Dunaújvárosi Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 10-17. szám)
1964-02-04 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1964. FEBRUÁR 4., KEDD Az év első hónapjában: 100,5 százalék Februárban már teljes kapacitással dolgozik a Szalmacellulózgyár Vékony, majdnem színtelen füstcsíkot ereget a Szalmacellulózgyár kéménye. Az épülethez érve a szokásos szalmaszagot sem érezzük. — Most fejeztük be a TMK-t, s csak ma indul a termelés — mondják benn a gyárban. ELŐREHOZOTT TMK Végigjárva az üzemet, javarészt még csak szerelőket látni. A javítás utolsó simítását végzik — aztán kezdődhet a munka! Lakner Kálmán igazgató indokolja meg a javítást. — Kivételesen szalmánk jobban volt januárban a megszokottnál, de elfogyott a pakuránk. Hogy nem kellett leállni, azt a Vasmű baráti gesztusának köszönhetjük, mert pakurát is, antracén-olajat is kaptunk tőlük. A hónap utolsó napjait pedig úgy vészeltük át, hogy ekkor tartottuk meg a szükséges javításokat. A Szalmacellulózgyárban tehát hóvégi hajrá helyett januárban hó eleji hajrá volt, hiszen a pakurahiány és a TMK ellenére 100,5 százalékra teljesítették operatív tervüket. SZALMA? NÁD? NYÁRFAAPRÍTÉK? A szalmabeérkezés üteme nehezen javul. Napi 6—10 vagon szalma érkezik csak be, s ez nem tudja kielégíteni a gépek „étvágyát”. A SZÖVÉRT ígérete szerint ugyan az üzem javulni fog, de az igazság az — még mindig nincs biztosítva a gyár szalmaellátása. — Kísérletet kezdtünk éppen ezért nyárfa-cellulóz előállítására — mondta Lakner Kálmán. — A kapott minőség és a gyártás költségei körülbelül azonosak a szalmából előállított cellulózéval. Viszont itt is kettős problémánk van. Az egyik: a kísérletekhez a nyárfa-aprítékot Csepelről kaptuk. Az üzemszerű termeléshez saját baltázógépre van szükségünk, ehhez pedig beruházás kell. A másik probléma: vajon nyárfa-aprítékból lesz-e elég? Éppen ezen a héten lesz Budapesten egy megbeszélésünk, ahol eldől, lesz-e elég apríték, vagy ezzel is úgy járunk, mint a szalmával. — Az országgyűlésen felmerült, hogy esetleg nádból állítanának elő cellulózt? — Ez nem lehet megoldás. Még ha azonos fajtájú és minőségű nádat kapnánk, akkor sem tudnánk a jelenlegi berendezéssel nádból cellulózt nyerni. Más előkészítő berendezések kellenének, ez pedig újabb nagy beruházást jelentene. A heterogén nádminőségek miatt a kihozatali mutatók is romlanának, mert sok lenne a III. osztályú áru. JÓ START Januárban jól startolt az üzem. Ezt nemcsak a tervteljesítést jelző mutatók jelzik, hanem a gépállások csökkenése is. Gépi hiba nem akadt. Februárban még nagyobb lendülettel kezdik a munkát. Jelenleg két hétre elegendő szalmamennyiségük van, s így már mind a két etetőcsigát munkába állíthatják. Ha lassan is, de végre megkezdődik az üzemben a felfutás, a teljes kapacitású termelés. Egy lényeges probléma azonban máris előrevetíti árnyékát. Június 24-ig a berendezéseket szállító angol cégnek ki kell cserélni a nem megfelelő berendezéseket, alkatrészeket. De utána hogyan biztosítják az alkatrész-pótlást? — Honosítani fogjuk a szükséges alkatrészeket. Amit Magyarországon le tudnak gyártani, itt rendeljük meg. A többit külkereskedelmi szerveinken keresztül biztosítjuk. Ez a válasz. Igazán megnyugtatóvá azonban csak akkor válik, ha az alkatrészek honosítása és a külföldi megrendelések időben történnek. R. A. Szombaton megnyitották a Német—Magyar Barátsági Hetet Szombaton a Bartók Béla Művelődésház színháztermében megnyitották a február 1-től 9-ig tartó Német—Magyar Barátsági Hetet. Ez alkalommal bemutatták az „... és a te szerelmed is” című NDK filmet. A barátsági napok keretében ma, február 4-én az építők munkásszállójában este fél hét órakor négy német kisfilm vetítésére kerül sor. Február hatodikén a Vasmű kultúrházában az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa tart előadást délután 15 órakor. Este hét órakor a Bartók Béla Művelődésházban dunaújvárosi pedagógusok találkoznak német pedagógusokkal. Jugoszláv gazdasági idöllség városonkban Pénteken a hazánkban tartózkodó jugoszláv gazdasági küldöttség Milán nyertes Mihailovity miniszter bevezetésével Dunaújvárosba látogatott. A küldöttség megtekintette a várost, járt az Idegenforgalmi Hivatalban és a Vasműben. Jugoszláv vendégeinknek ez volt az első vidéki útja. A gazdasági küldöttséget elkísérte Csikós Nagy Béla, az Árhivatal vezetője. Folyamatosan érkeznek a papírgyár gépei Az épülő papírgyár olyan író-nyomó papírral látja majd el az országot, amilyenből jelenleg hazánk behozatalra szorul. Az üzemben két nagyteljesítményű papírgyártó sort szerelnek fel, melyhez a Szalmacellulózgyár adja a nyersanyagot. A papírgyár korszerű gépeit a Szovjetunió szállítja, mindössze két kisebb gépegységet gyártanak az NDK-ban. A szovjet gépszállítmányok az utóbbi hetekben folyamatosan érkeznek. Hetenként négy-öt vagon gépalkatrész jön a papírgyár építkezésére. A gépeket ideiglenesen a nyersanyagraktárban helyezik el, ahol előbb „azonosítják”, majd állagmegóvó karbantartás után raktározzák. Valamennyi szovjet alkatrész kisebb-nagyobb egységben előszerelten érkezik. A tervek szerint a gépszereléseket áprilisban kezdik. Az első papírgyártó gépsornak 1965 novemberében, a második gépsornak pedig 1966 szeptemberében kell próbaüzemelnie. a Hazafias Népfront Bizottság választási gyűlése a Ságvári iskolában Február 5-én délután hat órakor a Hazafias Népfront kerületi bizottságok választása során a Ságvári városrészben, a Ságvári iskola ebédlőjében Népfront választási gyűlést tart a Hazafias Népfront Városi Elnöksége. A gyűlés előadója: Takács Imre elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára. A Német—Magyar Barátsági Hét keretében politikai karikatúra kiállítás nyílt a Bartókban Ma délután négy órakor kommunista nagyaktíva ülés A Városi Párbizottság ma, február 4-én délután négy órakor kommunista nagyaktívát rendez a Bartók Béla Művelődésházban. A nagyaktíva a kommunisták előtt álló politikai és gazdasági feladatokról tárgyal. A kommunista nagyaktíva előadója Takács Imre elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára. cbniM InzíLüjuk. 1960 óta vigyázza a Vasmű éjszakai munkafegyelmét a KISZ Ifjúkommunista Őrjárata. Sorra járják az üzemrészeket, s hogy nem eredménytelenül — azt a számok mutatják. 1961-ben 64 embert találtak alva munkahelyükön. 1962-ben már csak 60-at, 1963-ban már alig feleannyit — 31-et. És legutóbb, a januári őrjáraton először fordult elő, hogy egyetlen alvó embert sem találtak a Vasmű területén. Dőreség lenne azt állítani, hogy ez csak az ő munkájuk eredménye, hiszen jelentésükben maguk fogalmazzák meg: „Az éjszakai műszakok jobb munkaellátása, a munkaidő jobb kihasználása eredményezi a csökkenést...”, de hogy részük van benne, az tagadhatatlan. Hogy nem fogadták kezdetben lelkesedéssel a kiszeseket? Amerre mentek, szinte mindenütt találkoztak egy kis ellenszenvvel. Voltak olyan területek a gyárban, ahol köszönésüket sem fogadták. Kevesen értették meg, hogy munkájuk mindnyájuk, az egész üzem érdeke. Hogy éjszakai őrjáratuk nem „magán-passzió”, hiszen a nap folyamán munkahelyükön nekik is helyt kell állni és helyt is állnak. Azt is csak nehezen értették meg egyesek, hogy munkájuk nemcsak az üzem munkafegyelmét segíti, de sokszor a munkások egészségét védi, a balesetveszélyt csökkenti. Már csak azért is, mert sokszor balesetveszélyes munkahelyen is elői szondítottak az emberek. Sőt az őrjáratuk során nemcsak az alvókat kutatták fel, hanem ellenőrizték az üzemi rendet, az öltözők és a fürdők tisztaságát, a balesetveszélyes anyagtárolást és sok más egyebet is. Nem szegte kedvüket az sem, hogy kezdetben még azok sem támogatták munkájukat, akiknek érdekükben állott volna. Akadt olyan műszakos művezető, aki az őrjárat vitáját szó nélkül végighallgatta az egyik alvóval, pedig az alvó éppen az ő beosztottja volt. Munkájuk értékét az ismeri igazán, aki tudja, hány százezer forint értékű termeléskiesés van a Vasműben fegyelmezetlenség miatt. Hiszen az alvás mellett még mindig gyakoriak az elcsellengések, s a munkaidő önkényes megrövidítése a műszak befejezése előtt. Az őrjárat tagjai, amikor vállalták ezt a munkát, tudták, nem „népszerű” feladatot vállalnak. Tapasztalták is saját bőrükön. A munkával mégsem hagytak fel. Lelkiismeretességük, emberségük és intézkedéseik haszna aztán lassacskán meghozta tekintélyüket is. Elemzéseik nagyban segítettek a Vasmű műszaki vezetésének abban, hogy kimutatták : a fegyelmezetlenségekért az esetek többségében nem az „alvó” vagy „elcsellengő” emberek felelősek, hanem az elégtelen programozás, a „munkanélküliség”, a belső ellenőrzés gyengesége, melyek szinte önként kínálták magukat okként. A négyéves múlt így érlelte meg gyümölcseit. Az Ifjúkommunista őrjárat egyik legszebb napja volt a már említett januári ellenőrzés, mert munkájuk eredményét ők sem azzal mérik, hogy rajtakapnak-e valakit alváson, vagy találnak-e valahol hibát. Akkor érzik igazán, hogy jól hajtották végre feladataikat, ha semmilyen fegyelmezetlenséget, rendellenességet nem észlelnek. És négy év után, most, ha ismét útrakelnek, már nemcsak tisztelettel, megbecsüléssel találkoznak — de a munkások nagy többségének rokonszenvével is. Rózsa András Éjszakai őrjárat A pénzügyminiszter expozéja dunaújvárosi szemmel Az elmúlt napokban Dunaújváros Jelinek Fülöpné képviselője is ott ült a Parlament nagytermében az országgyűlés ülésszakán. Bennünket képviselt, akik itthon az újságokból és a rádión keresztül értesültünk az ország parlamentjének eseményeiről. Kinek, milyen gondolata támadt a beszédek, beszámolók, interpellációk olvasásakor, hallatán? Erre kértünk választ: ipari osztályvezető — Elsősorban Tímár Mátyás elvtárs, pénzügyminiszteri expozéját tanulmányoztam alaposan. Jelenleg a lakossági szolgáltatások bővítésének kérdésével foglalkozom, és érdeklődéssel olvastam a községfejlesztési alapok felhasználásáról szóló országos tapasztalatokat, melyeket fehét Molnár József mezőgazdasági csoportvezető — örömmel olvastam arról, hogy a műtrágya ellátásban is jelentős lépést teszünk előre. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 2—2,2 kilogramm műtrágyát használunk fel holdanként. Ez jó közepesnek mondható. Ha az országgyűlésen elhangzottak szerint sor kerül a műtrágyagyártás bővítésére, lehetőségünk nyílik majd az intenzív búzafajták talajának műtrágyázására is. Az öntözéses gazdálkodásról szóló részt is szívesen olvastam. E téren az idén jól előrehaladtunk. 3 millió forintos beruházással tavasztól kezdődően 50 kataszteri holdat öntözhetünk a szövetkezetben. Szita Gyula főkönyvelő — Érdekes a pénzügyminiszter beszédének, az eszközlekötési járulékról szóló része. Az öt százalékos eszközlekötési járulék fizetése minden bizonnyal hatékonyan befolyásolja a termelést, hiszen a cél minél kevesebb eszközzel, minél többet termelni. A Vegyesipari Vállalat szempontjából is feltétlenül pozitíven értékelhetem a rendelkezést. Népgazdasági szinten pedig a gazdaságvezetés módszereinek fejlődését látom benne. Nagy Jenőné művelődési osztályvezető — Mint a pénzügyminiszter mondotta, további anyagi támogatást kap a kulturális élet. Ez elsősorban az iskolai tanulócsoportok számának növekedésében mutatkozik majd meg. Dunaújvárosban fokozatosan fejlődik a középfokú oktatás. Az idén hét első osztály indult a Gimnáziumban, a jövő tanévben már 8-at, vagy 10-et tervezünk. A szakközépiskolák elsőosztályainak számát is tovább növeljük. A biztosított anyagi lehetőségek keretében emeljük az iskolai felszerelések minőségét és mennyiségétlenül felhasználunk a dunaújvárosi gyakorlatban is.