Sztálinvárosi Hirlap, 1959 (4. évfolyam, 1-101. szám)
1959-02-13 / 12. szám
Munkásvédelmi év kezdődik a Vasműben Beszámoló a munkásvédelmi konferenciáról Február 9-én munkásvédelmi konferenciát tartottak a Vasmű kultúrtermében, melyen a Vasmű főmérnöke,lyettese, az üzemi bizottság elnökea KDSZ munkásvédelmi felügyelője, a szakszervezet munkásvédelmi felügyelője, az üzemi orvos és a munkásvédelmi iroda vezetője, valamint a gyárrészlegek műszaki és munkásvédelmi felügyelői vettek részt. Bernáth István üb. elnök-helyettes nyitotta meg a konferenciát, majd Péter Pál, a Vasmű főmérnöke számolt be az elmúlt év munkásvédelmi helyzetéről. Bevezetőjében elmondotta, hogy a Vasműben — mely korszerű üzem — minden lehetőség megvan arra, hogy fokozott gondossággal kiküszöböljék a baleseteket. Mégis sokszor nem kellő hozzáértéssel és gondatlansággal végzik munkájukat a dolgozók, aminek következtében súlyos balesetek is történtek. Ezt bizonyítja a baleseti statisztika, mely szerint 1958-ban 313 ember szenvedett 3 napon túl gyógyuló baleseti sérülést, amelynek következtében 5600 munkanap kiesés volt. Igaz, hogy 1957- hez képest a balesetek száma 36-tal csökkent, és a kiesett napok száma 800-zal kevesebb, de ha az országos kohászati üzemek statisztikáját nézzük, bizony közel 8%-kal magasabb a balesetek száma, mint más kohászati üzemekben. A balesetek 89%-át a sérült vagy más dolgozó szabálytalan munkavégzése, gondatlansága és vigyázatlansága okozta, a többi műszaki hiányosságból, a vezetés hibájából, valamint előre nem látható eseményből, rejtett anyaghibából következett be. Két 100 százalékosan munkaképtelenné vált sérülés történt és egy halálos baleset, mely a munkásvédelmi szabályok betartásával elkerülhető lett volna. Pitter Pál ezután a munkásvédelmi óvórendszabályok és a munkásvédelmi oktatás helyzetével foglalkozott. Elmondotta, hogy április hónapban munkásvédelmi hónapot tartottak, melynek eredménye során 340 munkásvédelmi hiányosságot tártak fel. Ebben az évben 291 hiányosságot ebből kiküszöböltek, a többi megszüntetése részben folyamatban van, részben pedig nagyobb felújítási összeget igényel. Az eredmény is megmutatkozott, mert a korábbi átlag 32-33 balesethez viszonyítva 21 baleset történt. A rendszeresen megtartott havi szemléin 830 hiányosságot tártak fel, melyeket meg is szüntettek. 1500 újonnan belépő dolgozót részesítettek baleset-megelőzési oktatásban, és újraoktatást 7 szakmára osztva végeztek, melyen 30 előadást tartottak. A beszámoló befejező részében felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy jó szakmai munkájuk mellett az eddiginél sokkal nagyobb gondossággal ügyeljenek a munkásvédelemre, és felhívta a biztonságtechnikai vizsgával rendelkező csoportvezetőket, művezetőket és üzemvezetőket, akik az oktatásokat tartják, hogy azokat sokkal lelkiismeretesebben végezzék. Nem elég 4-5 perces sematikus előadás, hanem a dolgozókat vissza kell kérdezni, hogy valóban megértették-e, tudják-e, hogy adat esetben mit kell tenniük. Felhívta figyelmet arra is, hogy a baleseteket azonnal jelentsék, hogy az illetékes személyek a balesetet pontosan k tudják vizsgálni, nehogy ebből bárkinek is hátránya származzon. Nagyon gyakori eset, hogy mos is több nap múlva jelentik vagy veszik fel a baleseti jegyzőkönyvet, akkor csupán a sérült elmondására támaszkodnak. Részletesen foglalkozott ezután a különböző munkásvédelmi berendezések üzemképességével, és megállapította, hogy egyes gyárrészlegeknél a klmpatizáló berendezéseket nem tartják megfelelően karban és emiatt a dolgozók sok esetben egészségtelen körülményeknek vannak munkakitéve. Az öntödében nem működik a klimatikus berendezés, az anyagvizsgáló gyárrészlegnél csak egy üzemképes, az erőműnél pedig a 24 darab füstelszívó berendezés közül csak 4 darab használható. Beszélt még a közlekedési balesetekről, és a műszaki vezetők figyelmét felhívta, hogy különös gondot fordítsanak a közlekedési szabályok betartására. A beszámolót számos hozzászólás követte, így dr. Szabó Kristóf üzemi orvos felkérte a műszaki vezetőket, hogy a dolgozókat rendszeresen küldjék el az időszakos vizsgálatokra, mert ezzel elejét vehetik az üzemi ártalomból eredő megbetegedéseknek. Sürgette egy mentőautó beszerzését, mert a jelenlegi már nem felel meg a követelményeknek és elmodozta, hogy feltétlenül szükséges egy korszerű, modern orvosi rendelő megépítése is. Libertini Gábor az acélmű bakancs és kesztyű ellátását tette szóvá, és kérte a munkaügyi osztályt, úgy vizsgálja felül a Martin védőruha helyzetét, és gondoskodjon megfelelő bakancsokról és védőkesztyűkről. Ehhez a témához még többen hozzázóltak így többek között Kocsis Endre, aki a kokszoló gyárrészlegtől vetett fel hasonló problémákat. Kérte, hogy bőrtalpú bakancsot kapjanak faszegekkel, mert a jelenlegi vasszögekkel ellátott bakancsok robbanásveszélyt rejtenek magukban. Bessenyei János a szénelőkészítő gyárrészleg részéről terjesztett elő egy munkásvédelmi problémát. Elmondotta, hogy a nagykalapácsokba ezentúl keményfából készítsenek nyeleket, mert több esetben előfordul, hogy a nyél eltörik munka közben, és ez súlyos baleseteket rejthet magában. Györfi Ferenc a KDSZ nevében üdvözölte a megjelenteket, majd javaslatára a konferencia az 1959-es évet munkásvédelmi évnek nyilvánította. Bíró János, a Vasmű biztonsági megbízottja a jó munkásvédelem kialakításáról szólt, majd Pilter Pál megválaszolta a hozzászólásokat, és a gyűlés befejeztével határozatkészítő bizottságot javasolt, mely az itt felmerült problémákat összefoglalva a szükséges munkásvédelmi intézkedésekre javaslatot terjeszt a műszaki értekezlet elé. Végezetül a munkásvédelmi iroda a munkásvédelmi műszaki naplókat kiosztotta a megjelent dolgozóknak. Alrany Csillag Éttermében f. hó 14.-én Harsányi együttes műsora Emeleti télikertben minden este ARANY JÁNOS zongorázik vasárnap 5 órai tea DÉRI TIBOR tánczenekarával Egy pillantás SZÜLETÉS Kéri Éva, Fehér Mária Anna, Kún Ilona, Bajnok István, Kovács Rita Laura, Csavajda József, Heizler Mária, Lepsényi Teréz, Rostás István, Leicht István László, Czirkó Ferenc József, Varga Mária, Blanárik János, Kovács Éva, Sneff Erika Terézia, Horog József, Jávor László, Nyári Tibor Jenő, Varga István, Kelemen István András, Suha Zoltán, Szabó László Lajos, Szabó József, Kiss Éva, Szloboda Aranka, Katus Mária Lenke, Szalai Attila Ákos, Laczi István, Prainer Judit, Kovács Gyula Attila, Szabó István Tibor, Tóth Ibolya, Viola István, Túróczi Magdolna Mária, Jónás János, Major István, Marguti Szultána, Szilágyi Lajos, Góczán Edit, Kuci Julianna, Darnak József, Mendi Aladár, Tóth Éva Erzsébet, Polákovics Erika, Szmicsek Sándor, Budai László, Tóth Ferenc, Gábor Erzsébet, Kaszala László, Kiss József, Kiss Piroska, Bogár Valéria, Tüske Lajos, Lengyel István, Papp Péter, Bácsi Mária, Bácsi Erzsébet, Belusák József, Győrök Aranka, Bojtos Mihály, Für Gábor, Horváth Zsuzsanna Mária, Gardis Sándor, Teleki Zoltán Károly, Tribulecz György, Kovács Zoltán, Németh Katalin, Polka Hajnalka, Major Gábor Tivadar, Gyulai Tibor, Vadnai Sarolta Mária, Gecse István, Palotás Mária, Tóth Éva Mária, Csombók Pál, Vinis Magdolna, Vörös Valéria, Székely János, Nagy László, Tamási Éva Ibolya, Krutz Erzsébet Ilona, Hegedűs Irén, Fekete Éva, Bodor Katalin, Csurja Anasztászisz, Dobozi Sándor. HÁZASSÁGKÖTÉS Szabó Ferenc—Papp Erzsébettel, Gelencsér János—Bíró Magdolnával, Orosz Endre—Seres Juliannával, Bodonyi István—Alberczki Zsuzsannával, Budai György—Balogh Olga Magdolnával, Montvai Tibor—Mozsgai Terézzel, Volmann Mihály—Bodó Teréziával, Mándics Lajos—Greger Marcellával, Kőhalmi Mihály—Ardeleán Rozáliával, Vajda János—Longaver Elvira Ilonával, Dobos János —Guba Erzsébettel, Szekeres János— Fejes Melinda Máriával, Buglyó János—Lizák Erzsébettel, Ferenczi László—Gergál, Rózsával, Hapsz József,Kovács Irénnel. ELHALÁLOZÁS Nyári Pálné sz: Prieger Mária, Molnár Miklós, Fábián Istvánná sz: Dobos Mária, Raáb Ervin, Nyúli Jánosné sz: Erdélyi Erzsébet, Tóth Jánosné sz: Kovács Anna, Marguti Mária, Laczi István, László, Palotai Katalin, Leicht István Gábor Erzsébet, Kiss József, Kiss Piroska, Markó József, Bácsi Erzsébet, Kiss Valéria, Papp Imre, Gyulai Tibor. az anyakönyvbe 1959. január hó Melyik a jobb hőmérő? Az OFOTÉRT kirakatában egymás mellett öt hőmérő kínálja magát eladásra. Ahogy az árak különbözőek, ugyanúgy a hőmérséklet is különböző rajtuk. A 26 forintos hőmérő 16 fok Celsius meleget mutat, a 25 forintos már 18 fokot, a 21 forintos 20 fokra taksálja magát, a 11 forint 60 filléres ugyancsak 20 fokot mutat, de a 19 forintos rendületlenül kitart a 23 fok Celsius mellett. Gondolkodtam, mi a csuda üthetett beléjük, hogy ilyen különbözőek árban és fokban? Mert ugyebár, ha a kirakatban valóban ily hatalmas hőingadozás lenne, óriási ciklonok kavarognának, s minden bizonnyal még a kirakat üvegét is megremegtetnék, s a fényképezőgépeket felkapnák, mint a pelyhet. Töprengésem közepette rájöttem: minden bizonnyal itt a vásárlók széles igényeinek kielégítésére törekedtek. Aki jobban kedveli a hideget, az vásárolja meg a 26 forintos hőmérőt, aki viszont a meleget kedveli fázós létére, az a 19 forintos mellett kössön ki. Megdöbbentő figyelmesség ez a mimóza lelkű vásárlókkal szemben. Talán egy kicsit túlzás is, hiszen ennyire mégsem kellene figyelmesnek lenni. De ha már így van, ám legyen.’. Most már csak azon tűnődöm, hogy mikor a Víz- és Csatornaműveknél panaszt tettem, hogy fázom a központi fűtéses lakásomban, vajon melyik hőmérővel mérték nálam a 18 fokot? A 26 forintos hőmérővel, vagy a 19 forintossal .. ? S. Gy. No de ilyet..! H. R.-né olvasónknak egyik üzletben különös élményben volt része. Az eset különösségét az adta, hogy itt a szocialista városban két patinás, vérbeli „úri hölggyel“ akadt össze. Olvasónk a két dáma füle hallatára „kezitcsókolommal“ üdvözölte egyik barátnője fejkendős édesanyját, aki mellesleg kilenc gyereket nevelt fel. Mire a régi idők egyik bús emléke megszólalt: „Ilyen koszos parasztnak kezét csókolom, nekem meg jónapot, holott én méltóságos asszony voltam.“ Olvasónkban mély felháborodást váltott ki ez a megjegyzés. Belőlünk inkább egy kis csodálkozást. Csodálatos, hogy a derék „nemzetes asszonyok“ még nem vették észre — pedig tettünk egyet s mást, hogy észrevegyék — miszerint a naplopókat nem kezeljük megkülönböztető tisztelettel. Mindenesetre szíves elnézésüket kérjük a mellőzésért, de valahogy majdcsak nélkülük ezután is megleszünk És esdünk kegyeikért, amiért nem kértük ki magas véleményüket, hogy társadallmunkban miként szólítsák és miként köszöntsék egymást az emberek. Igazán nagyon tapintatlanok voltunk, de hát megérthetik, hisz bennünket nem a francia etikett szerint neveltek a gyerekszobákban, ami kegyes közbenjárásukra nekünk nem is jutott. Meg ugye azt is megérthetik —, hiszen mindig olyan megértőek voltak a dolgozó emberrel szemben —, hogy a proletárdiktatúra idején nehezen hajlik meg egy munkásasszonyka dereka a ..méltóság“ magas színe előtt. No nem is beszélve arról a rossz szokásunkról, hogy a saját véreinket többre tartjuk főméltóságuk legkékebb vérénél is. De ha már ezzel a kezitcsókolommal így melléfogtunk, hadd korrigáljuk az ügyet legalább egy kis jótanáccsal: ne feszegessék túlságosan méltóságos voltukat, mert hátha nekünk is kedvünk szottyan hozzá.., Óriásolvasztót terveznek a Szovjetunióban a MOSZKVA. A szovjet állami kohóipari tervezőintézetben most dolgoznak a világ legnagyobb, 2285 m3-es nagyolvasztójának tervein. Az építmény térfogata mintegy 470 m3-rel lesz nagyobb, mint a legnagyobb amerikai olvasztókemence. Az új szovjet nagyolvasztó naponta átlag tízezer tonna vasércet dolgoz majd fel, napi kokszfogyasztása pedig hétezer tonna körül lesz. Ahol a jövő szakmunkásai!" nevelik A Dunasor 9. számú ház földszintjén működik a 26. Építőipari Vállalat ipari tanuló iskolája és otthona. Az első benyomás, ami megkapja a szemlélőt, a tisztaság és a rend képe. Még nem beszéltünk senkivel, csak végigmentünk az iskola folyosóján, máris az az érzésünk támadt, hogy itt, ezekben a helyiségekben rend, fegyelem, tisztaság uralkodik és ebben a szellemben nevelik ifjainkat, akikből kőművesek, asztalosok, festők és az építőipar egyéb hasznos szakmunkásai lesznek. Az ipari tanuló iskolának jelenleg 40 kőműves, 14 festő és hat asztalos tanulója van. A tanári szobában beszélgetünk Ács Zoltánnal, az iskola vezetőjével, és Jánoshalmi Márton gyakorlati oktatómesterrel. — Ebben az esztendőben — mondja Ács Zoltán — még 160 főre kell az iskola létszámát felfejleszteni. Az építőiparban ugyanis állandóan szakmunkás hiány van és ennek a pótlásáról kell részben a mi iskolánknak is gondoskodni. Óriási építkezések folynak mindenütt és az elkövetkezendő esztendőkben az építkezés feladatai még nagyobbak lesznek. Még több jó szakmunkásra van szüksége népgazdaságunknak. Most Jánoshalmi Márton oktatómester veszi át a szót. Tőle tudjuk meg, hogy amíg 1951, 1952, 1953 és az 1954-es esztendőben az építőipari ifjúmunkások szakképzési ideje egy esztendő volt, most a kőművesek, az ácsok és a festők két évig, az asztalosok három évig tanulnak. — Milyen tantárgyak szerepelnek a tananyagban? — Szakmaismeret, anyagtan, magyar nyelvtan, történelem, matematika és testnevelés. Télen 31 elméleti óra van, nyáron pedig az építkezéseken heti 46 órát dolgoztak, brigádokat alakítva, a tanulók. Természetesen a brigádok élén szakmunkások állnak. Az iskola tanárai: Zolnai József, Olasz János, Czibulka Márton, Pethő Ferenc, László Dezső és még mások, nagy lelkesedéssel, lelkiismeretes munkával oktatják a fiúkat. Az első emeleti nagy társalgó teremben együtt vannak most mind. Óraközi szünet van és ezt szórakozással, játékkal töltik ki. Amikor a tanárok kíséretében belépünk, kíváncsian körülvesznek bennünket a növendékek, akik vidáman válaszolnak a kérdésekre. Ezek a jókedvű ipari tanulók, akik ragyogó tisztaságú, központi fűtéses szobákban, hófehér ágyakon, puha gyapjútakarók alatt, alszanak, bőségesen étkeznek, sportolnak és tanulnak, talán nem is tudják, hogy a letűnt világban a „mester urak”" mellett milyen sorsa volt az inasnak. A kapitalista rendszerben az ipari tanulóknak kegyetlen sorsuk volt. Különösen nehéz volt annak, aki kőműves, asztalos, vagy ács szakmát tanulta az építkezéseknél. Nem is álmodhatott arról, ami most valósággá vált, ezekben az iparitanuló iskolákban és otthonokban ... A fiúk egymás között, a tanárok felhívására, tanulmányi és tisztasági versenyt indítottak. Ebben egyforma lelkesedéssel vesznek részt. A lakószobákban táblázatokon mutatják a verseny állását. Jelenleg a 3. számú paksi szoba vezet, második helyen a 11-es szoba áll, a harmadik helyen pedig a 15-ös szoba lakói értek el helyezést. A győztes vándorzászlót kap jutalomként. Az iskola és az otthon mindennel jól fel van szerelve. Az iskola vezetője és tanári kara céltudatosan látja el a feladatát, amit már az előző esztendők ifjú szakmunkásképzés is bizonyít. A vállalat gondoskodása a haladó szakképzés és politikai nevelés meghozza a gyümölcsét. (k. p.) Felvétel a szegedi Vasútforgalmi Technikumba Szegeden működik az ország egyetlen Vasútforgalmi Technikuma. Ebben szakközépiskolában képezzük a Magyar Államvasutak számára a forgalmi és kereskedelmi tisztviselőket. Az iskola elvégzése után a tanulókat a MÁV alkalmazza. Iskolánk — a többi technikumhoz hasonlóan — felsőbb tanulmányok végzésére is képesít. Elsősorban a Közlekedési Műszaki Egyetemen látják szívesen végzett növendékeinket, de korábbi tanítványaink közül többen az egyetemek jogi, bölcsészettudományi vagy természettudományi karán tanulnak tovább. Mit nyújt az iskola tanulóinknak a négy éves tanulmányi idő alatt? Iskolánk mindössze hat éve működik, így minden felszerelése új, korszerű. A tantermek, valamint a diákotthon szobái is világosak, tiszták, egészségesek, kényelmesek. Kielégítő szertárakkal, szertári felszereléssel, ifjúsági könyvtárral és előadó termekkel rendelkezik iskolánk. A tanulók egyéni hajlamaiknak, érdeklődési körüknek megfelelő szakkörökben képezhetik magukat tovább. Irodalmi, történelmi, matematikai, elektrotechnikai, forgalmi, kereskedelmi, forgalmi modellező és fotótechnika szakkör működik • iskolánkban. Néhány hónapja hoztuk létre az iskolánkban az ország egyik legkorszerűbb középiskolai fotólaboratóriummát. A korszerűen, kényelmesen berendezett klubhelyiségben olvashatnak, szórakozhatnak, rádiót hallgathatnak és televíziós előadásokat tekinthetnek meg tanulóink. A több mint ezer személy befogadására alkalmas ebédlő egyúttal kultúrterem is, beépített színpaddal és modern filmvetítő készülékkel. Hetenként egy alkalommal vetítjük a MOKÉP-tól kapott filmeket. — Kedvező bérleti rendszerrel lehetővé tesszük, hogy tanulóink a Szegedi Nemzeti Színház legértékesebb előadásait megtekinthessék. Mozgalmas KISZ élet folyik iskolánkban. A politikai-társadalmi munkák mellett igen élénk kulturális tevékenységet fejtenek ki KISZ fiataljaink, ugyancsak a KISZ irányításával jelenik meg évenként 7—8 alkalommal iskolaújságunk, az Ifjú Vasutas. A KISZ minden nyáron két balatoni állótábor és egy túrázó csoport szervezésével segíti elő tanulóink üdülését. Az iskolával közös udvaron elhelyezett diákotthon egyik épületében 300— 340 fiú, másik épületében 90—100 leány tanuló kap otthont és megfelelő ellátást. 1959. február 13., péntek