Dunaújvárosi Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 97-104. szám)

1962-12-04 / 97. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1962. DECEMBER 4., KEDD $ AZ IGAZSÁG GYAKORLITAA gyakorlati életünk során magunk­ul kell érvényt és tekintélyt sze­­rezni az igaz tettnek, az igaz szónak. A­rról van szó, hogy környezetünk­­ön még élnek olyan emberek, akik félnek saját igazságuktól, tettük, sza­vuk, véleményük igazától. Társadalm­unkban sajnos még nem is­eretlen embertípus az, aki egy bizonyos szintig, barátok, közvetlen munkatársak között elmondja véle­ményét, alátámaszt, érvel. „Feljebb” azonban már csak a rezignált kéz­legyintésig jut el: „Nekem van igá­mat, de tudja, hogy van ez ilyen­kor ...” Tudjuk. Az egyik városi vállalat­­ előadója egy szállítási probléma miatt összetűzésbe került a felettes hatósággal. Tényekkel bizonyította igazát. Kétségtelenül igaza van. Se­gíteni kell rajta. Segíteni, hogy ja­vára — és mert ez esetben a köz érdekeit képviselje — a köz javára dűljön el a vita. Érvényt akarunk szerezni igazának. Tiltakozik, nem engedi. Saját vagy más kárán tanul­va legyint: „Mégis csak felettes ha­­daág, tudja hogy van ...” Tudjuk. Egy másik vállalat beosz­tottja ajánlott levelet kap arról, hogy leltárhiányát nyolc napon be­ 101 fizesse be a vállalat pénztárába. A leltárhiány nyolcvan fillért!), az ajánlott küldemény postai költsége 2,80 forint. Mosolyt fakasztó bürok­rácia. Derül rajta a címzett, derül­tek a munkatársak. De könyörgésre fordul a szó, amikor az esetet a nyil­vánosság elé akarjuk tárni: „Nem. Be tegyék, mert bár tényleg igazam van, de tudja, hogy van .. Tudjuk. Az ajánlott levél alján az igazgató aláírása díszeleg De vajon, az igazság, a tett, a szó igaza más lesz-e azáltal, hogy igazgatói, vagy beosztotti véleményt támogat? Ilyen felosztást nem ismer a filozófia, de­­ nem ismer a társadalom közvélemé­­­­nye sem. A tények azonban bizonyítják (sze­­­­rencsére egyre ritkábban), hogy egy­­egy íróasztal mögé, az íróasztal előtt állók ma még fejbólintva, minden körülmények között hajlandók az­­ igazságot odaképzelni. De a valóság­­­­hoz tartozik az is, hogy egy-egy író­­­­asztal mögött ezt még meg is kíván­­­­ják.­­ Szükségtelen költői kérdést felten­­­­ni a létező elmélet, vagy inkább a gyakorlat eredetére vonatkozóan. Az­­ említett előadó, a nyilvánosság igaz­­­ságtételétől félő beosztott tiltakozása­­ mögött szomorú tapasztalatok rej­­­tőzhetnek. Tapasztalatok, ötévesek, ss tízévesek, húsz évnél is régebbiek.­­ Az igazszólásról és a fejbetörésről­­ szóló mondás azonban ma már épp­­ úgy talaját vesztette, mint a rang­­­hoz, vagy beosztáshoz igazodó igaz­­­­ság. A VIII. kongresszus után, ismerve pártunknak a bírálat jelentőségéről alkotott véleményét, nehéz kimon­dani, hogy egy-egy kézlegyintésért, az igazságtalanságba való beletörő­désért kit terhel a felelősség. A ve­zetőt-e, aki ilyen légkört teremtett­­ maga körül, vagy a beosztottat, aki­­ meggyőződése ellenére beletörődik­­ a helytelenbe, fejet hajt az igazság­talanság előtt. Társadalmunkban csak egyféle cél viad­hrti az embert: a társadalom ■ érdekeinek szolgálata. Közügyekben ■ presztist, „dafke” igazat keresni,­­ vagy megalkudni a bürokráciával, a­­ hozzánemértéssel, az értetlenséggel­ egyformán hiba. A bíráló szót, az­­ igazságtalanság felett érzett hábor­­­gásunkat önmagunkba fojtani ma már nemcsak gyávaság, hanem­­ bűn is­ (M. M.) Teljesítették az idei lakásépítési programot az építők Péntekre, az előírt határidőre a 36­06 Építőipari Vállalat dolgozói teljesítették idei lakásépítési prog­ramjukat: a terv szerinti 539 lakást felépítették. Az idei program szerint: utolsó la­kóépület, a nyolcemeletes toronyház. Az épületbe egy és másfélszobás, főzőfülkés lakásokat építettek. Min­den második emeleten külön mosó­­konyhát rendeztek be, emeletenként pedig két szárítószobát építettek. A szobák mindegyikét műanyagpadló­val borították, a főzőfülkébe pedig beépített konyhabútorokat helyeztek •1. A lakóépület földszintjén Patyo­lat-átvevőhelyet és fodrászüzletet nyitnak majd­ A toronyház lakásainak műszaki áe vételét a beruházók már megkezd­ték az Ingatlankezelő Vállalat kép­viselőinek jelenlétében. A torony­ház műszaki átvételét előreláthatólag 10 nap múlva fejezik be. Az üzletek terv szerinti átadására csak tavaszai kerül sor. Az új lakószobák tágasak és vilá­gosak, mivel teljes szélességben ab­lakokkal borították azokat. A to­ronyház építése befejezésének szép­séghibája, hogy a nyolcemeletes épü­let liftjét csak 9 hónap múlva ké­szítik el, ugyanis a megrendelést a felvonógyár csak augusztus végére igazolta vissza. A 26-os Építőipari Vállalat a prog­ram szerinti lakásokon kívül 22 to­vábbi lakást is elkészített, így, ezek­kel együtt, 1962-ben 561 lakást adott át a vállalat a város dolgo­zóinak. MAI A vállalati összevonásokról­­ nyilatkozik a Vasmű igazgatója A Csáki-ügy ''Mzsef­e Attila a ^Japánban A televíziók doktora Növekszik a televízió előfizetők tábora. A dunaújvárosi GELKA kic­sa­­rteltségen szorgalmasan javítják a beteg készülékeket. Nemcsak a város­ból, hanem a járás községeiből, sőt Dunaföldvárról is érkeznek a mű­helybe elromlott készülékek. Képünkön: S­zalai György műszerész, a­ televíziók egyik szakértő doktora /./////////////////////////////////////////////////////////////////////// Hengerlésre hess az első tétel hasai sav- lúg- és hőálló acél — Spirálssalaghól gásveseték — IS százalékkal könnyebb hengerel tárult Sajtótájékoztató a vaskohászat időszerű kérdéseiről Borovszky Ambrus kohó- és gépipari miniszterhelyettes pénteken a Magyar Sajtó Házában tájékoztat­ta az újságírókat a munkájáról, legközelebbi vaskohászat terveiről- Elmondotta, hogy a gépiparról szó­­­­ló párthatározat a vaskohászatban­­ is szükségessé teszi a műszaki szín­vonal lényeges javítását. A feldol­gozó üzemek jogosan bírálták egyes kohászati termékek minőségét. Gyak­ran még a termelési mennyisége sem volt kielégítő. A időkben fontos intézkedés legutóbbi történt az említett hibák megszüntetésére, korszerű gyártástechnológiák beve­zetésére. Mindenekelőtt a tervező munkát igyekeznek megjavítani. Vasipari Kutatóintézetben, ahol ed­­­dig csupán a nyersvas és az acél­gyártás problémáival foglalkoztak, ezentúl mélyreható kutatómun­kát végeznek a tulajdonképpeni késztermék, a hengereltáru leg­értékesebb fajtáinak kidolgozá­sára. Ugyanakkor az üzemekben terv ző részlegeket hoztak létre, hogy a kisebb rekonstrukciók műszaki prob­lémáit és a sajátos fejlesztési fel­adatokat a helyi viszonyoknak meg­felelően önállóan megoldhassák. A műszakiak egész gárdája munkál­kodik azon, hogy világviszonylatban is korszerű cikkeket bocsáthasson ki a vaskohászat. E folyamatban levő tevékenység az iparág szerkezeti át­alakulását is elősegíti. A háztartási cikkek gyártásának fokozódásával a vegyipari, élelmi­szeripari gépgyártás, az autógyártás fejlődésével a fejlett ipari országok­ban jelentős eltolódás tapasztalható a kohászati termékek összetételében a lemezáru javára. Nálunk jelenleg a kohászati kész­termékeknek mindössze 33,5 százaléka arányt 1965-ig lemezáru- Ezt az 39—10 százalék­ra, később még ennél is maga­sabbra növeljük, s­ mindenekelőtt finomlemez gyár pi­­sun­ka-­ fejlesztjük. Salgótarjánban már üzembe helyezték a korszerű szalaghengerművet, rövidesen hason­ló hengersor kezdi meg működését Csepelen is. Ilyen hidegen hengerelt acélszalgokból megfelelő berendezé­sek segítségével sok olyan cikket állíthatnak elő, amit eddig tömör, nehéz hengereltáruból készítettek Már megrendelték azokat a gépeket amelyek a kihengerelt acélszalagokat még keskenyebb csíkokra szeletelik s ezekből a csíkokból megfelelő haj­­lítással ajtó- és ablakkereteket, va­súti kocsikhoz szükséges szerelvé­nyeket készíthetnek. A legújabb ter­vek szerint a lemezárut olyan csövek gyártására is felhasználják, amit eddig csak öntöttvasból vagy meleg­húzással tudtak gyártani. Az újfajta csövet a szalaggá vágott lemez spi­rális összecsavarodásával és hegesz­tésével készítik. A tervek szerint négy-ötezer kilométer hosszú föld­­gázvezetéket is már ezzel a gazda­ságos módszerei állítanak elő. Kimozdult a holtpontról a sav-, lúg- és hőálló acélok gyártásának ügye is. A vegyipari gépgyárak sür­getésére elkészült a nagyértékű új acélfajta első tétele, amelynek ki­­hengerlésére a jövő hónap második felében kerül sor. A jövő év második felétől már nagyobb méretekben, az ötéves terv végére pedig már teljes egészében ki tudják elégíteni a hazai igényeket a különleges öt­vözetű acélokból. Még előrehaladottabb a híradás­­technikai alapanyagok gyártása: Csepelen már több mint hatvan fé­le különleges ötvözésű fémet tanak a híradástechnikai ipar gyár­szá­mára, sőt ebből a fontos árucikkből rövidesen exportra is jut. Megoldá­sához közeledik a nagyszilárdságú szerszám­acélok és golyóscsapású anyagok hazai bázisának kiépítése is. Sikeres kísérleteket végeztek hengereltáruk szilárdságának javítá­­­sára, ami lehetővé teszi az anyag falának és egyben súlyának csök­kentését. A Lenin Kohászati Mű­vek már fel is készült az eddiginél 12—15 százalékkal könnyebb henge­­reltáruk gyártására, és a technoló­gia módosításával kapcsolatban ezeknek az áruknak az új szabvá­nyait is fokozatosan kidolgozzák. Borovszky elvtárs elmondotta, hogy a magyar vaskohászat részére is nagy segítséget jelent a KGST-hez tartozó országok együttmű­ködése. Már két ízben is egyeztették or­szágaink vaskohászatának húszéves távlati tervét, amitől bizonyos áru­cikkek gyártásának szakosítását várják. Ugyanakkor bizonyos terü­leteken a választék bővítése is elke­rülhetetlen. Még olyan kis jelentősé­gű problémának a megoldására is gondoltak, mint a gyógyászatban nél­­külö­zhetetlen ampullareszelő gyár­tása, a napokban pedig már azt is közölhették az illetékesekkel, hogy a jövő évtől nem kell külföldről vá­sárolni kerékpár- és motorkerékpár­­lánc anyagot, mert ebből a nehezen beszerezhető acélfajtából is már ki­elégítő mennyiséget tudnak gyártani a hazai üzemek. A PÉKSÜTEMÉNYEK MŰHELYÉBEN Bemutatjuk a Gagarin szocialista brigád két tagját, D­o­m­a­­n­y­e­k János és Kovács Zoltán pékeket. Kezükből nai­ytnt nap sokezer friss péksütemény kerül az üzletekbe A kifli-géppel naponta 20 ezer kiflit készít Szalonta Mihályné, Váradi Etel és G­y­u­r­i­n­a Magdolna A péksütemény mellett természetesen a kenyérsütés ad leg­több munkát a pékeknek, és Süveges János fogadónak. A műhelyből naponta 100 mázsa kenyér kerül a városi családok asztalára (Cseh Tibor felv.)

Next