statisztikai adok bizonyítják ezen oltások ereményes voltát. Arra kell gondol hogy néhány perces fáradsággal szerelmes betegségtől, nevezetes a tuberkulózistól védjük meg gyermekeket. panaszkönyvekről nyilatkozik a Népi Ellenőrző Bizottság elnöke A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa már évekkel ezelőtt rendeletben írta elő a panaszkönyvek rendszeresítését és az azokra vonatkozó utasításokat. Sajnos, megállapítható, hogy az utóbbi időkben valahogyan ellaposodott a panaszkönyvek jelentősége és a lakosság sem veszi igénybe, úgy mint azelőtt. A panaszkönyvek ügyében a Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Takács István elvtárs a következő felvilágosítást adta:— A Népi Ellenőrző Bizottság a kereskedelem és a vendéglátóipar egységeinek ellenőrzése során megállapította, hogy a panaszkönyvek nem mindenütt az előírásnak megfelelően vannak mindig láthatók és elhelyezve. Nem hozzáférhetők. Több helyen vitába szállanak a panaszkönyv elkérésénél, kifogást emelnek a bejegyzésről, sőt az is előfordult, hogy egyes egységeknél udvariatlan hangot használtak a panaszkönyvkérővel szemben. Az is előfordult, hogy a panaszkönyvet „dicséret könyvvé“ alakították át, ami úgy is történhet, hogy az eladó, vagy a felszolgáló az ismerősét felkéri a dicséret bejegyzésére. Természetesen szerepelhet a ténylegesen jó, udvarias munka elismrése is. Az ellenőrzés kiszélesítése érdekben kérjük a város lakóit, hát minden indokolt esetben éljen a plaszkönyvbe való bejegyzés jogávi Az észrevétel legyen hű tükörkén megállapított tényeknek. A Nő Ellenőrző Bizottság a jövőben fokzott figyelemmel kíséri a panas könyvekbe beírt panaszokat, amlyeknek alapján rövid úton kívájuk a vállalat vezetőségével kijavítatni a hibákat. Több helyen a pnaszkönvv elrongyolódott, vagy egszerűen elkallódott. Ezeknek pótljáról sürgősen gondoskodni k. Elsősorban a vállalatok vezetői felősek a panaszkönyvek szabályszerű kezeléséért és az egységek ellenőrzéséért. A népi ellenőrök is írje be komolyabb észrevételeiket, vállalatok kötelesek az elintézést értesíteni a Bizottságot. A Kiskerekedelmi Vállalat vezetősége elrendelte, hogy a bejegyzéseket 2 pédányban, 24 órán belül köteles beküldeni a vállalat központját intézkedés végett. Követendő péld Nem szabad a panaszkönyv jelentőségét elhomályosítani, mert minden jogos észrevétel, javaslat a közérdeket szolgálja. Ez utóbbi kiküszöbölésére irányult az agrárproletár és félproletár kisiparos szervezkedések megindulása. Szervezkedésük december hónapban fellendült. A hónap közepén alakult meg — régebbi szimpatizánsokból, Pestet megjárt iparosokból, néhány régebbi szakszervezeti tagból — a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, Asztalos István, Kain Gusztáv, Németh Mihály és Paksi György vezetésével. Ezzel egy időben ___________ felélénkült a Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjának tevékenysége is. Vezetője Petrovics István volt, összetételét tekintve, mindkét szervezetben megtalálhatók az agrárproletárok képviselői. Az SZDP- ben elsősorban proletárizálódott kisiparosok, míg a Szövetségben az 1905—1906-os helyi agrárszocialista mozgalom egykori vezetőinek irányítása mellett. E szervezkedések ellensúlyozására történik kísérlet a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt szervezetének létrehozására. A december végén megtartott alakuló gyűlés — melynek vezetői id. Perecsényi György kulák és Tóth János malmos voltak — nem járt sikerrel. A már létrejött két proletár szervezet vezetői és a gyűlésen részt vett híveik az előadót közbeszólásaikkal zavarták, majd beszédének abbahagyására késztették. Néhány héttel később (nyilvános gyűlés mellőzésével) a Kisgazdapárt megalakult. A falusi szegénység szervezkedései jelzik, hogy az elégedetlenséget sem hazafias szólamokkal, sem haszonbérleti földekkel leszerelni nem lehet. Ezért a helyi Nemzeti Tanács tevékenységének céljává a karhatalom vezetésének megszerzése, illetőleg összetételének megváltoztatása válik. A Nemzetőrség tagjainak többsége az őszi népmozgalmakban részt vett leszerelt katonákból állt. Élükön a helyi származású Kallós Dezsővel, aki a «■nép embere« volt. Megbízását annak a kompromisszumos megoldásnak köszönhette, hogy akkor az újonnan létrejött Nemzeti Tanács a forradalmi hangulat leszerelésére törekedett. A csendőrség csatlakozásával a Nemzetőrség felhígult, de még mindig nem jelentett szilárd támaszt a helyi közigazgatás számára. Almáiról ____________— hívásukra — Weszl György vezetésével 11 gyalogos és 3 lovas érkezett a helyi csendőrőrsre 1918. karácsonyán. Az őrsparancsnokot arra kényszerítették, hogy adja írásba azt, hogy a Nemzetőrséget és a csendőrséget részegen találták. A kiküldött járőrük vaktában lövöldözött, az úton találtakat ütötTalán egyetlen vállalatot sem ért annyi támadás, egyetlen vállalatra sem volt annyi panasz városunkban ték-verték. A helyi Nemzetőrség erősítésének odaérkezésével Horváth Ferenc nemzetőr a hamis nyilatkozatot összetépte és a főhadnagyot kiutasította. Wesz hadnagyot emberei hátrahagyásával távozásra kényszerítették. A helyi Nemzeti Tanácsnak 1918 őszén és téle nem sikerült teljes mértékben úrrá lenni a helyzetet A Tanács helyzetének megszilárdulását a külső tényezők alakulása (a Megyei Nemzeti Tanács megalakulást a kormánybiztos kinevezése és utasításai stb.) segítették elő. Ez pedig fékezően hatott a falusi szegénység helyi mozgalmaira. Az új viszonyokhoz alkalmazkodva a proleit osztályharc helyi formája is megváltozott. A novembe eleji nyílt összetűzéseket mindkét oldalon a szervez munka váltotta fel. A Nemzeti Tanácsnak sem hazafias szólamokkal, sem földbérletekkel, sem a kisgazdapárti szervezkedéssel tömegtámogatást szerezni nem sikerült. Ennek felismerése is közrejátszhatott abban, hogy decemberben már a Nemzetőrség lefegyverzésére törekszenek. Célul tűzve ki a közigazgatáshoz és a Tanácshoz hű karhatalom létrehozását. Az előbb említett célkitűzés vadóraváltását siettette az a körülmény, hogy december közepén létrejött az SZDP és Földmunkás Szövetség vezetői helye követeltek és kényszerítettek ki a Nemzeti Tanácson belül. A febr.,tár án tartott megyei közgyűlés nyílta a Berinkey-kormány ellen foglalt állást. Jellemzi hogy Köves Emil kormánybiztos helyett Velinszk Lászlónak (baloldali szociáldemokrata) kellett szó emelnie a gyűlés határozata ellen. Helyzete megszilárdítására a kormány új kormánybiztost kénytelen küldeni a megye élére. Az ellenforradalmi erők szervezkedésével és fehérvári nyílt zászlóbontásával egyidejűleg megindu megyeszerte a falusi szegénység harca a föld tulajdonba vételéért. Már március 8-án az elharapódzó gazdasági cselédsztrájkok ügyében intéztek felhívást a járási főszolgabírókhoz. A lakosság nyugalmának helyreállítása céljából földigények megtárgyalását ígérik. Sem az ígéretek, sem a földreform-törvény megjelenése, sem Károlyi kál-kápolnai földosztásának tény nem képes a népmozgalom útját állni. A megyébeni megmozdulásokra, földfoglalásokra került sor. I Átszervezték az Ingatlankezelő Vállalatot az elmúlt évek során, mint az Ingatlankezelő Vállalatra. Képtelen volt betölteni hivatását, nem tudta ellátni a város megoldásra váró felújítási és karbantartási feladatait, s csak a legszükségesebb, a legégetőbb problémákat próbálta orvosolni több, kevesebb sikerrel. A panaszok tömkelege azt eredményezte, hogy a lakosság már nem bízott a vállalatban és inkább hagyta, hogy az épületek tönkre menjenek, mintsem igénybe vette volna a szolgáltatásokat. Ezek a körülmények tették szükségessé városunkban az Ingatlankezelő Vállalat átszervezését. 1958. IV. negyedévében a vállalat hozzálátott, hogy saját erejéből, a szükségleteknek megfelelő, reális átszervezést hajtson végre, hogy ezzel megoldja az egyre tornyosuló feladatokat, elősegítse a város széppétételét és megteremtse a jó kapcsolatot a vállalat és a város lakói között. A vállalat létszámát fel kellett emelni, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni. De nemcsak létszámemelést kellett végrehajtani, hanem olyan szakmunkásokat kellett toborozni, akik ezeken a területeken univerzálisak, tehát a legkülönbözőbb rongálódásokat, rendellenességeket meg tudják javítani. Létre kellett hozni és fel kellett szerelni egy olyan műhelyt, mely nemcsak a szocialista munkafeltételeket tudja biztosítani, hanem a megnövekedett feladatokat is el tudja látni. Rövid negyed esztendő alatt átszervezte a vállalat fizikai és műszaki állományát, megfelelő szakmunkás gárdát hoztak létre és az eredmények már ebben az esztendőben, januárban és februárban megmutatkoztak. Amíg az előző években havonta 800 panaszt tudtak orvosolni, addig januárban és februárban 3700 meghibásodást javítottak ki. Óvárosban, a Magyar utca 51-ben korszerű műhelyt szereltek fel ,és ma már ott tartanak, hogy nemcsak az időnként adódó meghibásodásokat tudják kijavítani, hanem 1959-ben komoly felújításokat és karbantartásokat hajthatnak .E/bben az esztendőben homlokzati te újításokat, külső nyílászáró szerkezetek javítását és mázolását, ereszt csatornapótlásokat és számtalan mé feladatot oldanak meg. Ma már eltart a vállalat, hogy a panaszok é a reklamációk csaknem megszűnte és esetleges meghibásodások alkalmával a rendelkezésre álló szakmunka gárdával a legkomplikáltabb feladatokat is meg tudják oldani. Egyetlen nagy probléma van még a házfelügyelők munkájának megjavítása. Ezen a területen az Ingatlankezelő Vállalat még nem tett be mindent. Igaz, hogy a két házkezelőség helyett három házkezelőséget hozott létre, hogy jobban kézben tudja tartani a technikumi negyed, a város belterülete, az L-épületek és a Dunasor kezelését, de még mindi sok probléma van a házfelügyelőkkel Gyakran tapasztalható, hogy egye házfelügyelők még mindig nem tekintik szívügyüknek a lépcsőházak rendbentartását, hanem megbízatásukat arra használják fel, hogy a lakói között ellentéteket szítsanak. Az Ingatlankezelő Vállalat emiatt nem egyszer több házfelügyelőt fegyelmileg is felelősségre vont. A vállalat célt tűzte ki, hogy több lépcsőházat ad egy házfelügyelőnek, s a kifogástalan házfelügyelőket meghagyja, a többiektől pedig, akik még mindig nem tudják feladatukat ellátni, megválik Az Ingatlankezelő Vállalat további tervei közé tartozik az is, hogy a házfelügyelőket szakmai és politikai oktatásban részesíti, kioktatja őket a lakáskezelés jogszabályaira, segítséget nyújt nekik a szocialista együttélés szabályainak kialakításában. PVELHM LÁP 1959. március 20., péntek