Dunaújvárosi Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 62-70. szám)
1962-08-03 / 62. szám
Legyetek a népek lelkiismerete A második világháború idején haladó és antifasiszta újságírók szövetségéből jött létre a Nemzetközi Újságírók Szervezete. Születése pillanatától az volt a célja ennek a szervezetnek, hogy harcoljon a népek jobb jövőjéért, hogy még egyszer meg ne ismétlődhessen a háború. A Nemzetközi Újságírók Szervezete létszámát tekintve nem tartozik a békéért harcoló erők legtömegesebb szervezetei közé. De milliók és milliók becsületes, az igazságnak megfelelő tájékoztatása révén feltétlenül óriási a hatása. Korunkban amikor a lapok ezrei sokmilliós példányszámban jelennek meg, amikor a rádió, a televízió a hírközlés legáltalánosabb eszközeivé váltak, nem vitatható el a Nemzetközi Újságíró Szervezet harca, amit a békéért, az emberiség jövőjéért fejt ki. E szervezet feladatának tekinti, hogy erősítse, szilárdítsa a népek közötti barátságot, a kölcsönös megértést a nemzetközi kérdésekben. Harcol a háborús propaganda, a fasiszta uszítás, a nemzeti és faji gyűlölet mindennemű terjesztése ellen. Felemeli szavát minden olyan törekvés ellen, hogy rá ad nyúzással, hazugsággal elő lehessen segíteni a nemzetközi feszültség fokozását. A Nemzetközi Újságíró Szervezet céljaiból és feladataiból adódóan védelmezi az újságírókat a monopóliumokkal szemben, védi az újságíróknak azt a jogát, hogy lelkiismeretük és meggyőződésük szavára hallgatva írhassanak. Védi azokat az újságírókat, akiket azért üldöznek, mert tollukkal a békéért, a haladásért, az igazságért, hazájuk függetlenségéért emeltek szót. Ez a szervezet azonban nem csupán és nem elsősorban az újságírók jogait védi. Hiszen amikor síkraszáll a békéért, a haladásért, a szabadságért, egyben a népeknek azt a jogát is védi, hogy mindenkor szabad és becsületes információhoz jussanak, egyben az ellen is harcol, hogy a népeket az újságíró tevékenység bármilyen eszközével félre lehessen vezetni. Korunkban az újságírókra nagy és nehéz feladat hárul. Az imperialista burzsoázia minden lehetőt elkövet, hogy aláaknázza és meghiúsítsa a két rendszer békés egymás mellett élését, hogy belekényszerítse az emberiséget egy újabb, minden eddiginél szörnyűbb viágkatasztrófába. Tudjuk, az imperialista burzsoáziának e célja megvalósításához nem elegendők a termonukleáris fegyverek. Igyekeznek minden eszközt felhasználni, hogy a fennálló ellentéteket tovább érezzék, s ..bebizonyítsák” a népeknek az újabb háború elkerülhetetlenségét. Igyekeznek eltitkolni a kapitalista világ népei előtt azokat a sikereket, amelyeket a szocialista rendszer országai évrőlévre elérnek. Igyekeznek úgy beállítani az országokat, mintha azok a szocialista forradalom fegyveres exportját terveznék. Igyekeznek béke ellenes katonai szövetségeiket, agressziós lépéseiket az „önvédelem” mezőbe öltöztetni. Igyekeznek a „kulisszák mögött” előkészíteni gaztettjeiket, hogy egyszer kész tények eléi állíthassák a népeket. Igyekeznek elhitetni a dolgozó tömegekben a háborús pszichózist, félrevezetni, ki-f használni a politikában kevésbé jártas egyszerű embereket, jóhiszeműségüket a háború — legalábbis a hidegháború — céljaira felhasználni. Ez a legaljasabb háború, amit az imperialista burzsoázia „a szabadság”, a „demokrácia”, a ..kultúra” nevében folytat a népek legelemibb érdekei el Ien — a közvélemény hazug, demagóg félrevezetésével. Kétséges lehet-e, hogy ebben a harcban szükség van, igen nagy szükség van arra, hogy a becsületes, a népek érdekeit szolgáló újságírók újra és újra lerántsák az imperialista burzsoázia álarcát, megmutassák igazi céljait, igazi szándékait, igazi törekvéseit. Ezzel a szilárd elhatározással ül össze augusztus 6-án a Nemzetközi Újságíró Szervezet 5. kongresszusa, hazánk fővárosában, Budapesten. Köszöntjük a kongresszus valamennyi résztvevőjét, s kívánjuk, ki isérje siker azt az áldozatos munkát, amit a béke érdekében, az emberi haladás érdekében, minden nép boldogsága érdekében kifejtenek. Legyetek, barátaink, a népek lelkiismerete, az újságíró számára nincs ennél szentebb kötelesség. AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA fiz ipari javító - szolgáltató tevékenység javításáért A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta a helyi ipari szolgáltatások helyzetét. A Gazdasági Bizottság és az Országos Tervhivatal határozatai alapján a lakosság felé történő ipari-javító szolgáltatások megjavítására a közelmúltban a Megyei Tanács — a megyei és városi szakosztályok javaslatait figyelembe véve — 5 éves helyi iparpolitikai tervet készített. A helyi iparpolitikai terv fő célkitűzése hogy a javító-szolgáltató tevékenység színvonala minden területen növekedjék. A terv előirányozza a szolgáltatások kiterjesztését, új módszerek bevezetését, általában a lakosság kényelmét szolgáló formák létrehozását. Ezt a tevékenységet a dolgozók nagy érdeklődése kíséri a mi városunkban is. Ez magától értetődik, hiszen a szó szoros értelmében mindenki érdekelt a szolgáltatások színvonalának növelésében. Éppen ezért örvendetes, hogy városunkban — különösen az elmúlt esztendőben — szemmel látható javulás van ezen a téren. Az elmúlt év során a Vegyesipari Vállalat tevékenysége nemcsak javult és a meglevő egységek színvonala, kulturáltsága emelkedett, hanem a szolgáltatások területe is szélesedett. Így például — többek között — a Ságvári városrészben háztartási kisgépjavító üzem, női-férfi szabóság, cipőjavító nyílt. Az irodaházban mostoha, kedvezőtlen körülmények között működő szabóság átkerült a Vasmű útra, a Bizományi Áruház helyére. A kedvezőbb helyiségviszonyok mellett a vállalat több jól képzett szakembert biztosított a minőségi munka javítása érdekében. Most már nemcsak hozott anyagból vállalnak munkát, hanem a helyszínen is szép választék áll rendelkezésre. Ideiglenes, de kedvezőbb helyre került a motorjavító műhely is és már kezdetben 150 százalékra növekedett a forgalma. Rövid időn belül üzembe helyezik az új cipőjavító üzemet. Itt már a javítás is szalagrendszerben történik majd. Így lerövidülnek a vállalási határidők. Vegytisztító géppel bővült a Patyolat és az 5 éves tervben további korszerűsítések vannak előirányozva. A vállalat javuló munkáját bizonyítja, hogy a reklamációk száma 1 százalék alá csökkent. A termelési mutatók is javultak, a termelékenység növekedett. Több intézkedés történt a társadalmi tulajdon megvédésére. Ezek az eredmények azonban csak kezdeti lépések a lakosság igényeinek kielégítése terén. Igaz, a mi városunkban kezdetben, a városépítés elején a helyi iparfejlesztés eléggé mellékesen kezelt ügy volt, s ez most sok nehézség elé állítja a különböző szerveket, elsősorban persze a Tanácsot. Nem áll rendelkezésre elegendő épület, a meglevők szűkösek, célszerűtlenek.Hiányos a gépi felszerelés, és így tovább. Ennek ellenére — vagy éppen ezért — elsősorban a jelenlegi lehetőségek maximális kihasználásával pártunk politikájának megfelelően állandóan fáradozni kell a szolgáltatások színvonalának emeléséért, kiszélesítéséért. Városunkban a lakosság jelentős része még nem is ismeri, milyen ipari javító részlegek működnek a Vegyesipari Vállalaton belül. Javítani kell tehát a vállalat propagandáját is. De a meglevő hiányosságokat is hiba lenne elhallgatni. Egyes szolgáltatások rezsikulcsa bizony olyan magas, hogy jobban jár, aki a javíttatás helyett újat vásárol. Ez nem minden esetben csak az előírásoktól függ, gyakran a vállalat hozzájárul” ezekhez a magas árakhshoz. Tovább kell növelni a minőségi munka színvonalát és rövidíteni a vállalási határidőket. Igaz, a reklamációk száma csökkent, azonban ki tartja számon azoknak a számát, akik ugyan nem reklamálnak, de elégedetlenek a munkával és egy rosszul festett cipőtalpról, vagy elszabott öltönyről ítélik meg a vállalat dolgozóit? Pedig a vállalat dolgozói is több segítséget és megértést érdemelnek. Sok nehézséggel küszködve, nem mindig a legmegfelelőbb körülmények között fáradoznak azon, hogy kényelmesebbé tegyék, megkönnyítsék életünket. Hibáik mindenkinek azonnal feltűnnek, de a sikeres hétköznapi tettek mellett legtöbbször szótlanul megyünk el. Sokak még nehezítik is munkájukat. Vannak, akik sokallják a vállalási határidőt, de amikor kész a ruha, vagy cipő, hónapokig nem mennek érte, ezzel is nehezítik a tárolás gondjait. A Tanács VB határozatokat hozott a szolgáltatások további javítására. Biztosak vagyunk benne, ha a Tanács erőfeszítéseihez és a Vegyesipari Vállalat dolgozóinak helytállásához a felsőbb szervek segítsége és a lakosság megértése, türelme is párosul, városunk fejlődésével együtt ez a törekvés is sikerrel jár. M. Gy Magassága: ©,3 méter A csehszlovák és magyar munkások közös munkája nyomán elkészült a gázindító állomás gázgyűjtő tornya. A csehszlovák szerelők a napokban emelték be az utolsó vasszerkezeti elemet (Cseh Tibor felv.) r VII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 3. PÉNTEK ÁRA: 60 fillér V._____________^ Befejeződött az aratás a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben befejeződött az aratás. Az 1100 hold kalászos utolsó néhány holdját most vágja tsz dolgozói az idén a kombájn. A csaknem minden gabonát géppel arattak, kivéve a táblák sarkait, vagy néhány olyan helyet, ahol a gép nem fért hozzá. Két saját aratógép, egy saját kombájn és két kölcsön aratógép dolgozott a földeken. A kévék összehordásában a dunaújvárosi diákok is segédkeztek. Átlagban 100 diák vett részt a munkában. A kedvezőtlen időjárás közepesnek mondható termést hozott. A végleges eredményt azonban csak a cséplés befejezése után állapíthatják meg. A szövetkezet vezetősége — csakúgy mint az aratásra — a cséplési munkákra is pontos ütemtervet dolgozott ki. Az ütemterv végrehajtásához azonban elengedhetetlen, hogy minden gazda és a cséplésben részt vállaló családtagja is pontosan és lelkiismeretesen teljesítse kötelességét. Az anyagtakarékosság, a készletgazdálkodás, a technológiai fegyelem, a minőség, az önköltségcsökkentés kérdései az építők tanácskozásán Az 1960. évi párthatározat teljes végrehajtásával még adósak építőink Tanácskozásra gyűlnek össze az elmúlt napokban a 26. sz. Építőipari Vállalat műszaki, ügyviteli vezetői, a főépítésvezetők és a vállalat kiváló dolgozói. Az értekezlet ,amelyet ezúttal a vállalat szakszervezeti bizottsága hívott össze, fontos kérdést állított a megbeszélés középpontjába: eleget tettek-e vállalat dolgozói az MSZMP Központi Bizottsága 1960. június 6-i határozatának, amely megjelölte az építőipar fejlesztésének legfontosabb tennivalóit. A tanácskozáson az előadók a kérdés bonyolultságára való tekintettel, öt részben ismertették a vállalati tapasztalatokat, s tettek javaslatokat további intézkedésekre. Az anyagtakarékosságiról szóló referátum foglalkozott a műszakilag szükséges anyagok igénylésével, a szállítás és tárolás gazdaságosságával. Az anyagfelhasználással kapcsolatban a beszámoló különös hangsúllyal mutatott rá arra, hogy a vállalat egy év alatt több mint 3000 köbméter faanyagot használ fel, 5 millió forint értékben. A betongömbvas desztatoásánál évente — új áron számítva — mintegy 3 millió forint értékű hulladék keletkezik. Ebből 2 millió forint a vállalat vesztesége, mert csak egyharmad értéket kap a rövid hulladékvasért. Fényes Lóránd számviteli osztályvezető, a téma előadója, ismertette ezután a felvonulási létesítményeknél elérhető megtakarításokat, majd az anyagelszámoltatás jelentőségéről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Az újítások is nagy lehetőségeket rejtenek magukban az anyagtakarékosság vonatkozásában. A készletgazdálkodás vállalati helyzetéről Vizoviczky György anyagkönyvelési vezető tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Rámutatott a készletnormák betartásának fontosságára, mind népgazdasági, mind vállalati szempontból. Bár a vállalat 1960 óta rendszeresen figyeli az immobil és inkkurens készletek alakulását, valamint intézkedéseket tesz a nem mozgó készletek felhasználására, értékesítésére, még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak az építkezések területén. Nehezen szokják meg az építkezések vezetői azt az új szemléletet, amely szerint a készletgazdálkodás, s így a készlettartási normák betartása is nemcsak vállalati, hanem munkahelyi önelszámolási feladat is. A készletgazdálkodás munkahelyi megjavítására pozitív és negatív ösztönzők kidolgozását és alkalmazását javasolta az előadó. A következő előadó, Bonta József műszaki osztályvezető a technológiai fegyelemről számolt be. Az általános javulási irányzat mellett, még számtalan hiányosságot vetett fel, így többek között: a betonozásnál a helytelen szállítást, a pontatlan cementadagolást, a helytelen adalékolást és vízmérést, valamint a földtömörítésnél előforduló hiányosságokat. A szakipari főépítésvezetőségnél a technológiai fegyelem szigorúbb betartására, a helyes építési sorrendre hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta a szakmai továbbképzés fontosságát. Finta Ferenc fődiszpécser a minőségi munka fokozásáról számolt be. Foglalkozott a szállítói munkák minőségi átvételével, s rámutatott egy sor műszakfejlesztési feladatra, így többek között a mészoltás gépesítésére, a homok iszaptalanításának megoldására. A beszámolók után Vajtai hajós, az építők szakszervezete elnökségének képviseletében szólalt fel. Mint mondotta, a beszámolókból kitűnik, hogy a vállalatnál még igen nagy tartalékok vannak, amelyeket a legközelebbi időkben hasznosítani kell. Az anyagtakarékosság, a minőségi munka, a technológiai fegyelem — szemlélet kérdése is. Ahol jó a szemlélet, ott jó a munka is. Szilassy László, az Építésügyi Minisztérium 3. sz. igazgatóságának fődiszpécsere felszólalásában a vállalat műszaki előkészítő osztályát bírálta, s rámutatott arra, hogy a hibaforrások egy része megszüntethető, ha az előkészítő osztály rendeltetésének megfelelően magasabb színvonalon működik. A vita folyamán felszólalt Horti József, Varga Imre, Weisz Ferenc, Szabó János és több más dolgozó is. Valamennyien az anyagtakarékosság és az önkölttségi csökkentés kérdésével foglalkoztak. Timpauer Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára foglalta össze tanácskozás tanulságait, s azt jaavasolta, hogy az elhangzottakból készítsen a vállalat alkalmas intézkedési tervet és azt jóváhagyás végett terjessze az üzemi tanács legközelebbi ülése elé. Városunk építői ezzel a tanácskozással ismét jó lépést tettek, de az építőiparra vonatkozó párthatározat teljes végrehajtásával még adósak. (k. P.)