Dunaújvárosi Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 88-95. szám)

1964-11-03 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1964. NOVEMBER 3., KEDD ŐSZ A HATÁRBAN AZ IGAZGATÓI IRODÁBAN... A birkózó, mint filmszínész GANZ-MÁVAG-D. KOHÁSZ 1:1 12 ÉVESEK A 47 ÉVES FORRADALOMRÓL A „tandíj" nem veszett kárba MA fiz ÉM 26. sz. Építőipari Vállalat harmadik negyedéves mérlegét vitatta meg az üzemi tanács ülése November 2-án, hétfőn a 26. sz. Építőipari Vállalat üzemi tanácsá­nak ülése a vállalat harmadik ne­gyedéves mérlegét vitatta meg. A beszámolót dr. Bartócz József, a vállalat főkönyvelője tartotta. Bevezetőjében arról beszélt, hogy a harmadik negyedév folyamatos munkáját több tényező, például a partomlás, a betongyár átépítésé­nek elhúzódása, valamint anyagel­látási problémák megzavarták. Ezeknél azonban jobban hátráltatta a munkát, hogy a vállalat egyes termelőegységei egymástól elszige­telődtek. Az üzemi tanács ülésének egyik legnagyobb feladatát abban jelölte meg bevezetőjében dr. Bartócz Jó­zsef, hogy a tervfeladatok teljesí­tése érdekében valamennyi szinten összehangolják a vezetést. A főkönyvelő ezután részletesen ismertette a vállalat kilenc hónapi munkáját. Az ÉM 26. Építőipari Vállalat az év első kilenc hónapjában 291 millió forintos programot való­sított meg, s a negyedik negyed­évre 114 millió forint értékű munka maradt hátra. A főépítésvezetőségek közül a hár­mas és a nyolcas főépítésvezetőség végezte a legjobb munkát. A hár­mas főépítésvezetőség 112,9, a nyol­cas pedig 112,4 százalékra teljesí­tette tervét. De nem sokkal ma­radt el tőlük a kettes főépítésveze­tőség sem, amelyik 102,5 száza­lékra teljesítette tervét. A segéd­üzemek közül a középblokkgyártó üzem végezte a legjobb munkát. A termelési adatok ismertetése után dr. Bartócz József elemezte a vállalat munkáját. Külön hangsú­lyozta, hogy egyes területekre még ma is a tervszerűtlenség, a kapko­dás a jellemző. Nincs ütemes ter­melés, s emiatt gyakran túlórákkal igyekeznek pótolni a veszteségeket Pedig lényegesen javult a vállalat gépesítése is. Az idén 17 százalék­kal magasabb az egy főre jutó épi erő, mint amennyi tavaly volt. Kevés a kezdeményezés a vál­lalatnál, ugyanakkor magas veszteségidő aránya. A munka­a­­gyi osztály mérései alapján megállapították, hogy az elke­rülhetetlen veszteségidő 7,3 szá­zalék, viszont jelenleg ez eléri a 20 százalékot. Ha a veszteség­időt csak 3,3 százalékkal csök­kentenék, a gépkihasználást pedig 2,3 százalékkal megjjvíta­­nák, ez vállalati szinten 16 mil­lió forintnyi termelés emelke­dést jelentene. A beszámoló utolsó részében a főkönyvelő a negyedik negyedéves feladatokat ismertette az üzemi ta­nács ülésének résztvevőivel. A negyedik negyedévben­­ a vállalatnak 114 millió forint ér­téket kell beépíteni, át kell adni 448 lakást, s kielégítően kell megoldani a téliesítés feladatait. Hogy ezeknek a követelmények­nek eleget tudjanak tenni, ah­hoz jobb irányítás, tervszerűbb munka és nagyobb fegyelem szükséges. Dr. Bartócz József beszámolóját élénk vita követte. Vizoviczky György a társadalmi tulajdon védel­méről beszélt. Megemlítette, hogy emelkedett a kötbérek aránya, s a vállalat több dolgozóját kellett kártérítésre kötelezni. Engl Tibor a gépészeti részleg dolgozóinak ne­héz munkakörülményeiről, s az al­katrész ellátás problémáiról beszélt. Mózes Tibor hozzászólásában meg­említette, hogy csak a legutóbbi időkben 8 és fél napot álltak, mert a toronydaruk gyakran elromlanak. Beszélt arról is, hogy a daruk ke­zelői hétfői napokon csak délben kezdenek el dolgozni, mert más vállalathoz tartoznak, s ez a tény is sok termeléskiesést okozott már. Horti József a lakásátadásokról be­szélt, s a hármas főépítésvezetőség dolgozóinak nevében ígéretet tett arra, hogy az év végéig minden la­kást átadnak, nem marad adóssá­guk a következő évre. Mikó László, a vállalat főmér­nöke hozzászólásában a jövő évi feladataikkal foglalkozott. Elmon­dotta, hogy lényegében azonosak az ideiekkel, végrehajtásuk egyik fel­tétele viszont a téliesítés jó meg­szervezése. Az eredményes üzemi tanácsülés Neumann György zárszavával ért Gubacsi Gyula Az üzletek ünnepi nyitvatartása A Városi Tanács kereskedelmi osztálya szabályozta az üzletek no­vember 6—8-i nyitvatartását. Pénteken, november 6-án az összes élelmiszer- és iparcikkbolt a szoká­sos hétköznapi nyitvatartás szerint üzemel. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartás szerint vár­ják a vendégeket; a 112. számú óvá­rosi italbolt péntek helyett csütörtö­kön tartja heti szünnapját. Szombaton, november 7-én min­den élelmiszer- és iparcikküzlet zár­va lesz. A vendéglátóipari egységek­nél a szombati szokásos nyitvatartás lesz érvényben. Vasárnap, november 8-án minden iparcikkbolt zárva tart, valamennyi élelmiszerboltban pedig reggel 7-től 10 óráig lehet vásárolni. A 14. szá­mú, Ságvári téri édességbolt és a 38. számú, Vasmű út-Beloiannisz utca sarkán levő dohánybolt a szokásos vasárnapi nyitvatartás szerint árusít­­ó vendéglátóipari egységek ugyan­csak a vasárnapi nyitvatartási idő­ben üzemelnek. A társadalmi munka heti naptára Kedd. Délelőtt: kohászati gyárrész­leg 30, szállítók 15, kokszvegyészet 15, energia 20, üzemfenntartási gyár­részleg 15 fő. Délután: kohászati gyárrészleg 50, szállítók 25, kokszve­gyészet 15, energia 30, üzemfenntar­tási gyárrészleg 35, Vasmű igazgató­ság 40 fő és 20 fő a Vidám Parkba, Nyomda 10, Városi Tanács 8, Város­gazdálkodási Vállalat 20, IKV 5 fő­ Szerda. Délelőtt: energia 20, Kis­kereskedelmi Vállalat 20 fő. Délután: energia 30, Vendéglátóipari Vállalat 15 fő. Csütörtök. Délelőtt: szállítók 15, Kiskereskedelmi Vállalat 20 fő. Dél­után: szállítók 25, Vasmű igazgató­ság 40 fő és 20 fő a Vidám Parkba, Tejüzem 10, Vegyesipari Vállalat 15 fő. A piactér tereprendezése: Sütő­ipari Vállalat, Üzemélelmezési Vál­lalat, Fésűsfonoda naponta 30 fő. Új 5000-es NDK-gyártmányú portálmarót kapott a Vasmű mechanikai üzeme. A maró „bemutatkozása” jól sikerült, nőtt az üzem termelékeny­sége és csökkent az átfutási idő Anódköpeny — Inotának. A Vasmű gépészeti gyárrészlege az inotai alu­mínium kohónak anódköpenyt készít. Képünkön: a Lakatos-brigád az utolsó simításokat végzi. Ezután már csak a festés következik — s irány Inota! November 6-án, 17 órakor Ünnepi megemlékezés a Dózsa Filmszínházban A Nagy Októberi Szocialista Für­ Imre, a Városi Pártbizottság első ür­­radalom 47. évfordulója alkalmából, kora. A megemlékezést követően a Magyar Szocialista Munkáspárt bemutatják az Optimista tró­ Városi Bizottsága ünnepi megemlé­­g­é­d­i­a című filmet, kerést tart a Dózsa Filmszínházban. A Szovjet Hősök emlékművének Az ünnepség délután öt órakor kéz­ megkoszorúzására november 7-én, dődik. Beszédet mond Takács délelőtt 10 órakor kerül sor. Az igenlés tekintélyéért Mint ahogy embereket meghatároz az értékíté­let, mellyel különbséget tesznek jelenség és lényeg között, közösségeket, akár egész társadalmakat is kör­vonalazhat a szabad elhatározásból mondott vélemé­nyek fölé állított mérce. Osztom azok aggodalmát, akik észrevették, hogy a közvélemény egy idő óta sajátos módon rangsorolja az állásfoglalásokat. Párttitkárok, propagandisták, gyűlések, értekezle­tek előadói, újságírók panaszkodnak, érzik e különös rangsorolást, mely tagadó és igenlő csoportosításba kényszerít minden kimondott véleményt. Idestova frázis súlycsoportjába degradálódik minden állásfog­a­lalás, mely nagy egészében, vagy részleteiben elis­meri munkánk eredményeit, sikereit. Ugyanakkor al­kotó véleménnyé magasztosul minden pesszimista, legyintő, ellenző, bíráló szó. És természeténél fogva az előbbit szemmel látható érdektelenség, míg az utóbbit élénk érdeklődés kíséri. Társadalmi­ és közéletünk elfogadott tétele, hogy a bíráló, ellenző véleményt alaposan indokolni kell. Ugyanez azonban — legalábbis a gyakorlatban — nem vonatkozik az elismerést, eredmények méltatá­sát tartalmazó felszólalásokra, véleményekre netán újságcikkekre. Nyilván abból a meggondolásból és tapasztalatból, hogy a dicséret ellen senki sem tilta­kozik. Nem így a bírálat esetében. Ezért — és ez így van jól — jó bíráló véleményt alaposan, körültekin­tően kell megfogalmazni, érvelően kell előadni. En­nélfogva az értekezlet, gyűlés, hozzászólás tekintélyes hányadát, összességében pedig az értekezletek, gyűlé­sek, hozzászólások tekintélyes hányadát mégpedig az érvelőbb, megalapozottabb, körültekintőbb és ennél fogva szimpatikusabb részét a bíráló elemek, az el­lenzések teszik ki. Példák százai sorakoznak elénk. Közülük csak egyet: Jövő tavasszal végre elkészül az új kórház. Az tudja milyen szükség van rá, aki járt a jelenlegi ideiglenes épületben. Elképzelem az átadási ünnepsé­get. Az illetékes, talán maga a miniszter néhány ün­nepélyes szó kíséretében átadja az épületet, a város vezetői, vagy a kórház igazgatója maximálisan öt mondatban megköszöni. Erről ír a sajtó, közöl egy képet és a több tízmillió forint értékű létesítmény belép a közegészségügy szolgálatába. Csakhogy erről az épületről az építkezés idején, esztendőkön át annyi elmarasztaló szó esett (nem is alaptalanul) tanácsüléseken, hozzászólásokban, új­ságcikkekben, hogy az új kórház említésekor Duna­újvárosban még nagyon sokáig mint az építkezés ab­szurdumára, és nem mint a modern gyógykezelés otthonára gondolnak majd. Nem ,a megalapozott bírálatok visszaszorításáért emel szót e cikk. De hiányolja az érdemben elismerő vélemények hétköznapi tekintélyét, melyet nem pó­tolhatnak díszünnepségek, átadási ceremóniák szóno­kai. Legyen társadalmi­ és közéletünk törvénye, hogy minden eredményt, munkasikert méltató gondolatot olyan körültekintő, bizonyító eljárásnak vetünk alá, mintha ellenkeznénk, s legalább olyan átéléssel tol­mácsoljuk, mintha ellenvéleményünket fejtenénk ki. Csak így egyensúlyozhatjuk a sajnos ma még gyakran felbillenő arányt, így nyithatunk ablakot eredményeink, sikereink panorámájára. S a misszió élenjárói éppen azok lehetnek, akik ma szomorúan konstatálják ennek égető szükségét. Miskolczi Miklós A meleghengermű valamennyi ú r berendezését javítják november 2-6 között csapágyát is legyártották a hen­germűnek. A javítás ideje alatt az üzemfenntartás teljes kapacitással a hegermű rendelkezésére áll. A közben felmerülő igényeket soronkí­­vül kielégítik, ezt a feladatot még az export­gyártmányok készítésének is elébe helyezik. A hengermű javítása, hogy a meg­adott határidőn belül elvégezzék, nagy feladatot ró a dolgozókra, így fokozott szervezéssel igyekeztek sikerét biztosítani. A központi kar­bantartó részleg 160 szakmunkása vesz részt a munkában, ezen felül az energia­gyárrészlegtől érkezik segély­brigád, amelynek tagjai pörgőjavításnál dolgoznak. Az ál­a lásidő alatt a hengermű dolgozói is munkahelyükön maradnak, s a szakmunkásoknak segédkeznek a karbantartásban. Különösen az előnyújtó, az elő­nyúj­tó-pörgő, a mélykemencék, mélykemence-daruk, s a kifutógör­gősor és ezek berendezéseinek ja­vítása igényel nagy munkát. Az emberekre lebontott munkaterv végrehajtását azonban zavarja, hogy a VKV a Martinnál folyó munka miatt nem tudott felvonulni a mélykemencék falazásához, csu­pán az irányítást végző dolgozókat bocsájtotta a gyárrészleg rendel­kezésére. Így a falazást is saját erőből oldja meg a hengermű. A javítást szakaszosan végzik. A hengersor javítása közben fo­lyamatosan végzik a bugafúvatást és bugakiszállítást a lőrinci henger­mű részére, s a felhalmozott kész­letekből a karbantartás befejezése előtt készárut is készítenek. Hétfőn, november 2-án megkezd­ték a hengermű rendes javítását. Az állásidő négy napig tart, 6-án reggel indul meg újra a teljes ter­melés a meleghengerműben. A javítás során a hengermű ös­­­szes berendezését átvizsgálják, s el­végzik a szükséges karbantartást. A munkához az üzemfenntartási gyárrészleg október 28-ig elkészítet­te az alkatrészeket. A szokvány­alkatrészekkel együtt egy fontos munkadarabot, a görgő fehérfém

Next