Dunaújvárosi Hírlap, 1961. december (6. évfolyam, 96-104. szám)

1961-12-01 / 96. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1961. DECEMBER 1. PÉNTEK Nyílt levél a népszerűségről Az igazi megbecsülés A nyomában (Jogi tanácsadó) Együtt a dolgozókkal Már csak hetek vannak hátra az idei éviből. Vállalatainknál és üzemeinknél most lendületes munka folyik az éves terv sikeres teljesítéséért és az 1962-es esztendő megalapozásáért. A jövő évi termelési tervek, illetőleg tervjavaslatok egyes helyeken már készein vannak, másutt azonban még most forrnak, alakulnak, csiszolódnak. A dolgozók bevonása a termelési tervek kialakításába — már szinte «közhely«. Hiszen hosszú évek óta beszélünk és írunk róla, főleg ilyenkor, év végén, amikor még van mód és lehetőség egyes kérdéseket megvitatni és reálisan megoldani. De a «közhely« problémákat vet fel, melyekkel évről évre visszatérően foglalkoznunk kell. Itt van mindjárt az alapvető kérdés: hogyan vonhatjuk be a dolgozókat a tervezés munkájába? Hol nyílik alkalom, hogy beleszóljanak a jövő formálásába? Általában az tanács ülésein és a termelési horásokon. Az üzemi tanácsok joguk van észrevételeket ás" esetileg módosítást kérni a ési tervek egyes részeire vo Sla". De már korlátozottabb ég nyílik erre a termelési tálajokon. Mert ezek a jelgnakorlat szerint többnyire már szvismertető jellegűek, s így a feladatok végrehajtására ,ám a dolgozók figyelmét,észetesen nem is arról vangy a dolgozók döntsék el: acélt, vagy lemezt termeljen rá. Ezt nem egyes emberek, vagy brigádok határozzák meg, hanem ebben a népgazdaság egészének érdekei érvényesülnek. Itt legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a dolgozók megismerjék a termelési terveket, elmondják véleményüket, javaslataikat a végrehajtásra vonatkozólag. Ez is a tervezés munkájához tartozik. Mert a dolgozók észrevételei és hozzászólásai hatékonyan segíthetik elő az intézkedési tervek reális kidolgozását. A tapasztalatok nagy része azonban azt mutatja, hogy az üzemi tanácskozások és a termelési tanácskozások lebonyolításának jelenlegi módszerei nem vezetnek kellő eredményre. A tervismertető értekezleteken a «száraz« adatok olyan özöne zúdul a munkásokra, hogy nem ismerhetik fel az összefüggéseket, s a rájuk háruló feladatokat. Hogyan lehetne ebben előre lépni? Úgy, hogy minél kisebb termelési egységek beszélnék meg a tervfeladatokat. Azokat, amelyek szorosan összefüggnek a napi munkával. Ez a gyakorlat alakult ki a Vasmű egyes üzemeiben és a Férfiruhagyárban is. De még nem mindenütt. Sok vállalat van, ahol egy füst alatt, összevontan intézik el a termelési tervek ismertetését és megtárgyalását Persze inkább kevesebb, mint több sikerrel. Pedig a dolgozók sok segítséget adhatnak abból a helyzeti előnyükből, hogy ők ismerik legjobban műhelyük, gépük kapacitását, a termelékenység közvetlen fékező okait és az anyagtakarékosság lehetőségeit De sok dolgozó elzárkózik a rejtett tartalékok feltárása elől. Miért? Erre a kérdésre a Vasműben és a könnyűipari üzemekben is a következő választ kaptuk: egyesek abban a tévhitben élnek, hogy ők csak «szürke közkatonák«, így hát szavuk sem nyom sokat a latban. Mások restellnek a képzett műszaki dolgozók elé állni kicsinynek tűnő észrevételeikkel. És vannak,, olyanok is, akik úgy vélik, hogy javaslataikra kapnak érdemleges választ úgysem inkább hallgatnak. Pedig a kis jelentőségűnek látszó vélemények összesége felbecsülhetetlen erő egy-egy vállalat, vagy üzem életében, csak egy példát említünk meg. Erre A Vegyesipari Vállalat cipőüzemének dolgozói többször panaszkodtak, hogy nyáron nincs szellőztető ventillátor, télen meg gyenge a fűtés. A vállalat vezetősége igyekezett panaszukat orvosolni, mert látta, hogy ez nemcsak jogos egészségügyi követelmény, hanem hatással van a termelésre is. Mert ahol rossz a levegő, vagy hideg van, ott nehezebben megy a munka, megbetegszenek a dolgozók, s hiába minden műszaki intézkedés, a munkakörülmények elhanyagolását végső soron léskiesés követi. Mi ebből a termőtanulság? Az, hogy minél több »apró« hasznos javaslatot kap egy-egy üzem, annál eredményesebben végezheti munkáját. Ismeretes, hogy a termelés növelését elsősorban nem a létszám emelésével, hanem a termelékenység fokozásával kell elérnünk. A termelékenység egy részét műszaki fejlesztéssel, más részét pedig a normák helyes kialakításával, vagy munkaszervezéssel lehet fokozni. De az igény és a felsorolt lehetőségek nem fedhetik egymást, ha az utóbbihoz nem adjuk hozzá a dolgozók munkaszeretetében, lendületében és ötleteiben rejlő erőt. Csak így lehet eredményeket elérni. Egyöntetű vélemény, hogy a dolgozók bevonása a tervezésbe elengedhetetlen követelmény. De ebbe még eddig több formális vonás kevereredett Ezért örömmel üdvözöljük a kormány és a SZOT nemrég megjelent határozatát, amely világosan kimondja, hogy a termelési tanácskozások feladata konkrét termelési és gazdasági célok kitűzése és végrehajtási módszereik kidolgozása Vállalatainknál és üzemeinkben csak úgy érhetünk el haladást, ha a dolgozókat — minél kisebb egységekben — bevonjuk a tervkészítés minden fontosabb mozzanatába, tehát már a termelési javaslatok kidolgozásába is, s ha módot adunk nekik, hogy feltárják munkájuk nehézségeit és elmondják kisebb-nagyobb észrevételeiket Ez a fejlődés útja A dolgozók bevonásának mellőzése pedig több mint könnyelműség — a fejlődés keréikkötője. Ezek a gondolatok töltsenek el és vezessenek bennünket most amikor az év végéhez közeledünk, s napi munkánkon túl már a jövőbe tekintünk. Mérei Sándor A Granja Infantil kubai gyermekszervezet küldöttsége városunkban Hétfőn délelőtt a Granja Infantil kubai gyermekszervezet 6 tagú küldöttsége — magyarországi irodája során — ellátogatott tartózvárosunkba Pedro Hernandes Diaz vezetésével. A gyermekek a kubai forradalmi hadsereg egyenruháját viselték. Közülük többen részt vettek az ellenforradalmárok által szervezett kubai intervenció elhárításában és fegyverrel harcoltak hazájuk védelméért, így Pedro Hernandes Diaz 16 éves és Jorge Gutierre Monganelly 13 éves fiú az intervenció idején a havannai légelhárító egységeknél teljesített szolgálatot. A küldöttek között volt Fidel Castro fia is. A vendégeket Sudár Iván, a városi úttörőtitkár üdvözölte, ellátogattak a Ságvári Endre Általános Iskolába, majd a Vasvári Pál Általános Iskolában tettek rövid látogatást, ahol a magyar gyerekek nagy tapsa közepette elénekelték a kubai nép forradalmi indulóját. Délután megtekintették a Vasmű meleghengerművét. Tizennégy napos előnnyel dolgoznak a martinászok Év elején a Vasmű acélmű gyárrészlegének olvasztárai felajánlották, hogy éves tervüket hat nappal a határidő előtt fejezik be. A felajánlás teljesítésért széleskörű harc indult a gyárrészleg szocialista között. A mozgalom eredményeként jelenleg 14 napos előnnyel brigádjai dolgoznak a martinászok. A kemence kihasználás területén a hidegjavítási idő csökkentésével, jelentős többtermelésre és értékes percekre tesznek szert a kemencesoron. A szocialista brigádokban dolgozó martinászok gondosan ügyelnek a kemencék tartósságára. November hónapban például még nem volt jelentősebb üzemzavar. A jelentős többtermelés egy részét, 3500 tonna acélt megtakarított anyagból állították elő az acélmű dolgozók A megnövekedett korrózióveszély elhárítására kísérletek indultak az erőműben Az erőművi gőzkazánok csőrendszerének legnagyobb ellensége a korrózió. A csőrendszer védelme fontos népgazdasági érdek, mert egy kazán teljes vízmelegítő berendezésének ára meghaladja a 2 millió forintot is. A korróziót elsősorban a kazánba táplált tápvíz szennyezettsége, nem kielégítő tisztítása okozza. A Vasmű erőművében kísérleteket folytatnak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a csőrendszerbe bejuttatott tápvizet minél tökéletesebben lágyítani, oxidtalanítani. Ezzel egyidejűen a kazán csőrendszerének tartósságát növelni. A gyári gőzhálózat zárt egységet alkot, melynek kiinduló és visszatérő pontja az erőmű. Az eredeti tervek szerint a gyakorlati felhasználásra kiadott gőz mintegy 80 százalékának kellene visszatérni az erőműbe, víz formájában. Ezzel szemben jelenleg csak mintegy 8—9 százalékban kapja vissza a gyárrészleg az energiavesztett, lecsapolt gőzt. Ez a tény megnehezíti a gyárrészleg szakembereinek munkáját. A vízlágyító kapacitása ugyanis a 80 százalékos visszatérőre van méretezve. A gyakorlat azonban több mint 70 százalékos többtermelést kíván. S ezt a mai berendezései nem lehet megoldani. Az erőmű szakemberei most vizsgálatot indítottak a gyáron belül, felderítsék, hol és hogyan veszik el a gőz, illetve a lecsapatott, lágyított víz. A vizsgálat során megállapították, hogy a legnagyobb fogyasztó az acélmű, a nagykohó, és a vegyi üzemek. Az acélmű például az olaj porlasztására havonként 3 ezer tonna gőzt használ. Ez körülbelül a város kétheti fűtésére lenne elegendő. A nagyolvasztónál ugyancsak nagy mennyiségű gőzt használnak fel, a levegő nedvességtartalmának növelésére. Az erőmű gyárrészleg szakemberei megállapították, hogy mindkét helyen pótolható lenne a gőz. Az acélműben sűrített levegő használatával, a kohóknál pedig egyszerű víz bepermetezéssel. Addig is azonban, míg ezeket a módosításokat, illetve korszerűsítéseket megoldják, az erőműben házilag próbálkoznak néhány újítás bevezetésével. A vízlágyító kapacitásának megnövelése távlati terv. Ezért jelenleg egy Hidrocin nevű vegyszer alkalmazásával kísérleteznek a műszakiak. A Hidrocin leköti a vízben levő oxigént, vele ammóniákat alkot Berentén és Ajkán már sikerrel alkalmazzák. Nálunk azonban megnehezíti a kísérleteket, hogy az ammóniák megtámadja a Heller-Forgó-féle hűtőtorony aluminium hűtő elemeit. Ugyancsak kísérletek folynak egy nagyobb fizikai vízlágyító, úgynevezett evaparátor beállítására is. Az erőművet a Vasmű és a város fejlesztésének távlatai meglehetősen nehéz feladatok elé állítják. A hideghengermű és a szalmacellulózgyár megindulásával csaknem megkétszereződnek a gőzenergia igények, jelenleg folyó kísérletek már e feladatok ellátásának biztosítását is célozzák. Nyolc környező község szakmaközi bizottságát patronálja a Vasmű szakszervezete A Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata nyomán a Vasmű Szakszervezeti Bizottságának munkatársai segítségével nyolc környező községben alakult meg a Szakmaközi Bizottság. A vidéki bizottságok feladata, hogy a falvakban élő szakszervezeti tagok szervezeti munkájának keretet adjon. A falusi szakmaközi bizottságok elsősorban az orvos- és egészségügyi szakszervezet, a pedagógus szakszervezet, a kereskedelmi dolgozók szakszervezete, a közlekedési és postaügyi szakszervezet dolgozóinak helyi érdekvédelmi szerve. A szervezés munkáján túl, a Vasmű Szakszervezeti Bizottsága a legutóbbi napokban a gyakorlati segítés példáját is nyújtotta. Az elmúlt héten a besnyői helyi szakmaközi bizottság meghívására Besnyőre látogatott el a Vasmű Központi Táncegyüttese. Ezer munkás dolgozik a szalmacellulózgyár építkezésén Munkaterületet kérnek a szerelők Nagy feladat hárul most a szalmacellulózgyár építkezésén a 26. sz. Építőipari Vállalat dolgozóira. A gyár külföldi gépeinek nagy része már a helyszínen van, sőt több külföldi szerelő már munkához is látott. Érthető tehát, hogy munkaterület kell a szerelőknek. Ezért az építőknek minden területet több időn belül szerelésre a legrövikész állapotban át kell adniuk. A vállalat dolgozói legutóbb vállalták, hogy december 10-ig minden ilyen jellegű munkával végeznek. Legnagyobb munkájuk jelenleg a fehérítő üzem csarnokának építése. Ez eddig elég vontatottan haladt. Az 1. sz. Mélyépítőipari Vállalat dolgozói a 800 köbméteres víztorony építésével ütemesen haladnak. Ezt a felfelé csokorszerűen szétnyíló, 52 méter magas víztornyot új módszerű csúszó zsaluzással építik fel. A gépi berendezések szerelésével már többszáz főnyi szakmunkásgárda foglalkozik. A legelőrehaladottabb a gépszerelés a 25 méter magas szecskázó épületben. Itt a Könnyűipari Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakmunkásai — külföldi szerelők irányításával — néhány héten belül befejezik a szecskavágók, osztályozó dobok, porleválasztók és egyéb berendezések felszerelését. A gyár erőművében, a kazánházban a túlhevítő csöveket hegesztők. Jó együttműködéssel eredményesen dolgoznak itt együtt a külföldi szerelők és az Április 4. Gépgyár szakmunkásai. A celllulózó gépteremben szintén külföldi szerelők irányításával a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei dolgoznak. Decemberben külföldi szerelők érkezését további várják, akik a bepárló berendezést szerelik fel. Már a főzőházban is megkezdték a szerelési munkákat, bár itt a külföldi szállítmányok késedelme fékezi a haladást. A kausztifikáló üzemben is szerelik a tartályokat. Jelenleg közel 1000 építő és szerelő dolgozik azon, hogy a gyár próbaüzemeltetését a szocialista szerződésekben vállalt 10 hónapos határidő megrövidítésével a jövő év szeptemberében megkezdhessék.