Sztálinvárosi Hirlap, 1959 (4. évfolyam, 1-101. szám)

1959-03-20 / 22. szám

A 26. Építői­pari Vállalat Üzemi Tanácsa megtárgyalta az 1958. év eredményeit Az Üzemi Tanács részletes intézkedéseket tett a 10 napos mozgalom megvalósítása érdekében — 26 nap nyereségrészesedést fizetnek a vállalat dolgozóinak Március 16-án ült össze a 26. Épí­tőipari Vállalat Üzem­ Tanácsa, hogy megtárgyalja az 1958. év ered­ményeit. A legjobb fizikai, műszaki és ügy­viteli dolgozóik vettek részt a tanács­kozáson, hogy megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyek az 1958. év eredményeinek és hiányosságainak is­meretéből, a munka további megjaví­tása érdekében szükségesek. Az üzemi tanács elnöke, Gubacsi Gyula bejelentette, hogy a megyei szakszervezeti bizottság elnökévé tör­tént áthelyezése miatt az üzemi ta­nács elnökségéről lemond és helyét Kocsis Sándor üzemi bizottsági elnök foglalta el. Első napirendi pontként dr. Bartócz József főkönyvelő ismertette a válla­lat 1958. évi eredményeit. A szokásos módon, mindenkinek érthetően, szí­nes grafikonokon mutatta be az egész vállalat munkájának keresztmetsze­tét. Több mint 200 millió forint termelés A vállalat a negyedéves operatív terveit összesítve, 107 százalékra tel­jesítette teljes termelését, ami közel 217 millió forint, ebből építőipari termelés 195 millió forint, a tervtel­jesítés 103,6 százalék. Annak ellenére, hogy átadott a vál­lalat 592 lakást és 21 iskolai tanter­met az elmúlt évben, profilja az előző évhez viszonyítva megváltozott és elsősorban az ipari építkezések felé tolódott el. A főkönyvelő beszámolójában rá­mutatott, hogy még rendkívül nagy tartalékok vannak a munkások hi­báján kívüli munkaidőkiesés csök­kentésében, valamint az építési át­futási idő lerövidítésében. Ezután a főkönyvelő ismertette a vállalat gazdasági eredményeit. An­nak ellenére, hogy a vállalat 21 mil­lió forintos nyereséget tett le a nép­gazdaság asztalára, még mindig van­nak olyan tartalékok, amelyek moz­gósításával eredményeinket fokozni lehet. Érdekes számokban mutatta meg, hogy a rezsigazdálkodás területén so­kat lehet megtakarítani. Magas a telefonszámla, utazási költ­ség és a nyomtatvány-irodaszer költ­ség. Ezek után részleteiben ismertette az egyes főépítésvezetőségek és egyéb, termelőegységek — gépészet, beton­gyár, asztalos üzem — gazdasági ered­ményeit és megállapította, hogy min­den termelő részleg kivette a részét a vállalati nyereség elérésében, mert az 1958. évben kivétel nélkül minden főépítésvezetőség, de a segéd- és ki­segítőüzemek is — nyereséget mutat­tak fel. 5 millió forint nyereségrészesedés A főkönyvelő ezután a nyereség­­részesedés kérdését tárgyalta. A minisztérium által felülvizsgált mérleg szerint a vállalat egyhavi át­lagbérnek megfelelő, több mint öt­millió forintot fordíthat nyereség­­részesedésre. Az üzemi tanács határozata szerint ebből az összegből 10 százalékot jó­léti és kulturális célokra, míg 10 szá­zalékot a Kiváló Dolgozók jutalma­zására tartalékol a vállalat. Az ezután felosztásra kerülő összeg azt jelenti, hogy a vállalat minden nyereségré­szesedésre jogosult dolgozója ha­vi átlagfizetésének mintegy 80 százalékát kapja nyereségrésze­sedésként, amihez még a szolgálati évekhez iga­zodó, úgynevezett „hűségjutalom” járul. A főkönyvelő beszámolója után igen sok hasznos hozzászólás hangzott el. Ezután dr. Csaba György, az ön­költségi bizottság vezetője javaslatot tett a jóléti, valamint a sport- és kulturális alap felosztására vonatko­zóan. A csontnélküli hús árusítására! A húsárusítással kapcsolatban a Ta­nács kereskedelmi osztálya az aláb­biakat közli: „Nézeteltérések fordultak elő he­tenként a húsbolt dolgozói és a vá­sárlók között, mert a vevő sokalta a húshoz mért csontot. Az 1958. december hónapban meg­jelent rendelet szerint a marha- és sertéscomb, lapocka csak előzetes ki­­csontozással, „csontnélküli hús“ gya­nánt hozható forgalomba, 23, illetve 30 forint kilogrammonkénti áron. A húsról a csülök­ bőrkét is le kell fej­teni, s ez a visszamaradt csonttal hoz­ható forgalomba kilogrammonként 3.30, illetve 3.60 forintért. A nézeteltérések onnét adódnak, hogy a közönség színhús alatt tömör, sovány húsdarabot ért, köverje, vagy faggyúzsiradék nélkül. A színhús vi­szont csont nélküli és nem zsírosság és faggyú nélküli húst jelent. Szabálytalanságot követ el az az el­adó, aki a színhúst vásárló vevőnek csontot és bőrkét is mér, színhús árá­ban, súlykiegészítésként azonban az eladó egy előbb levágott darab húst mérhet az áruhoz. Birka- és lóhús forgalomba hozatala változatlanul az eddigiek szerint tör­ténik.“ Mit kell tudnunk a BCG oltásról? A tüdőgümőkór világszerte elter­jedt betegség. Európában különösen az elmúlt századok folyamán pusz­tított. Főleg munkásnegyedekben szedte áldozatait, ahol a hiányos táplálkozás, rossz lakásviszonyok is elősegítették a terjedését, de nem kímélte meg a gazdagokat sem. Ha­­zánkban a felszabadulás után pár­tunk és egészségügyi kormányzatunk erélyes intézkedéseket tett a tüdő­gümőkór visszaszorítására. A meg­változott lakás és táplálkozási vi­szonyok, a lakosság életszínvonalá­nak emelkedése, a mindenki hozzáférhetővé tett gyógyszerek által il­letve szakorvosi kezelés eredménye­képpen csö­kkent a gümőkóros meg­betegedések, illetve halálozások száma. A védőoltások célja a szervezet ellenállóképességének fokozása egy bizonyos betegséggel szemben. Az első kötelező himlőellenes védőoltá­sok után ma már igen sok fertőző betegséggel szemben tudunk védőol­tásokkal eredményesen védekezni. Kormányzatunk a veszélyesebb fer­tőző betegségekkel szemben a vé­dőoltásokat kötelezővé tette. Az 1959. évi január hó 56.274. sz. Eü. Min. rendelet kötelezővé teszi a BCG oltást is. A BCG oltást Cal­______ _wi Mimii mii ii 11 mette és Cuerin nevű francia tue sok hosszas és kitartó kísérlete­ után fedezték fel, és nevük keze betűi után nevezték el BCG olt­nak. Az egészségügyi miniszteri n­delet az 1959. évben kötelezően re­deli el a BCG oltást a 3—4, 6— 10—11, 13—14, 16—17 éveseknél a 17. életévüket 1959. decarrű 31-éig betöltő személyeknél. A B­ oltás előtt érzékenységi próbát fognak végezni, melyek célja a f­­őkórral szembeni fogékonyak szűrése. Ugyanis védőoltásban és azok részesülnek, akik még gürr kóron nem estek át és így a bete­séggel szemben fogékonyak. A m­den évben megismétlődő BCG él sok ifjúságunk teljes egészét véd­dé fogják tenni a gümőkórral szem­ben és így joggal remélhetjük, ha a gümőkór hazánkban megszűr népi betegség lenni. A mi gyermekeink oltását is világszerte 30 millió BCG oltás el­­te meg, és komoly statisztikai ad­­ok bizonyítják ezen oltások ere­ményes voltát. Arra kell gondol hogy néhány perces fáradsággal­­ szerelmes betegségtől, nevezetes a tuberkulózistól védjük meg gyermekeket. ­ panaszk­önyv­ek­ről nyilatkozik a Népi Ellenőrző Bizottság elnöke A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa már évekkel ezelőtt rendeletben írta elő a panaszköny­vek rendszeresítését és az azokra vo­natkozó utasításokat. Sajnos, meg­állapítható, hogy az utóbbi idők­ben­ valahogyan ellaposodott a pa­naszkönyvek jelentősége és a lakos­ság sem veszi igénybe, úgy mint az­előtt. A panaszkönyvek ügyében a Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Takács István elvtárs a követke­ző felvilágosítást adta:­­— A Népi Ellenőrző Bizottság a kereskedelem és a vendéglátóipar egységeinek ellenőrzése során meg­állapította, hogy a panaszkönyvek nem mindenütt az előírásnak meg­felelően vannak mindig láthatók és elhelyezve. Nem hozzáférhetők. Több helyen vitába szállanak a pa­naszkönyv elkérésénél, kifogást emelnek a bejegyzésről, sőt az is előfordult, hogy egyes egységeknél udvariatlan hangot használtak a panaszkönyv­kérővel szemben. Az is előfordult, hogy a panaszkönyvet „dicséret könyvvé“ alakították át, ami úgy is történhet, hogy az el­adó, vagy a felszolgáló az ismerő­sét felkéri a dicséret bejegyzésére. Természetesen szerepelhet a tény­legesen jó, udvarias munka elism­rése is. Az ellenőrzés kiszélesítése érdek­ben kérjük a város lakóit, hát minden indokolt esetben éljen a p­laszkönyvbe való bejegyzés jogávi Az észrevétel legyen hű tükörké­­n megállapított tényeknek. A Nő Ellenőrző Bizottság a jövőben fok­zott figyelemmel kíséri a panas könyvekbe beírt panaszokat, am­lyeknek alapján rövid úton kívá­juk a vállalat vezetőségével kijaví­tatni a hibákat. Több helyen a p­naszkönvv elrongyolódott, vagy eg­szerűen elkallódott. Ezeknek pótl­járól sürgősen gondoskodni k. Elsősorban a vállalatok vezetői fel­­ősek a panaszkönyvek szabálysze­rű kezeléséért és az egységek ellen­őrzéséért. A népi ellenőrök is írje be komolyabb észrevételeiket, vállalatok kötelesek az elintézést értesíteni a Bizottságot. A Kiskere­kedelmi Vállalat vezetősége elren­delte, hogy a bejegyzéseket 2 pé­dányban, 24 órán belül köteles­ beküldeni a vállalat központját intézkedés végett. Követendő péld Nem szabad a panaszkönyv jelen­tőségét elhomályosítani, mert min­den jogos észrevétel, javaslat a köz­érdeket szolgálja. Ez utóbbi kiküszöbölésére irányult az agrárpro­­letár és félproletár kisiparos szervezkedések meg­indulása. Szervezkedésük december hónapban fellendült. A hónap közepén alakult meg — régebbi szimpati­zánsokból, Pestet megjárt iparosokból, néhány régebbi szakszervezeti tagból — a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, Asztalos István, Kain Gusztáv, Né­meth Mihály és Paksi György vezetésével. Ezzel egy időben ___________ felélénkült a Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjának tevékenysége is. Vezetője Petrovics István volt, összetételét tekintve, mindkét szervezetben meg­találhatók az agrárproletárok képviselői. Az SZDP- ben elsősorban proletárizálódott kisiparosok, míg a Szövetségben az 1905—1906-os helyi agrárszocialista mozgalom egykori vezetőinek irányítása mellett. E szervezkedések ellensúlyozására történik kísér­let a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt szervezetének létre­hozására. A december végén megtartott alakuló gyű­lés — melynek vezetői id. Perecsényi György kulák és Tóth János malmos voltak — nem járt sikerrel. A már létrejött két proletár szervezet vezetői és a gyűlésen részt vett híveik az előadót közbeszólásaikkal zavar­ták, majd beszédének abbahagyására késztették. Né­hány héttel később (nyilvános gyűlés mellőzésével) a Kisgazdapárt megalakult. A falusi szegénység szervezkedései jelzik, hogy az elégedetlenséget sem hazafias szólamokkal, sem ha­szonbérleti földekkel leszerelni nem lehet. Ezért a helyi Nemzeti Tanács tevékenységének céljává a karhatalom vezetésének megszerzése, illető­leg összetételének megváltoztatása válik. A Nemzetőrség tagjainak többsége az őszi nép­mozgalmakban részt vett leszerelt katonákból állt. Élükön a helyi származású Kallós Dezsővel, aki a «■nép embere« volt. Megbízását annak a kompromis­­­szumos megoldásnak köszönhette, hogy akkor az újon­nan létrejött Nemzeti Tanács a forradalmi hangulat leszerelésére törekedett. A csendőrség csatlakozásával a Nemzetőrség felhígult, de még mindig nem jelentett szilárd támaszt a helyi közigazgatás számára. Almáiról ____________— hívásukra — Weszl György veze­tésével 11 gyalogos és 3 lovas érkezett a helyi csendőr­őrsre 1918. karácsonyán. Az őrsparancsnokot arra­ kényszerítették, hogy adja írásba azt, hogy a Nemzet­őrséget és a csendőrséget részegen találták. A kiküldött járőrük vaktában lövöldözött, az úton találtakat ütöt­Talán egyetlen vállalatot sem ért annyi támadás, egyetlen vállalatra sem volt annyi panasz városunkban ték-verték. A helyi Nemzetőrség erősítésének odaérke­zésével Horváth Ferenc nemzetőr a hamis nyilatkoza­tot összetépte és a főhadnagyot kiutasította. Wesz hadnagyot emberei hátrahagyásával távozásra kény­szerítették. A helyi Nemzeti Tanácsnak 1918 őszén és téle nem sikerült teljes mértékben úrrá lenni a helyzetet A Tanács helyzetének megszilárdulását a külső ténye­zők alakulása (a Megyei Nemzeti Tanács megalakulást a kormánybiztos kinevezése és utasításai stb.) segí­tették elő. Ez pedig fékezően hatott a falusi szegény­ség helyi mozgalmaira. Az új viszonyokhoz alkalmazkodva a proleit osztályharc helyi formája is megváltozott. A novembe eleji nyílt összetűzéseket mindkét oldalon a szervez munka váltotta fel. A Nemzeti Tanácsnak sem haza­fias szólamokkal, sem földbérletekkel, sem a kisgaz­dapárti szervezkedéssel tömegtámogatást szerezni nem sikerült. Ennek felismerése is közrejátszhatott ab­ban, hogy decemberben már a Nemzetőrség lefegy­verzésére törekszenek. Célul tűzve ki a közigazgatás­hoz és a Tanácshoz hű karhatalom létrehozását. Az előbb említett célkitűzés vadóraváltását siet­tette az a körülmény, hogy december közepén létre­jött az SZDP és Földmunkás Szövetség vezetői helye követeltek és­­ kényszerítettek ki a Nemzeti Tanácso­n belül. A febr.,tár­­­ án tartott megyei közgyűlés nyílta a Berinkey-kormány ellen foglalt állást. Jellemzi hogy Köves Emil kormánybiztos helyett Velinszk Lászlónak (baloldali szociáldemokrata) kellett szó emelnie a gyűlés határozata ellen. Helyzete megszilárdítására a kormány új kor­mánybiztost kénytelen küldeni a megye élére. Az ellenforradalmi erők szervezkedésével és fe­hérvári nyílt zászlóbontásával egyidejűleg megindu megyeszerte a falusi szegénység harca a föld tulaj­donba vételéért. Már március 8-án az elharapódzó gazdasági cse­lédsztrájkok ügyében intéztek felhívást a járási fő­szolgabírókhoz. A lakosság nyugalmának helyreállítása céljából földigények megtárgyalását ígérik. Sem az ígéretek, sem a földreform-törvény megje­lenése, sem Károlyi kál-kápolnai földosztásának tény nem képes a népmozgalom útját állni. A megyében­i megmozdulásokra, földfoglalásokra került sor. I Átszervezték az Ingatlankezelő Vállalatot az elmúlt évek során, mint az Ingat­lankezelő Vállalatra. Képtelen volt betölteni hivatását, nem tudta el­látni a város megoldásra váró felújí­­t­ási és karbantartási feladatait, s csak a legszükségesebb, a legégetőbb problémákat próbálta orvosolni több, kevesebb sikerrel. A panaszok töm­kelege azt eredményezte, hogy a la­kosság már nem bízott a vállalatban és inkább hagyta, hogy az épületek tönkre menjenek, mintsem igénybe vette volna a szolgáltatásokat. Ezek a körülmények tették szükségessé vá­rosunkban az Ingatlankezelő Vállalat átszervezését. 1958. IV. negyedévében a vállalat hozzálátott, hogy saját ere­jéből, a szükségleteknek megfelelő, reális átszervezést hajtson végre, hogy ezzel megoldja az egyre tornyosuló feladatokat, elősegítse a város széppé­­tételét és megteremtse a jó kapcso­latot a vállalat és a város lakói kö­zött. A vállalat létszámát fel kellett emelni, hogy a megnövekedett igénye­ket ki tudják elégíteni. De nemcsak létszámemelést kellett végrehajtani, hanem olyan szakmunkásokat kellett toborozni, akik ezeken a területeken univerzálisak, tehát a legkülönbözőbb rongálódásokat, rendellenességeket meg tudják javítani. Létre kellett hozni és fel kellett szerelni egy olyan műhelyt, mely nemcsak a szocialista munkafeltételeket tudja biztosítani, hanem a megnövekedett feladatokat is el tudja látni. Rövid negyed esztendő alatt átszer­vezte a vállalat fizikai és műszaki állományát, megfelelő szakmunkás gárdát hoztak létre és az eredmények már ebben az esztendőben, januárban és februárban megmutatkoztak. Amíg az előző években havonta 800 panaszt tudtak orvosolni, addig januárban és februárban 3700 meghibásodást javí­tottak ki. Óvárosban, a Magyar utca 51-ben korszerű műhelyt szereltek fel ,és ma már ott tartanak, hogy nem­csak az időnként adódó meghibáso­dásokat tudják kijavítani, hanem 1959-ben komoly felújításokat és kar­bantartásokat hajthatnak .E/b­ben az esztendőben homlokzati te újításokat, külső nyílászáró szerkeze­tek javítását és mázolását, eresz­­t csatornapótlásokat és számtalan mé feladatot oldanak meg. Ma már el­tart a vállalat, hogy a panaszok é a reklamációk csaknem megszűnte és esetleges meghibásodások alkalmá­val a rendelkezésre álló szakmunka gárdával a legkomplikáltabb felada­tokat is meg tudják oldani. Egyetlen nagy probléma van még a házfelügyelők munkájának megjaví­tása. Ezen a területen az Ingatlan­kezelő Vállalat még nem tett be mindent. Igaz, hogy a két házkezelő­ség helyett három házkezelőséget ho­zott létre, hogy jobban kézben tudja tartani a technikumi negyed, a vá­ros belterülete, az L-épületek és a Dunasor kezelését, de még mindi sok probléma van a házfelügyelőkkel Gyakran tapasztalható, hogy egye házfelügyelők még mindig nem te­kintik szívügyüknek a lépcsőházak rendbentartását, hanem megbízatásu­kat arra használják fel, hogy a lakói között ellentéteket szítsanak. Az In­gatlankezelő Vállalat emiatt nem egy­szer több házfelügyelőt fegyelmileg is felelősségre vont. A vállalat célt tűzte ki, hogy több lépcsőházat ad egy házfelügyelőnek, s a kifogástalan házfelügyelőket meghagyja, a töb­biektől pedig, akik még mindig nem­ tudják feladatukat ellátni, megválik Az Ingatlankezelő Vállalat további tervei közé tartozik az is, hogy a ház­­felügyelőket szakmai és politikai ok­tatásban részesíti, kioktatja őket a lakáskezelés jogszabályaira, segítsé­get nyújt nekik a szocialista együtt­élés szabályainak kialakításában. PVELHM LÁP 1959. március 20., péntek

Next