Sztálinvárosi Hírlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 70-78. szám)

1961-09-01 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VL ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK A román párt- és kormányküldöttség Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével városunkba látogat i Zászlódíszbe öltözött városunk, hogy ünnepélyesen köszöntse a román párt- és kormány­­küldöttséget, mely Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság elnökének vezetésével szombaton délután 5 órakor váro­sunkba érkezik. Külön megtiszteltetés Sztálinvárosnak, hogy a román párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodása során, vidéki útján először a mi városunkat tekinti meg. A kedves vendégek először a Városi Tanácsnál tesznek látogatást, majd megtekintik a Dunai Vasműt és a várost. Este az MSZMP Sztálin városi Bizottsága és a Városi Tanács a román párt- és kormány­­küldöttség tiszteletére vacsorát ad az Arany Csillag Szállóban. Ma érkezik Magyarországra a román párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy vi­szonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének Román Népköztársaságban 1958-ban a tett látogatását. A román párt- és kormányküldött­ség szeptember 1-én, pénteken érke­zik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A küldött­ség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államta­nácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Mogyo­rós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandru deanu, a Román Munkáspárt Birla­ Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Ro­­sianu, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykö­vete. A különvonat pénteken reggel ér­kezik a lökösházi határállomásra, ahol a baráti látogatásra érkező küldöttséget ünnepélyesen fogadják. A különvonat 20 órakor fut be a Nyugati­ pályaudvarra, ahol Gheorg­he Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával kö­szöntik. (MTI) Szeretettel köszöntjü­k a román párt- és kormányküldöttséget! Kedves vendégek fogadására készül városunk. Ma­gyarországi látogatása során eljön városunkba is a Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs vezette román párt- és kor­mányküldöttség, s mi igaz szeretet­tel köszöntjük szocialista városunk­ban a testvéri román nép vezetőit. Ady Endre halhatatlan szavait idézzük: „Dunának Oltnak egy a hangja...” — e szavakat, melyeket a költő népeink teljes jogfosztottsá­ga, kizsákmányoltsága idején írt, de amelyek mélységesen igazak ma is. Hiszen a Duna és Olt hangja egy ma is, s ha keservünk, bánatunk ro­kon volt ezer év óta, akkor ma ro­kon örömünk is, hogy egy úton, a szocialista építés útján haladhatunk a román néppel. A szomszédság, sok évszázados közös szenvedés ké­­­­­zítette elő a mi népeink barátsá­gát a mai korra, amelyben végre találkozhattunk az eszmebarikádo­kon, amelyben végre testvérként ta­lálhattunk egymásra a népeink ügyéért, a szocializmus ügyéért, az emberiség jövőjéért folytatott közös harcunkban. Beteljesült az a találkozás, amely­től annyira féltek Magyarország és Románia hajdani urai. Ők tudták jól, hogy ha a két ország dolgozói, a Duna és Olt mentén lakó koldus­milliók egymásra találnak, abból számukra semmi jó nem származha­­tik. Ezért mindent megtettek, hogy a két népet elválasszák egymástól, hogy a legaljasabb módszerekkel egymás ellen uszítsák a két népet. Horthy Magyarországában negyed­századon át olyan „ideológia” érvé­nyesült, amely szerint a hárommil­lió koldus országában minden prob­léma kulcsa, megoldása a szomszédos népek gyűlölete, rablóháborúk elő­készítése a szomszédos népek ellen. A hajdani urak azonban amikor azt hitték, hogy a tévedtek, népeket tartósan félre tudják vezetni a na­cionalizmus ideológiájával. A magyar és a román nép boldo­gulásához más utat választott. Le­rázta magáról az elnyomók igáját, száműzte kizsákmányolóit, köztulaj­donba vette országa kincseit, vis­­­szaadta a földet jogos tulajdonosá­nak, s elindult a fejlődésnek azon az útján, ahol a népek közötti új kapcsolatokat a proletár internacio­nalizmus, a kölcsönös segélynyújtás, a testvéri együttműködés jellemzi­­ Nem véletlen, hogy a nemzetközi reakció úgy akar csapást mérni ma a szocialista rendszerre, hogy ezt a népek közötti új kapcsolatot igyek­szik aláaknázni. Emlékezzünk 1956 őszére, amikor a szocializmus ellen­ségei elérkezettnek látták hogy ilyen irányú tervekkel az időt, nyíltan előálljanak. De elszámították magu­kat. A magyar nép hű maradt a szo­cializmust építő népek nagy család­jához, s ez a nagy család, közte a román nép is, felsorakozott népünk mellé, minden anyagi és erkölcsi segítséget megadott népünknek, hogy töretlenül folytathassa szocia­lista építőmunkáját. Akkor is és azóta is bebizonyoso­dott, hogy nincs erő, mely egysé­günket megbonthatná, mely meg­akadályozhatna bennünket, hogy együtt haladjunk a szocializmus épí­tésének útján! A sztálinvárosi mun­kások érdeklődéssel figyelik a ro­mán kohászok, vasasok nagyszerű eredményeit, építőmunkásaink isme­rik a román építők hősies munkáját. Tudjuk, román testvéreinkkel együtt még sok-sok közös győzelemnek örülhetünk, s azon leszünk, hogy munkánkkal, áldozatvállalásunkkal közösen kovácsoljuk ki a Duna és Olt mentén az emberek boldogságát, a népek jövőjét, s továbbhaladásunk zálogát — a békét. De erről a hitünkről nemcsak a szavak szólnak. Kedves vendégeink személyesen is meggyőződhetnek ró­la, hogy ezt hirdetik itt a tettek is. Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a Kiskereskedelmi Vállalat tízéves évfordulójáról Szerdán este a Bartók Béla Műve­lődésházban rendezett termelési ta­nácskozáson ünnepelték a Kiskeres­kedelmi Vállalat dolgozói a vállalat fennállásának 10. évfordulóját. Több­száz kereskedelmi dolgozó jelent meg az ünnepi aktuson, hogy meghall­gassa Tausz János belkereskedelmi miniszter megemlékezését az eltelt 10 év munkájáról. Megemlékezésé­ben elismeréssel szólt a vállalat dolgozóiról, akik az évek folyamán sokszor nehéz körülmények között igyekeztek helytállni a pult mögött. A város fejlődése szükségszerűen megkövetelte a bolthálózat fokozatos bővítését is, s ennek eredményeként ma már 60 egység működik váro­sunkban, a járásban pedig 13. A to­vábbiakban a vállalat eredményeit elemezte, majd felhívta a dolgozók figyelmét, hogy ismerjék meg ala­posan a vásárlók igényeit, melyek ma már vetekszenek a budapesti igényekkel. Tehát ennek megfelelően dolgozzanak, s ennek megfelelően alakítsák ki az áruválasztékot is. A feladatokról szólva, ugyancsak fel­hívta figyelmüket az udvarias ma­gatartásra, a társadalmi tulajdon vé­delmére, a kártérítések behajtására, valamint a közelgő év végére. — Legyen ez az időszak most a mozgó­sítás időszaka az éves terv teljesí­tésére — mondotta befejező szavai­ban Tausz János miniszter. Ezután átadta a vállalatnak a szakszervezet és a minisztérium dicsérő oklevelét, majd három kitüntetésre került sor. »A belkereskedelem kiváló dolgo­zója« lett Illyés József, a Városi Ta­nne« Végrehajtó Bizottságának tit­kára, Haász János boltvezető és Te­­mesi Pálné bolt­vezető. Ezt köve­tően Tapolczai Jenő, a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács ne­vében köszöntötte a 10 éves vállalat dolgozóit. Több hozzászólás után további kitünteté­sekre és jutalma­zásokra került sor. 13 dolgozónak ado­mányozták a ► [UNK]Vál­lalat kiváló dol­gozója« címet. ► [UNK]Kiváló bolt« lett a technikumi Fű­szer- és Csemege­bolt, a radart Fű­szer- és Csemege bolt, valamint a 2 ercsi bolt. A Kőműves utcai Cipőbolt és a Sztá­lin úti Maradék­bolt pedig kollektívája elnyerte a szocialista brigád címet -------N Egy mindenkiért — mindenki egyért * az „Ipar előszobájából” — szocialista építőipar * A tanév küszöbén * i’ályahiány, vagy rossz szervezés? L_________ Képek a Román Népköztársaságból Állam és pártvezetők behatóan tan­ulmányozzák testvérvárosunk, Brassó városfejlesztési tervét Kép a hunedoarai kohókról „Magyar-román alakult a „Magyar—román barátság” néven a Vasmű központi anyagátvételének adminisztratív és fizikai dolgozóiból komplex brigád alakult. A húsztagú komplex brigád tagjai a szocialista cím elnyerését tűzték ki célul. Leg­fontosabb feladatuknak tartják az olcsóbb anyagátvétel és a gazdasá­gosabb anyagkezelés megszervezését. Ezzel évente legalább félmillió fo­rintot akarnak megtakarítani. Most barátság” brigád V­asműben elhatározták, hogy a magyar—román barátság nevet veszik fel. Többen értik a román nyelvet és néhányan ebben az esztendőben jártak a Ro­mán Népköztársaságban. Tóth Lajos brigádvezető kije­lentette, hogy a brigád többi tagjá­val is megismertetik a Román Nép­­köztársaság dolgozóinak életét. Eh­hez a Népfront Bizottság román ba­ráti csoportjának segítségét kérik.

Next