Dunaújvárosi Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-9. szám)
1965-01-01 / 1. szám
701 MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A TANÁCS X. ÉVFOLYAM X. SZÁM * 1965. JANUÁR 1., PETEK * ÁRA: 80 FILLÉR Boldog új esztendőt! Újévi üdvözlet (Nagy Jenő.) Az új év a közösségek életében mindig felkínálja tiszta lapját, amivel elindulhatunk. Nem újévi fogadkozásokra, új élet kezdésére kell itt gondolnunk, hanem egy természetes igényére társadalmunknak és a benne élő embereknek: arra, hogy a tökéletesedés igényéről nem mondhat le az ember. Szeretne megszabadulni mindentől, ami rossz, ami idegen életünktől, egyáltalán, ami gátolja, hogy az új esztendő boldog esztendő legyen. Boldog új évet akarunk, s ha vállalkozunk a boldogság tartalmának felderítésére, látnunk kell, hogy a közösség nem elérhetetlen rózsaszín felhőket kerget a boldogság ürügyén. Bizonyos, ha Szilveszter estéjén sorra kérdeznénk ismerőseinket, mit tartanának legnagyobb boldogságnak, akadnának, akik a váratlan kérdésre azt válaszolnák, hogy öt találatot a Lottón, vagy legalább a szilveszteri mulatságon az újévi malacot. Csakhogy a boldogság minden értelmét 1 - 1 - - --------------------------' 1- XI. A közösség gondjaival foglalkozó közösségi emberek hétköznapi hitvallását a boldogságról emlékezetes beszélgetések, porosodó jegyzőkönyvek, szenvedélyes viták emlékei őrzik leghívebben. S ott szó sincs öt találatról, vagy újévi kismalacról. Ezerszer feltett és megválaszolt kérdése volt az ó esztendőnek, hogy ma nálunk l lehet-e boldog az egyén társai rovására. Brigádgyűléseken, társadalmi bíróságok előtt, kommunista közösségek taggyűlésein ítélkeztek emberek társaikról és emberek önmagukról. Világosan és egyértelműen. S a közösség döntése ugyanaz volt mindig: aki közösségben él, az tisztelje a közösség érdekeit. Aki társai rovására akar boldogulni, arra a legnagyobb boldogság vár — egyedül marad az terek között. A boldogság alfája senki számára, hogy együtt jó társaival, így a boldogság ;sogszerűen ott kezdődik, ahol a netes ember felismeri kötelesit. azad van, kedves olvasó, ne mo áljunk a boldogságról. De nem mondtad-e annyiszor, hogy milyen kárt okoz a hanyagság, a gonanság. Idő előtt tönkrement géselejthalmok előtt talán csak át mondtál fejcsóválva: milyen Sajnáltad az eltékozolt emberi kár. Száz és száz munkáskéz, őrnagy formált a halott anyagból nos, értelmes tárgyat, míg egy er, aki megfeledkezett kötelesség, tönkretett mindent. Milyen sejutottak el odáig, hogy sajnálannak a száz ismeretlen munak hiábavaló munkáját. De ellátjuk — valami érthetetlen emégből — annak az egynek bűnét, setleg éppen a szomszédunk, m teneked hogy mész ’útja Udg vja, hogy kilométereket gyalogolj egy csavar után, elnézi a tétlenséget, a fejetlenséget. Töprengtél sokat, hogy szóljál-e, hiszen tudtad mit kellene elmondani. Végül hallgattál. Mert családod van, s miért éppen neked kellene haragot szítani. De mert becsületes vagy, és nem tudsz belenyugodni ebbe az érthetetlen felelőtlenségbe, egy kicsit meglopták boldogságodat is. Láttál esztelen költekezést a közösség pénzével, pazarlást a közösség értékeivel. Ne mond, hogy nem sajnáltad a martinba préselt műszert, amiről tudtad, hogy úgy importálták. Láttál elrozsdásodó értékes berendezéseket, sárba taposott épületanyagokat. Fellázadtál azok ellen akiknek semmi sem drága. Ismertél nyerészkedőket, akik beügyeskedték magukat a szocializmusba, s a szemedbe nevetve mesélték el, hogyan lehet kevés munkával sok hasznot húzni. Nem tanultad meg ezt a mesterséget, mert megveted mélységesen. De bántott, aládodnak vannak még apró gondjai, pedig a szívedet kiértük. Nem lenne jogod ittaz igazságtalanság, a haszonbűnös harácsolás ellen’’ Nem kötelességel ez. Egyéni ügyeidben, meg munkád során is itt-ott beleütköztél a bürokrácia falába. Felfuvallkodott hivatalnokok kioktattak, bolondját járatták veled, hogy megkaphasd, ami törvényesen a tiéd, amit elvitatni tőled nincs joga senkinek. Nem panaszkodtál, nem írtál levelet a Rádiónak, de benned van egy ideál, ahogyan te cselekednél, ha emberek sorsáról, emberek ügyében kéne döntened. Értekezleteken, beszámolókon, tanácskozásokon hallottad megokolni az ó-esztendő során, hogy mi miért nem úgy sikerült, ahogy lennie kellett volna. Objektív okokat sorakoztattak fel egymás mellett, olyan súlyosakat, amelyekkel azt is bizonyítani lehetne, hogy ilyen körülmények között az élet megállítása is indokolt. Valld be, nevetned kellett, hiszen jól tudtad, a legfőbb indok: az őszinteség hiánya, itt is kifelejtődött a felsorolásból. Ezek az érzések itt-ott megnyirbálták a boldogságérzetünket. Ezek az okok itt-ott felértek egy jelentősebb nyeremény elvesztésével. A becsületes embernek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is biztosra menni életünknek ezen a területén. Hatalmas erők sorakoztak fel azok mögé, akik a társadalom érdekeiért, a boldog új esztendőért munkájukkal, tisztességükkel cselekedni akarnak. Fogadjuk el az új esztendő felkínált tiszta lapját. Folytassuk tisztán, becsületesen a közösség elkezdett művét, megszabadulva mindentől, ami gátolja egészséges fejlődésünket. Ehhez olyan emberek sokasága kell, akiknek boldogságát munka öröme, s az az erkölcsi tiszataság adja, amely jogot biztosít bátran, határozottan fellépni minden visszahúzó erő ellen. A boldogság az alkotás öröme maga. Boldog új esztendőt mindenkinek! Forró hangulatú szolidaritási nagygyűlés városunkban a kubai forradalom győzelmének 6. évfordulója alkalmából A kubai forradalom győzelmének 6. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront szerdán délután szolidaritási nagygyűlést rendezett a Bartók Béla Művelődésház színháztermében. Az ünnepélyes alkalomra feldíszített színháztermet megtöltötték a város dolgozói. A nagygyűlésen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár-helyettese, a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, Juhász János, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság póttagja, Takács Imre, a Városi Pártbizottság első titkára. A nagygyűlésen megjelent dr. Juan José Tuxa Sanz Kuba budapesti nagykövete és felesége, a nagykövetség munkatársai, valamint a Magyarországon tanuló kubai diákok egy csoportja. Az úuó főzenekar a Művelődésház előcsarnokában indulókkal köszöntötte a vendégeket, akik az úttörők sorfala között vonultak a terembe. A Himnusz elhangzása után Inokai János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a népek, nemzetek helyét a történelemben nem földrajzi területük nagysága és népük lélekszáma szabja meg, hanem az, hogy mit tesznek az emberiség közös céljaiért. A kis népek, amelyek az emberiség örök eszméiért, a szabadságért harcolnak, egyaránt kivívhatják a népek csodálatát és szeretetek Ilyen harcot küzdött végig a hős kubai nép is, amikor imperialista környezetben, zsarnokaival, az Egyesült Államokkal szemben kivívta szabadságát. S ezzel példát mutatott az amerikai konti■ — Minden év első napján a bátor kubai néppel együtt ünnepel a szocialista országok közössége, az egész haladó emberiség. Napjainkban — sok tekintetben — a haladáshoz, a demokráciához való viszony fokmérője, hogy ki hogyan vélekedik a Kubai Köztársaságról, mennyiben segíti vagy hátráltatja független nemzeti létét, politikai, gazdasági, kulturális fejlődését, szocialista építését — hangsúlyozta többek között elöljáróban Komócsin Zoltán, majd rámutatott arra, hogy a népek felszabadulása, a szocializmus előretörése szűknépszerűség, amely természetesen nem ösztönösen és önmagától megy végbe, de bizonyos, hogy végbe megy kontinensen, valamennyi így az amerikain is. — A Kubai Köztársaság szocializmust építő ország, amelynek Fidel Castro vezette kormánya Szocialista Forradalmi Egységpártja politikájának megfelelően nagyszerű eredményeket ért el a termelőmunkában, a kultúrában, az ország felvirágoztatásában — állapította meg a továbbiakban, majd részletesen ismertette a kubai nép szocialista forradalmának eredményeit, és így folytatta: — Elmondhatjuk, hogy nem más elnyomott népeinek is. — A szabadságukért, igaz ügyükért harcoló népek láthatják — mondotta a továbbiakban Inokai János —, hogy nincsenek egyedül harcukban. Vannak barátaik, akik mellettük állnak az emberiség jobb a Kubai Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai minden tekintetben kielégítően fejlődnek. Nem is lehet másképpen az egy elvet, egy célt valló, azonos társadalmi rendszerben élő barátok között. A távolság nem távolíthatja el az igazi barátokat. — Kubával évről évre növekszik kereskedelmi forgalmunk is. Hazánk mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, komplett gyárberendezéseket,híradástechnikai felszereléseket, műszereket és gyógyszereket szállít Kubának. Viszonzásul cukrot, ércet, növényt és műrostokat, dohányt kapunk. Büszkeség tölthet el bennünket, hogy Havanna utcáin Ikarus autóbuszokat láthatunk, több kubai vámos telefonközpontjának berendezésein a Beloiannisz gyár emblémáját ismerhetjük fel, és a kubaiak számon tartják, hogy Matanzas kikötőjében a Magyar Hajó és Darugyár angyalföldi gyáregységében készített 100 tonnás úszódaru dolgozik. Mind gyakrabban lehet találkozni Kuba földjén a magyar nép személyes képviselőivel. Hazánktól sokezer kilométerre magyar tudósok, szakemberek tapasztalata és tudása segít egy népnek, hogy előbbre jusson a szocialista úton. Többek között magyar tanácsadók jövőjéért folytatott küzdelemben. Ilyen barátaik a Szovjetunió, az egész szocialista tábor, köztük a magyar nép is. Megnyitó beszéde után Komócsin Zoltán elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét, segítik kialakítani a kubai textilipar tervgazdálkodását, tervezési és szervezési módszereit. Magyar egészségügyi dolgozók , orvosok, ápolók és asszisztensek tevékenykednek Kubában, segítik leküzdeni az orvoshiányt és részt vesznek kubai kollégáik továbbképzésében. — Gyümölcsöző együttműködést tett lehetővé és egyszersmind a tapasztalat átadásnak is jó formája — a közös műszaki tervezés, illetve építés. Nemrég készítették el például hazánkban Kuba számára egy korszerű dieselmotor-javító üzem terveit. A munka időszakában kubai szakembereket láttak vendégül, később pedig az építkezésben és a magyar üzem felszerelésében magyar szakemberek vállattak a helyszínen irányító és ellenőrző szerepet. Ezzel egyidőben már hónapok óta hazánkban tanulnak azok a szakemberek, akik az új üzemben Kubában dolgoznak majd. Az együttműködésnek egyik hasznos területe a szakmunkás képzés. Az idén száz kubai fiatalember szerzett hazánkban 18—36 hónapos tanulás után szakmunkás bizonyítványt. A legtöbben vasipari szakmunkát sajátítottak el, de a vegyipartól a cipőiparig más iparágakban is oktattak már kubai fiatalokat (Folytatás a 2. oldalon) Komócsin Zoltán beszéde